Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-05 / 154. szám

1993. július 5., hétfő HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 Előtérben a távolsági járatok Visszaesett a teherfuvarozás, ami létszámgondot okoz # Közlekedés a jövő Európájában Réti János Budapest (KM) — And­rássy út 73-75. Békebeli pa­lota Budapesten az Oktogon és a Kodály Körönd között, nem messze a Nyugati Pálya­udvartól. Átvitt értelemben ide futnak össze a vasúti pá­lyák a szélrózsa minden irá­nyából: ebben az épületben van az ország mindeddig leg­nagyobb vállalatának köz­pontja, a Magyar Államvas­utak Vezérigazgatósága. Csárádi János vezérigazga­tóval gondokról és örömök­ről beszélgettünk a közelgő vasutasnap alkalmából. □ A MÁV fejlesztési straté­giájában a rendszeresen uta­zók — azt hiszem, nem alapta­lanul — kettősséget vélnek fel­fedezni: fokozott figyelmet a távolsági vonalakon futó köz­lekedés színvonalára, ugyan­akkor rohamosan csökkenő ráfordítást a mellékvonalakon jellemző állapotok javítására. Lehet, hogy a jövő Európájá­ban alapjaiban más vasúti közlekedés szerveződik, mint amit eddig ismertünk? Elérhető és tartható sebesség — Nem szerveződik más, mint eddig! Azért sem, mert a közép- és kelet-európai kis vasutakat nem lehet a francia vagy német vasúthoz hasonlí­tani. Másak a földrajzi lépté­kek, ennélfogva más a vasút­hálózat nagysága, a vasúti közlekedés nagyságrendje is. Mi most valóban fokozott fi­gyelmet fordítunk a távolsági járatok korszerűsítésére. Az a célunk, hogy a fővonalakon elérhető és tartható legyen a Parkolj a tisztább levegőért Debrecen (KM) — P + R, azaz „Parkolj és utazz tovább” — erre agitálja a gépkocsi-tulajdonosokat a MÁV, új szolgáltatásának bevezetésével. A kezdemé­nyezés lényege: ha valaki érvényes vasúti menet­jeggyel érkezik az erre ki­jelölt állomások valame­lyikére, akkor díjmentesen parkolhat a P + R táblával megjelölt helyen. A vasút megújulásának fontosságát környezetbarát jellege és az infrastruktúra fejlesztésében játszott sze­repe támasztja alá. A MÁV ennek tudatában igyekszik piaci versenyképessége nö­velésével visszaszerezni korábbi helyét és rangját a hazai és nemzetközi sze­mélyszállításban és teher­fuvarozásban egyaránt. Ezt célozza különböző kedvez­mények rendszeresítésén túl olyan szolgáltatások be­vezetése, mint a kombinált fuvarozás, (teherszállító országúti járművek vasú­ton történő továbbítása) és a P + R parkolási akció. Ez utábbi szolgáltatással is szeretné rávenni a gépko­csi-tulajdonosokat a MÁV, hogy hosszabb utazásaik­hoz a vasutat vegyék igénybe. A díjmentes par­kolást a MÁV Keleti Üz­letigazgatóságának terüle­tén 12 településen vezették be. Megyénkben ez Raka- mazon és Vásárosnamény- ban vehető igénybe. 160-200 kilométeres sebes­ség. Ilyen kis országban ez elegendő. □ Az utasok nagyrésze azonban nem az Inter City vo­„..jylyan vasút megterem­tésén kell munkálkodnunk, amelynek a műszaki színvo­nala megfelel a korszerűség követelményeinek, szolgálta­tásai pedig igazodnak a pi­acgazdasági körülmények­hez és rászolgál az utazókö­zönség, a fuvaroztatók elis­merésére.” Dr. Schamschula Gyógy közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter nalakon, illetve vonatokon közlekedik... — A lehetőségeink az is­mert nehézségek miatt erősen korlátozottak. Ebben a hely­zetben nem veszíthetjük el a nemzetközi forgalomban ko­rábban megszerzett pozíción­kat. Földrajzi helyzeténél fog­va az európai vasúthálózatban Magyarországnak meghatáro­zó szerepe van. Számtalan, ki sem fejezhető gazdasági és po­litikai hátrányt okozna, ha nem tudnánk eleget tenni a kö­vetelményeknek és útvonala­inkat elkerülnék a nemzetközi járatok. Mindemellett a 76 darab spanyol kocsi, amit veszünk, kivált a nemzetközi forgalom­ból szerelvényeket és azokat átterelhetjük a belföldi vona­lakra. Az itthon gyártásra ke­rülő vonatok pedig kifejezet­ten a hazai forgalom számára készülnek. Vagyis, minden új beszerzés láncreakciót indít el, aminek a hatása mindenütt, a mellékvonalakon is érezhető lesz. A szálkái pályaudvar dég, valamint kíváncsiskodva ünneplő tömeg köszöntötte az új pályaudvar felavatását. A megye többpólusú jellegét jól példázza a közlekedés is: Nyíregyháza mellett Máté­szalka a másik vasúti csomó­pont a térség közlekedésében. Az új állomásépület 1990- ben elkészült, hozzá létrejöt­tek a kapcsolódó szolgáltatá­sok és az utas — belépve a csarnokba — azóta is úgy érzi, mintha nem is a korábbi évek, évtizedek Mátészalkájára ér­kezett volna meg, de látszat és valóság ebben az esetben is tá­vol esik egymástól. Puskás István állomásfőnök teljes ke­resztmetszetében ismeri a cso­□ A MÁV számára a legna­gyobb problémát — köztük a létszámgondot is — azt hi­szem, a teherszállítás vissza- zuhanása okozza. A pályákon szinte nem, illetve alig-alig közlekednek tehervonatok. Nem azért, mert túlságosan drága a vasúti szállítás? Nincs árualap a szállításhoz — Minden drága! A sze­mélyszállítás is! A legna­gyobb gondot azonban ott lá­tom, hogy árufuvarozáshoz árualap pillanatnyilag nincs az országban. Tizenöt, húsz-, sőt harmincszázalékos kedvezmé­Csárádi János Harasztosi Pál felvétele nyékét adunk, de ettől még nem lesz tömegáru. Nincs szénszállítás, nincs kőszállí­tás, nem viszünk építőanya­got. A nemzetközi forgalomban a Szerbiával szemben elren­delt ENSZ-embargó egy év alatt csak a vasútnak 7 milliárd forint veszteséget, fuvardíjki­esést okozott. A FÁK orszá­gaiba korábban évente 18-20 millió tonna áru lépett ki és be, ennek ma csak a töredékéről Elek Emil felvétele érkezik és ugyanennyi indul és a tehervonatok ugyancsak hat irányba szállítják rakományu­kat a célállomások felé. Már amennyire szállítják! A helyi fuvaroztatási igé­nyek szinte nullára csök­kentek, amit mi sem jellemez jobban, mint az, hogy például az ÉRDÉRT egy napi fuvarja több volt korábban, mint je­lenleg egy egész hónap szállí­tási igénye. De kihat a vasút teljesítményére a ZÖLDÉRT privatizációja, a bútorgyártás leépülése, a gabonaipar csök­kenő termelése épp úgy, mint az állami gazdaság és a terme­lőszövetkezetek kiesése a szállíttatok közül. Természe­beszélhetünk. Ha lenne áru, akkor lehetne gondolkodni versenyképes tarifa kialakítá­sán. □ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében családok ezrei, nem egy helyen szinte egész telepü­lések lakossága élt meg a vas­úiból. A MÁV több emberöltőn át, egész generációknak kínált munkalehetőséget, illetve adott megélhetést. A mostani vasutas fia vajon vasutas lesz-e? Fordítva: lehet-e vas­utas? — Ha ambíciót érez hozzá, akkor vasutas lesz minden lét­számstop ellenére! Legyen is az, ha megfelelő eredményt és szakirányú végzettséget mutat fel! Tavaly a nagyarányú le­építés ellenére 900 pályakezdő fiatalt vettünk fel és az idén is megadtam az engedélyt július 1. és szeptember 30. között ha­sonló létszám felvételére. Hangsúlyozom: vasutas szü­lők gyermekeinek, akik szak­irányú végzettséggel rendel­keznek. Rekonstrukció Nyíregyházán □ Végezetül elkerülhetetlen kérdés a nyíregyházi pályaud­var rekonstrukciója... — Ahogy megígértem: eb­ben az évben elkészülnek a tervek és jövőre meg kell, és meg is fogjuk kezdeni a mun­kálatokat. Nyíregyháza — Debrecennel együtt — a keleti országrész fővárosa és mint ilyen, feltétlenül kapcsolódni fog a világkiállításhoz. Szeret­nénk tehát 1994-95-re olyan helyzetet teremteni, ami a vasúti közlekedés színvonalát tekintve méltó a város és az egész megye növekvő társa­dalmi és gazdasági szerepé­hez. tesen a minimális igény mini­mális bevételt hoz. A személyszállításnál vala­mivel jobb a helyzet. Ez való­színűleg annak is köszönhető, hogy a tarifaemeléssel párhu­zamosan bevezettek egy sor szociálpolitikai, üzletpolitikai továbbá alkalmi, időszakos kedvezményt. Az állomáshoz tartozó sze­mélyzet munkája kihat az egész hálózat tevékenységére, mi több, naponta Püspök­ladányig járnak el szolgálatuk teljesítése közben Mátészalká­ról a vasutasok. A folyamatos létszámleépítés, — bár fe­szültséggel járt, -— egyéni tra­gédiákat nem okozott. A három évvel ezelőtti ava­tás nemcsak az utasforgalom, hanem a munkavégzés felté­teleit is javította, sőt, a számí­tógépek telepítése további mi­nőségi fejlődést, előrelépést jelentett. Az állomásfőnök jó­nak minősítette a dolgozók szociális és egészségügyi ellá­tását is. Ugyanígy vélekedett az érdekvédelmi szervekkel és az üzemi tanáccsal kialakult együttműködésről. Ä beszélgetés során mind­végig ott munkált a kimondat­lan gondolat: Mátészalka im­pozáns állomása annak remé­nyében készült, hogy a térség, az ország mielőbb felfedezi megváltozott lehetőségeit, és az új helyzetben egy valóban kereskedő szelleművé átalaku­ló vasút újból megtalálhatja számítását. Jegyzet Vasutasok közelről Nábrádi Lajos M egyénkben is tapasz­taljuk, hogy hazánk legnagyobb vállalata, a MÁV mekkorát változott. Előnyére és hátrányára. Előnyére, mert a műszaki le­maradás ellenére sok kor­szerű modell fedezhető fel a sínek mentén. A hátrány szemmel látható, kézzelfog­ható. A 60-as és a 70-es években 120-140 ezer em­bert foglalkoztatott a vasút. Most talán fele annyit sem. A leépítések fájdalmát érezhe­tik Záhonytól Újfehért óig, Balsától Zajtáig. Talán nem árt egy kis visz- szatekintés. A második világ­háború előtt ez a nóta járta: „Havi kétszáz fix-szel az em­ber könnyen viccel”. A vas­úti tisztviselők több mint 200 pengőt kerestek, az „egysze­rű” vasutasok is 180-200 pengőt. S ez a mondás járta: „Teheti, mert vasúti". A 60- as években minden tehervo- natot 5-6 fős személyzet kí­sért. Két-három fékező is volt a vonaton. A fékező szakmát törölték a listáról. Üresek, omladoznak a régi bakterházak, mert a sorom­póőr, a bakter szakma is ki­veszett. Igaz, új szakmák jöt­tek. A biztosító berendezések kezelői mellett a számítógé­pek kezelőit is megtaláljuk. A Veres Péter által is megörö­kített pályamunkások évtize­deken át az egyik legnehe­zebb munkát végezték, kram- pácsoltak. Tavalyelőtt Zá­honyba szupermodern pá­lyaépítő, pályafenntartógép érkezett. A háború után is nyugdíjas állásnak számított a vasúti munka. Presztízse volt. A vasutat a második hadsereg­nek is nevezték. Mert csak az maradhatott meg hosszabb ideig vasutasnak, aki fegyel­mezett, megbízható ember volt. Kevesen tudják, hogy mennyi mindent kell tanulni valakinek ahhoz, hogy vasúti tiszt, mozdonyvezető, vagy akár „csak” kalauz legyen. Nyíregyházán, Mátészalkán és másutt is szép számmal vannak már érettségizett ka­lauzok, a korszerű mozdo­nyok vezetői szinte kizárólag középfokú végzettséggel és két szakmával gyakorolhat­ják tevékenységüket. Sok-sok vasúti beosztás nem csak szellemi, fizikai megterhelés­sel is jár. S nagy-nagy fele­lősséggel. Az úgynevezett végrehajtó szolgálatnál munka közben nem szabad, nem lehet tévedni. Az esetle­ges tévedés emberéletekbe kerülhet. A kisiklott tehervo- natokon sok millió forintos lehet a kár... A kocsirendező­ket, a pályamunkásokat, s a záhonyi átrakómunkásokat nap süti, eső kergeti, hóban, fagyban, éjjel és ünnepnap is helyt kell állniuk. Valaha, nem is oly rég, vasutasfalvak is voltak me­gyénkben. Többek közt Tu- nyogmatolcs, Ajak, s termé­szetesen a Záhony környéki községek. Nem divat, nem sikk ma vasutasnak lenni. (Vigasztalás lehet a szakma művelőinek, hogy más szak­mák presztízse is csökkent.) A bizonytalanság, a kevés­nek mondható bér nem von­zó, inkább taszító. Hol van­nak már a szinte egymásba érő tehervonatok?! Egyelőre kevés a szállítani való. Ám nyugodtan mondhatjuk: a gazdaság fellendülésével is­mét lesz majd mit szállítani. A vasúti személyszállítást pedig soha, még az űrkor­szakban sem lehet megszün­tetni. A MAV-nak tehát nem csak múltja, jövője is van. Kényszerből jött —- maradt Paszab (KM - N. L.) — A Tiszától a megyeszékhelyig, ahol a kisvasút kanyarog, az a munkahelye. Immár 42 éve. Ezt mondta beszélgeté­sünk elején: „A mi műhe­lyünk teteje igen magasan van. A csillagos ég”. Való igaz, a pályamunkások, a pá­lyafenntartók „műhelye” igen tágas. Beázik. Nyáron nagyon meleg, télen nagyon hideg van a sínek mentén. A töltésoldal viszont szép, vi­rágok, fák, mezei állatok kö­Kocsis András A SZERZŐ FELVÉTELE zelében dolgoznak a szóban forgó emberek. Fasorok ár­nyékában ebédelnek, térdü­kön az asztaluk. A kis csapat főnöke az előmunkás, a pa- szabi Kocsis András. Azt mondja, 1951-ben kényszerből jött a vasútra pályamunkásnak. Úgy gon­dolta, hogy csak ideiglene­sen. így emlékezik: „Apám­nak kevéske kis földje volt és két lova. A két lovat nem adtam volna az egész vasút­ért. Aztán úgy megszerettem a sínpárokat, a vasutasokat, hogy itt maradtam. Már csak 30 napom van hátra, augusz­tustól nyugdíjas leszek”. Sokáig krampácsolt, for­gatta a nehéz csákányt, a gombosvillát, talpfákat, acé­los síneket cipelt. Aztán ta­nult. Elvégezte a tízhónapos előmunkás-tanfolyamot, majd a forgalmi szakma egy részét is megtanulta. Elő- munkásként 20-25 ember munkáját szervezte, irányí­totta. Mostanra négy főre apadt a brigád. Régen könnyebb volt, mostanában nehezebb fe­gyelmet tartani — állítja. A sínpárok, a váltók műszaki állapota igen fontos, szaktu­dás és erő egyaránt kell be­osztásához. Emlegeti az Ib- rány környéki síkságot ahol sok-sok télen kellett birkóz­nia a hófúvásokkal. Az elmúlt két évtizedv kétlaki életet élt. Bikák' heneket, disznókat V munka, a fegv / életeleme. Alig v / szikár, de eg ' / « ember. Azt / jas koráb / A vasú / f*6'c kend' / *%>° re / -tx N váv-í nak. Látszat és valóság A feltételek javultak, de a helyzet nem változott Mátészalkán sem Mátészalka (KM - R. J.) — Kevés szálkái ember van, aki ne őrizné szívmelengető emlé­kei között azt a verőfényes nyári napot, amikor zászlólo- bogás, zene, számos díszven­mópont minden eredményét és minden gondját. A városhoz kapcsolódó mintegy 300 kilométeres háló­zat forgalmára jellemző, hogy naoonta 40-45 személwonat

Next

/
Thumbnails
Contents