Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-09 / 184. szám
1993. augusztus 9., hétfő Uj tanúságtétel Opusztaszeren Augusztus 18-án a köztársasági elnök jelenlétében tartják a megyei önkormányzatok első országos gyűlését Jelentős esemény színhelye lesz Ópusztaszer augusztus 18-án. Göncz Árpád köztársasági elnök részvéteiével akkor rendezik meg hazánk 19 megyei önkormányzatának országos gyűlését. A megyei önkormányzatok — így a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei is — határozatképes létszámban lesznek jelen, s a tervek szerint elfogadnak egy közös dokumentumot. Az eseményre készülődve mutatjuk be Magyarország megyéit. A legnagyobb megye Iskolázott romantika H ajdú-Bihar: A természeti adottságok ősidők óta meghatározzák az itt élő emberek életét. A Nyírség lenyúló jellegzetes homokbuckáin szépen termő gyümölcsösök, gazdag zöldségeskertek vannak, a dombok között levő mélyedéseket a tavaszonként megújuló patakok tavakká töltik vizükkel. A Hajdúháton azonban, ahol nincsenek ilyen vízfolyások, minden évben komoly gondot okoz a szárazság, a szántóföldek öntözése. A Hajdúhát és Tisza között elterülő Hortobágy sajátos hangulatú, messze földön híres szikes puszta, amely az oklevelek tanúsága szerint csak a többszöri tatár támadás után néptelene- dett el, azelőtt több nagyobb templomos település lakói művelték az akkor még gazdagon termő földet. A törökök kiűzése után sem telepedtek vissza a lakók, a föld elszikesedett, csak az igénytelen juhok, néhány marhacsorda, ménes, disznókonda számára biztosította a megélhetést. <■A, lakosságnak kb. egynegyede él az iparban végzett munkájából, bár az utóbbi időkben bekövetkezett átalakulás sok embert kényszerített munkanélküli-segélyre. Ez igen komoly gondot jelent mind a vidéki települések, mind Debrecen város vezetésének. A megye legjelentősebb ipari üzemei: a Hajdúsági Iparművek, ahol melegvíztárolókat, lapradiátorokat és főleg mosó- és mosogatógépeket gyártanak; a Kábái cukorgyár, a B jogai Gyógyszer- gyár, a Gördülőcsapágy-gyár. Az átalakulás lehetőséget teremtett új vállalkozások indítására, így külföldi tőke bevonásával Berettyóújfaluban, Hajdúnánáson alakultak helyi munkaerő felhasználásával új üzemek. Sok gondot okoz, erősen gátolja a külföldi befektetéseket az infrastruktúra állapota, a jó minőségű utak hiánya, a távközlő hálózat Hajdúszoboszlói látkép madártávlatból igen szűk lehetőségei. Vannak azonban olyan adottságok, amelyekre a jövőben nagyobb mértékben lehet építeni. Ilyen a földgáz és ä termálvíz. Á 60- as években végzett kutatások eredményeként feltárt nagyhe- gyesi-hajdúszoboszlói földgázmező az ország egyik legjelentősebb energiaforrása. Nemcsak a megye sok települését látja, el energiával, hanem más megyékben, és Budapestre is jut belőle. Másik kincs a termálvíz, a század 20-as évei óta ismert, de felhasználásának különböző módjai még nem terjedtek el. A legismertebb, a gyógy- hatás felhasználására kiépített fürdők már a megye minden nagyobb településén megtalálhatók. Hajdúszoboszló, Debrecen fürdőibe messze földről jönnek a gyógyulni vágyók, de ugyanilyen összetételű víz van Püspökladány, Hajdúnánás, Földes, Balmazújváros stb. strandjának medencéiben is. Egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy a drágább olaj helyett termálvizet használjanak a mezőgazdasági üzemekben az üvegházak, fóliaházak fűtésére. =;.\ — Nagy lehetőségek rejlenek a termálvíz köré kiépíthető gyógyturizmusban is, de ez igen tőkeigényes, á szálloda- ipar, az infrastruktúra, á gyóElek Emil felvételei gyászát fejlesztését igényelné. Természeti adottság a Hortobágy, amely ritkaságként nyilvántartott növényeivel és állatvilágával, Nemzeti Parkká nyilvánított védett területével nagy számban vonzza a pusztai romantikára vágyókat. Az évszázadok óta megrendezett Hidi vásár és Kilenclyukú híd mellett, az évente rendszeresen megtartott lovasnapok alkalmával lehetőség- nyílik - a pásztörhagyományok ébrentartására, a lovassport és a népművészet összekapcsolására. Sokan jönnek vendégként az ország más vidékeiről, de külföldről is, főleg Debrecen közép- és felsőfokú oktatási intézményeibe, aztán néhány évre, nem ritkán sokkal hosszabb időre. Debrecen iskolaváros jellege a XVI. században alakult ki, és a Református Kollégium, a Kossuth Lajos Tudományegyetem, az Orvostudományi és az Agrártudományi Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, az Ybl Miklós Építőipari, Műszaki Főiskola, a Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola, a Hajdúböszörményi Óvónőképző Főiskola sok diákja vitte magával egész életre meghatározó élményét a város, a megye légkörének. B ács-Kiskun megye Magyarország legnagyobb területű, a Duna-Tisza köze kétharmadát elfoglaló megyéje. Évszázadok óta, embert próbáló békességben élnek itt egymás mellett a magyarok a kunokkal, meg a németekkel, délszlávokkal, szlovákokkal. Ez a térség végig fontos szerepet játszott a magyar történelemben. Ebben a megyében található Alpár mezeje, ahol a magyar törzsek a honfoglalás szempontjából döntő győzelmet arattak. Itt telepedett le és alapított érsekséget Kalocsán az István király koronáját hozó Asztrik püspök. Dúlta e vidéket tatár és török, az elmúlt ezer évben évszázadokat tett ki az idegen elnyomás, de ez a táj adta a nemzetnek Katona Józsefet, Petőfi Sándort és Kodály Zoltánt is. A földrajzi adottságok sem kényeztették el az itt élőket. A két folyó partvidékén a rendszeres árvizek fenyegették az emberi életet és az értékeket, a homokhátságon viszont a gyakori aszállyal kellett küzdeni. Az utóbbi évtizedek szénhidrogén-feltárásait leszámítva, ásványi kincseket sem rejt a megye földjének mélye, így az ipar kenyere is szegényes volt mindig. Ezek az országosnál mostohább körülmények nem kedveztek sem a nagybirtok, sem a nagyipar kialakulásának. Bács-Kiskun az ország legnagyobb területű megyéje, a 8362 négyzetkilométer Magyarország területének 9 százaléka. A megyéből mintegy 23 százalékot a 11 város foglal el, a 105 község területe összesen 6478 négyzetkilométer. Lakónépességének több mint 43 százaléka aktív kereső, az 1990-es népszámlálás szerint, számuk meghaladta a 235 ezer főt. A gazdasági aktivitás megegyezik az országos átlaggal. Az aktív népesség több, mint egynegyede 30 éven aluli, míg az 55 éven felüliek aránya mindössze 5 százalék. Az aktív keresők között 1000 férfira 777 nő jut, 3 százalékkal kevesebb, mint országosan. Bács-Kiskun megye ipara egyre nagyobb súlyt kap az országon belül. Az ipari foglalkoztatottak 4,4 százaléka dolgozott 1990-ben a megyében, az ipari állóeszközöknek pedig 2,7 százaléka volt itt található (1980-ban csak 4,1 illetve 2,4 százalék volt ez az arány). Az iparon belül, az élelmiszeriparé a meghatározó szerep. Ebben az ágazatban dolgozik a megyei székhelyű ipar foglalkoztatottjainak egyhar- mada és itt található a bruttó értéken mért állóeszközök majdnem fele. Ehhez közeli az összes tevékenység termelési értékéből (46,5 százalék) s az összes értékesítésből (46,7 százalék) való részesedése is. A másik két jelentős ágazat a gépipar és a könnyűipar. Bács-Kiskun megye térsétermelésének közel 12 százaléka. Innen származik a vágott baromfi mintegy 15 százaléka. Bács-Kiskun mqgye három, egymástól termelési adottságait tekintve, lényegesen különböző mezőgazdasági tájkörzetre oszlik. A legnagyobb ezek közül a Homokhátság, amely a megye északi és keleti részét foglalja magában. Ebben a térségben zömmel rossz vízgazdálkodású talajokon folyik a mezőgazdasági termelés, amelyben a szőlő- és gyümölcstermesztés szerepe a meghatározó. A Duna-mellék a megye nyugati szélén, viszonylag keskeny sávban terül el. Kedvező adottsága, hogy területének jelentős része öntözhető. E térség jellegzetes és Kecskemét főtere gében elsősorban a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, illetve az agrártermékeket feldolgozó iparnak vannak történelmi hagyományai. Jelentősebb iparfejlesztés csak az ötvenes, de különösen a hatvanas évektől kezdődött, elsősorban más megyei — főként fővárosi -— vállalatok gyáregységeinek, részlegeinek létrehozásával. Ennek következtében a megye iparára napjainkban is a feldolgozóipar a jellemző. A megyén belül, és bizonyos termékeket tekintve, országosan is nagy a megyei élelmiszeripar jelentősége. Az ország bortermelésének például több mint egyharmadát ebben a megyében vásárolják fel, és a vágósertések közel 12 százalékát is itt állítják elő. Bács-Kiskun megye ipari üzemeiben készül az ország gyü- mölcskonzerv termelésének egyötöde, és főzelékkonzerv hagyományos termelési kultúrájának része a Kalocsa környéki fűszerpaprika-termesztés. A bácskai térség délen, az országhatár mentén található. Igen kedvező adottságok jellemzik, ami a magas gabonatermés-átlagokban fejeződik ki. A hagyományosan kiemelkedő szántóföldi növénytermesztés mellett itt található a híres hajósi borvidék is. Bács-Kiskun megye déli határa az ország jugoszláviai határszakasza, amelyen 3 határállomás van. 1990-ben több, mint 2 milliós személy- forgalmat bonyolítottak le, az ország jugoszláv határforgalmának kétharmadát. A belépések és kilépések száma minden Bács-Kiskun megyei határátkelőhelyen közel azonos volt, kismértékű kilépési többlettel. A forgalom 56 százaléka Tompán, 26 százaléka Kelebián, és 18 százaléka Hercegszántón bonyolódott le. zolnok megye, C ' amely 1876-ban jött létre, magában fog- i ] lalja a Jászság és * Nagykunság történelmi tájait, a Tiszazugot és a Közép-Tisza-vidéket. Földrajzi helyzetéből adódóan, mind a történelem folyamán, mind napjainkban fontos közvetítő láncszem a kelet-nyugati kapcsolatokban, a közúti és vasúti közlekedésben. Számos folyó — a Tisza, a Körösök, a Zagyva — szeli át, és itt található hazánk második legnagyobb állóvize, a Tisza-tó. A megye területe 5607 négyzetkilométer, amely az ország területének 6 százaléka. Az ország 7. legnépesebb megyéje, a lakónépesség száma 424 ezer fő, az ország népességének 4,1 százaléka. A lakosság kétharmada a 13 városban, egyharmada pedig a 63 községben él. A megye székhelye, a 80 ezer lakosú Szolnok, az or szán 11. legnagyobb városa. A megye gaz- daságáb an mintegy 140 ezer fa dolgozik, egyharmadát az ipar, kétötödét a Szolgáltató ágazatok, 15 százalékukat pedig a mezőgazdaság foglalkoztatja. Az utóbbi évek egyik legnagyobb gondjává vált az egyre növekvő munkanélküliség. A létszámleépítések következtében, valamennyi ágazatban csökkent a foglalkoztatottak száma, az álláshelyék beszűkülése, valamint a munkaerőkereslet és -kínálat strukturális eltérései miatt az elhelyezkedési esélyek romlottak. Jelenleg a megyében a munkanélküliek száma megközelíti a 35 ezret, ami 15,9 százalékos rátának felel meg: (az országos 11,4 százalék). A megye ipara döntően feldolgozó jellegű, ezen belül a nép- és élelmiszeripar domiÚjra zúg a Tisza nád. Jelentős a hűtőgép, a cipő-, a kénsav-, a mosószer-, a mezőgazdasági gépgyártás, valamint a növényolaj-, hírközlés- és a finommechanikai ipar. 15 településen alakult ki számottevő ipari kapacitás, jelentős munkaerővonzással. Szolnok — Zslnaaóoa A megye adottságai és termelése alapján az ország egyik éléstára. Természeti, ökológiai és éghajlati adottságaira az átlagosnál jobb földminőség, ugyanakkor, az aszályos időjárás a jellemző. Az ország termőterületének 7,1, szántóterületének pedig 8,2 százaléka található a megyében. Meghatározó a búza, kukorica és az ipari növények termesztése, valamint a sertés-, a baromfi-, a szarvasmarha- és a juhtenyésztés. A megye néhány térségében sajátos gyümölcs-, szőlő- és kertészeti kultúra alakult ki. A megye élelmiszeripara fejlett, lényegében a konzerviparon kívül valamennyi ágazata megtalálható, ugyanakkor a tej- és hústermelés feldolgozása jelentős mértékben megyén kívül történik. További fejlesz* tési lehetőségek adódnak a hűtő- és szállítóipar, valamint a csomagolástechnika terén. Térségét tekintve a megye északkeleti része kiegyensúlyozottabb fejlettségű, míg heterogénabb a Szolnok, Török- szentmiklós. Martfű háromszög. A Jászság kedvezőtlen pozícióját elsősorban a vezetékes gáz és a távhívásos telefon hiánya okozza, ugyanakkor a Tisza menti településeket általános fejletlenség jellemzi. A Szolnok és Mezőtúr környéki fiatal feketeföldi tanyákon pedig alapvetően a viszonylag rövid idejű, önálló települési lét, a fiatalos korösszetétel és a történelmi előzmények magyarázzák a fejletlen infrastruktúrát, amely gyökeres ellentétben áll a kedvező demográfiai és gazdasági adottságokkal. (Az írásokat a megyei ön- kormányzat bocsátotta rendelkezésünkre.) Kelet-Magyarország 15
