Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-28 / 174. szám
Kelet-Magyarország 9 1993. július 28., szerda TÚL A MEGYÉN Továbbra is számítanak a szabolcsi dohányra Budapest (ISB - D. Á.) — 1992-ben a négy magyarországi dohánygyár 33,34 milliárd forintot fizetett be a központi költségvetésbe a különféle adók révén. A hazai dohánygyárak privatizációja után a Reemtsma Debreceni Dohánygyár Kft. az egyetlen, amely kizárólag magyar szakemberek vezetése alatt dolgozik. Mint a gyár keddi budapesti sajtótájékoztatóján megtudtuk: a cégnél elbocsátások sem voltak, s ugyanazok a vezetők állnak a vállalat élén, mint a privatizáció előtt. Az 1910-ben alapított Reemtsma cég a német piac egynegyede fölött rendelkezik. Legismertebb termékei között megtalálható az Astor, a Peter Stuyvesent, illetve a Magyarországon is ismert West Big Box. A cég érdekeltBudapest (MTI) — A blokád teljessé tételével fenyegetnek a Belgrád melletti Duna- szakaszon az akció kezdeméségei lassan egész Kelet-Kö- zép-Európára kiterjednek. Tavaly júliusban vásárolták meg a debreceni dohánygyár részvényeinek 100 százalékát. A gyár szervezeti korszerűsítése jelenleg is tart. Budapesten létrehoztak egy 50 fős marketing- és értékesítő központot. A sajtótájékoztató apropója az volt, hogy a Reemtsma Debreceni Dohánygyár egy évvel a megalakulását követően új termékkel rukkolt elő. A Symphonia Prima — mint a cég vezetői elmondták — 15 féle, eredeti virginiai dohányt is tartalmazó keverékből áll. Keménydobozos magyar cigarettáról van szó, amely megfelel a világpiacon elfogadott normáknak. Kátránytartalma alacsonyabb a hazai cigarettákénál. A termék minden ösz- szetevője magyar, de az ösznyezői. A folyó teljes lezárása az előzetes információk szerint szerdától várható — nyilatkozta Móser Ferenc, a Maszeállítás német műszaki segédlettel történt. A sajtótájékoztatót követően Kovács Ernőt arról kérdeztük, hogy az új termék ki- fejlesztése jelent-e valamilyen változást annak a szabolcsi közel tízezer családnak, akik dohánytermesztéssel foglalkoznak. A debreceni gyár igazgatója elmondta, hogy bár közvetlen kapcsolatban nem ők, hanem a Nyíregyházi Dohány- fermentáló áll a termelőkkel, de azt elmondhatja: a korábbi Symphonia-fajtákat továbbra is gyártják, tehát dohányra változatlanul szükség lesz. A Prima esetében még több figyelmet szentelnek a minőségre, s ha sikerül a hazai piac mellett a nemzetközire is be tömi, akkor még több minőségi dohány átvételére is lehetőség nyílik. hart osztályvezetője az MTI- nek. Magyar hajót egyelőre még nem érintett a korlátozás. Új határátkelőhelyek Budapest (MTI) — Az új állammá alakult Szlovák Köztársaság és Magyarország közötti vámegyüttműködést tekintette át kedden Parassa- pusztán Jaromir Kaliciak, a Szlovák Köztársaság vámhatóságának vezérigazgatója és Arnold Mihály vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka. A két fél véleménye szerint nincs elvi akadálya a Sátoraljaújhely— Novy Mesto közti átkelő megnyitásának az esetben, ha szlovák oldalon megteremtik a magyar vámosok számára a hatósági vizsgálat feltételeit. A Letkés-Ipolyszalka (Salka) közti átkelőhelyen néhány technikai feladat megoldását követően várhatóan két hónap múlva emelkedik fel a sorompó. Elvi egyetértés született a Pácin-Nagykövesd-Vel- ky (Kemenec) közti átkelő megnyitásában. A szlovák fél szerint az ottani infrastrukturális hiányok pótlása időigényes, a magyar vámhatóság viszont felajánlotta a magyar oldalon történő közös ellenőrzést. Legkorábban két hét múlva ül össze a két ország helyettes vámparancsnoka által vezetett vegyes bizottság. Szigorodik a dunai biokád Esztergom, az „anya és fő” A magyar egyházmegyék története (2.) A XVIII—XIX. századra kialakult egyházmegyei térkép Dr. Török József egyháztörténész Bár a szentistváni életmű végére kialakított egyházmegyerendszer teljes egészében fedte az ország területét, a középkor folyamán több módosítás, újabb püspökség szervezése vált szükségessé. Szent László király uralkodása alatt az egyházi élet újjászervezése hozta magával a kalocsai érsekség második központjának a kialakítását Bács várában és ettől kezdve az ország második főpapja időnként kalocsa-bácsi vagy bácsi érsekként szerepelt. Az egyházmegye egységét hangsúlyozandó, a bácsi székes- egyház patrónusa éppen úgy Szent Pál apostol volt, mint a kalocsai székesegyházé. Az érsekség dél és kelet felé misz- sziós szerepet játszott és a dél felől beáramló eretnekségek ellen védőbástyaként szolgált. Az érseki tartományába tartozó Csanád, Bihar és Erdély, valamint az 1090 táján Szent László király által alapított zágrábi püspökség, melynek patrónusa Szent István király lett. Ugyancsak Szent László tette át a bihari várból a püspökség székhelyét Váradra és ő építtette fel a váradi székes- egyházat, ahová később végakaratának megfelelően temették. Az északi részek egyházi életében fontos szerepet betöltő nyitrai társaskáptalant Szent László gazdag adományban részesítette, és ez előkészületnek tekinthető egy újabb püspökség alapítására. Utóda, Kálmán király 1110— 1113 között megszervezte a nyitra egyházmegyét, amely Nyitra megye északi részére, Trencsén megyére és a gyepűn túli részekre terjedt ki. Ezt a területet, melynek kijelölését maga a király végezte, az esztergomi érseki egyházmegyéből szakította ki. Erre a vidékre a prágai püspökség is áhítozott, és rajta keresztül, mert Prága mint püspökség hosszú időn át a marná érsekséghez tartozott, maga a német birodalmi egyház akarta joghatósági befolyását gyarapítani. Amint azonban Szent István féltékenyen őrködött a magyar egyház függetlensége, Rómához való közvetlen tartozása fölött, úgy Szent László király is ezt az irányvonalat követte, jóllehet VEI. Gergely pápával nem mindenben értett egyet. A XII. század folyamán az országba érkezett idegen telepesek vallási életének saját kereteit két, püspökség rangját el nem érő intézmény biztosította. Az erdélyi szászok sze- beni prépostságát III. Béla 1186 körül hagyta jóvá és ez a következő század elején a szászok függetlenedési törekvésének jeleként majdnem püspökség rangjára emelkedett. III. Ince pápa (1198— 1216) azonban ezt megakadályozta, mivel Erdélynek Szent István király óta volt püspöksége. A szepesi németség számára Imre király 1198-ban engedélyezte a szepesi prépost- ság felállítását, amely a sze- benivel ellentétben Esztergomtól független joghatóságnak örvendett. Ez a prépostság a XVIII. században a szepesi püspökség kiindulópontja lett. Újabb egyházmegyék szervezését hozta a dél és kelet felé fokozódó missziós munka a XIII. században. A kalocsai érsek, Csák Ugrón 1229-ben IX. Gergely pápa (1227— 1241) jóváhagyásával szervezte meg a szerémi püspökséget, és püspökének, papjainak feladatul adta a Száva jobb partjára eső terület lakosságának térítését, lelki gondozását. Bosznia már II. Béla (1131- 1141) idején a magyar korona befolyása alá került. A boszniai püspökség eredetileg a ra- guzai érsekséghez tartozott. Amikor azonban a XII. század második harmadában a hitvédelemben, térítésben jeleskedő dominikánus szerzetesek egyre nagyobb szerephez jutottak, a boszniai egyházmegye domonkosrendi szerzetesből lett püspököt kapott, és a raguzai érsekségtől rövid, közvetlen római felügyelet után átpártolt a kalocsai érsekséghez. A később zengg-mod- rusinak nevezett Adria-parti püspökség szintén ekkortól kezdve lazította kapcsolatait a raguzai érsekséggel, és tájékozódott a tőle északkeletre fekvő, kalocsa-bácsi érseki tartomány irányában. A milkói kun püspökséget. bár az országhatáron túl, ám az esztergomi érsek, Róbert alapította 1227-ben az ekkor még pogány kunok térítésére és bízta a domonkos szerzetesekre. A tatárjárás előszele 1239- ben megsemmisítette. Az ar- gyasi (1281) és a Szörényi (1376) missziós püspökségek rövid fennállásuk alatt Kalocsához tartoztak. A nándorfehérvári püspökség megszervezésére 1290-ben került sor, öt év után megszűnt, majd 1322-től hat évtizeden át ténylegesen utána pedig csak címként létezett. Ezek a mis- siós püspökségek a középkor folyamán az egyházszervezet alkalmazkodását, az egyházi élet dinamizmusát bizonyítják. A jól működő egyháztartományi és egyházmegye rendszer irányítója és támasza az „anya és fő", Esztergom volt, melynek élén az érsek a magyar egyház prímásaként állt. Ezt a címet 1239-ben említi először királyi oklevél, de véglegesülése 1394-ben történt, s ez átöröklődött az újkoron át napjainkig. Következik: Török hódoltság, osztrák ármány Még Bergerből is lehet világbajnok... Budapest (ISB - D. Á.) — Ausztriában nincs Forma-1 verseny, így a Hunga- roring nekem tulajdonképpen hazai pályát jelent — mondta Gerhard Berger, a Ferrari istálló világhírű pilótája, amikor a napokban Budapesten magyar újságírókkal találkozott. Három héttel a Magyar Nagydíj, s egy nappal, a 41. Hockenheimi Német Nagydíj után Berger budapesti villámlátogatása során láthatóan elégedettnek látszott, amikor válaszolt a feltett kérdésekre. — Örülnöm kell a tegnapi hatodik helyezésemnek. Összetettben így a kilencedik helyen állok hat ponttal. A jelenlegi helyzetben az egy pont megszerzése tulajdonképpen siker. Nem működik rendesen a motor, baj van a felfüggesztéssel, egy sereg dologban még a kísérletezés stádiumában vagyunk. □ Pedig a Ferrari egy időben már nagyobb sikereket is ért el... — Ez tény, s elképzelheti, nem a legjobb dolog egy olyan versenyzőnek egy-két pontért hajtani, aki korábban már nagydíj-győzelmekhez volt szokva. Dehát a Ferrari két-három éve rossz irányban indult el, nem sikerültek a fejlesztések, sok problémánk volt, s ha egyszer a Forma 1-ben valaki elveszítette a fonalat, akkor nem könnyű visszatérni a legelsők közé. Sajnos ma komoly gondjaink vannak a sebességváltóval, a kuplunggal. S a motor sem működik tökéletesen. □ Mi a recept akkor az első helyre? — Ebben az évben egy recept van: a Williams-Renault. □ Hosszú távon sincsenek Ferrari-remények? Egyáltalán, a Ferrarinál képzeli a jövőjét? — Én most nagyon jól érzem magam a Ferrarinál. Kitűnő csapat van együtt, akik mindent meg akarnak tenni a nagyobb sikerért. Rendkívül keményen dolgozunk. Márpedig a siker, az eredmény soha sem a vasárnapi versenyen múlik, hanem azon, hogy az ember hogyan készül. Ebből a munkából talán már a Hun- garoringen is látszik majd valami, de a szezon végére már holtbiztos. A nehéz ügy az lesz, amikor a motorhoz fogunk hozzányúlni. De azt sem lehet elkerülni. E pillanatban eszemben sincs elhagyni a Ferrarit. Jól megvagyunk egymással. S természetesen én is ugyanúgy világbajnok akarok lenni, mint azt ifjúkoromban eltökéltem. □ Mennyire múlik a siker az egyéni tudáson? S menynyire a technikán? — Sajnos, az utóbbi időben nagyon a technika felé tolódott el a Forma-1. De azzal nem értek egyet, hogy minden kizárólag a technikán múlik. Minden nagyon összetett. A versenyzőnek természetesen figyelemmel kell kísérnie a technika fejlődését. A fontos az, hogy a mérnöki szerep helyett inkább a versenyzői kerüljön előtérbe. Tény, hogy néha nekem is van olyan érzésem, túlságosan komputer-vezéreltek ezek a kocsik, s az ember nem mindig érzi a lábával, hogy mit csinál. Ez azonban természetes, mint ahogy az is, hogy mindig lesz egy-egy kiugró csapat, amelyik jobb motorral rendelkezik, mint a többiek. □ Mit vár az augusztus 15-ei magyar nagydíjtól? — Remélem, számomra nem úgy végződik, mint a monte-carlói. Nem értem, hogy a többiek miért panaszkodnak annyit a magyar pályára. A Hungaroringen az elmúlt három évben mindig izgalmas verseny volt, márpedig egy Forma-1 nagydíjon az a legfontosabb, hogy legyen akció. S az én számomra csak egy dolog még fontosabb: hogy még jobban szerepeljek... Magyar beruházók vitték el a pálmát Budapest (ISB - S. Z.) — Megszületett a döntés a főváros világkiállítási területének infrastrukturális fejlesztését célzó pályázatokról. A 250 millió forint értékű beruházásokat két — döntő többségében magyar tulajdonú cégeket összefogó — konzorcium közösen végezheti. Az összesen öt fővállalkozóból és tíz alvállalkozóból álló csoportokat 16 jelentkezőből választotta ki a programiroda, s az egyes szakmunkák szerint megosztva kapták a feladatokat. A két csoport képviselői azonban még az eredmény- hirdetés helyszínén megállapodtak abban, hogy új konzorciumot alakítanak, immár közösen, s így végzik el a szükséges beruházásokat — lényegesen olcsóbban, mint kiílön-külön tették volna. A pályázat eredményhirdetésén részt vett Barsiné Pataky Etelka, az expó főbiztosa és Kádár Béla külgazdasági miniszter, a Világkiállítási Tanács elnöke is. Kádár Béla kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a kormány is és a Világkiállítási Tanács is elégedett a munkák ütemével, s bár ma még a terep pusztaság képét mutatja, bízik abban, hogy minden az előzetes terveknek megfelelően készül majd el. „A sevillai expó területét 15 hónappal nyitás előtt láttam, s az is hasonló képet mutatott...” — mondta a miniszter. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy a két ország lehetőségeit meglehetősen nehéz összehasonlítani. Barsiné Pataky Etelkától arra kértünk választ, milyen előnyöket élvezhetnek a továbbiakban a magyar beruházók, beszállítók, tervezők. Mint mondta, a jelenlegi pályázatot eleve úgy írták ki, hogy az a többségében hazai tulajdonú cégeknek szólt.