Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-30 / 176. szám

1993. július 30., péntek " TÚL A MEGYÉN Kelet-Magvarország 7 Fontos kormánydöntések Áfakulcsok • Száraz Budapest (MTI) — A kor­mány rendelkezett az áfa­kulcsok emelésével egy idő­ben életbe lépő lakossági kompenzálás módjáról és mértékéről — jelentette be Juhász Judit a csütörtöki szóvivői tájékoztatón. Ennek értelmében — az Or­szággyűlés határozatának megfelelően — egyszeri tá­mogatást kapnak mindazok a munkavállalók, akiknek bruttó keresete nem éri el a 15 000 forintot, továbbá azok, akik­nek havi nyyugdíja vagy nyugdíjszerű ellátása nem ha­ladja meg a 11 300 forintot, valamint a családi pótlékra jo­gosult két- és többgyermekes családok, illetőleg a munka- nélküliek jövedelempótló tá­mogatásában és az önkor­mányzatok által folyósított rendszeres pénzbeli ellátásban részesülők. A kismamák is A kabinet a parlamenti hatá­rozatot kiterjesztve bevonta a kompenzálási körbe a szülési szabadságon lévőket, a terhes­ségi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási segélyt és a gyermekgondozási díjat igénybe vevőket, továbbá a gyermeküket egyedül nevelő, illetve a beteg, fogyatékos gyermeket nevelő egygyerme­kes, családi pótlékra jogosult családokat. A gyesen lévő kismamák egységesen 1500 forintot kap­nak, s ugyanennyi jár a tesre és a gyedre jogosultaknak, ha az ellátásuk havi 10 000 forintnál nem magasabb. Amennyiben járandóságuk 10 000 és 11 300 forint között van, akkor egy­szeri alkalommal ezer forintot kapnak. A pótlólagosan be­vont családoknak nyújtandó támogatást a költségvetés ál­talános tartalékából fedezik. Az egyszeri pótlékot min­den jogosult szeptemberben kapja meg. Ha valaki jogosult­sága ellenére kimarad a kom­penzálásból, november 30-ig pótlólagos igénylést nyújthat be. A keresők részére az APEH, illetve költségvetési szervek dolgozói esetében a TÁKISZ-ok és az Egészség- biztosítási Pénztár utalja ki a pénzt. A nyugdíjasoknak és a rendeletben érintett családok­nak a társadalombiztosítás, az önkormányzati támogatásban részesülőknek pedig az önkor­mányzatok juttatják el a támo­gatást. További intézkedéseket ho­;ág • Vészhelyzet • zott a kormány az aszály súj­totta gabonatermelők helyze­tének enyhítésére. Medgyasz- szay László földművelésügyi államtitkár az újabb rendelke­zést indokolva rámutatott, hogy az ország jelentős terüle­tén olyan mértékű a termés- és a bevételkiesés, amely lehe­tetlenné teszi a termelőknek a hitelek visszafizetését, a fo­lyamatos gazdálkodást és az őszi munkák finanszírozását. Az aszály kompenzálására Ezért a kormány egyetértett azzal, hogy a 25 százaléknál nagyobb hozamkiesést elszen­vedett termelők gabonater­mesztéshez felvett hiteleit új hitelekké alakítsák át — leg­feljebb 1994. augusztus elsejei lejárattal — s azokra 20 száza­lékpontos kamattámogatást adjanak. Ahol a hitelfelvétel garanciavállalással jár együtt, az is meghosszabbítható a jö­vő év augusztusának végéig. A kormány emellett a hozam­kiesés mértékétől függően egyszeri támogatást is nyújt a termelőknek. A 25-40 száza­lékos hozamkiesést elszenve­dők hektáronként 1500, a 40 százaléknál nagyobb vesztesé­gű gazdálkodók pedig 2500 forint/hektár állami támoga­tást kapnak. A hektáronkénti 1500 forintról 2000-re emelik az őszi gabona vetését elősegí­tő állami pénzsegély összegét is. A kormány ezt a támogatást előre kívánja folyósítani a ter­melőknek — fűzte hozzá az államtitkár. Az agrárágazat jövője E sürgős teendők mellett a kormány áttekintette az agrár­ágazat jövő évi közgazdasági szabályozó rendszerét. Megál­lapította: a piacvesztés, a jöve­delmezőségi és a likviditási gondok, az átalakulás és az aszály miatt az elmúlt időszak­ban jelentősen romlott az ag­rárgazdaság helyzete. Az ága­zat bruttó termelési értéke ta­valy 18 százalékkal csökkent az előzőhöz képest. A jövő esztendő ugyanakkor a stabili­zálódás kezdő éve lehet, amennyiben még az idén meg­kezdődik az ágazat struk­turális átalakulása, termék- szerkezetének módosulása és javulnak a piacra jutás esélyei. A mérleg megvonásával egy időben a kabinet döntött az agrárfinanszírozás ez évben alkalmazható kedvezményei­ről. Eszerint jövőre nem kell megfizetni a földadót. Ugyan­Üzemanyag-hamisítás akkor évi 850 ezer forintra kívánják növelni a mezőgaz­dasági kistermelők bevéte­leinek adómentességi határát. Jövőre az ideivel azonosan határozzák meg a tételes elszá­molást választó kistermelők elszámolási szabályait. Vége­zetül a befektetési törvénnyel elősegítik a szövetkezeti üzlet­részek adás-vételét. A kor­mányzat ugyanakkor elindít egy olyan rétegprogramot is, amely elősegíti a termőfölddel rendelkező munkanélküliek vállalkozóvá válását. Számítá­saik szerint az akció 5-7 ezer embert érint. Emellett egy úgynevezett szociális föld­programot is indítanak a vál­ságövezetnek minősülő térsé­gekben élő, termőfölddel nem rendelkező munkanélküliek­nek. Ebbe az akcióba a tervek szerint 3-4 ezer családot lehet bevonni. A földművelésügyi államtitkár végezetül azt is el­mondta, hogy a kormány ton­nánkénti 8200 forintban; 2,4 tonna/hektár mennyiségre vo­natkozóan meghatározta a búza jövő évi garantált árát. Felvásárláskor a vételi ár 60 százalékát előlegként, a továb­bi 40 százalékot pedig négy hónapon belül kell kifizetni. A katasztrófavédelemről Medgyasszay László a me­zőgazdasági érdekképvisele­tekkel folytatott tárgyalások vezetőjeként azt is bejelentet­te: a kormány felhatalmazta a tárgyalások folytatására és megállapodás kötésére. Első olvasatban elfogadta a kormány a katasztrófavédelem egységes rendszeréről, a vész­helyzetben alkalmazandó sza­bályokról, és az ezzel össze­függő alkotmánymódosításról szóló előterjesztést. A részle­tekről Bukovics István tűzoltó ezredes az újságíróknak el­mondta, hogy a törvényjavas­lat szabályozza a különböző irányítási szintek tennivalóit a megelőzéssel, a bekövetkezett katasztrófák elleni védekezés­sel, és a helyreállítással kap­csolatban. Eszerint a kormány áll az irányítási rendszer csú­csán. Összehangolja az egyes minisztériumok, országos ha­táskörű szervek és a köztársa­sági megbízottak munkáját. Veszélyhelyzet idején elren­deli az alkalmazható rendkí­vüli intézkedéseket. A védeke­zés területi és települési fela­datait a köztársasági megbí­zott, illetve a polgármester lát­ja el. A javaslat rögzíti ugyan­akkor az állampolgárok jogait • Bős és kötelezettségeit is. Kimond­ja egyebek közt, hogy min­denkinek joga van megismerni a környezetében lévő veszély- forrásokat és mindenkinek jo­ga van a védelemre. A gázolaj minősége Rossz a magyarországi gáz­olaj minősége — így össze­gezte a tájékoztatón Szűcs Ist­ván, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes állam­titkára a tárcának az üzem­anyagtöltő állomásokon vég­zett, nagyszabású országos el­lenőrző akciójának tapaszta­latait. Elmondta, hogy a múlt pénteken összesen 85 benzin­kútnál vettek gázolajmintákat, és azok 26 százaléka bizonyult hibás összetételűnek. Ezért több mint tíz kutat bezártak, s — a termék elkobzása mellett — számos esetben szabály­sértési, illetve büntetőeljárást indítanak. Szűcs István meg­említette, hogy szándékosan ellenőriztek 15 MOL-állomást is, ám csupán egynél találtak rossz minőségű terméket. „A MOL-nái tehát gyakorlatilag minden rendben van” — mondta. A vétkesek között ugyanakkor több külföldi ér­dekeltségű és hazai magántu­lajdonú kútra bukkantak. A kormány a jövő szerdán össze­hívja az érintett tárcák veze­tőit, és operatív megbeszélést tart a további, a minőséget jav­ító teendőkről. A helyettes ál­lamtitkár egyben jelezte, hogy hamarosan hasonló akción vizsgálják meg a benzin minő­ségét is. Leállnak a fenékküszöbbel A kormány felfüggesztette a Duna 1843-as folyamkilomé­terénél egy fenékküszöb léte­sítéséről szóló áprilisi ren­deletét, miután az Országgyű­lés júniusban hatáskörébe vonta a folyó elterelésével összefüggő döntéseket — kö­zölte végezetül Tatján László- né környezetvédelmi államtit­kár, kommentálva a kabinet múlt heti döntését kísérő sajtó­híradásokat. A kormánydöntés másik oka, mint mondta, az volt, hogy a vízlépcsővel fog­lalkozó országgyűlési ad hoc bizottság levélben kérte fel a miniszterelnököt: vizsgálja meg a kormányhatározat vég­rehajtásának műszaki, külpoli­tikai és más jellegű hatásait. — A kabinet ezek után a vizs­gálat időtartamára függesztet­te fel korábbi rendeletét — tisztázta az álamtitkár. Keleti munkaerő Németországban Ezek a dolgozók csupán egyharmadát kapják a német munkások bérének Bonn (MTI) — Az olcsó kelet-európai konkurencia el­leni harc részeként a német építőipari szakszervezet azt tervezi, hogy az alkotmánybí­róságon panaszt emel az úgy­nevezett vállalati szerződések ellen, mivel azok sértik a né­met munkavállalók érdekeit. Bruno Köbele, az IG Bau el­nöke azután jelentette be elha­tározását, hogy szerdán Bonn­ban megszakadtak a munkaü­gyi minisztérium és az építő­ipari munkaadók, illetve mun­kavállalók képviselői között kezdett tárgyalások. Ezek kö­zéppontjában az olcsó kelet­európai munkaerő okozta problémák álltak. A szakszer­vezet azzal a céllal ült le a tár­gyalóasztalhoz, hogy a Né­metországban — elsősorban az építőiparban — dolgozó szerződéses kelet-európai munkások számát (jelenleg 57 000) nullára szorítsa le. Az építőipari szövetség má­sik célja, hogy a jövőben meg­hiúsítsa úgynevezett vállalati szerződéses munkaerő „im­portját”. A fenti szerződések alapját kormányközi megál­lapodások képezik, amelyeket Bonn kötött több kelet-közép- európai állam — köztük Ma­gyarország — kormányával. Az IG Bau véleménye sze­rint ezek a kormányközi egyezmények alkotmányelle­nesek, mivel sértik a versenye­gyenlőség elvét. Azok a cégek ugyanis, amelyek import mun­kaerőt (is) foglalkoztatnak, lé­nyegesen olcsóbb árajánlatot tudnak tenni egy-egy beruhá­zás elvégzésére, mint a csak németekkel dolgozó vállala­tok. Utóbbiaknak így gyakor­latilag nincs esélyük megbízá­sok elnyerésére. Az építőipari szövetség alel- nöke szerint a kelet-európai munkások jelenléte „a társa­dalmi békét is fenyegeti”, mert ezek a dolgozók csupán egy­harmadát kapják a német munkások bérének. Számuk az építőiparban foglalkoztatot­taknak immár 7 százalékát te­szi ki. Mivel azonban a „vendég- munkások” nem fizetnek sem jövedelemadót, sem tár­sadalombiztosítási járulékot, a bonni államkasszát, illetve a német építőipart évente 8 mil­liárd márkától fosztják meg — állítják az IG Bau frankfurti központjában. Az 1989-ben kötött kor­mányközi megállapodás ér­telmében magyar vállalatok összesen 13 680 dolgozót fog­lalkoztathatnak németországi munkahelyeken. A magyar egyházmegyék történetének befejező része holnapi számunkban lesz olvasható. (A szerk.) .........-.........i .................................................. ■■ ----- ■■ ■ ..-.........— ■ Abház szeparatista katonák sisakjukat használják vízmeréshez Szuhumitól tizenöt kilométerre a hegyekben. A kormánycsapatok és a gerillák egymást vádolják a tűzszünet megsértésével AP-felvétel Helyesbít az APEH Budapest (MTI) — Az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatal (APEH) által csütörtökön a sajtóhoz eljut­tatott közleménye tévesen tartalmazta az 1993. január 20-ai dátumot, mint az ál­talános forgalmi adó beval­lására szolgáló nyomtatvá­nyok alkalmazási határidejét — ennek közlésére az APEH kérte az MTI-t. A pontosítás szerint a 65-ös számú nyomtatvány alkal­mazási határideje — helye­sen — 1994. január 20-a, a december havi bevallás be­nyújtásának határnapja. Megóvják Tokaj belvárosát Tokaj (MTI) — Csütörtö­kön erő- és munkagépek, to­lólapos dózerek, talajtömítő hengerek, markolódaruk fel­vonulásával és munkába ál­lásával Tokajban, a Bodrog jobbparti töltésénél megkez­dődött a történelmi belvárost elkerülő út építése. Az igen szűk, a Kopasz­hegy és a Bodrog közé szo­rult „egyutcás” városban igen nehéz volt kijelölni az elkerülő út helyét. Végül is úgy döntöttek, hogy a Tisza és a Bodrog találkozásától, a Tisza hídfőjétől kezdve, csaknem 1 kilométer hosz- szúságban, a Bodrog-parti árvízvédelmi töltésen jelölik ki a 12 méter széles, kétirá­nyú új közút nyomvonalát. Ehhez, mintegy másfél mé­terrel meg kell emelni a töl­tést, s a jelenlegi 5 méterről legalább 14 méter szélesre kell bővíteni a töltés ko­ronáját. A Miskolci Útépítő Kft., az Eszak-magyarorszá- gi Vízügyi Igazgatóság to­kaji és sárospataki főépítés­vezetősége és szállítási üze­me látott hozzá a munkához, amelynek során több tízezer köbméter földet mozgatnak meg. Uszályok szállítják Ti- szakesziből a kavicsot a töl­tés erősítéséhez, szélesítésé­hez és magasításához. Az út építése 148 millió forintba kerül. Ennek 50 százalékát a helyi önkor­mányzat állja, saját pénzből és a KHVM útalapjából, a másik felét pedig az Állami Fejlesztési Intézet fedezi. A tervek szerint az új utat ok­tóber közepén avatják fel. Illegális cigarettaszállítmány Budapest (MTI) — Gya­pot helyett nem kevesebb, mint 9758 karton cigarettát vitt volna át a határon az a Belgiumba tartó magyar tehergépkocsi, amelyet szer­dán nyittattak fel a vámőrök Rajkánál — tájékoztatta az MTI-t a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancs­noksága (VPOP). Apapírok szerint a pótkocsis jármű rakománya gyapotbálákból állt. A vámzár sértetlen volt, a ponyvarögzítő zsinórok helyzetét azonban furcsának találták a vámosok. Úgy döntöttek tehát, hogy be­néznek a ponyva mögé. Az előbukkanó Marlborók és HB-k leltározása késő estig tartott. A VPOP nyomozó hivatala vizsgálatot indított a gépkocsivezető ellen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents