Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-27 / 173. szám

1993. július 27., kedd Kelet-Magyarország 7 „Fejleszteni kívánjuk a megyénk tudományos életét...” Dr. Kecskés Mihály Nyíregyháza — Mint is­meretes, az 1828-tól működő Magyar Tudományos Akadé­mia a magyar tudományos éle­tet és a magyar társadalom fej­lődését meghatározó tevé­kenységét az elmúlt év­tizedekben az un. regionális akadémiai bizottságok felál­lításával (Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, Veszprém) kívánta kiterjeszteni az ország különböző részeire. Halmozottan hátrányos Abból az általános érvé­nyű megállapításból kiindul­va, hogy Szabolcs-Szatmár- Bereg megye történelmileg halmozottan hátrányos helyze­tét, a régió gazdasági, társadal­mi felemelkedését a tudomány hozzájárulása nélkül nem le­het meggyorsítani, javasoltam 1992 januárjában a megye és Nyíregyháza megyei jogú vá­ros önkormányzat vezetőinek, hogy az MTA elnökéhez ja­vaslatot nyújtsunk be az MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei Tudományos Testületé­nek megalakítására. Kosáry Domokos, az MTA elnöke, Láng István főtitkár, Ujfalussy József alelnök, Sza­bó Gábor, a debreceni Akadé­miai Bizottság elnöke, Med- gyesi József, a megyei köz­gyűlés elnöke, Endreffy Ildikó alpolgármester és mint javas- lattevő, személy szerint én vettem részt az MTA ATOM- KI-ban 1992. április 9-ei meg­beszélésen, amelyen kitűnt, hogy a Medgyesi elnök úr és Módi polgármester úr támo- gatóan felterjesztett javaslatát Kosáry Domokos elnök úr nemcsak hogy örömmel üd­vözli, hanem példaértékűnek, országos viszonylatban köve­tendő modellnek tartja. Ehhez az MTA és a Debreceni Aka­démiai Bizottság vezetősége egyértelműen csatlakozott. így — mintegy fél évi rend­kívüli intenzív szervezőmunka eredményeként—1992. szep­tember 30-án a megyeháza nagytermében — gyakorlati­lag az MTA vezetőségének, a DAB elnökének, a megyében élő és onnan elszármazott tu­dományos minősítéssel ren­delkező szakemberek részvé­telével — megalakult az MTA DAB-bal társult önálló Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei Tudományos Testületé. Ez a nap nemcsak a megye, de a magyar tudományos élet története szempontjából is igen fontos dátum. A tudomá­nyos testület megalakulása ko­moly, ünnepélyes keretek kö­zött történt és a magyar tudo­mányt olyan szinten és oly széles spektrumban képviselő több mint száz tudós jelenlété­ben, melynek sem a száz éve működő megyeháza, de illeté­kesek szerint a város és a me­gye sem adott helyet eddigi fennállása óta. Cél és feladat A tudományos testület célja és feladata a megye és Nyír­egyháza tudományos életének a fejlesztése. A nagy és nemes cél, a ne­héz feladatok és az a komoly elhatározás, amellyel azokat megvalósítani igyekeztünk, a hírverést, a reklámozást ter­mészetszerűen háttérbe szorí­totta. Még a közvélemény bővebb tájékoztatása sem történt meg. A rádión keresztül, vagy a Kelet-Magyarország hasábja­in is csak a legszükségesebb, rövid, tárgyszerű információk kerültek ismertetésre a tudo­mányos testületről. Azt, hogy ezt tettük, nem biztos, hogy így volt a leghelyesebb — utólag visszatekintve —, de ezt azért is így láttuk helyén­valónak, mert eredményekkel akartuk bizonyítani a tu­dományos testület létrehozata­lának szükségességét itt, me­gyénkben, az ország legkele­tibb részén. Most, amikor több mint 300 taggal, tíz tudományos szek­cióban, 17 munkabizottságban 10 munkáshónapot és annak konkrét eredményeit tudhatjuk magunkénak, megragadjuk a Kelet-Magyarország szerkesz­tője és szerkesztőbizottsága által nyújtott azon lehetőséget, melyet Debrecenben és másutt is biztosítanak az akadémia re­gionális bizottságainak, hogy külön rovatban rendszeresen számoljunk be — ha vázlato­san is —, a legfontosabb tudo­mányos eseményekről, ered­ményekről, amely aktívan működő, életképes tudomá­nyos testületünket leginkább jellemzi. Most, amikor megkezdjük a rendszeres tájékoztatást a Ke­let-Magyarország hasábjain, mindenekelőtt hálás köszöne- temet fejezem ki Kosáry Do­mokos elnök úrnak és az MTA vezetőségének, Szabó Gábor akadémikusnak, a DAB elnö­kének, Terplán Zénó akadémi­kusnak, a MAB elnökének, a nyíregyházi főiskolai egyesü­let elnökének, Karmazsin László professzornak és a főis­kolák vezetőinek, és nem utol­só sorban Medgyesi József úr­nak, a megyei közgyűlés elnö­kének és Mádi Zoltán pol­gármester úrnak a tudományos testület megalakításának és működésének elősegítéséért. Külön köszönet illeti Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza megyei jogú város önkormányzatát és ve­zetőit, mert a tudományos tes­tület alapműködéséhez szük­séges anyagiakat (kettő, illetve egy millió forintot) biztosítja és a megyei közgyűlést, hogy a megye és a város részéről alapokiratban (székház bizto­sításáig) a megyeházán helyt ad a tudományos testületnek. Nagy érdeklődés mellett Előzetesként itt is megemlít­hetjük, hogy a tudományos testület 1993. október 1-2-án megrendezésre kerülő II. köz­gyűlésével egybekötött tu­dományos ülésére eddig több mint 120 előadást jelentettek be a tudományos testület tagjai és munkabizottságai tagjai. Most augusztusban pedig 9-19-ig a tudományos testület a DAB-bal és a MAB-bal, valamint a nyíregyházi főisko­lai egyesülettel együttműköd­ve Alkalmazott Informatika nyári egyetemet rendez, ame­lyen a megye, a DAB és MAB vonzáskörzetéből még most is lehet jelentkezni. Erdélyből, Kárpátaljáról és a Felvidékről 15 kolléga vesz részt (térítés- mentesen) a nyári egyetemen. A tudományos könyvsoro­zatunk első kötete már megje­lent és ez évben még előrelát­hatóan több kötet követi. A kapcsolatfelvétel miatt még idekívánkozik, hogy a tu­dományos testület nyáron is minden munkanapon 8-16 óráig (pénteken 13.30-ig) megkereshető. Telefon: (42) 314-111/180 mellék. Fax: 311-192. (A szerző egyetemi tanár, a biológiai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadé­mia Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testüle­tének elnöke.) Legalább tíz könyvet akarunk kiadni Új tudományos kiadványok megyénkben, a SZAT közreműködésével és támogatásával Dr. N. Szabó József Nyíregyháza — Az MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tudományos Testü­letének (SZAT) 1992 őszén történt létrehozásakor egyik legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy a testület von­záskörzetébe tartozó, illetve tudományosan a megyéhez kötődő, a tudományos ku­tatást magas színvonalon művelő kutatók számára publikációs lehetőséget biz­tosítson, s megteremtse a tudományos könyvek ki­adásának feltételeit. A SZAT Elnökségének dön­tése értelmében kizárólag tu­dományos nóvumot tartalma­zó dolgozatok megjelentetését támogatja. A tudományos köz­lemények három csoportba so­rolhatók: 1. Egyéni monográ­fiák, 2. Tematikus tanulmá­nyok, 3. Konferencia-kiadvá­nyok. Kérdés, hogy a tudományos könyvkiadás, s folyóirat-meg­jelentetés válsága idején hon­nan teremthetők meg a kiad­ványokhoz szükséges pénzü­gyi feltételek. A testület a ki­adványok financiális alapját több forrásból kívánja fedezni. Az egyik legfontosabb hát­tér a szerző, illetve a szerzők által — szponzoroktól, mecé­násoktól, esetleg saját pénzü­gyi forrásból biztosított anyagi alap. A Tudományos Testület az egyéni monográfiáknál — a monográfiáktól függően — 20-30 ezer forint anyagi támo­gatásban részesíti a szerzőt. A testület feladata a kiad­ványok tudományos színvona­lának a biztosítása. Az egyéni monográfiák esetén ezt úgy oldjuk meg, hogy a fokozattal rendelkező szerző kéziratát két minősített szaklektorhoz küldjük ki. A lektori vélemények bir­tokában a sorozatszerkesztő felterjesztése alapján a szer­kesztőség dönt a kiadvány megjelentetéséről. A SZAT kiemelt fontosságú feladatá­nak tartja fokozattal még nem rendelkező fiatal kutatók pub­likálási lehetőségének a biz­tosítását, továbbá szakmailag kiváló, de minősítést nem szerzett kutatók könyveinek kiadását. Esetükben a kéziratoknak szaklektorokhoz való kiküldé­se előtt az adott tudományte­rület munkabizottságának írá­sos véleménye szükséges. Po­zitív vélemény esetén a foko­zattal rendelkezőkre érvényes eljárás lép érvénybe. A SZAT célkitűzése a dol­gozatoknak a magyar, s az egyetemes tudományos életbe való „beemelése”. Ezt segíti a kiadványok angol és német, illetve tudományterületektől függően, esetleg francia, s orosz nyelvű rezüméje, vala­mint a világ legfontosabb könyvtáraiba való eljuttatása. A közlemények minden tudo­mányterület előtt nyitott, a szerkesztőség várja a színvo­nalas tanulmányokat. A szerkesztőség vezetői: dr. Kecskés Mihály, a SZAT el­nöke, dr. Cselényi István Gá­bor, a SZAT titkára, dr. N. Szabó József elnökségi tag. A monográfiák sorozat- szerkesztője: dr. N. Szabó Jó­zsef kandidátus, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola főiskolai tanára. A Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Tudományos Testületének Tudományos Közleményeit a tudomány tör­ténetírás majd minősíti. Vala­mit már most is megállapítha­tunk: nagy a kutatói érdeklő­dés és sikereket már most is fel tudunk mutatni. Rövid, 3-4 hónapos műkö­désünk alatt 4 kismonográ­fiánk megjelent, illetve megje­lenés alatt van. 1993-ban lega­lább 10 könyvet szándéko­zunk kiadni. A kiadványok nemcsak a szerzőknek hoznak presztízst, de nagyban hozzájárulnak Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye, s Nyíregyháza jó hírnevé­nek az alakításához. (A szerző a Magyar Tudo­mányos Akadémia Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Tudo­mányos Testületé elnökségé­nek tagja.) Elektronikai cikkek vakoknak Tokió (MTI) — Több ja­pán elektronikai vállalat jelent meg a piacon vakok számára kialakított készü­lékekkel. A Sanyo olyan elektromágneses melegítőt fejlesztett ki, amin minden információ Braille-írásje- lekkel van feltüntetve és a készülék hangot is ad, ha fémtárgy kerül a közelébe. Megjelent a vakoknak szánt elektromos varrógép is, amely csak akkor kap­csolható be, ha a tű alsó ál­lásban van, így előzhető meg a baleset. A Sony televízió­val (!) és magnetofonokkal bővíti a választékot — ezek­nek a távirányítóján Braillettl eligazító jelzések találhatók. A Sony különben teljes ter­mékválasztékáról szintén vakírásos katalógust készí­tett, és ezeket megküldte a Braille-könyvtáraknak és a csökkentlátók iskoláinak. A szakemberek szerint a speciális készülék gyártásá­val egyes vállalatok mono­polhelyzetbe juthatnak, kér­déses azonban, vajon tartós marad-e a törekvés a vakok és más hátrányos helyzetűek igényeinek kielégítésére az­után is, hogy a várható fel­lendülés révén felfut majd a kereslet a hagyományos pia­cokon is. Ufólak: remek francia ötlet A Domespace cég leleményes alkotása MTI-Press felvétel Budapest (MTI-Press) — A holnap háza? Más boly­góról származó ufólak? Kacsalábon forgó palotács­ka? Új jelenség. Korunk építészetének jellegzetes kis konstrukciója, egy lele­ményes francia cég, a Do­mespace meglepő alkotása. A tetszetős, gombaalakú, mai hasonlattal élve ufófor­májú ház fából készült, parafával szigetelt, beton tal­pon nyugszik. A megrendelő számára két hét alatt elkészí­tik az ufóházat, mely ha nem is kacsalábon, de valóban forog, forgatható, az egész épület oly kitűnően kiegyen­súlyozott, hogy akár kézzel is el lehetne indítani, de e feladatot komputer végzi. A lassú forgás lehetővé teszi, hogy minden helyiség a nap felé forduljon, ezáltal ener­gia takarítható meg. A cég különböző méretekben — a bungalótól a szórakoztató központig — készít ufólé­tesítményeket. A kis ház mé­rete: 6,65 méter magas, 104 négyzetméter a hasznos terü­lete, két szintes. A könnyűnek tűnő ház ál­lítólag vihar és földrengésál­ló. A talapzatban garázs, pince létesíthető. A félgo- lyó-alakúnak is nevezhető ház belső tere is fából ké­szült. Látványos, barátságos, meleg otthon képezhető ki e ma még különösnek tűnő, a hagyományos házaktól elté­rő ufólakban. Új földtani felfedezés Felkavarodott, majd újra lerakodott New York (MTI) — Az eurázsiai kontinens kialaku­lásánál nemcsak hatalmas te­rületek kapcsolódtak össze, de mintegy 5 millió négyzet- kilométer nagyságban új földterület is keletkezett — jelentették ki tudósok az AP jelentése szerint. A kutatás középpontjában a Kaszpi-tengertől az Ohot- szki-tengerig és a Nyugat- Szibériai Alföldtől Tibetig terjedő földrész eredetének vizsgálata állt. Tudósok feltételezik, hogy ez a terület mozgó földtömegből alakult ki, a mostani kutatás azon­ban — amelyről egy török tudományos folyóirat szá­molt be — másként közelíti meg a kérdést. Az 5 millió négyzetkilo­méter fele feltehetőleg a földkéregből emelkedett ki vulkáni tevékenység követ­keztében, míg a többi két és félmillió négyzetkilométer a tengerfenék üledékéből ke­letkezett, amely felkavaro­dott, majd újra lerakodott a földmozgások következté­ben. Az eurázsiai kontinens fel­tehetően 600—250 millió évvel ezelőtt alakult ki. Az oldalt összeállította: Marik Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents