Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-29 / 175. szám
1993. július 29,, csütörtök Kelet-Magyarerszág 7 Milliárdok környezetvédelemre Használt gumiabroncs- és autóroncs-feldolgozás, szennyvíztisztítás, hulladékhasznosítás Cselényi György Nyíregyháza (KM) — Kiemelt cél: a levegőtisztaság fokozása, a zaj és rezgés csökkentése, a hulladékok káros hatásának mérséklése, a vízminőség javítása, illetve a természetvédelem. Valamennyi az ember és a természet fennmaradására életére, fejlődésére jelentősen ható tényező. Mindezek hatékony előmozdításához nem elegendő az akarat, hanem ahhoz hatalmas anyagi erőforrások is szükségesek. Az 1992. évi elkülönített állami pénzalapokról szóló törvényben a központi környezetvédelmi alapot külön fejezet taglalja. 1993-ban megjelent a központi környezetvédelmi alap kezelését és fel- használását szabályozó Környezetvédelmi és Területfejlesztési minisztériumi rendelet. Pályázni lehet és érdemes — A környezetvédelmi feladatok megvalósításához a különböző üzemek, vállalkozások, illetve az önkormányzatok kizárólag pályázat révén szerezhetnek központi támogatást ,— tájékoztatott Molnár Béla, a Felső-Tisza- vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség főtanácsosa. — A realitás talaján mozgó elképzeléseiket el kell küldeniük a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséghez (Nyíregyháza, Széchenyi utca 19. sz.). A pályázatokat formai és tartalmi szempontból ellenőrizzük. Ha mindent rendben találtunk, továbbítjuk a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium Központi Környezetvédelmi Alapja titkárságára. Ott a pályázatokat egy szakértői bizottság bírálja el, és a nyertesek nevét nyilvánosságra hozzák, valamint az anyagban szereplő céA főtanácsos A SZERZŐ FELVÉTELE lók gyakorlati megvalósítását — a lehetőségek szerint — pénzzel támogatják. Lényeges, hogy megkezdett beruházáshoz nem nyújthatnak anyagi eszközt. Ügy tűnik, a megyénkben gazdálkodók egy része a környezetvédelemi célok megvalósításához érez magában elég ambíciót. Ezt bizonyítja az is, hogy a rendelet még csupán néhány hónapja látott napvilágot, s máris vannak anyagi támogatásra pályázók. A határidő folyamatos — Egy szabolcsi vállalkozó a használt gumiabroncsok feldolgozását és értékesítését szeretné megoldani — említette a főtanácsos, — Más egy minden bizonnyal nagy érdeklődésre számottartó beruházást: a benzin üzemű gépjárművek gázhajtásúra való átalakítását vette tervbe. Egy pályázó roncsautókat kíván feldolgozni, azaz alkatrészekre szedni, s a hasznosítható elemeket értékesíteni, a hulladékot pedig ártalmatlanítani. Szennyvíztisztítási problémájának megoldásához több ön- kormányzat kér pályázat útján pénzt. Számos anyagot már a megyében elbíráltunk, valamint továbbítottunk a központba. A főtanácsos ezek után arról beszélt, hogy az alapba honnan kerültek pénzek. Az általános keret 600 millió és egy milliárd forint közötti összegre rúg; az üzemanyag környezetvédelmi termékdíja 1,5 1,7 milliárd forintot tesz ki, míg a Phare-forrás 6,3 millió ECU. A támogatási források között van vissza nem térítendő. (Ahhoz kizárólag nonprofit szervezet juthat hozzá!) Létezik kamattörlesztési támogatás; kamatmentes visszatérítendő támogatás; kamatterhes támogatás és hitelgarancia. A pályázónak pontos képet kell adnia pénzügyi helyzetéről, amit az illetékesek ellenőriznek. A környezetvédelmi feltételek teljesítését az anyagi támogatást kérőnek kell igazolnia, amelyet az arra hivatottak szintén kontrolláltosan adhatók be, tehát nincs határidő. Ha valakinek azzal összefüggő kérdése van, a felügyelőség szakemberei készséggel segítenek. Átalakulás és környezetvédelem Ezután Molnár Bélával a megyében tapasztalható környezetvédelmi helyzetről beszélgettünk. Kifejtette, a veszélyes hulladékok kezelésén (tárolás, ártalmatlanítás stb) elég nehezen, illetve lassan lehet pozitívan változtatni, mert az igen költséges. Annak a kor követelményeinek megfelelő megoldása jól prosperáló vállalatoknak sem lenne egyszerű. S mint tudjuk, ezekből manapság enyhén szólva nincs túl sok. Jó tudni azonban, ha állami vállalat átalakul, vagy magánkézbe kerül, akkor az átalakulási tervben külön környezetvédelmi fejezetnek kell lennie. Ezt a tervfejezetet megkapják a környezetvédelmi felügyelőségek, amelyet a saját „kútfőjük”, illetve a korábbi tapasztalataik alapján véleményeznek. Ez utóbbi viszont alapja a környezetvédelmi miniszter által adott állásfoglalásnak, ami végső soron az átalakulásra is kihat. Átaérkeznek a felügyelőségre. A szakemberek szerint, az átalakulási tervek környezetvédelmi fejezetei általában kellő alapossággal készülnek. Á felügyelőség az éves programja szerint ellenőrzi a szennyvíztisztítók tevékenységét, kontrollálja a levegő- szennyező úgynevezett pontforrásokat (kéményeket, kürtőket); s felszíni vizekből vett mintákat analizál. Az adatok többsége a korábbi évekhez képest nem mutat lényeges romlást. nak. A pályázatok folyama- lakulási tervek nap mint nap A Barátság II. kőolajvezeték legutóbbi, Ibrány környéki, 1992. októberi törése után a kivitelezők a helyreállításon dolgoznak Molnár Béla felvétele Birkózni kell a vegetációnak Mit tanulhatunk a cédrustól? • Szaporítóanyag Franciaországból • Hosszú távon kell Budapest (MTI) — A globális felmelegedéssel, Közép- Európa, sőt Nyugat-Európa klímájának változásával régóta foglalkoznak a tudósok. Keresik a szárazságtűrő növényeket. Hiszen évtizedek óta csökken a csapadék, aszá- lyosodik az éghajlat. A flóra nehezen alkalmazkodik ehhez a változáshoz. így olyan növények után kell néznünk, amelyek eleve tűrőképesebbek. Mint például a cédrus. A cédrusról Libanon jut eszünkbe, festmények, zene, misztikus világ. Mert ez a fa valaha Libanontól Marokkóig volt honos. Most ráirányult a figyelem világszerte. A FAO nemrégiben egy cédrus-konferenciát rendezett Marokkóban, amelyen hazai szakemberek is részt vettek. Mátyás Csaba, a soproni erdészeti egyetem növénytanszékének vezetője a cédrus-konferencia tapasztalatairól adott tájékoztatást. — Az erdészetnek nagyon hosszú távon kell gondolkodni, tehát nem ismeretlen az, hogy az erdészeti üzemtervek 80-100-120 évre készülnek. S ha valaki ilyen időtávban gondolkodik, bizony komolyan kell vegye azokat a jelenleg még közvetlenül kevésbé érzékelhető változásokat, amelyek gyakorlatilag már a II. világháború óta tendenciájukban megfigyelhetők. A Kárpát-medencében összességében a csapadék mennyisége csökkent, különösen a téli csapadékokban látunk nagy hiányokat, a havazás szinte elmaradt; a nyári időszakokban az aszály valószínűsége rendkívül megnövekedett. Azok a kultúrák, amelyeknek nagyon hosszú ideig kell stabilan maradniuk — és az erdők ilyenek —, be kell hogy rendezkedjenek erre a körülményre. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Magyarország természetes vegetációját megtartsuk, mindamellett fel kell készülnünk bizonyos mértékű növénycserére is, ott, ahol ez szükséges és lehetséges. — Bármennyire is furcsán hangzik, de cédruserdő már van Magyarországon, ugyanis az 50-es években, amikor jelszóként felmerült az önellátás megszervezése fenyőfából, nagyon sok fajból létesítettek kísérleti telepeket. Neszmély környékén — de máshol is — a cédrus nagyon jól vizsgázik. Nem feltétlenül arra gondolok, hogy a jövőben Magyarországon cédruserdők lesznek, bár hogy több cédrus lesz, mint eddig, az majdhogynem biztosra vehető. Az viszont igenis elképzelhető, hogy a most meglévő fafajoknak a génkészletébe olyan géneket hozunk be, amelyek a szárazságtűrésre alkalmassá teszik ezeket a populációkat, — Próbálunk szaporítóanyagot szerezni, nem feltétlenül Marokkóból, mert az egy kicsit messze van, hanem közelebbről, Franciaországból. Dél-Franciaországban, a szub-mediterrán térségben eredményes kísérleteket folytattak a cédrus bevezetésével. Az ott honosodott cédrus-populációknak nagyobb esélye van nálunk hazára lelni, mint mondjuk a marokkóiaknak. Érdemes tehát a cédrussal foglalkoznunk, függetlenül attól, hogy közvetlenül hasznosítani fogjuk-e vagy sem. Érdemes megnézni egy ilyen fafajnak a stratégiáját: hogyan válaszol arra a kihívásra, hogy egy aránylag esős, téli időszak után hihetetlen száraz, esőmentes nyarat kell átvészelnie. Meg kell birkóznia az erős telekkel, a szárító szelekkel. Megfigyelhetjük, hogyan zárják légzőnyílásaikat, milyen időszakokra koncentrálják a fejlődésüket, és így tovább. Tehát nagyon sok mindent tanulhatunk a cédrustól, hogy hogyan kondicionáljuk fafajtáinkat. Alaszkai követelés Juneau (MTI) — Alaszka szövetségi állam 29 milliárd dolláros kártérítést követel a washingtoni kormánytól azokért a veszteségekért, amelyeket állítása szerint egy sok évvel ezelőtt rá- kényszerített központi döntés miatt szenvedett el. Az 1959-ben született határozat az alaszkai vezetés szerint ásványokban igen gazdag hektárezreket minősít természetvédelmi területnek, továbbá meghozatalával Washington megsértette azt a törvényt, amelyben Alaszkát önálló állammá nyilvánították. Az alaszkai kormányzó, Walter Hickel szerint 29 milliárd dollárra becsülhetők azok a veszteségek, amelyeket állama az említett ásványkincsek ki nem termelése miatt szenvedett el az elmúlt 34 évben. Ezt követelik most a washingtoni, központi kincstárból. A belügyminiszter szóvivője sajtónyilatkozatában úgy vélte, az alaszkai követelésnek politikai oka van, bár az okot nem nevezte meg. Kijelentette viszont, hogy a kérés jogi alapjait nem látják világosan, nem beszélve arról, hogy Washingtonban nem tudnak olyan jogi indokról, amely 29 milliárd dollár kifizetésére kötelezhetné őket. Fenyők és örökzöldek Nyíregyháza (KM) — A Czáka-Rácz szerzőpáros most megjelent kötete mintegy 120 fával és díszcserjével ismerteti meg az olvasót. Számos hasznos tanácsot ad a növények ültetésével és ápolásával kapcsolatban, de azok érdeklődésére is számot tarthat, akik díszkert kialakítására keresnek ötleteket. A faiskolák örökzöld választéka örvendetesen növekszik. A jól ismert és elterjedt fenyőféléken, lomblevelű örökzöldeken kívül mind több újdonságot, alak- és színváltozatot, hazánkban korábban soha nem ültetett növényt hoznak forgalomba. A fenyők között akad egykét lombhullató, s a lomblevelűét egyike-másika csupán télizöld, vagy legkésőbb a tavaszi kihajtáskor lehullik az előző évi lomb. A két növénycsoport ösz- szekapcsolását az indokolja, hogy igényeik hasonlóak, s a kertben rendszerint együtt telepítjük őket. Hazánk éghajlata szárazföldi (kontinentális), az egzotikus növények számára bizony gyakran szélsőséges. A fagytűrő északi fenyők számára száraz és meleg, a szubtrópikusi és mérsékelt övi örökzöldeknek száraz és kevés a pára- tartalom, a mediterránból származó, jó szárazságtűrőknek pedig hideg. Nem véletlen, hogy a fenyőknek mindössze négy faja honos hazánkban: a feketefenyő, az erdeifenyő, a közönséges boróka és a közönséges luc. Ezek sem általánosan elterjedtek, csak megfelelő termőhelyen élnek vadon. Éppen ezért szükséges nagy gondot fordítani a telepítés megtervezésére. Fontos szempont a túlzsúfoltság elkerülése. Válasszuk ki kertadottságaink, öntözési lehetőségeink és ízlésünknek megfelelő örökzöld növényeket, de társítsuk lombhullató fákkal, bokrokkal, évelő és egynyári virágokkal. Legyen a növényegyüttes tájba illő, egyéni, ne csupán a szomszéd kert mása! Ehhez nyújt segítséget a Szépia Könyvkiadó most megjelent könyve. Elvonókúra elefántoknak Bangkok (MTI) — Hamarosan a detoxikáíó vár a thaiföldi elefántokra: ká- bítószer-elvonó kúrára fogják a munkaképességük növelésére amphetaminnal kezelt vastag bőrűeket. Thaiföld északi részén az erdészeti hatóságok által létrehozott különleges kórházban ápolják majd a „kábítószeres” elefántokat. Jelenleg 30 beteg állatot kezelnek itt. Vissza a természethez Balázs Atpi.a felvétele
