Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-05 / 154. szám
Tanya az elhagyott állatoknak Látogatóban Zomboribokorban, a gyepmesteri telepen, ahol otthonra lelnek az elkóboroltak Cservenyák Katalin Nyíregyháza (KM)—„Készítsd a gyomrodat!” — ha az embert ilyen szavak kíséretében hívják meg valahová, vagy valami nagyon finomra, vagy éppenséggel nagyon rosszra gondol. Utóbbi jött be: két évvel ezelőtti meghívóm a gyepmesteri telepre invitált, a helyszínen pedig kiderült, nem volt alaptalan a figyelmeztetés. Butaság volna tovább részletezni az akkori állapotokat, hiszen szerencsére mindaz már a múlté. 15 milliós beruházás Aki ma arra veszi az útját, rendet, tisztaságot talál az égig érő nyárfák övezte másfél hektárnyi telepen. Sőt. Távolról azt hinné az ember, szépen gondozott kis tanya mellett visz el az útja. Büszkén is mutatja be birodalmát a nemrég kinevezett fiatal telepvezető, Cserhalmi Tamás, akinek a szakmája állattenyésztő üzemmérnök. — Az elmúlt években körülbelül tizenötmillió forintot költött a polgármesteri hivatal a telep rendbetételére — magyarázza. — Takács Miklósáénak, a hivatal főelőadójának érdeme, hogy a mostoha körülmények megváltoztak. Az országban nem sok ilyen telep van. Nem is igen illik a gyepmesteri, vagy sintértelep kifejezés az intézményre, hiszen annyi rossz tapad a szóhoz, sokan még mindig félreértelmezik. Éppen ezért gondolkodnak a névváltoztatáson, esetleg állategészségügyi telepre keresztelnék, az jobban kifejezné Tisztaság és rend a gyepmesteri telepen A szerző felvétele az itt végzett tevékenységet. Új épületeket húztak fel: megoldották végre a dolgozók tisztálkodási lehetőségeit, külön van az iroda, s külön a boncterem. A telepvezetőn kívül még ketten dolgoznak Zomboribokorban, az ő feladatuk a kóbor állatok, illetve a közterületeken talált állati tetemek elszállítása, begyűjtése, s ide hozzák be a kobzott húst is. Emellett különböző cégek: a húsipar, magántermelők — szerződés alapján, s természetesen térítésért — ide hordják az állati hulladékot, szőrt, tollat. A megunt kedvencek Most már a higiéniával sincs gond, amivel pedig a korábbi években elég sok baj volt. A terület szélén húzódó árokban a hulladékot beszállítók, elhelyezők gondosan földréteget terítenek szállítmányukra, így elejét veszik a fertőzéseknek. A telepen helyezheti el ingyen — de neki kell bevinnie — a megyeszékhely és vonzáskörzetének lakossága elhullott állatait is. S ide fogadják be azokat a kutyákat, macskákat, amelyekre ráuntak gazdáik. Erre a célra ketreceket készíttettek, s sajnos, sosem üresek. Az is tévhit, mondja Cserhalmi Tamás, hogy a telepen nem szeretik az állatokat, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az: egy hét sem telt el a kinevezése óta, máris lapunk segítségét kérte, keressünk együtt gazdát a telepre bevitt kutyáknak. A szabály ugyanis az, ha nyolc napon belül nem jelentkezik értük senki, el kell altatni őket — örökre. — Egyszer felhívott valaki telefonon, hogy behozná a kutyáját ide, de attól fél, bottal ütjük agyon — mosolyogja el magát a telepvezető. — Alig tudtam meggyőzni az ellenkezőjéről. Mi azt szeretnénk, ha minden behozott kutyának gazdája kerülne. Csak oltás után Itt tartják megfigyelés alatt azokat a kutyákat is, amelyek megharaptak valakit. Folyamatos állatorvosi felügyelet alatt tartják valamennyi bevitt állatot, s csak úgy adnak ki gazdátlan kutyát, ha előzőleg az állatorvos már beoltotta veszettség ellen. Különös gondot fordítanak a fertőtlenítésre, s ehhez most már a lehetőségeik is megvannak. Járvány, fertőzés innen nem terjedhet tovább: a telepre behajtott járműveket kifelé szigorúan fertőtlenítik. Cukrászdát hoztak létre a mátészalkai ipari szakmunkásképző és szakközépiskolában, így lehetőség nyílt a cukrászképzésre is. Reiman Csilla és Kajus Kornélia a gyakorlati fogásokat tanulja Molnár Károly felvétele-TárcaA hogyan Fülig Jimmy mondja, az embert érik meglepetések, mint derült égből egy balegyenes. Az igazság szerint nem sok reális esélye volt annak, hogy a Szerencsejáték Rt. nem fog előbb-utóbb árat emelni, de azt reméltük, hogy utóbb. Aki ebben az illúzióban ringatta magát, azt a Cég hideg zuhannyal térítette magához, amikor bejelentette, hogy szeptembertől 100 százalékkal emeli a lottószelvények árát. Az áremelések permanens gyakorlata már nem jelent számomra meglepetést, hiszen az egyik kereskedő ismerősöm is mindig azt mondja, hogy a ráfizetésből él, igaz, azt soha nem részletezi, hogy kinek a ráfizetéséből. Árcsökkenést csak az öngyújtóknál tapasztaltam eddig, és ez nem oka a gyakoribb tűzeseteknek. Azt, hogy ezt az áremelést a Szerencsejáték Rt. külső kényszer hatására teszi, azt az rt.-vel való eddigi kapcsolatom bizonyítja. Én ugyanis notórius lottózó vagyok, aki minden hónapban megveszi a családnak a három előfizetéses szelvényt. Cserbakőy Levente Szakítás Úgy gondolom, meg kell adnom az esélyt neki, hogy eltalálja az általam tippelt számokat. Ez ugyan még nem sikerült egyszer sem, de úgy gondolom, ez a 300 forint nem olyan horribilis összeg, hogy érdemes lenne ennek elvonásával a felhőtlen kapcsolatunkat megszakítani. Mert, hogy a kapcsolatunk felhőtlen, szinte baráti, az alábbiakban fogom illusztrálni. Nem csak notórius, de bohém lottózó is vagyok. Ezért fordulhat az elő, hogy a szelvények a „Játékosnál marad” részét dobom néha az urnába, és az „Egybefüggően küldendő be” szelvényrészt teszem az íróasztalom fiókjába. A pénteki húzás utáni számegyeztetésnél veszem észre a bakit. Baj nincs, hiszen természetesen a számok nem stimmelnek, így leülök levelet írni az rt.-nek. A debreceni igazgatóság feldolgozó csoportját tájékoztatom a malőrről, és kérem, hogy cseréljük ki a szelvényeinket. Az első levelemet még ajánlottként küldtem, de a továbbiakat már csak simán. Biztos voltam benne, hogy az rt. ad az üzleti jóhírére minden esetben. Panaszra tényleg semmi okom, hiszen mindig korrektül jártak el. Ezért sajnálom, hogy emiatt az áremelés miatt szeptemberben szakítanunk kell, de ezt a 100 százalékot már nem tudja a költségvetésem elviselni. T) ár van egy megoldás! D Találják el az általam fogadott öt számot, és én vállalom, hogy a nyereményből lottózni fogok az emberi kor végső határáig. Kérdőívek a szegénységről Debrecen (KM - Sz. J.) — A napokban megyénk tíz településén mintegy háromezer kérdőív keresi a választ a mindennapi élettel és a szegénységgel kapcsolatos kérdésekre, nem hagyva figyelmen kívül a megoldási lehetőségeket sem — kaptuk az információt dr. Münnich Ákos kutatásvezetőtől. A Pro Humana Alapítvány, a DOTE Egészségügyi Főiskola szakembereiből és a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem egyik kutatócsoportjából alakult team célja kettős. Egyrészt ez a vizsgálati anyag szerepel majd az augusztusi szegénység világkonferencián, de az önkormányzatoknak is segítséget kívánnak nyújtani a problémakezeléshez, a szociális jellegű döntések előkészítéséhez. A vizsgálatba bekapcsolódni az amszterdami egyetem is, mivel a kutatás egy része eleme egy minden európai országot érintő felmérésnek. A kutatás első szakasza már lezárult. Ennek során azokkal a személyekkel készítettek interjút, akik hivatalból találkoznak az említett problémákkal. E második fázisban a lakossági véleményekre kíváncsiak. A siker a megkérdezetteken múlik — ezért nagyon jó lenne, ha minél többen visszajuttatnák a kitöltött kérdőívet, mert ezzel olyan értékes információkat szolgáltatnának a felméréshez, amit hasznosítani tudnának a szakemberek. Keíet-Magyarország 3 Hasznos táborok Kállai János Egy, a nyár eseményeivel igencsak szorosan összekapcsolódó szó—a tábor— jelentéstartalma gazdagodni látszik az utóbbi időkben. Ez a nyelvészkedő következtetés a napokban fogalmazódott meg bennem, amikor arról hallottam: valahol a Bodrogközben szitakötő figyelő-kutató tábort szerveznek. Hát, ilyet még tényleg nem pipáltam, bár tudom: megyénkben is tucatszám működnek a legkülönbözőbb célzatú és tematikájú együt- tléti formák, kicsiknek és nagyoknak kínálva okos programokat a laza, pihentető kikapcsolódás lehetőségein kívül. Bennem még mindig hajdanvolt úttörős- ködésem sátras-bográcsos- zseblámpás kalandkaval- kádja vagy a későbbi építőtáborok munkával vegyes lődörgései sejtenek fel, ha valaki a táborozást emlegeti. Pedig az idő nagyot fordult közben. Természetesen jelenleg sem lehet más ennek a szervezett formának az alapvető célja, mint az, hogy a résztvevői egy-két hétre szabaddá tegyék magukat a hétköznapok monotóniájától, rutinmozdulataitól, és valami mást csináljanak. A táborok új, elsősorban tartalmi jellemzői viszont éppen azt mutatják, manapság a koszt-kvártély és a szabadidős programok mellett szinte mindenhol foglalkoznak fajsúlyos dolgokkal is. A gyerekek nyelveket tanulnak, tűzzománcot készítenek, néptáncot járnak, madarakat figyelnek meg, filmeket elemeznek, úsznak, teniszeznek, és még tudj isten, mi mindennel múlatják az időt. Megváltoztak a helyszínek is. A „Mint a mókus fenn a fán"-állapot levegős terepei helyett lehet táborozni akár egy tanteremben vagy egy művelődési házban, bárhol, a szervezők leleménye szerint. Ne húzogassuk a szánkat, ne nosztalgiázzunk, mert úgy tűnik: így van ez rendjén. A hasznos táborozások megálmodói és működtetői valójában a nemcsak kenyérrel él az ember bibliai gondolat másik részét, az igét is szolgáltatják. És ebből még senkinek sem származott kára. Tiszalök határában bálázzák a szalmát Elek Emil FELVÉTELE Kommentár Piac és árak Cselényi György A boltban majd elájultam — mondta a kicsi gyermekét kocsiban toló fiatal- asszony, miközben egy pár fehér cipőcskét mutat. Ezernyolcszáz forint volt — tette hozzá sápadtan. A kereskedők ilyen árak mellett ne csodálkozzanak, ha az emberek a KGST-piacokon vásárolnak. A probléma élő, húsbavágó. Különösen annak tükrében, hogy a vállalkozók és annak érdekvédelmi szervezetei ádáz harcot folytatnak a feketekereskedelem meg gátlásáért. Aggodalmuk jogos, hiszen az illegálisan hazánkba hozott nagy árutömeg értékesítése a legálisan működő boltok bevételét alaposan megcsappanhatja. Ha nem kellene vámot, adót, tb-járulékot fizetnünk és számos előírásnak eleget tennünk, minden bizonnyal mi is olcsóbban árusíthatnánk — mondják az üzlet- tulajdonosok. Ennek ellenére nem zárható ki, hogy a jelenlegi bonyolult helyzet kialakulásáért a kissé mohó, mondhatni kaszálva meggazdagodni kívánó kereskedők is ludasok. Nem vagyok benne biztos, hogy a cikkeik a KGST-piaci áraknál csak a magyarországi adók, valamint az áruk előállítási helyei közötti anyag-, szállítási- és munkabérkülönbségek arányában magasabbak. Tartok tőle, a számos kereskedő által alkalmazott árrés ellentmond „A sűrű fillér többet ér, mint a ritka forint” közmondás bölcsességének. S valamikor a zugpiacok árusai és az olcsóbb, de még használható holmikat kereső tömeg így találhatott egymásra. E kapcsolat szálait a politika és az illetékes hatóságok — tekintettel a lakosság nagy részének nem éppen rózsás anyagi helyzetére — ódzkodik elszakítani. Érthetően. A kedvező megoldás közhelyszerű követelmények teljesülése révén várható. Így a mindenki számára elfogadható mértékű, de azt aztán kutyakötelességgel teljesített adózás megvalósításától, a gazdaság, s vele együtt a vásárlóerő növekedésétől, továbbá a külföldi és a magyar áruk korrekt piaci versenyeztetésétől függ. No meg attól, hogy a határainkon kívülről meggazdagodni idezarándoklók egy reális összeget juttassanak az államkasszába is. Az afelé megtett lépések, még ha tétovák is, talán nem lesznek teljesen eredménytelenek. Nézőpont) HÁTTÉR 1993. július 6., kedd
