Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-31 / 177. szám
Kelet-Magyarország 5 1993. július 31., szombat WttEKKKtKKKKKKKtEtM TÚL A MEGYÉN A bangladesi kormány 20 000 egészségügyi dolgozót irányított az árvíz súlytotta területekre, ahol egyre nő a járványveszély. Az áradások következtében eddig négyszáz ember halt meg, de az ivóvízhiány miatt a túlélők élete is veszélyben forog AP-felvétel Aki nagyon szeretne miniszterelnök lenni Budapest (ISB - D. Á.) — Csurka István után most megint valaki a miniszterelnök betegségével kíván operálni. Legalábbis ezzel állította szembe a Köztársaság Párt életerős „sikeremberét”, Palotás Jánost, s a pénteki sajtótájékoztatón fel is tette a kérdést: vajon melyik való inkább az ország vezetésére. Tette ezt a Köztársaság Párt ügyvezető alelnöke, amikor csokornyakkendős elnöke két lélegzetvétel között azért őt is szóhoz engedte jutni. Az elmélet bizonyára az lehet, hogyha valakit olyan sokszor emlegetnek miniszterelnök-jelöltként, a végén már az illetőn kívül mások is elgondolkoznak ezen a lehetőségen. Palotás Jánossal alig-alig olvastam olyan interjút, amelyben erről ne esett volna szó. ízlés, stílus kérdése, hogy ki mit mond. S bizonyára a „kisebbséghez” tartozom, amikor nekem erről a görög filozófus bölcseleté jut az eszembe: azt kellene politikusnak, képviselőnek választani, aki nem akar az lenni. ízlés, stílus kérdése az is, hogy óriásplakátok sorozatával kidekoráltatom-e az országot saját elgondolkodó arcképemmel. ízlés, stílus kérdése, hogy hagyom magam a párt emblémájává válni. S még az is lehet, hogy mindez a profi politizálás tartozéka. Mindenesetre a 94-es választás egyik legizgalmasabb kérdése lesz: a közvélemény-kutatások népszerű sztárja hol végez a szavazás után. Ukrán javaslat Kijev (MTI) — Ukrajna szerint a szovjet-amerikai START-1 atomleszerelési szerződés nem vonatkozik az ukrán területen maradt SS-24- es típusú, több robbanófejes rakétákra, azokról új megállapodást kell kötni. Leonyid Kravcsuk ukrán elnök a szerződés ratifikálásáról folyó parlamenti vita kapcsán szólt erről — jelentette tegnap a Reuter. Mi indokolja II. János Pál döntését? A magyar egyházmegyék története (4.) Dr. Török József egyháztörténész Az egyházmegyék helyzete századunk történelmi eseményei során először az I. világháború után változott meg. Az 1920-as trianoni békekötés szomorú eredményeként csak a veszprémi, székesfehérvári, váci, egri egyházmegyék területe maradt érintetlen. A rozs- nyói, kassai, szatmári, Csanádi és nagyváradi egyházmegyéknél az aránytalan részekre történt széttagolás mellett a püspöki székhely az utódállamokhoz került. Több egyházmegye teljes egészében külhonba szakadt. A görög katolikus egyházmegyéknél hasonlatos volt a helyzet, kivéve az 1912-ben alapított hajdúdorogi püspökséget. A prímás székhely megmaradt, de az esztergomi érsekség túlnyomó, a Dunától és az Ipolytól északra fekvő területeit az ekkor megalakult Csehszlovákiához csatolták. A következőkben e területen Nagyszombat székhellyel eleinte alacsonyabb rangú egyházigazgatási egység, ún. ad- minisztratúra működött, majd a Szentszék 1937-ben ezt önálló egyházmegye rangjára emelte. Az 1938-as bécsi döntés után volt némi területgyarapodás, de a II. világháború után visszaállt az előző helyzet. A kalocsai főegyházmegye hasonló sorsra jutott, mert terjedelmesebb déli része háromnegyed millió katolikus hívővel az új Jugoszláviához került. A Szentszék itt már 1923-ban külön apostoli kormányzóságot szervezett. A II. világháború alatt ezen a területen a kalocsai érsek személyes megbízottja, érseki biztos próbálta irányítani az egyházi életet, előmozdítani az ősi területi egységet, ám a rendkívül sok szenvedést hozó háború, majd visszaállt helyzet minden emberi törekvést megsemmisített. A Csanádi egyházmegye hajdani területén 1920-tól kezdve nem két, hanem három ország osztozott, a székhely a legnagyobb területtel Romániához került. A történelem előre nem látható eseményei során, melyekben az emberi tényezőnek is szerep jutott, a Csanádi püspökség székhelye 1923-ban Temesvárról Szegedre került. Temesvár központtal pedig 1930-ban önálló egyházmegye létesült az egykori Csanád romániai területén, közel félmillió hívővel, s a bukaresti egyháztartományba betagoltatott. A jugoszláviai rész 1925-től Nagybecskerek székhellyel a Szentszék felügyelete alatt önállósult. A nagyváradi egyházmegye hazánkhoz eső területén a Szentszék 1929-ben létrehozta a Debreceni Apostoli kormányzóságot, amelyet 1952- ben bizonyos önállóság meghagyása mellett a Csanádi püspökséghez csatoltak. Trianon után a kassai egyházmegye egyharmada esett Magyarországra, a rozsnyói egyházmegyének egyötöde. A szatmári egyházmegye túlnyomó része az utódállamok területére került, csak töredéke marad hazánkban. Először helynökök irányították az egyházi életet ezeken a részeken, majd folyamatosan az egri érsek joghatósága alá kerültek, ennek végpontja 1952-ben volt. A római Szentszék 1982- ben a kassai, rozsnyói és szatmári egyházmegyék magyar- országi területeit az egri főegyházmegyéhez csatolta, és ebben az évben a Csanádi egyházmegye elnevezése megváltozott szeged-csanádira. Már Mindszenty József prímás, esztergomi érsek tervbe vette az egyházmegyei beosztás korszerűsítését, és szakértők bevonásával komoly előtanulmányokat készíttetett. Ám a hatalom új urai siettek őt félreállítani, börtönbe vetették a prímást, és az alaposan átgondolt tervek nem valósulhattak meg. A következő négy évtized pedig a túlélés és nem az átszervezés ideje lett — kényszerből. Az egyházmegyék átszervezését, új egyházmegyék fölállítását valójában 11. János Pál pápa 1991-es lelkipásztori látogatása készítette elő és indította el. Hosszas előtanulmányok, alapos mérlegelések és többféle változat elkészítése után maga a pápa döntött, és ez év május 30-i dátumú bullával tette közzé az általa szükségesnek tartott változtatásokat. Két új egyházmegye keletkezett. A hatalmas kiterjedésű egri egyházmegye keleti és a szeged-csanádi püspökség északi területeiből állt egybe a debrecen-nyíregyházi egyházmegye. A kaposvári egyházmegye a veszprémi püspökség déli területein került felállításra. Veszprém érsek rangjára emelkedett, s ezzel megszületett az ország negyedi érseki tartománya. Budapest területén eddig három egyházmegye osztozott, ezentúl a főváros egész területe az esztergom-buda- pesti érsekséghez tartozik. Emellett más területi módosítások is történtek. A kalocsai érsekség területi gyarapodását is kifejezi a kettős székesegyház Kalocsán és Kecskeméten, valamint új elnevezése: kalo- csa-kecskeméti érsekség. E jelentős változások esedékesek voltak legalább fél évszázada. A miértre a választ a II. Vatikáni Zsinat új egyházképe, és az ott szorgalmazott, korszerűbb, hatékonyabb lelkipásztori munka elősegítése adja meg. A harmadik évezred hajnalán a Magyar Katolikus Egyház is egy új evangelizálás küszöbéhez érkezett el, és a világ felől érkező kihívásokra feleletet kell adni. Ezt pedig csak megújított egyházmegyerendszer segítségével lehet megtenni. (Vége) Rendelet a frekvenciák elosztásáról Budapest (ISB) — Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatának megfelelően a kormány rendeletet alkotott a nem kereskedelmi jellegű helyi rádiós és televíziós stúdió engedélyek kiadásáról — számolt be a kormányszóvivői tájékoztatón Fekete György helyettes művelődésügyi államtitkár a kabinet csütörtök esti döntéséről. Várhatóan már augusztusban meghirdetnek 102 frekvenciahelyet — mondta —, s hozzátette, hogy a korábban beadott kérelmek érvényüket vesztik, minden pályázónak újra kell jelentkeznie. A pályamunkák elbírálásánál elsődleges szempont lesz a szakértelem, a nyelvi igényesség garantálása, illetve a részletesen kidolgozott műsorstruktúra. A kormányrendelet egyébiránt nem vonatkozik a műsorkészítésre — hangsúlyozta az államtitkár —, csak az adóállomások létesítésére. Ugyanakkor az illetékesek azt is vizsgálni fogják, hogy a beadott műsortervek kellően igazodnak-e a helyi viszonyokhoz. Elsősorban azok a pályázók számíthatnak sikerre, akik többek között a besugárzott települések hagyományaival, a helyi közélettel, egyházakkal és a helyi kulturális eseményekkel kívánnak foglalkozni. Elkerülendő a „láncoso- dást”, egy pályázó legfeljebb három frekvenciára kaphat engedélyt. Ä művelődési miniszter tárcaközi bizottságot állít fel a pályázatok előzetes elbírálására, az engedélyeket a ma még szerveződő új minisztériumi főosztály adja majd ki, legfeljebb hat évre — hallottuk a kormányszóvivői sajtótájékoztatón. ENSZ-katona halála Boszniában Belgrád (MTI) — Ismeretlen fegyveresek péntek reggel a boszniai Jablanica közelében tüzet nyitottak a spanyol békefenntartók egységeire. A meglepetésszerű tüzérségi támadásban egy kéksisakos életét vesztette, 17-en pedig megsebesültek. A sebesültek közül többen életveszélyes állapotban vannak. Jean Cot tábornok, az ENSZ az egykori Jugoszlávia területén állomásozó egységeinek parancsnoka elítélte a spanyol kéksisakosok elleni támadást, s bejelentette, hogy vizsgálatot indítanak a felelősség megállapítására. Bosznia-Hercegovina területén 1200 spanyol katona szolgál az ENSZ békefenntartó erőinek kötelékében, s eddig kilenc spanyol kéksisakos vesztette életét. HIRDETÉS Egy biztos pont a pénzpiacon JLKAMATOZÓ JEGY Bemutatóra szóló, sávos kamatozású értékpapír tetszőleges névértékben. A vásárláskor érvényes kamatsávok a visszaváltásig változatlanok. Futamidő: 270 nap A 9. hónapban a kamat évi bruttó 1 hónap után már évi 13% Kamatozó Jegy váltható augusztus 2-től: Nyíregyháza Bethlen G. u. 30. Tel: (42)310-914 Mátészalka Kossuth L. u. 41. Tel.: (44)310-314 Pénztári órák: 8.00—13.00 ■ *52903/1H-31.06» Egy biztos pont a pénzpiacon JL kamatozójegy Névre szóló, sávos kamatozású értékpapír tetszőleges névértékben. A vásárláskor érvényes kamatsávok a visszaváltásig változatlanok. Futamidő: 270 nap A 9. hónapban a kamat évi bruttó 1 hónap után már évi 12,5% Kamatozó Jegy váltható augusztus 2-től: Nyíregyháza Bethlen G. u. 30. Tel.: (42)310-914 Mátészalka Kossuth L. u. 41. Tel.: (44)310-314 Pénztári órák: 8.00—13.00 »52904/1H-31.06*
