Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-28 / 174. szám
1993. július 28., szerda KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország ] 1 Egy halászcsónak felcsavarodott a fára az USA lowa állambeli Ottumwa-ban. A Mississippin nem szűnik az árhullám Osztrák elemzés a magyar gazdaságról A bizonytalansági tényezők lényeges mértékben fékezik a gazdasági fellendülést Becs (MTI) — Az osztrák Bank Austria „Report” című, gazdasági elemzéseket közlő időszaki kiadványának legutóbbi, 1993/3. számában részletes elemzést közölt a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól. A részben a bank saját adatain és elemzésén nyugvó írás arra a következtetésre jut, hogy a magyar kormány prognózisában 1993- ra jelzett, mintegy háromszázalékos gazdasági növekedés túlságosan derűlátó. „A bizonytalansági tényezők fékezik a gazdasági fellendülést” alcímet viselő cikk bevezetőjében rámutat: az 1992-re szóló hivatalos magyar előrejelzések még a legborúlátóbb, nullaszázalékos növekedést jósló becsléseikkel is túl optimistának bizonyultak, bár 1991-hez képest a romló tendenciák lassulása volt tapasztalható. Ugyanakkor a külkereskedelmi mérleg — több évi aktívum után — 1992-ben megjelenő enyhe passzívuma a jelek szerint egy 1993/94-ben folytatódó folyamat kezdetét jelzi, mivel a gazdasági tevékenység élénkülése az import növekedését vonja majd maga után, míg az utóbbi évek exportsikereit feltehetően — főleg a privatizáció, valamint az ipar korszerűsítésének lassú haladása, a mezőgazdasági teljesítmény hanyatlása és nem utolsó sorban a nyugati piacok recesszió miatt csökkenő befogadóképessége miatt — nem lehet majd folytatni. Az exportdinamika lassulása nyomán egyre gyakrabban esik szó Magyarországon a leértékelési politikáról, ám többszöri nominális leértékelés ellenére a forint az inflációs eltérés folytán felértékelődött. A külkereskedelem hosszú távú kilátásait kedvezően befolyásolja viszont az EK-val és az EFTA-val kötött szerződés, valamint a visegrádi országokkal létrejött szabadkereskedelmi megállapodás. ■ Az elemzés szerzői szerint a csőd- és a banktörvénnyel sikerült komoly eredményeket elérni a struktúrapolitika terén, noha a beindult tisztulási folyamat másfelől komolyan fenyegeti a gazdaság jelentős részét és nagymértékben fokozza a bizonytalanságot. A gazdaság védelmében a magyar kormány egyre inkább protekcionista intézkedésekhez folyamodik. A privatizálás Magyarországon egyértelműen elmaradt a várakozásoktól, ezért 1993-ra a gyorsítás céljából tömeges privatizálást terveznek, amelynek során a magánkézbe adandó vállalatok tulajdonjogát erősen csökkentett áron, avagy ingyenesen adják át a lakosságnak. Tekintettel az ország viszonylagos politikai stabilitására és a korán megkezdett piacgazdasági reformokra a külföldi befektetők kimagasló érdeklődést mutattak Magyar- ország iránt. Ugyanakkor a többi reformország növekvő vonzereje, valamint a Magyar- országon az utóbbi időben hal- mozódóan jelentkező gazdasági és politikai bizonytalansági tényezők sora a külföldi beruházások csökkenéséhez vezetett. Mivel a leghatékonyabb vállalatokat már eladták a külföldieknek — miközben a magyar lakosság növekvő kétkedéssel szemléli a folyamatot —, arra kell számítani, hogy a külföldi tőke magyarországi beruházása a továbbiakban nem fog olyan tempóban növekedni, mint az előző években. Mindezen közben gyors ütemben növekszik a költség- vetési hiány, s bár a Nemzetközi Valutaalap a hitelek folyósításának felfüggesztése után engedményeket tett, s 1995-re kész a GDP hat százalékát elérő hiányt tudomásul venni, a magyar kormány ennek a követelménynek sem fog tudni eleget tenni, mivel érezhetően növekszik a politikai nyomás, hogy ne csökkentse tovább a máris jelentősen redukált szociális kiadásokat. Ebbe az irányba hat az is, hogy 1994-ben választások lesznek. Ugyanakkor a költségvetés a gazdasági folyamatokból ítélve és nem utolsó sorban a magánszektor gyenge adózási morálja miatt a bevételi oldalról sem számíthat segítségre. Igaz azonban, hogy az IMF-hitelek elmaradása a lakossági megtakarítások révén 1993-ban nem okoz finanszírozási gondokat. Jelentős sikereket ért el viszont Magyarország az utóbbi években a külföldi adósságok törlesztése terén. Ennek következtében az ország megítélése még mindig viszonylag jó a nemzetközi pénzpiacon — állapítja meg az elemzés. Végül arra a következtetésre jut: a magyar kormány által 1993-ra prognosztizált három- százalékos gazdasági növekedés túlságosan derűlátó jóslatnak tűnik. A tartósan legyengült exportdinamika, a csődeljárások és felszámolások sokasága, a változatlan inflációs mentalitás — amely Budapest makacs költségvetési hiányában is tükröződik és amelyet a parlamenti választások közeledése csak erősít — arra enged következtetni, hogy 1995- ben Magyarországon 15-17 százalékos munkanélküliségre és 17-20 százalékos infláció melletti gazdasági stagnálásra kell számítani. Kennedy és Hruscsov titkos levelezése Ottawa (MTI) — Az Egyesült Államok külügyminisztériuma nyilvánosságra hozta Nyikita Hruscsov egykori szovjet vezető és John Kennedy volt amerikai elnök hidegháborús titkos levelezését. Mint az ITAR-TASZSZ kedden jelentette, a Washington által közzétett 21 dokumentum, amelynek kiadását a kanadai Gazette című lap kérte az információ szabadságáról szóló amerikai törvényre hivatkozva, számos, mindeddig kiadatlan levelet tartalmaz. Ezekben a levelekben szó Míoszkva (MTI) — Borisz Jelcin kedden leváltotta Viktor Barannyikovot, a biztonsági minisztérium vezetőjét. A politikust az orosz biztonsági tanács hétfői ülésén már figyelmeztetésben részesítettek a mulasztások miatt, amelyek következtében 25 orosz katona vesztette életét két hete a tádzsik-afgán határon. esik a berlini válságról, a laoszi és vietnami katonai lépésekről, valamint a nukleáris fegyverkezési versenyről. A kanadai lap szerint a két vezető üzenetváltásai a diplomáciai levelezésben szokatlan, őszinte hangnemben íródtak. Hruscsov első titkos levelét 1961. szeptember 29-én küldte el, amikor a nyugati hatalmak attól féltek, hogy a szovjet megszálló csapatok nyugat- berlini blokádja háborúhoz vezet. A szovjet vezető üzenete konkrét megoldási javaslatokat tartalmazott Berlin kapBorisz Jelcin személyesen ismertette döntését a biztonsági minisztérium vezetésével, amelynek felügyelete alá tartozik az államközösségi határokat is védelmező orosz határőrség. Jelcin etikai normák megsértését is felrótta a volt miniszternek. Az orosz elnök indoklásából az derült ki, hogy csán és a laoszi polgárháborút illetően is. A kanadai lap John Kennedy beszédeinek egykori ösz- szeállítóját, Theodore Soren- sont idézte. Oszerinte ez példa nélkül álló levelezés, amely — meglehet — döntő szerepet játszott egy esetleges világkatasztrófa elhárításában — először a berlini, majd később a kubai válság idején. Sorenson a leveleket tanulmányozva annak a véleményének adott hangot, hogy Hruscsov levelei valószínűleg nem mentek át a szovjet külBarannyikov valószínűleg különböző vállalatok pénzén utaztatta családját külföldre. Az osztankinói tévé híradója beszámolt róla, hogy az orosz katonai ügyészség eljárást indított azok ellen, akik felelősek azért, hogy az afgán oldalról indított július 12-i támadás felkészületlenül érte az áldozatul esett orosz hatáőröket. ügyminisztérium szűrőin. Megítélése szerint a pártfőtitkár azt a kockázatot is vállalta, hogy levelezése teljes titokban marad, mert az üzenetekről sem a szovjet katonai vezetésnek, sem a külpolitikai szerveknek, sem pedig a Kreml egyéb vezetőinek nem volt tudomásuk. A Gazette cikkírója szerint a titkos levelezés két nyílt, egyenes vezető között folyt, akik rendkívüli erőfeszítéseket tettek egymás megértésére a hidegháború bizalmatlan légkörében. Baleset Szöul (MTI) — Összeütközött két F-16-os típusú amerikai vadászgép a dél-koreai Kunsan légitámaszpont kifutópályáján — közölte kedden Jim Coles, a Szöulban állomásozó 8. amerikai hadsereg szóvivője. Amerikai tájékoztatás szerint a két gép kigyulladt, s a tűz martalékává vált. Jelcin leváltotta biztonsági miniszterét Külpolitikai jegyzet ______ Pénzügyi puccs Dajka Béla 7 991-ben, a moszkvai puccs évében is volt „pénzreform” Oroszországban. Annak idején az 50 és 100 rubeles címletű bankókat kellett az embereknek néhány napon belül újakra cserélniük, mert a régieket hirtelen kivonták a forgalomból. Az akció célja akkor is a „piszkos pénzek”, vagyis az illegális úton készpénzben felhalmozott nagyobb rubelösszegek megsemmisítése volt. A mostani orosz pénzreform teljes pénzcserét ír elő: valamennyi régi kiadású bankjegyet idei nyomásúak- ra kell átváltani. Nem csoda hát, hogy az intézkedés pánikot váltott ki a lakosság körében. Az orosz szervezési módszereket legjobban ugyanis ők ismerik: már előre tudták, hogy nem lesz elegendő új pénz a bankokban, a boltok pedig, amelyek már nem fogadják el a régi papírpénzt, a visszajárót nem lesznek képesek új bankókkal kifizetni. Ezen a káoszon még az is alig enyhít valamit, hogy Jelcin jelentősen módosított az orosz központi bank pénzcsere-rendeletét. Ráadásul a pénzreform összekuszálta az egyébként sem teljesen világos politikai erővonalakat is. A rendeletet ugyanis a bank elnöke, Gerascsenko írta alá, aki köztudottan régóta harcol — nem is eredménytelenül — azért, hogy a pénzintézet a döntéseit a kormányzattól, függetlenül hozhassa. Ót viszont most elképzelései megvalósításában támogatta Csernomir- gyin kormányfő. Haszbula- tov parlamenti elnök — aki tulajdonképpen szimpatizál Csernomirgyinnel — azonban határozottan ellenzi az intézkedést. Ugyancsak a pénzreform ellen foglalt állást a Jelcin-párti Fjodorov pénzügyminiszter. Borisz Jelcin viszont — bár megtehette volna — nem semmisítette meg az erre vonatkozó döntést, csupán a csere menetrendjén változtatott. A pénzreform kétségtelenül rontja mind a kormány, mind Jelcin ázsióját. A konzervatív parlament azonban ismét a lakosság „érdekeinek védelmezőjeként” állíthatja be magát. Vajon miért volt érdeke a kormányfőnek olyan döntést támogatnia, ami neki népszerűtlenséget hozott? Talán azért, hogy Haszbulatovnak alkalmat teremtsen egy újabb népképviselői kongresszus összehívására, ahol Jelcint ismét pellengére állíthatják... A NATO gyors bevetésre számít Brüsszel (MTI) — A NATO arra számít, hogy kötelékébe tartozó harci gépei hamarosan megkezdhetik a boszniai ENSZ-békefenn- tartók légi védelmét szolgáló bevetéseiket. Az erre vonatkozó döntés minden bizonnyal „inkább előbb, mint később” várható — hangsúlyozta kedden a szövetség szóvivője Brüsszelben. A szóvivő egyúttal emlékeztetett rá, Hogy a vállalt küldetésre szánt hatvan — amerikai, francia, brit és holland — harci gép az északolaszországi támaszpontokon teljes készenlétben várja a műveletek megkezdésére vonatkozó parancsot, illetve az ezt megelőző ENSZ-fő- titkári jóváhagyást. Emlékezetes, hogy a NATO a múlt héten tájékoztatta Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárt az előkészületek befejezéséről, amire válaszul Gáli levélben kérte a szövetség vezetőit, hogy mindaddig tartózkodjanak a műveletek megkezdésétől vagy bejelentésétől, amíg a helyszínre nem érkeznek az összeköttetést biztosító ENSZ-tisztek csoportjai. A helyzet azóta annyiban változott, hogy az elmúlt napokban a térségben tartózkodó kéksisakosokat ért in- cindensek nyomán nyugati részről mind többen — de különösen francia és belga megnyilatkozásokban — sürgetik a légi biztosítás megkezdését. Keddi nyilatkozata kapcsán a NATO szóvivője is rámutatott, hogy a legutóbb francia katonákat ért támadás újólag alátámasztja a légi bevetések szükségességét. Egy moszkvai ököllel fenyegeti a rendőrt az egyik bank előtt. A lakosságban rendkívül nagy feszültséget keltett a bankjegycsere AP-felvételek
