Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-05 / 154. szám

1993. július 6., kedd Kelet-Magyarország ~J Óriási harc a gyomok ellen Újabb, nagyon is megfontolandó tapasztalatokkal szolgált az idei szárazság Nagyhalász-Tiszatelek (KM - GB) — A tavaszi, igen csapadékszegény időjárás idén szinte valamennyi kul­túrában jelentősen rontotta a vegyszeres gyomirtások eredményességét is. Mint az a bizonyos „állatorvosi ló”, a megyei növényegészségügyi állomás Nagyhalászban il­letve Tiszatelken végzett ku­korica gyomirtási kísérletei is jól mutatták ennek az év­nek az ellentmondásait — derült ki Szőke Lajos fő­mérnök előadásából, ame­lyet a múlt héten szervezett bemutató alkalmából tar­tott. Egyhónapos szárazság kö­vette a gyomirtószerek kiper­metezését, amelyre zömében a vetések elvégzése után került sor. A legnagyobb részt száraz talajon a vegyszerek nem, vagy csak részben voltak ké­pesek kifejteni hatásukat. Ugyanis a gyomok csírázása is késve indult, elhúzódott az aszályban. Azokon az alacso­nyabban fekvő táblarészeken viszont, ahol a talaj némi ned­vességet tárolt, tömeges csírá­zásnak indultak az olyan, rendszerint nagy gondot oko­zó magról kelő gyomok, mint a kakaslábfű, vagy a disznópa- réj. A száraz talajokon kiala­kult, előbb vázolt helyzet vé­gül az évelő gyomfajoknak — például a szulák féléknek — kedvezett, amelyek igyekez­tek elfoglalni a számukra vá­ratlanul megnyílt teret. Késtek a gyomok A kísérletek megtekintése után azért nem kellett túlzottan sajnálkozni a gyomirtási szak­embereknek a korszerű vegy­szerekkel elért eredményei fö­lött. A kezeletlen kontroll par­cella és a más-más szerkom­binációval gyomirtott részek között óriási volt a különbség, természetesen az utóbbiak ja­vára. Az már a kísérletező szakemberek dolga, hogy a sok jó gyomirtöszer kombiná­ció közül, többszöri és alapos törekedni. Sokkal helyesebben gondolkodnak ezügyben pél­dául az angolok, akik nem is gyomirtásól, hanem gyomnö­vény szabályozásról (weed controll) beszélnek. Valamennyi maradhatna A teljes kiirtás ugyanis — bár kétségkívül igen látványos — aránytalanul drágább, mint ha elfogadjuk, hogy néhány százalékban megmaradhatnak a gyomok, s ettől még nem lesz kevesebb termésünk. Per­sze ez az elv is csak kultúr- talajokon érvényesíthető, mert fontos a jó eredményhez a megfelelő agrotechnika. En­nek finomítására — ami a ha­tékony gyomirtásnak is alapja — azért van meg a remény, mert a későbbiekben valószí­nűleg nem ezer hektárok, ha­nem csak néhány tábla azonos növény, például kukorica gyomirtásáról kell majd a szakembernek gondoskodnia, így bizonyára minőségibb munkát is el lehet majd végez­ni. A kukorica gyomirtva... értékelés után eldöntsék, me­lyik is a legjobb, egy mostani­hoz hasonló időjárás mellett. Mert, mint tudjuk, két egyfor­ma év nincs, s a jó mezőgaz­dász szakember pontosan azért kell, hogy több év ta­pasztalatából merítve, mindig a legtökéletesebben tudjon al­kalmazkodni a megválasztott agrotechnikai eljárásokkal az adott év viszonyaihoz. — Ma már a múlté a hajdani monokultúrás kukoricater­mesztést kikényszerítő, a tala­jokat évekre elszennyező és így az egészséges vetésváltást meghiúsító, nagyadagú tria- zinnal történő gyomirtás. Ma­napság már a kísérletekben különösen, csak olyan gyomir- tószer-kombinációkat próbál­nak ki, amelyek hatása csupán egy tenyészidőre szól, s a kö­vetkező évben bármilyen nö­vény termelhető a kukorica után. Csak egy évre A nagyhalászi vizsgálatok­ban. idén kiváló hatást a kissé emelt adagú Dual 960 EC adott (ez az egyszikű gyomok irtásáért felelős) olyan, kétszi­kű gyomokat kordában tartó szerekkel kombinálva, mint a Maloran, vagy a „kukoricaba­rát” Adok A később előbúvó szulákot pedig a Banvel 4 S-el tették ártalmatlanná. Az idei kísérletek tanulságát a szakemberek úgy összegez­ték, hogy az ismert körülmé­nyek között a későbbi, tehát a kukorica kelése utáni gyomir­tások jobb hatásúak voltak. A kelés előtti vegyszerezéseknél ajánlatos figyelembe venni az addig lehullott csapadékot is, mert csak nedves talajon várható a szerek megfelelő hatása. Amennyiben száraz a talaj — márpedig az agrometeoro- lógusok szerint tartósan lehet ezzel számolni — és nem is várható eső, a Dual nagyobb adagjában bízhat a termelő. A gyomirtási szemléletün­ket is célszerű lenne átalakí­tani — vélekedik ma már több szakember — és nem kellene totális, azaz 100%-os hatásra ...és anélkül Galambos Béla felvételei Tavaszi termékármozgás Egy bajorországi zöldséges kirakatában láttuk: 500 gramm, tojásként csomagolt alma 2,45-3,75 márkába kerül fajtától függően A szerző felvétele Kiállítás Miskolc (MTI) — Októ­ber 13-a és 16-a között, Kassán kerül sor a Visegrá­di Országok III. Agrárgaz­dasági Fórumára és Kiállítá­sára. A közös agrárgazdasá­gi fórumok lebonyolításáról 1991-ben állapodott meg a visegrádi együttműködés­ben akkor résztvevő három ország agrárminisztere. Az első rendezvénynek Krakkó adott otthont, a múlt évben Szerencs volt a helyszín. Igor Kozák a kassai szer­vezők nevében elmondta: az októberi Agrófórum ’93 ki­állításon a legújabb techno­lógiákat, gépeket, terméke­ket mutatják be, s a Viseg­rádi Négyek mellett azon német, osztrák, francia vál­lalatok is jelen lesznek új­donságaikkal. Az agrárszak­emberek fórumán a mező- gazdaság strukturális átala­kítása lesz a fő téma. A ré­gió állatorvosai ugyancsak tanácskoznak, s ismerked­hetnek a legújabb gyógyá­szati módszerekkel. Nyíregyháza (KM) — Szinte valamennyi fontos me­zőgazdasági termék átlagára az 1992. évivel ellentétesen változott márciusról áprilisra. A búza és a kukorica terme­lői-felvásárlási átlagára csök­kent, a piaci ár növekedése azonban folytatódott. A három legfontosabb gabonanövény közül 1993 február-áprilisá­ban — 1992-től eltérően — a búzáért fizették átlagosan a legmagasabb árat a felvásár­lók. Tovább csökkent a leg­fontosabb vágóállatok terme­lői-felvásárlási átlagára, így az állatvásárokon és piacokon is általában alacsonyabb áron kí­nálták a növendék- és hízóál­latokat, a malac ára áprilisban már az előző év áprilisának át­lagárától is elmarad. A tehén­tej termelői-felvásárlási ára ta­valy márciusról áprilisra emel­kedett, idén megmaradt a 18,40-es márciusi (a februári­nál alacsonyabb) szinten. Áprilisban a mezőgazdasági termelők feldolgozásra és to- vábbeladásra történt közvetlen értékesítésének árai az első ne­gyedévben mértnél kevésbé, 1992 áprilisához képest 12,3 százalékkal emelkedtek. Az év első négy hónapjában össze­sen a tavalyinál 21,7 százalék­kal magasabb áron vásárolták fel a mezőgazdasági terméke­ket. A növénytermelési és kerté­szeti termékek felvásárlási ár­színvonala — kivéve a gyü­mölcsöket! — az előző évi készletek fogyásával, a primő­rök megjelenésével áprilisban tovább emelkedett. Az év egy- harmadának elteltével éppen egyharmaddal haladta meg az előző év azonos időszakának árszintjét. Ugyanakkor az élő állatok és állati termékek áprilisi árai csak kereken 6,0 az első négy hónap átlagában 18,1 száza­lékkal voltak magasabbak az 1992. évieknél. Nem istencsapás Nyíregyháza (KM) — Az utóbbi hetekben az ország egész területén, főként a mű­veletlen területeken, kaszá­lókon, lucernásokban, folt­szerűen, nagy tömegben megjelentek különböző sás­ka, szöcske és tücsökfajok. A túlszaporodás mértékétől függően az ezeket a terüle­teket szegélyező kultúrákat — árpa, búza, zab — is káro­sították. A megyei Növényegész­ségügyi és Talajvédelmi Ál­lomás szakemberei hangsú­lyozzák, hogy a károsító Ma­gyarországon honos, fellépé­se nem katasztrófa, hanem a két éve tartó szárazság hatá­sára bekövetkező túlszapo­rodás, s az ezzel járó kártéte- li veszély. A növényvédelemről szó­ló törvény előírja minden termelő számára, a károsítok elleni védekezési kötelezett­séget, azaz köteles a haszná­latában lévő területen figyel­ni a kártevők jelenlétét és szükség esetén védekezni. Fontos tehát a védekezés a túlszaporodó kártevők ellen, akár sáskákról, akár a szin­tén megjelent és évről évre gondot okozó amerikai fehér szövőlepkéről legyen is szó. A kártevők irtását azonban körültekintően, a környezet és az ember veszélyeztetése nélkül kell végrehajtani. Erre legalkalmasabbak a piretroid hatóanyagú rovarölő szerek, mint Decis, Fendona, Karate stb. A sáskáról már a tőlünk keletre lévő országokból is érkeztek hírek. Romániában éppen a nálunk kialakult és a televízióban is bemutatott sáska károsítások nyomán fi­gyeltek fel erre a problémá­ra. A hírügynökségek pedig a múlt héten jelentették az orosz mezőgazdasági mi­nisztérium közleménye alap­ján, hogy Oroszországnak sikerült megfékeznie a sás­kajárást egyes déli területein, ám még nem múlt el a ve­szély. A sáskákat több mint 300 ezer hektárnyi területen irtották ki Volgográd, Ir- kutszk és más városok kör­nyékén, a tervbe vett terület felén. Export és szövőlepke Dr. Széles Csaba Nyíregyháza — Az elha­nyagolt házikertekben és irt­ott az út menti fákon felütöt­te fejét az amerikai fehér szövőlepke. Mivel jelenléte a karantén-jogszabályok ér­telmében export kizáró té­nyező, feltétlenül védekez­nünk kell ellene! A hernyók a leveleken kezdetben csak hámozgatnak, később vi­szont már átrágják a levélle­mezt; csak a levélnyeleket és a vastagabb ereket hagyják meg......................... . A fiatal lárvák laza szövé­sű hemyófészkekben élnek, az idősebb hernyók viszont szétmásznak és magányosan károsítanak. A fentiekben rejlik a vegy­szermentes védekezés egyik lehetősége. Mert, ha nem várjuk meg míg szétmász­nak, hanem már a hernyó- fészkeket levágjuk és eléget­jük, úgy könnyedén elpusz­títhatjuk e veszedelmes kár­tevőket. Az idősebb hernyók ellen a környezetbarát Zolo- ne 35 EC-vel permetezhe­tünk. Az utóbbi hetek relatív pá­ratartalma 75-85% között mozgott és a léghőmérséklet átlagosan 18-22 C fok körüli értékeken alakult. Ezek a környezeti feltételek kedve­ző fejlődési lehetőségeket nyújtottak a levéltetvek szá­mára. Az almáskertekben a zöld alma-levéltetvek lepték el a hajtásokat és a leveleket, ahol szívogatásuk következ­tében utóbbiak eldeformá­lódtak, eltorzultak. A levél­tetű az almán kívül még fel­lép a körtén, a birsen, a ber­kenyén sőt a galagonyán is. Ellene a hasznos rovarokat (katicabogarakat, fátyolká- kat) kímélő készítménnyel a Pirimorral célszerű védekez­ni. Sok gondot okoznak a kör­tetermesztőknek a levélbol­hák. Lárváik és kifejlett alakjaik (imágóik) egyaránt károsítanak. Szívogatásuk következtében a körte hajtá­sainak levelei meggörbül­nek, majd megjelenik rajtuk a rovarok fényes ürülékén, a mézharmaton megtelepedő korompenész. Jó hatású elle­nük a Dimilin vagy a Nomolt kitinszintézisgátlók. Ellenőrzött ennivaló Nyíregyháza (KM) — Az Országos Biokultúra Egye­sület is — Seléndy Szabolcs elnök és dr. Győrjfy Sándor elnökségi tag révén — kép­viseltette magát a Nyíregy­házi Biokultúra Klub leg­utóbbi tanácskozásán. Az aktuális kérdések megtár­gyalásán túl, a dr. Széles Csaba klubelnök vezette ta­nácskozás megbízott titkár­nak nevezte ki a biogazdál­kodási szakmérnökit végző Veisz Jánost, akire majd töb­bek között a megyénkben előállított biotermékek mi­nősítési feladatai várnak. Érdekes, előremutató kez­deményezésről számolt be Jeney Lajos a Piac-, és Vá­rosgazdálkodási Iroda mun­katársa. A nyíregyházi pia­con a közelmúltban bioter­mékek, illetve a környezetkí­mélő, a lehetőség szerint mi­nél kevesebb vegyszert al­kalmazó, úgynevezett integ­rált növényvédelemmel elő­állított termékek számára egy-egy külön árusító stan­dot jelöltek ki. A termékek vegyszermaradékának vizs­gálatát, részben a városi ön- kormányzattól kapott költ­ségtérítés ellenében, a másik „ötletgazda”, a megyei nö­vényegészségügyi állomás analitikai laboratóriuma vég­zi. A laboratóriumi megmé­rettetést vállaló termelőknek a termékeit egy nap leforgá­sa alatt megvizsgálják az ál­lomáson és ha nem tartalmaz megengedettnél több vegy­szert, a piaciroda az „Ellen­őrzött termékek” standjára engedi. Hangosbemondón népszerűsítik a vásárló kö­zönség körében ezeket a zöldségeket, gyümölcsöket. Úgy tűnik, lesz jövője a kez­deményezésnek, amely az egészségesebb táplálkozá­sunkat szolgálja. Az eddigi tapasztalatok szerint, hama­rabb elfogytak az „ellenőr­zött termékek”, melyeket fő­leg a kismamáknak ajánla­nak, remélve, mind többen igénylik és termelik majd az egészségesebb táplálékokat.

Next

/
Thumbnails
Contents