Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-07 / 156. szám

1993. július 7., szerda TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 Veszélyben a koalíciós kormánytöbbség Új parlamenti pártok, csoportok alakultak, 44 képviselő ült át más színű széksorokba Budapest (ISB - D. Á.) — Varga Zoltán és Szél Péter MDF-es országgyűlési kép­viselő kedden hivatalosan is bejelentette, hogy a függetle­nek sorába ülnek át, s azon belül a Nemzeti Demokraták Szövetségének csoportját erősítik. Az MDF-es Sándor- fi György halálával mind­össze két főre csappant koa­líciós kormánytöbbségnek így nagyon fegyelmezetten kell szavaznia a szerdai pót­költségvetési voksoláskor... A parlament nyári üléssza­kának végére tehát ugyancsak megnőtt az átülések száma, s így az Országgyűlés padso­raiban is helyenként kaotikus állapotok uralkodnak. Jó néhány képviselő — mi­vel a régi helyén már nem kíván ülni, az új pedig még nincs kijelölve — be sem jár, mások pedig a folyosón fog­lalnak helyet. Nagy szükség volna tehát már egy új ülésrendre. Mivel azonban napról napra változik a helyzet, s a függetlenek so­rában az üres székek már mind megteltek, így egy alapos át­csoportosítás következik. Ép­pen ezért az új helyek kijelö­lése a nyári szünetig már nem is várható. Akkor — minden valószínű­ség szerint — a Magyar Igaz­ság frakciót az MDF jobb szé­lére ültetik, a Fórum és a ke­reszténydemokraták köré. A Magyar Igazság okozta egyéb­ként a legnagyobb felfordu­lást, hiszen 12 képviselő lépett ki általuk a Magyar Demokra­ta Fórum frakciójából. (Köztük megyénkből Móré László.) A képviselők parlementen belüli mozgásának másik fi­gyelmet érdemlő mozzanata, hogy a Pozsgay Imre vezette Nemzeti Demokrata Szövet­ség parlamenti képviselőinek száma kedden már négyre nőtt. Az eddigi 44 átülés és egyéb mozgások következtében egyébként az MDF 165-ös lét­száma már 27 fővel csökkent. Az 1990-ben 94 fővel induló szabaddemokraták ma 85-en vannak. A további négy párt közül a belső mozgásokat te­kintve a Magyar Szocialista Párt mérlege negatív még: tő­lük ketten távoztak a függetle­nekhez. A sajátos helyzetben lévő kisgazdák közül heten (a Tor- gyán-csoport, közte Kávássy Sándorral) elméletileg a füg­getlenekhez tartoznak. Be- reczky Vilmos úgy független, hogy a Demokratikus Kisgaz­da- és Polgári Párt tagja. Rétegződés van már az úgyne­vezett 36-os kisgazdafrakció­ban is: 14-en a Történelmi Kisgazda Pártot képviselik, ketten pedig a Konzervatív Kisgazda- és Polgári Pártot. S még egy érdekesség: Elek István, Debreceni József és Zacsek Gyula távozott az MDF-ből, de hivatalosan még nem lehet tudni, hogy hová. Várhatóan előbbi kettő a füg­getlenek sorába ül majd le, Zacsek Gyulát pedig a Magyar Igazság frakcióba várják ti­zenharmadiknak. A hat parlamenti párt mel­lett (a kisgazdavariációkat nem számítva) így az említett NDSZ és Magyar Igazság, valamint az Agrárszövetség (2 fő, köztük Vargáné Piros Il­dikó), a Szociáldemokrata Néppárt (1) és a Köztársaság Párt (3) rendelkezik képvise- lővekaz Országgyűlésben. Nyomor-szubkultúra kialakulóban A regisztrált munkanélküliek száma csökken, az állástalanok tábora gyorsan növekszik Budapest (ISB - S. Z.) — A parlament plénuma előtt nem­rég lezajlott foglalkoztatáspo­litikai vitanapon már felme­rült: a kormány helyzetérté­kelése talán nem egészen helytálló, amikor a regisztrált munkanélküliek számának csökkenését kedvező tenden­ciának minősíti. Egy most napvilágot látott tanulmány, amely a Szocial­ista Párt munkanélküliség- programjának keretében ké­szült, ennek az ellenkezőjét erősíti. A kormány idén júniusban a következőképpen tájékoztatta az Érdekegyeztető Tanácsot a munkanélküliség alakulásáról: „Május végén a regisztrált munkanélküliek száma 678 ezer fő volt (február végén ez a szám 705 ezer), amely 13 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg. A regisztrált munkanél­küliek számának csökkenése több tényező együttes hatására következett be, s ezek között vannak, amelyek a munka­erőpiaci helyzet kedvező irá­nyú változását mutatják.” A politikai vitafórumot kö­vetően számos újságcikk je­lent meg ilyen és ehhez hason­ló címekkel: „Csökkent a munkanélküliek száma”, ami azt sugallta, hogy valóban for­dulat állt be az évek óta ked­vezőtlen irányú folyamatban. Holott erről — a tanulmány szerzői szerint — szó sincs, legfeljebb arról, hogy a mun­kaügyi kormányzat kevesebb embert tart nyilván munka- nélküliként, mint eddig. Mi ennek az oka? Először is az, hogy idén nőtt meg ugrásszerűen azoknak a száma, akik kikerülnek a munkanélküliek járadékrend­szeréből, s ezáltal a munkaü­gyi regisztrációs rendszerből. Okét — legalábbis egy ré­szüket — eztán a Népjóléti tárca tartja számon. A szoci­ális támogatásban nem része­sülők 30-50 százaléka statisz­tikailag „eltűnik”. Nem számí­tanak regisztrált munkanélkü­linek, akik „egyéb foglalkoz­tatáspolitikai eszközök” révén átképzésben, tanfolyamon vesznek részt, ‘illetve, akiket korkedvezménnyel nyugdíjaz­nak — ezek számát a tanul­mány 100 ezerre teszi, ez há­romszor több, mint egy évvel ezelőtt. A regisztrálatlan agrármun­kanélküliek száma — akiknek a munkájára a szövetkezete „nem tart igényt” — minimum 50 ezer, de elérheti a 100 ezret is, ez a tanulmány szerzőinek véleménye. Van egy körülbe­lül 50 ezres csoport, amelynek tagjai vagy egyáltalán nem je­lentkeznek be, vagy minden támogatási rendszerből kiszo­rultak, s mintegy 20 ezer em­ber, akiket valamely más ok­ból nem regisztrálnak. Ez összesen több mint 200 ezer munka nélkül lévő embert je­lent, s ez csak egy feltételezett minimum — olvasható a dokumentumban. A szerzők hozzáteszik: a kormány idén újabb 100-150 ezres létszám- növekedéssel számol a mun­kanélküliek között, amivel a regisztráltak száma év végére 850-900 ezerre emelkedhet, az állástalanok tényleges lét­száma pedig minimum 1 mil­lió 100 ezerre. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a depresszió még nem érte el a mélypontját, arra vár­hatóan az év végén kerül majd sor. Közben a statisztikák sze­rint egyre növekszik — szá­mában és arányaiban is — a járadékrendszerből kikerülők csoportja. Szélesedik azoknak a köre is, akik .361 napon túl sem kapnak munkát, s egyre kevesebben lesznek, akik ké­pesek 240 napon belül önere­jükből, vagy segítséggel kitör­ni szomorú helyzetükből. A tanulmány végül megál­lapítja, hogy a tartósan munka nélkül maradók tábora hosszú távon 250-300 ezerre tehető — ők a társadalmi és gazdasá­gi átalakulás vesztesei. „E né­pesség kis eséllyel tud kitömi ebből, kialakítja a maga sajá­tos nyomorszubkultúráját és várhatóan átörökíti a család­jában (kb. 1-1,3 millió fő).” A cukorgyárak privatizációja Repülőjárat Ukrajnába Budaörs (MTI) — Új légijáratot indított a bu­daörsi Air Service, kedden első alkalommal repült gép az ukrajnai Ivano Fra- novszkába. Ezzel Ungvár után a második ukrán várossal is kiépült a légihíd. Hetente háromszor repül­hetnek üzletemberek, turis­ták a Kárpátokon túli tele­pülésre. A járat indítását a növekvő utazási igények tették indokolttá, Ivano Éra- novszkában ugyanis sorra alakulnak a különféle ve­gyes vállalatok, amelyek­nek képviselői rendszeres utasai lehetnek a 14 üléses cseh gyártmányú LET-410 típusú gépeknek. Augusztusban Ljubljaná-. ba indítanak heti rendsze­rességgel menetrendszerű gépet, s már tárgyalnak román társaságokkal aradi vagy nagyváradi rendszeres leszállási lehetőségről. Egy orosz partnertől bérbe vett TU-134 típusú 66 szemé­lyes gépet pedig charter- járatként indítanak, a repülő jelenleg Athénbe viszi a különböző utazási irodák turistáit. Budapest (MTI) — Nem felelnek meg a valóságnak a cukorgyárak külföldi társasá­goknak történő kiárusításáról és a cukoripari monopóliumok kialakulásáról hangoztatott ál­lítások — nyilatkozta Fábián Károly, a Cukor Terméktanács elnöke az MTI-nek. A cukorgyárak három éve tartó privatizációja során a három külföldi befektető a hazai cukortermelésnek csu­pán 30 százalékát szerezte meg. A 12 cukorgyárból az osztrák Agrana cég a petőházi és a kaposvári vállalatban szerzett többségi tulajdont. A francia Beghuin-Say csoport a hatvani, a szerencsi, a szolnoki és a selypi gyár 40 százalékos, a francia-angol érdekeltségű Eastern Sugar csoport pedig a kábái gyár 35 százalékos tulaj­donához jutott. Az ácsi, a sar- kadi, a mezőhegyesi, a sárvári Budapest (MTI) — Száraz nyarunk lesz — tudta meg az MTI az Országos Meteoroló­giai Szolgálattól. Júniusban 286 volt a napsütéses órák szá­ma, az utóbbi 30 év átlaga sze­rint alakult. Júliusra a hónapnak meg­felelő száraz időt jósolnak. és az ercsi cukorgyárak priva­tizációját a vagyonügynökség egyben kívánja meghirdetni, és erre elsősorban a hazai be­fektetők pályázatait várják. A cukoripar súlyos tőke­hiánya és az elhúzódó kár­pótlás miatt termelői tulajdon­lás még nincs az ágazatban, a hazai befektetőknek azonban a vagyonügynökség a részvé­nyek 20-25 százalékát kívánja értékesíteni, melyhez kárpót­lási jegy ellenében is hozzá le­het majd jutni. A mezőgaz­daság többi ágazatához hason­lóan a cukoripar is súlyos lik­viditási gondokkal küzd, ezért privatizációjánál elsődleges követelmény a megfelelő tőke biztosítása. Bár a termelői tu­lajdonlás e területen is kívá­natos, kizárólag kárpótlási je­gyekkel ezek a cégek műkö­désképtelenné válnának. Súlyosbítja a helyzetet, Az augusztus viszont a meg­szokottnál hűvösebb várható. A Medárd-nap tehát két hó­napot csúszott. A csapadék a júniusi 16 milliméteres meny- nyiséghez hasonló lesz. Az ózonérték alacsony szintje a természetes változé­konyság sávjában ingadozik, hogy a magyar cukor előál­lításának önköltségi ára ugyan alacsonyabb, mint a nyugat­európaié, a támogatások kü­lönbözősége miatt azonban a hazai ár jóval magasabb, mint a világpiaci. Bár a Magyaror­szágon termesztett cukorrépa mennyisége a hazai ellátáson kívül exportra is elegendő, a tavalyi és az idei aszály miatt az sem elképzelhetetlen, hogy jövő nyárra importra szoru­lunk e termékből. Ilyen körülmények között — a szakember szerint — kü­lönösen sikeresnek tekinthető a cukorgyárak privatizállásá- nak eddigi menetét, hiszen a külföldi cégek nemcsak a működéshez és a fejlesztéshez szükséges tőkét biztosítják a cégeknek, de a termelők is ingyen juthatnak hozzá nem­zetközi termesztési és feldol­gozási tapasztalatokhoz. Napsütéses július, hűvös augusztus Áfa kompenzációval Budapest (ISB - R. S.) — Jóllehet a kormány eredeti­leg október elsejei hatállyal kívánta bevezetni a meg­emelt kétkulcsos áfát, az el­múlt héten már újabb javas­lat is napvilágot látott. Az időpont augusztus elsejére való módosítása Takácsy Gyula (MDF-frakció) és Seszták László (KDNP- frakció) képviselők nevéhez fűződik: a honatyák által benyújtott módosító indít­ványt azonban a kormány is támogatja, s így valószínű­síthető, hogy már egy hónap múlva hatályba lép a 10 és 25 százalékos áfa-fizetési kötelezettség. Minderre ter­mészetesen a parlamentnek is áldását kell adnia. Seszták László kérdésünk­re válaszolva elmondta: in­dítványunk támogatása ese­tén 11 milliárd forinttal nő­nek meg a költségvetés idei bevételei. Igaz, módosítási javaslatukban indítványoz­zák a lakossági kompenzá­ció mértékének növelését is: ha a képviselők többsége tá­mogatja javaslatukat, akkor a jelenlegi 3-3,2 milliárd forinttal szemben 6,5 mil- liárdot fordít a kormány kompenzációra. Seszták László indítványaik kapcsán elmondta: elképzeléseikhez társul az a javaslatuk is, hogy a gyógyszerek ’95 ja­nuár elsejéig a 0 kulcsos ka­tegóriába Jartozzanak. Kérdésünkre válaszolva a kereszténydemokrata képvi­selő elmondta: az áfa-mó­dosítás előrehozását indo­kolja, hogy így az idegenfor­galmi főszezonban követ­kezne be az adóemelés, s ez jelentősen növelheti a kül­földiek fogyasztásából szár­mazó költségvetési adóbe­vételt. A kompenzáció módosí­tása kapcsán megtudtuk: ha az adótörvényt augusztus elsejével módosítják, akkor a lakosság nem 50, hanem 60-65 százalékos mértékű kompenzációban részesül. Az új visszaosztás alapján a havi 10 ezer illetve 15 ezer forintos bruttó kereset alatti munkavállalók egyszeri al­kalommal 1500 illetve 1000 forintos támogatásban része­sülnének. Ehhez hasonlóan 1500 forintot kapnának a 10 ezer forintnál nem magasabb nyugdíjban részesülők — ide tartoznak a saját jogú és özvegyi nyugdíjasok, továb­bá a házastársi pótlékban részesülők, nyugdíjszerű já­radékot és szociális segélyt kapók is. A 10 000 és 11 300 forint közötti nyugdíjjal rendel­kezők egyszeri 1000 forin­tos támogatást kapnának. A javaslat szerint az önkor­mányzatok által rendszeres pénzbeli támogatásban ré­szesülők is egyszeri 1500 fo­rintos kompenzációhoz jut­nak. Ennél valamivel több pénzt kapnának a kétgyer­mekes családok: ők 1800 forintos egyszeri támogatás­ban részesülnének, míg a há­rom- és többgyermekesek 400 forint kompenzációhoz jutnak. Seszták László szerint ko­moly esély van arra, hogy a képviselők többsége támo­gatja javaslatukat. A képvi­selő álláspontja: ha a kor­mánypártok racionálisan gondolkodnak, akkor igen­nel szavaznak indítványa­inkra. Pályázat szimbólumra Debrecen (MTI) — A Kárpátok Eurorégió Interre- gionális Szövetség nemzet­közi versenyfelhívást tett közzé a magyar, ukrán, len­gyel és szlovák határ menti területek kezdeményezésére létrehozott Kárpátok Euro­régió szimbólumának meg­tervezésére. Az elkészült jel­képeket szeptember 15-ig lehet elküldeni az Eurorégió titkárságára, vagy szeptem­ber 1-ig kell eljuttatni a Régiótanács magyarországi tagjainak (Virágh Pál köz- társasági megbízott, 4024 Debrecen, Piac u. 54.; Med- gyesi József, a megyei köz­gyűlés elnöke, 4400 Nyír­egyháza, Hősök tere 5.; Cso- ba Tamás polgármester, 3525 Miskolc, Városház tér 8.) Az elkészült jelképeket titkosan kezelik, a verseny- felhívás első helyezettje díja 1000 dollár. Nyugta pénztárgépből Budapest (MTI) — Legyen elegendő APEH ál­tal is elfogadott pénztárgép, s azok kezelését szervezett tanfolyamokon lehessen el­sajátítani. Akkor teljesíteni lehet a nyugtaadási kötele­zettségről szóló rendelkezést — véli a Kereskedelmi Al­kalmazottak Szakszerveze­te, amely a Csarnoki, Piaci Vállalkozók Kamarájának felkérésére részt vett a nyug­taadási kötelezettséggel kap­csolatos, kedd délelőtt tar­tott, majd felfüggesztett egyeztető tárgyaláson. A szervezet az MTI-hez eljuttatott, a tanácskozáson képviselt állásfoglalásában szorgalmazza azt is, hogy további egy évre hosszabbít­sák meg változatlan tarta­lommal az 1993. július 1- jével lejárt kedvezményes pénztárgépbeszerzési lehe­tőséget. A szervezet úgy vé­li, e feltételek teljesülése nélkül nem lehet elvárni, hogy kellően bizonylatolt kereskedelem honosodjon meg. A kézzel írott nyugta nem megoldás, hiszen idő- és költségigényes, s az ad­minisztrációban gyakran gyakorlatlan őstermelők számára még nehézségekbe is ütközik. A Budapesti Vállalkozók, Kereskedők, Vendéglátók Kamarája (KISOSZ) külön hangsúlyozza, hogy a kézi és gépi nyugtaadás árfelhaj­tó hatású. A nyugtaadási kötelezettség felfüggeszté­sét javasolják az egyszemé­lyes kereskedelmi és üzem­anyagtöltő állomások eseté­ben, továbbá az utcán át ér­tékesítő egységeknél, a piaci standokon, utcai kitelepülé­seknél, mutatványosoknál, gélszerű lenne az is — hag- súlyozza a KISOSZ —, ha a kézi nyugtaadást értékhatár­hoz — 500 forinthoz — köt­nék. A vevő kérésére termé­szetesen bármilyen összeg­ről kellene nyugtát adni. az átlagtól 5-10 százalékkal tér el. A nyár eleji 8-12 száza­lékhoz viszonyítva csökke­nést, a tavaly nyári 4 száza­lékos átlagértékhez képest vi­szont növekedést jelez, de nem éri el a természetes vál­tozékonyság 9 százalékos alsó határát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents