Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-02 / 178. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1993. augusztus 2., hétfő II. Kotta Fesztivál Hajdúböszörmény-Nyír egyháza (KM - K. J.) — Hajdúböszörmény Város Önkormányzata ifjúsági és sportbizottsága augusztus 12-től 15-éig immár második alkalommal rendezi meg a Kotta Fesztivált. A klubok országos turisztikai találkozójának a programja igen változatosnak és gazdagnak ígérkezik. A rendezvények kölönböző szekciókban — film, irodalom, környezetvédelmi „zöld”, klub és színház — zajlanak majd, és mindhárom napon lesznek rock- és jazz-koncertek. Csak ízelítőként tallózzunk a műsorban! A filmbarátok augusztus 12-én láthatják Sopsits Árpád Video- blues című alkotását, 14-én pedig válogatást a Fekete Doboz filmjeiből. Hobo Földes László zenés irodalmi estjére szintén 12-én kerül sor, 14-án pedig az Alföld című folyóirat mutatkozik be a fesztivál résztvevőinek. A természetfotó-kiállítás megnyitóját augusztus 13-án tartják, 14-én pedig kirándulást szerveznek a Horto- bágyra. A klubosoknak bemutatkozik a feminista mozgalom, és az érdeklődők ta- lákozhatnak az Alternatív Háló tagjaival is. Az Alföld Színpad (nemrég vendégszerepeitek Nyírbátorban) augusztus 13-án mutatja be Sütő András Vidám sirató egy bolyongó porszemért című darabját, de fog szerepelni a Kentaur Színpad, a Modem Tánc- és Játékstúdió és a Pinceszínház. A koncertzenekarok közül csak felsorolásszerűen említünk néhányat (mintegy húsz együttes mutatkozik be a három nap alatt): Tátrai Band, a prágai Rockers, ef Zámbó Happy Dead Band, Kinopuskin, Fuchsia,s Fall (USA), F. F. Miki és a Lux, VHK, Kispál és a Borz. A Kotta Fesztivállal kapcsolatban a rendezény helyszínén (Hajdúböszörmény, Fürdőkért), illetve az (52) 371-,765-ös telefonszámon lehet. Zempléni Nyári Tárlat Szerencs-Nyíregyháza (KM - K. J.) — A kétévenként megrendezett Zempléni Nyári Tárlat lebonyolításának feladatain négy város osztozik: Szerencs, Sárospatak, Sátoraljaújhely és Tokaj. Az idei, immár harmadik alkalommal kaput nyitó kiállítás házigazdája Szerencs. Szabolcs-Szatmár- Bereg megye képzőművészeti életének színvonalát és jó hírét fémjelzi, hogy a napokban megnyílt tárlat díjazott alkotásai között szerepel Nagy Lajos Imre, nyíregyházi szobrászművész munkája, mely Borsod-Aba- új-Zemplén megye önkormányzatának díját (egyben a kiállítás fődíját) kapta, Balogh Géza, nyíregyházi festőművész pedig a Balox Kereskedőház különdíját vehette át. Előkelő helyet foglalnak el a tárlat anyagában Lukács Gábor, Mészáros Gábor, Pintér Nándor, Sze- pessy Béla, Székhelyi Edith és Tóth József bemutatott művei. A kiállítás október 3- ig tekinthető meg a szerencsi Rákóczi-várban. H. Németh Katalin „Távolabb — távolabb” Boros György reprodukciója Bölcsész Egyesület Miskólc-Nyíregyháza) (KM - K. J.) — Sokakat érdekelhet a hír, mely szerint a Miskolci Bölcsész Egyesület pótfelvételit hirdet az 1993/94. tanévre. A következő szakokra lehet még jelentkezni: alapozó szak, ókortudomány, latin nyelv, görög nyelv, magyar nyelv és irodalom, történelem-régésztechnikus, művészettörténet, színháztudomány, zeneirodalom, ének-zene, kamarazene, népzene, pszichológia (alapozó évvel indul), újságírás-szociológia, business school (üzletember képző), ökológia-földrajz, angol, német és francia nyelvtanári-nyelvmesteri, kínai, japán és török nyelvés művelődéstörténet. A pót- felvételit augusztus 25-én, 9 órai kezdettel tartják az Oktatási Épületben (Miskolc, Herczeg Ferenc út 18. sz.). A nyelvtanár szakosoknak kötelező felvételi (írásbeli és szóbeli) vizsga van (szótárt vinni kell). A magyar szakos felvételizők rövid esszét írnak. A zeneirodalom, énekzene, népzene szakra jelentkezőknek az egyesület megküldi a felvételi követelményeket. Tájékoztató és „Felvételi kérelem” lap igényelhető az MBE Elnökségi Központjában: Miskolc, Mindszent tér 1. sz. V. emelet vagy postán 3545 Miskolc, Pf.: 452. Telefon/fax: 46/344-400. Zrínyisek Kína falai előtt Sok utánjárással, még több anyagi és erkölcsi támogatással összejött a háromszázezer Kállai János Nyíregyháza (KM) — Legutóbb, amikor hírt adtunk a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium nyolc diákjának és két tanárának Kínába , készülődéséről, bizony még hároszázezer forint hiányzott az expedíció megvalósításához. Az újabb szponzorok felkutatására nem maradt túl sok idő, hiszen a terveiknek megfelelően augusztus elején startolni akar a kis csapat. □ Sikerült-e összekaparni a hiányzó pénzt? Neki tudnak-e vágni a messzi útnak augusztusban? — kérdeztük Balogh Zoltánt és Baloghné Németh Szilviát, a vallástörténeti kutatásokat célul tűző utazás tanár vezetőit. — Örömmel mondhatom — kezdi Szilvia a leglényegesebbel —, hogy meglett a háromszázezer. Sokan mellénk álltak, többek között Nyíregyháza polgármestere is, aki kilencvenezer forinttal segített. Az útról filmsorozat készül Méltányolta a kezdeményezésünk újszerűségét, és az is felkeltette az érdeklődését, hogy kintlétünk alatt filmsorozatot készítünk (két fős, profi tv-stábbal), aminek megyénk és városunk szempontjából is lehetnek kedvező, hasznosítható momentumai. — A tisztesség úgy kívánja — veszi át a szót Zoltán —, hogy ne feledkezzünk meg a többi támogatónkról sem! A Metal Üzletház, a Renomé Rt., a Diruváll, a Tejipari Vállalat, a Mezőbank, a Budapest Bank, a Keletfa Kft., a Start Rehabilitációs Vállalat, a Francéi Kft. — mondhatom: ha ők nem segítenek, nélkülünk szállt volna fel a gép augusztus 10-én. Ja, és egyik támogatónk, Márton Antal, magánemberként járult hozzá az utazásunkhoz. Úgyhogy szépen gyarapodott „A Zrínyiért, a tehetségért” elnevezésű alapítványunk tőkéje. □ Szóval, akkor augusztus 10- én start? Gondolom, lázasan folynak az előkészületek, néhányan talán már elkezdték a csomagolást is. — Igen. Augusztus 10-én szállunk fel Ferihegyről. Budapestről Londonba repülünk, onnan — Hongkongon át — 11- én érkezünk Pekingbe. Ott, illetve a főváros környékén egy hetet töltünk. Kisebb változásokkal azt az útvonalat fogjuk bejárni, amit eredetileg kigondoltunk. Datong — Xian — Csengtu — Leshan — Kunming — Yangshou. Ezek lesznek a főbb célpontok. Kanton viszont kimarad, helyette Guilin-ban szállunk vonatra, hogy visszatérjünk Pekingbe. □ Ha jól emlékszem, eredetileg repülővel szándékoztak visszajutni a kínai fővárosba. Miért döntöttek mégis a vonat mellett? — Igaz, hogy a több ezer kilométeres vonatozás fárasztóbb lesz, de így válik teljessé a körút, hiszen módunkban lesz végigjárni a keleti részt. Kegyhelyek, templomok, kolostorok A vonaton pedig egyránt életközeiből tapasztalhatjuk meg az első osztályt és a „fapadost”. Egyébként az expedíciónk „tartalmában” nincs változás. A vallási centrumokat keressük fel elsősorban, templomokat, kolostorokat. A vallásgyakorlás formáiról szeretnénk minél alaposabban tájékozódni. Mindent megnézünk, ami különlegesség, ami az európainak egzotikum. Tibetbe viszont nem szándékozunk menni. Nem férne bele az időbe, és sok veszélyt rejteget —- főként egészségügyi problémákra gondolok — az „égi ország”. Persze, jövőre, lehet, hogy Tibet következik...! □ Apropó! Egészségügyi ellátás, a kintlét alatti táplálkozás, szállás, egyéb specialitások... Mennyire tudnak előre ráhangolódni, felkészülni a „helyzetekre” ? — Komplett egészségügyi „csomagot” viszünk magunkkal, az egyik csapattagunk anyukája — szakember, orvos — állítja össze. Sült veréb édes-savanyúval Ott tartózkodásunk idején önellátók leszünk. Természetesen csomagolunk élelmiszert, de egy hónapra nem lehet mindent bespájzolni! így hát inkább az ottani ételeket fogyasztjuk majd — jegyzi meg huncutkás mosollyal Szilvia — a rántott verébtől az édessavanyú mártásos sertéssültig. És azzal is tisztában vagyunk, hogy a magashegyi hűvösségektől a 42 C fokos hőségig mindenben lesz részünk. De felkészülünk rá. És nagyon reméljük, hogy szeptember 13- án valamennyien épen és egészségesen térünk haza. Vendégmunkások egykor és most Fábri Zoltán „Magyarok”-ja megrendítő tanúságtétel, hiteles nemzeti önvizsgálat A hat szatmári-beregi férfi szerepében Ambrus András, Raksányi Gellért, Koncz Gábor, Solti Bertalan, 0. Szabó István és Molnár Tibor Archív felvétel Hamar Péter „Amikor megszülettem, másnap egy német katona kötötte be a lovát az udvarunkra, az eperfához. Anyám nem akarta beengedni a házba a németet, aki dühében káromkodni kezdett. Az ég szakadjon rád, mondta a német. Anyám németül válaszolt. Szakadjon terád az ég! A katona annyira meglepődött, hogy eltűnt az udvarunkról.” Balázs József önéletrajzi írásából idéztük a fenti sorokat, s a talány, hogy egy vitkai parasztasszony honnan ismerte a német szót 1944 tavaszán, megfejthető volt az író Magyarok című regénye alapján. Nincstelen zsellérsors * Ahogy ma óriási szerencsének számít, ha valaki munkát kap Németországban, ugyanúgy történt ez 1942—43-ban is, amikor a regény cselekménye, illetve az ebből készült Fábri Zoltán-film története játszódik. Nincstelen zsellérek szegődnek mezőgazdasági munkára a háború alatt Németországba. Az író szülei és néhány más falujabéli ember sorsküzdelmét ábrázolja, „a szegénység tiszta etikáját mutatva fel a zavaros, piszkos, elrettentő élet- feltételek közepette” — írja a film egyik kritikusa 1978-ban a bemutatót követően. Megyénkhez kötődő film A Tízezer napot leszámítva nincs még egy olyan magyar játékfilm, amely ilyen sok szállal kötődne megyénkhez, s ábrázolná olyan tiszteletteljes szeretettel az itteni embereket, mint a Magyarok. Fábri Zoltán művészi gondosságát igazolja, hogy az előkészítés szakaszában végigjárta Szatmár és Berég azon tájait — Tákostól Szatmár- csekéig —, ahol hősei egykor éltek, s ahonnan a jobb megélhetés reménye elvezérelte őket. Itt találta meg az író édesanyjánál azt a német nyelvű, bekeretezett házi áldást, amelyet díszletként viszontláthattunk a film kockáin, a német gazda házában levő kályhát a vásárosnaményi múzeumból kölcsönözték. / A fdm egyik hőse, Kondor Abris német földön hal meg. A temetési jelenettel kapcsolatban idézzük az író forgatási naplójából: „A sírt már megásták. Az áldozatul esett mondat A temetőúton két otthoni fejfa fekszik: az egyik már kész, bekátrányozva, felállítható. A másik nyers fa, félig faragott, de már a csónakformája megvan. Mindkettőt Szatmárcse- kéről szállították ide.” A regény terjedelmes műfaj, minden mozzanata nem ültethető át a filmvászonra. De néha a jelenet természete, a szereplők mozgása sem egyeztethető a terjedelmesebb dialógussal. Ennek a törvénynek esett áldozatul az a mondat, amelyet Kiss Daniné (a filmen Muszte Anna játszotta) mondott volna: „Idepusztulunk az idegen- ségbe...”. Hiába igyekeztek megmenteni a mondatot a színészek, Fábri nem hajlott a kérésnek. A film egésze igazolta, hogy mint a többi részletkérdésben, itt is neki volt igaza. Alkotása megrendítő tanúságtétel, hiteles nemzeti önvizsgálat. A kínai nagy fal — tavasszal Archív felvétel
