Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-01 / 151. szám

Kelet-Magyarország 9 1993. július 1., csütörtök TÚL A MEGYÉN Az ellentételezés elosztása változhat A munkaadók és a munkavállalók elutasították a pótköltségvetést és az áfatörvény tervezetét Budapest (ISB - S. Z.) — Világosan látszik, hogy a kormányzatnak a fogyasztá­si típusú adók irányába kell elmozdulnia, mivel a jöve­delmi adónemek nem jelen­tenek biztos bázist a költ­ségvetésnek. Egy ilyen jelle­gű elmozdulás hosszabb tá­von a társasági és a személyi jövedelemadó mértékének csökkentéséhez vezethet — mondta Szabó Iván pénz­ügyminiszter az Érdek­egyeztető Tanács szerdai plenáris ülésén. Ez a perspektíva azonban nem ejtette rabul sem a mun­kavállalói, sem a munkaadói oldalt. így azok elutasították a kormány idei gazdasági in­tézkedéseit tartalmazó előter­jesztést. Az ÉT plenáris ülésé­nek két napirendi pontja közül először az 1994-re vonatkozó gazdaságpolitikai elképzelése­ket vette górcső alá a három oldal. Megállapították, hogy nem áll elegendő adat a ren­delkezésükre az érdemi tár­gyaláshoz. így a téma lekerült a napirendről, s csak valami­Mercedes­bemutató Budapest (MTI) — A Mercedes Autógyárban csak bébi Benznek nevezik a 190-es Mercedesek utód­jaként, a kis kategáriában kialakított kocsikat, ame­lyeknek első példányai most gördülnek le a gyártó­sorokról — mondta Helmut Knittel, a MB Autó Ma­gyarország Kft. igazgatója szerdai sajtótájékoztatóján. Az európai premierrel egy- időben Budapesten is be­mutatták az új, C osztályba tartozó Mercedeseket. A gépkocsik az utóbbi 5- 6 év fejlesztésének eredmé­nyei. A konstruktőröknek sikerült olyan változatot ki­dolgozni, amely már az ökológiai szempontokat is méltányolja. A gyártás so­rán nem használnak halogé­nezett szénhidrogéneket és a négyszelepes motorok szennyezőanyag-kibocsátá­sa is alacsony. Mindehhez ésszerű műszaki újítások párosulnak, amelyek a ké­nyelmet és a biztonságot egyaránt szolgálják. A kis­kategóriás Mercedesek egyszerre több különböző formában és felszereléssel jelennek meg. Az Elegance, a Sport és az Esprit márkák mindegyikéhez szériatar­tozékként központi zárat, blokkolásgátló rendszert, légzsákot és katalizátort építettek be. Az árak tí­pustól függően 3,6 és 6,8 millió forint között lesznek. Az új márkákat az őszi Autószalon kiállításon a nagyközönségnek is bemu­tatják. Erdész Ferenc, az MB Autó Magyarország Kft. kereskedelmi igazgató­ja elmondta, gondolkodnak a lízinges, részletfizetéses technikákon. * * * Mit lehet ehhez még hoz­zátenni? Annyi mindenkép­pen idekívánkozik: bizony nem a Trabantokat fogja felváltani ez a bébi, még- csak nem is az átlag ma­gyar autós közlekedési esz­köze lesz. Azért jó hogy van... kor augusztusban tárgyalja új­ra az ET. A munkavállalói és a mun­kaadói oldal álláspontja sze­rint az idei év gazdasági in­tézkedései — áfaemelés, pót­költségvetés —csak a jövő évi tervek pontos ismeretében ágyazhatok be egy folyamat­ba, így erről sincs mit tárgyal­ni. Az áfakulcsok tervezett módosítása, illetve a pótkölt­ségvetés a jelenlegi formájá­ban mindkét oldal számára elfogadhatatlan — hangzott el a plenáris ülésen. Szabó Iván kijelentette, hogy az áfaemelések ellen- tételezésére szánt kompenzá­ció elosztási metódusa változ­hat, az összege azonban sem­miképp. A kormány támogatja azt a képviselői indítványt, amely szerint nem október 1., hanem augusztus 1. lenne az áfakulcsok felemelésének idő­pontja. Ebben az esetben 6 milliárd forintot szánnak kóm- penzációra, ami csak 700 mil­lióval több, mint a szakszerve­zeti oldal követelése az eredeti időponttal számolva. Nem mondana le a kormány1 a gyógyszerek forgalmi adójá­Budapest (ISB - R. S.) — Július elsejétől minden keres­kedelmi tevékenységet foly­tató magánszemélynek és vál­lalkozásnak nyugtát kell adnia az eladott termék értékéről — hallhattuk az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal szer­dai sajtótájékoztatóján. A szervezet főosztályvezetője el­mondta: a rendelkezés életbe léptetését a tavaly elfogadott áfatörvény melléklete írja elő, s betartását szigorúan ellen­őrzi az APEH. Hajdú Mihály- nétól megtudtuk: a kereske­dők, iparosok és vendéglátók többségének már ma is köte­lessége a nyugta- és számla­adás, ám az idén eddig lefoly­tatott 45 ezer vizsgálat során kiderült, hogy a vállalkozók minden negyedik esetben vé­tenek az előírások ellen. Az általános és alanyi köte­lezettség vonatkozik a mező- gazdasági kistermelőkre és a piacokon eladókra is: a tör­Budapest (ISB - D. Á.) — Lassan nem múlik el úgy hét, hogy valamilyen kisgazda­csoportosulás ne szervezne összejövetelt, ne próbálna ten­ni a kisgazdaegység érdeké­ben. A szándék érthető, legfel­jebb azon gondolkodhat el az ember, hogy ez a bizonyos egység — akácsak a szociál­demokrata pártoknál — a vá­lasztás közeledtével válik olyan fontossá. Az is feltűnő, hogy a cso­portok általában az egység fontosságát hangsúlyozzák, de mind azt szeretnék, ha nem ők „egységesülnének” valahová, hanem a többiek „egységesül­nének” őhozzájuk. így aztán egyik héten az egyik, másik héten a másik szervezet tart egy-egy ilyen egységesülő nagyösszejövetelt, amelyek­nek esetenként ez az egyetlen kohéziós ereje, hogy a hiva­talosan elnöknek tekintendő Torgyán József ellen agitál­nak. Mindig sok szó esik az egység fontosságáról, de arról már kevesebb, hogy ugyan­nak emeléséről sem, mind­össze — ugyancsak egy mó­dosító javaslat alapján — a be­vezetés határidejét tolná ki jövő év végéig. A munkavállalók szerint az áfakulcsok módosításával a kormány a tavaly decemberi ÉT-megállapodást rúgná fel. Nagy Sándor (MSZOSZ), az oldal szóvivője úgy fogalma­zott, hogy a pótköltségvetés tovább növeli a kiadásokat, így nem tehet eleget az eredeti célkitűzéseinek. Továbbra is rendezetlenül hagyja a társa­dalombiztosítás deficitjét, nem társul hozzá az adó- és já­rulékrendszer harmonizálása, a láthatatlan jövedelmek fel- térképezése, így minden szem­pontból elfogadhatatlan. A munkaadók részéről Sza­bó István főigazgató, a Ma­gyar Iparszövetség (OKISZ) részéről elmondta: ők sem tud­ják támogatni sem a pótkölt­ségvetést, sem az áfakulcsok tervezett emelését. A munkál­tatói oldal szerint a tavaly őszi ÉT-megállapodásokhoz ké­pest a makrogazdasági kör­nyezet (például a GDP alaku­lása, az infláció, az export üte­vény szerint nyugtát kell adnia annak a forgalmazónak — legyen az természetes, magán­vagy jogi személy, illetve gaz­dasági társaság —, amely gaz­dasági tevékenységet végez, s bevétel elérése érdekében rendszeresen és üzletszerűen kereskedik. Nyugtát kell adni annak a kistermelőnek is, aki nyílt helyen — például piacon, pavilonban, állandó vagy ide­iglenes elárusító helyen — ke­reskedik. A kötelezettség alól — írásban beadott kérvény alapján — csak egyénenként mentesítheti az illetékes me­gyei hivatal az embereket. Az elbírálási szempontok szerint többek között szerepet játszik az is, hogy a kérvényezőnek van-e olyan családtagja, aki segíteni tud neki az árusítás­ban. A sajtótájékoztatón meg­tudtuk azt is, hogy egy 50 szelvényből álló utalványtömb — áfával együtt — 50 forintba kerül, s így eladásonként 1 ezek az emberek még nem is olyan régen kígyót-békát ki­abáltak egymásra. Vajon mit érne, meddig tartana az ő nagy összefogásuk. Pedig tapasztalhattuk: a lát­szategységből, a hatalmon lé­vők belső civakodásából csak rossz sülhet ki az ország számára. Intő példa lehet az, ami a Demokrata Fórumon be­lül történt. Az időzített bomba robbant, s kiderült: persze, hogy nincs akkora egység ab­ban a pártban sem, s hogy egy gyűjtőpárt keretei sem tűrnek meg ennyire másként gondol­kodó csoportokat. De intő példa lehet a szabad- demokraták 1989-90-es tény­kedése is, amikor antikommu- nista jelszavakkal sikerült a pártot jó nagyra duzzasztani. Legfeljebb az volt a probléma, hogy az így bekerült tömegek már egészen mást akartak, mint a párt alapítói, akik — ma már nehéz megállapítani, hogy gondolták-e valamikor is komolyan azokat a jelszava­kat. me) annyira megváltozott, hogy a pótköltségvetés és az áfaemelés e formájában csak a problémák részleges kezelését jelentené. Megítélésük szerint a pótköltségvetés kiadási oldalán alig van olyan tétel, amely a reálszféra, a gazdál­kodók helyzetét könnyítené, a gazdaság fejlődését segítené. A munkaadók még azt emelték ki, hogy a tehernöve­kedéseket a tervezet nem kom­penzálja megfelelően, ezért ők sem tudják áldásukat adni az anyagra. Szabó Iván elismerte, hogy a ’93-as és a ’94-es fo­lyamatok csak együtt értékel­hetők, de hozzátette, hogy a két oldal „információhátrány­ban” van a kormánnyal szem­ben. Mint mondta, ha az ÉT elu­tasítja a javaslatokat, a kor­mány akkor is vállalja az ezzel járó mindennemű felelősséget a parlament előtt. Nagy Sán­dor szerint azonban a hon­atyáknak nem szabad megsza­vazniuk a törvényjavaslatokat, s az ÉT sem adhatja a nevét azokhoz. A vitát — meg­egyezés hiányában — végül elnapolták. forint többletköltséget jelent a kereskedőknek a szabály be­vezetése. A nyugtán minden esetben rajta kell lennie az eladó nevének és címének, adóigazgatási vagy egyéb azo­nosító számának, valamint az eladott áru értékének. Fontos tudnivaló: a nyugtát mindig az áruval együtt kell átadni a vevőnek, ellenkező esetben az ellenőrök úgy tekinthetik, hogy az eladó ki akart bújni az előírások alól, s így meg­büntethetik. A szabályok szerint ma­gánszemélyt legfeljebb 50, társaságot pedig legfeljebb 150 ezer forintos bírsággal sújthatnak. Igaz, a büntetést akár percenként kiszabhatják, s nincs semmiféle korlátozás ismétlését illetően. A mulasz­tók „javára” csak egyetlen ki­tétel szolgál: első esetben csak az említett összegek 33 száza­lékos mértékéig büntethetik meg őket. Most a szocialisták körében is folyik az építkezés. Bár a mindenható pártelnök roppant magabiztos, máris látszik az ellentmondás: a párt meghir­detett szociáldemokrata vona­la nem sokáig lehet összhang­ban azzal a ténnyel, hogy a rendszerváltozás előtti MSZMP- és KlSZ-funkcioná- riusok egyre több településen már MSZP-sként ébrednek ál­mukból. S miközben új arcot alig lehet látni, az eszmék ugyancsak „megújhodtak”. Nem képzeljük persze, hogy egy párt csak homogén, telje­sen hasonlóan gondolkodó egyénekből állhat, de a kerete­ket határozott vonallal kellene meghúzni, a programokat pe­dig világosan megfogalmazni mindenki számára. Gondoljuk végig: jól jár-e az ország, ha ideig-óráig egyes pártok boldog egységet szín­lelnek, s a választási ütközetig félreteszik konfliktusaikat. S megpakolják az elkövetkező évek politikai csatározásait is időzített bombákkal. Július elsejétől nyugta Kivételt csak egyéni kérelem alapján tehetnek az adóhivatalok Színlelni boldog egységet A kormány cáfol A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye Budapest (MTI) — A Mi­niszterelnöki Sajtóiroda szerdán az alábbi közle­ményt juttatta el a Magyar Távirati Irodához: A kormány a kialakult mi­nisztériumi szervezetben semmiféle átszervezést nem tervez e kormányzási ciklus alatt. Minden alapot nélkülöz tehát a Népszabadság ma közzétett információja, amely szerint „a kormány még az idén kezdeményezni fogja az egységes miniszté­rium létrehozását”. A kor­mányzati elképzelések kö­zött sem egy gazdasági csúcsminisztérium felállítá­sa, sem a gazdasági ügyek­kel foglalkozó minisztériu­mok összevonása, sem a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumának megszüntetése nem szere­pel. Jelenleg kizárólag a kül­képviseletek működésének racionalizálása és ennek ér­dekében egységes kormány­zati irányítás alá vonása fo­lyik. Sajnálatos, hogy egy or­szágos napilap minden ala­pot nélkülöző álinformáció alapján a köztisztviselőket elbizonytalanító, a kormány­zat munkáját megnehezítő provokatív híreket röppent fel. Egészségügyi reform Újabb lépés a hónap első napjától Budapest (MTI) — Az egészségügyi reform alap- gondolata, hogy megoldást csak a meglévő pénzek ész­szerű és igazságos átcsopor­tosítása hozhat, amely a tel­jesítményarányos finanszí­rozás általánossá válásában ölthet testet. Ezen az úton egy újabb fontos határkőnek számít július 1 -je, amikor az alapellátásban kiteljesedik, a szakellátásban pedig meg­kezdődik a teljesítményará­nyos finanszírozás. Ez év áprilisában látott napvilágot az a kormányren­delet, amely szerint az alapellátásban júliustól telje­sen megszűnik a korábbi bá­zisalapú támogatás. Ezt az úgynevezett fix összegű tá­mogatás váltja fel, amelynek értéke felnőtt körzet esetén 20-30, gyerekkörzetnél 25- 35 ezer forint között mozog havonta. Ezzel párhuzamo­san 40 forintra emelkedik a biztosítási kártya egy hónap­ra lebontott alapértéke, és megduplázódik a területi pótlék is. Új elemnek számít a degresszió, amellyel a tár­ca a mamutkörzetek kialaku­lását, és ezzel az ellátás szín­vonalának romlását szeretné megakadályozni. Ezután ugyanis — egy bizonyos kártyaszám felett — már csak minimális plusz pénzt kap az orvos. Az alapellátásban tehát kiteljesedik, a szakellátás­ban pedig most kezdődik a teljesítményarányos finan­szírozásra való áttérés. A járó- illetve a fekvő­beteg szakellátó intézetek ugyan már mostantól köny­velik, mikor, milyen beavat­kozást végeztek, de először csak szeptemberben kapnak ennek megfelelő finanszíro­zást. Böjté Lajos, a Kórház- szövetség főtitkára elmond­ta: a kórházak — a felkészü­lés jegyében — már egy ide­je mérik saját teljesítményü­ket, eddig azonban ennek nem volt pénzügyi vonzata. A megfigyelések alapján egyértelmű — mutatott rá a főtitkár —, hogy csökken­ni fog a kórházak bevétele, már csak azért is, mert ezen­túl a kihasználatlan ágyak után nem fizet a társadalom- biztosítás. Ötszázadik autóbusz Törökországban szeretik az Ikarusokat Székesfehérvár (MTI) — A Törökország számára gyártott idei félezredik autó­buszt ünnepélyes körülmé­nyek között adták át szerdán az Ikarus Rt. székesfehérvári gyárában az isztambuli köz­lekedési vállalat képvise­lőinek. Az idén még 48-at készítenek török megren­delésre, az IK 260. 25 típu­sú, 3 ajtós, városi közleke­désre szánt, az isztambuli színekben — naracsvörös- kékben — pompázó autóbu­szokból. Az exportszállít­mány utolsó száz kocsiját egyébként gázüzemelésre is alkalmassá tették. Mint az ünnepélyes átadá­son elmondták, az ázsiai országba másfél évtizede szállít autóbuszokat az Ikarus, ez idő alatt 2864 jár­művet vásároltak tőle tö­rökországi üzleti partnerei; az Isztambulban közlekedő mintegy háromezer busz mintegy 60-65 százaléka Magyországról származik. Az Ikarus Rt. székesfe­hérvári gyárának jelenleg a legnagyobb üzleti partnere Törökország. Hátában maradt a kés Részeg volt és a horgász zavarta Miskolc (MTI) — Isme­retlen elkövető hétfőn dél­után Sárospatakon egy konyhakéssel úgy szúrt hát­ba egy békés horgászt, hogy a kést csak később, műtéttel tudták eltávolítani a férfi tes­téből. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitány­ság tájékoztatása szerint a sárospataki rendőrkapitány­ság körzeti megbízottai el­fogták a bűnténnyel alapo­san gyanúsítható P. T. 16 éves, foglalkozás nélküli vajdácskái lakost. A fiatalember, aki ellen emberölés kísérlete miatt in­dítottak eljárást, nem adott magyarázatot tettére, a rend­őrség feltételezése szerint részeg volt és a horgász za­varta valamiért.

Next

/
Thumbnails
Contents