Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-28 / 174. szám
1993, július 28., szerda 1BHBHHHHHHHI Kelet-Magyarországi 7 i Telefon kétszázezerért Két éve igényeltem meg a telefont, a bekötési igényemet 1991. május 20-án a 12/1991 (1.18) Korm. sz. rendeletre hivatkozva térségünkbe az 1-es sorszámmal sorolták be. Azóta türelmesen várom, mikor kerülök sorra, de ehelyett június 14-i dátummal kaptam egy levelet a MATÁV-tól. Tartalma a vállalat monopolhelyzetét bizonyítja az állampolgárokkal szemben: Arról tájékoztattak, hogy a távbeszélő állomás felszerelési költsége 165 ezer forint plusz tervezői díj, plusz engedélyeztetési illeték, plusz 12 ezer forint beruházási hozzájárulás. Cirka kétszázezer!) forintba kerülne. Ráadásul a távolsági áramkörök telítettek, ezért az állomás csak reggel nyolc és délután négy óra között üzemelne. A levél konkrét tények elé állít, mert vagy fizetek a telefon bekötéséért közel kétszázezer forintot, vagy önhatalmúlag törölnek a várakozók névsorából, azaz ha képtelen vagyok ekkora beruházásra, az első helyről az utolsóra sorolják át a telefon igénylésemet. Én ezt bizony nem értem. Azt hittem a MATÁV szolgáltató vállalat... P.B. Aranyosapáti Fehérgyarmati anziksz Két hete pénteken örömmel kászálódtam le családostól s vagy hetvened magammal a Mátészalkától Fehérgyarmatig (valóban) menetrend szerint járó, déli személyvonatról. Nyújtózva és kissé jólesően, hisz ki közelebbről, vagy több száz kilométert is megtéve, de haza vagy legalábbis a „kertek alá” ért. Jó néhány perces állomás előtti várakozás, tájékozódás után amúgy informális csatornák révén kiszivárgott, hogy ehhez, az igazán praktikus MÁV-Piroskához autóbusz nem csatlakozik immár semer- ről. Főként helyi járat gyanánt nem, mert akkor kis régiónk különböző nemű, életkorú, státusú, felekezetű lakói netán a Volán jóvoltából a központi autóbusz-pályaudvarra majd onnan hazajuthatnának. Természetesen nem ingyen, vagy mégsem elegendő pénzért? Ez a kérdés inkább már az irodalmi emlékhelyekben bővelkedő szatmári táj keserű szellem(esség)ét idézi... Hogy a nem éppen rövid gyalogsétát ki, mikor és mennyi idő alatt teszi meg, vagy miként rövidíti le egy-egy kósza taxi, ismerős segítségének igénybevételével, az magánügy. (Miként a miénk, akiket egy sárga, MÁV- szimpatizáns Zsiguli autó volánjához ülő vezetője juttatott ei a fél egyes nagyari buszcsatlakozáshoz, s akinek szívességét ezúton is köszönöm!) Ám — hitem szerint — az már túlnő a privát szférán, hogy jó félszáz helyi és környékbeli polgár még a legkitartóbb edzés ellenére is újabb, fölös időt kénytelen eltölteni az elnéptelenedett városközpont déli arénájában! Dr. Kriston Vízi József Nagyar, Kossuth u 68. Fogak és mély sebek Sóstógyógyfürdői lakos vagyok. Vendégeket vártam július 18-án az otthonomba. Este nyolc óra körül elibük indultam, a tóparton haladtam a nagy híd felé. A tóban két nagy fekete kutya fürdött, a gazdájuk ott italozott az asztaloknál tőle fiatalabb gyerekekkel. Amikor a kúthoz értem, a kutyák váratlanul kirontottak a vízből és ugatva felém rohantak. A gazdájuk észrevette, hogy támadni akarnak, rájuk szólt, de fülük botját se mozdították. A nagyobbik kutya egyszerűen felágaskodott a vállamra, hányát döntött és elkezdte harapdálni a bal karomat. A fiatalember úgy szedte le rólam, hogy már mély sebet harapott (8 napon túl gyógyu- lót), és más kisebb sebeket is ejtett. Ijedten, reszketve kérdeztem a fiatalembertől, hogy hívják, be van-e a kutya oltva? Azt mondta, hogy nyugodjak meg, minden papír rendben van, és az erősen vérző seb csak kis karcolás. Kértem, jöjjön be a lakásomba, itt lakom a közelben, írjuk le az adatait. Mint később kiderült, hamis nevet és címet adott meg, a lakása olyan emberé, aki egy éve börtönben van. Fordultam a rendőrséghez, de nem tudott segíteni, mert nem találta a kutya tulajdonosát. Nekem három napon belül be kellett volna mutatni az orvosnál a kutya oltási bizonyítványát. Még mindig nem tudjuk, hogy meg kell-e kapnom a veszettség elleni oltást, vagy megmenekülök előle. Kisnyugdíjas lévén van mire költenem a tízezerötven forintos havi jövedelmemet. Ebből most is gyulladás elleni gyógyszereket kellett vennem a felelőtlen fiatalember jóvoltából. A tónál öles betűkkel ki van írva egy táblára, hogy kutyát a tóban fürdetni tilos. Mintha ott se volna a tábla! A járókelők még a sétányon sincsenek biztonságban, mert többen póráz és szájkosár nélkül sétáltatják a kutyáikat. Azok falkában rohangálnak, összeverekednek, felidegesítik egymást és ezért rontanak neki a gyanútlan járókelőknek. De miért tűri ezt a hatóság? Teljes név és cím Válaszol az illetékes Lakáseladás és -vétel utáni illeték vesszük figyelembe, az il- értéke van figyelembe véve, letékkiszabás a következők mert így összegszerűen keve- szerint alakul: sebb a lakások egy főre jutó Férj által eladott lakás 1/2 rész 455 ezer forint általa vett lakás 1/2 rész 850 ezer forint különbözet 395 ezer forint Feleség eladott lakása 1/2 rész 455 ezer forint általa vásárolt lakás 112 rész 850 ezer forint különbözet 395 ezer forint A lakás illeték alapja: 790 ezer forint után 2 százalék 15 300 forint Garázs illetve alapja kb. Í00 ezer forint után 5 százalék 5 000 forint Tulajdonjog bejegyzési illeték 1 000 forint Fizetendő illeték összesen 21800 forint Egy nyíregyházi olvasónk és férje elváltként kötöttek házasságot, mindkettejüknek volt lakása. Levélírónk másfél szobás lakását közös névre íratták, ezt később 910 ezer, míg férjéét másfél millió forintért adták el. Vettek egy majdnem kész családi házat, százezer forintot érő garázzsal 1,8 millió forintért. Azért fordultak lapunkhoz, hogy az érvényes törvény alapján menynyi illetéket kell fizetniük. Dr. Ráczné Dr. Kassy Erzsébet Nyíregyháza Megyei Jogú Város jegyzőjének megbízásából, mint a megyei illetékhivatal vezetője válaszolt a kérdésükre: Az illetékekről szóló 1990. évi XCffl. törvény 19. paragrafusának első bekezdése kimondja, hogy visszterhes vagyonátruházás esetén az illeték általános mértéke a megszerzett vagyon forgalmi értékének öt százaléka. A 21. paragrafus első bekezdése alapján a lakástulajdon visszterhes megszerzésének illetéke a forgalmi érték két százaléka. A lakástulajdon: lakás céljára létesített és az ingatlannyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. Nem minősül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.). Az adás-vétel tárgyát képező házasingatlan esetében tehát a lakóház forgalmi értéke után 2 százalék, a garázs forgalmi értéke után 5 százalék vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az Itv. 21. paragrafus ötödik bekezdése alapján lakástulajdon vásárlása esetén, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy az azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és eladott lakástulajdon — terhekkel nem csökkentett — forgalmi értékének a különbözete. Ha a vevő egy éven belül több lakástulajdont értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál csak a lakás vételét közvetlenül megelőző vagy követő (számára kedvezőbb illetékalapot eredményező) elidegenítést kell figyelembe venni. Továbbiakban a 21. paragrafus (6.) bekezdése kimondja, hogyha az (5.) bekezdés szerinti értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke. Mivel a kedvezmény csak a lakásingatlanra vonatkozik, ezért a garázs értékét (kb. 100 ezer forint) külön kell választani az ingatlan forgalmi értékétől. Ha az eladott ingatlanok közül a közös tulajdont képező lakás forgalmi értékét Abban az esetben pedig, ha a férj külön tulajdonát képező 1,5 millió forint értékű lakást és a közös tulajdonból a feleség tulajdonát képező lakás fele részének 455 ezer forintos értékét vesszük alapul, az illeték kiszabása a következő: Jelen esetben a felek számára akkor kedvezőbb az illeték mértéke, ha az eladott ingatlanok közül a közös tulajdonukat képező lakás forgalmi forgalmi érték különbözete, és kevesebb — 21 800 forint — az illeték összege is. A fennálló rendelkezés értelmében a vagyonszerzési illetéket a forgalmi érték után kell fizetni, melyet az illetékhivatal állapít meg. Amennyiben a hivatal ezt a vételárat elfogadja forgalmi értékként, csak abban az esetben áll fenn a fenti összegű illetékfizetési kötelezettség. Férj eladott lakása 1/2 rész 1 500 000 forint áltála vásárolt lakás 1/2 rész 850 000 forint különbözet 650 000 forint Feleség eladott lakás 1/2 rész 455 000 forint általa vett lakás 1/2 rész 850 000 forint különbözet 395 000 forint Lakás illeték alapja: 1 450 000 forint után 2 százalék 20 900 forint Garázs illetve alapja kb. ! 00 000 forint után 5 százalék 5 000 forint Tulajdonjog bejegyzési illeték 1 000 forint Fizetendő illeték összesen 26 900 forint Szerkesztői üzenetek Kovács Pál, Tiszavasvári: A kétszeres végkielégítésre az a munkavállaló jogosult, akinek a munkaviszonyát jogerősen helyreállították, de a munkáltatónál mégsem kíván tovább dolgozni. A munkaerőgazdálkodásról szóló törvény értelmében munkanélküli járadékot any- nyi ideig nem folyósíthatnak önnek, ahány hónapi végkielégítést kapott. Tóth Sándornénak üzenjük: A Polgári Törvény- könyv értelmében követelésnek öt évig van helye. Az ítélet ismerete nélkül azonban nem tudjuk megválaszolni a kérdését. Pál Imre, Mátészalka: Az információ tévedésen alapul, ugyanis a felesége nem rokkant. Ötven százalékos munkaképességcsökkenése után rendszeres szociális járadékra jogosult, amennyiben legkevesebb öt év munkaviszonyt igazol. A munkaképességét minimum 67 százalékban elvesztett ember minősül rokkantnak, de a rokkantnyugdíjhoz is meg kell lenni a megfelelő szolgálati időnek. Részletesen tájékoztatják a Megyei Egészség- biztosítási Pénztárnál, illetve a helyi kirendeltségen. Özv. Szilágyi Mihályné, Nyíregyháza: Állandó özvegyi nyugdíjra csak az jogosult, akinek a munkaképesség csökkenése eléri a 67 százalékot — vagyis rokkant —, és már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, ami az ön esetében az 55 életév. Mivel még nincs ötvenöt éves, sajnos, nem jogosult az állandó özvegyi nyugdíjra. Tanárnő jeligére, Bak- talórántháza: A közalkalmazotti törvény nem korlátozza a munkabér felső határát, csupán azt az alsó határt szabja meg, amit a pedagógusoknak 1994-ig el kell érni. A közalkalmazottakat a munkakörük ellátásához szükséges iskolai végzettség, illetve képesítés alapján közalkalmazotti osztályokra és fokozatokra kell felosztani. Az osztály így a betöltött munkakörtől, az ahhoz szükséges iskolai végzettségtől; a fizetési fokozat viszont a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő hosszától függJogászszemmel _________________ Meliorizációs költség, haszonbérlet Dr. Kovács Mihály Lapunkhoz a mai napig sokan fordulnak tanácsért földügyben. így Sz. L.-né kisvárdai levélírónk, akinek részaránytulajdonát kimérte a földkiadó bizottság, de a mezőgazdasági szövetkezet körülbelül húszezer forint meliorizációs költség megfizetését kéri tőle. Ezzel nem ért egyet. Sajnos, nem adhatunk neki kedvező választ, ugyanis mind a részarány-tulajdonosnak, mind a kárpótlási árverésen tulajdont szerzőnek meg kell fizetni azt az értéknövelő beruházási költséget, ami még a földet terheli. Ebbe a körbe tartozik a meliorizációs költség is, hiszen ezzel a földek aranykorona értéke jelentősen megnövekedett. Az ilyen beruházások megtérülési idejére arányosan (éves bontásban) elosztják a beruházási költségeket, amelyek a föld mindenkori használóját, tulajdonosváltozás esetén az új tulajdonost terhelik. Levélírónknak tehát a meliorizációs költséget meg kell fizetni. Az egyösszegű fizetés helyett azonban részletfizetési lehetőséget kérhet, amit esetleg méltányosságból biztosítanak a részére. Egy szatmári olvasónk 1984-től béreli a helyi tsz-től a kertje melletti 400 négyszögöl szántót haszonbérlőként. Tavaly tavasszal a tsz felhívására bejelentette a vételi szándékát. Ez év január elsejéig semmi sem történt, ekkor érdeklődött, és azt a választ kapta, hogy ismét nyújtsa be a kérelmét. Olvasónk március 25-én be is vitte azt személyesen a tsz irodába, ott közölték vele, hogy elkésett, mert március 24-e éjfél volt a határidő, ráadásul nem is a tsz- hez, hanem a Földkiadó Bizottsághoz kellett volna kérvényt címeznie. Levélírónk azt szeretné tudni, hogy hol kaphat jogorvoslatot. Sajnos a leveléből nem egyértelmű, milyen jogcímen akarta tulajdonába kapni a haszonbérelt földterületet. A két időpontban benyújtott kérelem között azonban semmiféle kapcsolódás nincs. 1992 tavaszán az 1992. évi II. tv — átmeneti törvény— 13. paragrafus első bekezdése értelmében vételi jog illeti meg a helyileg kialakult áron a szövetkezet és a szakcsoport tagját a legalább öt évre használatában álló földre, a haszonbérlőt a legalább öt évre használatában lévő földre, valamint a volt szövetkezeti tagot a megváltott földjére, ha azt a megváltás óta megszakítás nélkül használta. Ezen törvényi rendelkezés szerint miután olvasónk a tsz felhívására a vételi szándékát bejelentette, a tsz köteles közölni vele a vételárat, amelynek elfogadása esetén köteles az adás-vételi szerződést is megkötni. A földkiadó bizottságokhoz csak a részarány-tulajdonosoknak kellett a földkiadási igényt benyújtani, ez a rendelkezés nem vonatkozott a hasznobérlőre, bérlőre és egyéb jogcímen használókra. Olvasónknak írásban fel kell szólítania a termelőszövetkezetet a vételi ajánlat (vételár) közlésére, majd ha erre 30 napon belül nem kap érdemleges választ vagy elutasító választ küldenek, akkor forduljon a bírósághoz, hiszen az 1984-től haszonbérelt földre fennáll a jogos tulajdoni igénye. Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó
