Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-03 / 153. szám
1993. július 3., szombat KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország 5 Megteremteni a növekedés alapjait Az adóemelés után bérnövelést követelnek, és 9500 forintra kell felemelni a minimálbért Imelda Marcos, a Fülöp-szigetek korábbi, még mindig csinos First Ladyje készül elfújni a gyertyákat 64. születésnapján, San Juan külvárosában található otthonában. Marcos asszony születésnapján beleegyezett abba, hogy néhai férjét, Ferdinand Marcos elnököt szülővárosában, llocos Nortéban helyezzék nyugalomra ez év szeptemberében AP-felvétel Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — Nem támogatjuk sem a pótköltségvetés, sem az általános forgalmi adó emelését — hangoztatta Tolnay Lajos a Magyar Gazdasági Kamara álláspontját. A szervezet elnöke kifejtette: úgy látják, hogy a pótköltségvetésben szereplő kiadási előirányzatok jelentős része a központi államigazgatási szervek túlköltekezésének fedezésére szolgálnak, s az adózók pénzét újabb intézmények létrehozására, hivatalok létszámbővítésére, székházak vásárlására, építésére és felújítására valamint különböző, a kormányhoz közeli alapítványok bőkezű támogatására fordítják. Ezzel szemben a kamara álláspontja a következő: a költségvetés forintjainak segítségével a gazdasági növekedés alapjait kellene megteremteni, s például az infrastruktúra fejlesztésére kellene költeni a pénzt. Tolnay Lajos leszögezte: a kamara számára elfogadhatatlan az a kormánypolitika, amely a pótköltségvetésben is kifejeződik. A kamarának évek óta hangoztatott alapvető problémája az, hogy a költség- vetések készítésekor háttérbe szorulnak a gazdasági érdekek, amiből természetesen adódik a költségvetési egyensúly további romlása. A most beterjesztett pótköltségvetés is a kormánypolitika riasztó példája — mondta az elnök. Indoklása szerint: a többletkiadások között nem találhatók olyan tételek, amelyek elősegítenék a gazdaság élénkülését és jövedelemtermelő képességének javulását. Éppen ezért a kormány nem tudja megteremteni a költségvetési bevételek jövőbeni növekedésének alapjait, s így minduntalan adónövelésre kényszerül. Ezáltal többek között bekövetkezik a kereslet szűkülése, mi több, jelenlegi gazdaságpolitikáján keresztül végső soron az infláció további emelkedését éri el a kabinet. Az elnök úgy véli, a rövid távú politikai érdekek vezérelte pótköltségvetés tovább rontja az államháztartás egyensúlyát, s emellett a kormány megsérti a demokrácia alapszabályait is: a kabinet ugyanis már kifizetett milliárdos kiadásokhoz kéri utólagosan a parlament jóváhagyását A kamara nem támogatja az áfa emelését sem, hiszen évközi bevezetését alapvetően elhibázottnak tartja — tudtuk meg Ungvárszki Ágnestől. A kamara tanácsadója úgy véli, a kormány nem számolt azzal sem, hogy milyen plusz, például leltározási kiadásokat jelent a cégeknek az adóemelés. Ungvárszki Ágnes egyébként úgy véli, az áfanövelés a feketekereskedelem malmára hajtja a vizet, mert a jövőben még többen vonják ki fogyasztásukat a hivatalos és ellenőrizhető kereskedelmi területről. A tanácsadó elmondta azt is, az adóemelés bérköveteléseket von majd maga után, aminek bizonyítéka, hogy egyes érdekképviseleti szervezetek már megfogalmazták. 9500 forintra kell felemelni a minimálbért. Elhelyezésről döntött a kormány A budai várba kerül a miniszterelnökség és a köztársasági elnökség Incidens Havanna (MTI) — A kubai határőrség rálőtt egy amerikai motorcsónakra a kubai parti vizeken, Havanna közelében és megölt három embert. A csónak egy csoport külföldre szökni készülő kubaiért ment a szigetországba, de a határőrség vízi járőre felfedezte. Az incidens során elfogtak egy amerikai állampolgárt is, aki állítólag elmondta, hogy sok pénzt ígértek neki. A halottak közül kettőt azonosítottak, ezeknek kubai nevük volt. A harmadik áldozat kiléte még ismeretlen. A kubai hatóságok tájékoztatták az amerikai kormányt a történtekről, s a jegyzékben azzal vádolták az Egyesült Államokat, hogy ösztönzi az illegális kivándorlást. Sinka Zoltán Budapest (ISB) — A kormány csütörtöki ülésén úgy határozott, meg kell kezdeni a budavári Sándor-palota eredeti funkciójának megfelelő helyreállítását, valamint a köztársasági elnök, az elnöki hivatal és a miniszterelnöki hivatal elhelyezésének előkészítését. Erről Gyurkó János, a munkák koordinálásával megbízott környezetvédelmi miniszter számolt be a péntek délelőtti kormányszóvivői tájékoztatón. A második világháború végéig a budai várban működtek a kormányhivatalok, ám a várnegyed bombázása során olyan súlyosan megsérültek az épületek, hogy másutt kellett elhelyezni a miniszterelnökséget és a hivatalait A mostani tervek szerint a miniszterelnökség céljaira helyreállítják a Sándor-palotát, s a volt karmelita kolostorban helyezik el a hivatal egy részét. A tervekben szerepel egy úgynevezett államszékház megépítése, amelyben a nemzeti ereklyék kapnának helyet, s amely alkalmas lenne államiságunk méltó kifejezésére az ott tartott hivatalos ünnepségeken, fogadásokon, konferenciákon — mondta a miniszter. Ugyancsak a vámegyedben épülne meg a köztársasági elnöki hivatal épülete és az elnök rezidenciája, valamint a nemzeti vendégház. Az egyes épületeket föld alatti folyosók kötnék össze egymással, így a felszínen — kis korlátozásokkal — zavartalan maradna a turistaforgalom. Erre többek között azért is szükség lesz, mert a Sándor-palota mellett működő Várszínház továbbra is megmaradna kulturális intézménynek, s ugyancsak nem változna a Budavári Palota funkciója. Itt található — többek között — az Országos Széchényi Könyvtár, illetve a Nemzeti Galéria. A munkálatok egy részének 1996-ra kell elkészülnie — határozott a kormány. Az átalakítások költségeit 5,3 milliárd forintra becsülik, amelynek egy részét, mintegy 2 milliárd forintot a miniszterelnöki hivatal mostani, Kossuth téri épületének eladásából biztosítják. A bérlakások az Országgyűlés előtt Budapest (MTI) — Rendhagyó módon egésznapos plenáris ülést kezdett pénteken az Országgyűlés. Az előre bejelentett napirendi felszólalást követően megkezdődik egy sokak által várt jogszabály, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslat határozathozatala. Az Országgyűlés 137 szavazattal, 69 nem és 22 tartózkodás ellenében elfogadta a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról rendelkező törvényjavaslatot. Az új jogszabály hatálya kiterjed minden lakásra, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre. Az előírás szerint a lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő írásos szerződése hozza létre. A helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra a tulajdonos önkormányzat rendeletében meghatározott feltételekkel lehet szerződést kötni. A lakást több bérlő együttesen is bérelheti. Új vonása a szabályozásnak, hogy önkormányzati lakás esetében a házastársak is csak a bérbeadóval együttes megállapodás esetén válhatnak bérlőtársakká. A viszonyok egyértelműbbé tétele értelmében a szerződésben tételesen fel kell sorolni, hogy a bérbeadót milyen kötelezettségek terhelik. A törvény változtat azon a jelenlegi állapoton, hogy a lakás jogcím nélküli használója lényegében alig fizet magasabb díjat, mint a bérlő. Lehetővé teszi, hogy átmeneti idő után a bérbeadó a használati díjat emelje. Az előírások szerint a bérlő a lakásba más személyt a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. Önkormányzati lakásba a bérlő házastársát, gyermekét, unokáját, valamint szüleit hozzájárulás nélkül is befogadhatja. A törvény a hatályba lépését követő egy év elteltével az önkormányzatokat hatalmazza föl az önkormányzati lakások lakbérének megállapítására. A lakbér mértékével kapcsolatban előírja, hogy meghatározásánál figyelembe kell venni a lakás alapvető jellemzőit, így különösen: komfort- fokozatát, alapterületét, minőségét, a lakóépületen belüli elhelyezkedését, a lakóépület állapotát. Rendelkezés szól arról is, hogy az önkormányzat az arra vagyoni, jövedelmi és szociális körülményei alapján rászorulónak lakbértámogatást nyújthat. Külpolitikai jegyzet Heten hétfelé Sipos Béla r okióban ismét a Hetek találkozójára készülnek. Ezek jelentőségéhez nem férhet kétség, hiszen többször születtek már nagy horderejű gazdasági megállapodások a vezető ipari országok csúcsértekezletein. így volt ez a legelső alkalommal is, amikor 1975-ben eldöntötték, a Nyugat közösen akadályozza meg a szélsőséges valutaárfolyam-mozgásokat, vagy 1979-ben Tokióban akkor, amikor a vezető országok számszerű célokat rögzítettek a napi olajbehozatalukra. Persze azt kell mondani, az ilyen döntések nem mindennaposak a csúcstalálkozók életében, hiszen legtöbbször csak gazdaság- politikai elvekben, együttműködési szándékokban egyeznek meg a résztvevők. A piacgazdaságok természetéből adódóan tartózkodtak attól, hogy bevessék az állami irányítás eszközeit. Mi várható ettől a találkozótól? Az még titok, ám a kívülálló, az erőteljes gazdasági függésben élő országok számára óriási a tét. Mert az általános világkereskedelmi szabályok és ellenőrzési rendszerek hiányában fennáll a veszélye annak, hogy a kisebb országok az önző érdekeiket követő nagyok minden eddiginél erőteljesebb kereskedelmi nyomása alá kerülnek. Ezt így egy tokiói egyetem professzora, Takase Tomacu fogalmazta meg, s még hozzátette: a hidegháborús korszak végeztével ezek az országok nem tudják már a Nyugatot sakkban tartani azzal, hogy a kommunizmus felé fordulással fenyegetőznek. Japán az egyetlen csúcsrésztvevő, amelynek a konjunkturális gondjai ellenére jól megy, szilárd a gazdasága és 136 milliárd dollárnyi a kereskedelmi többlete. Ezt a nemzeti termék 3J> százalékát kitevő többletet kívánja a GDP 2 százalékának megfelelő szintre leszoríttatni az Egyesült Államok, hogy megoldódjanak a világgazdaság gondjai. Japán azonban elveti a központilag irányított kereskedelmi módszereket. Most, amikor az európai országokban igen lassú a növekedés, magas viszont a munkanélküliség, az Egyesült Államokban szintén lassú a kilábalás, a világgazdaság egészét pedig a protekcionizmus és a regionális blokkok elzárkózása fenyegeti, döntő fontosságú, milyen megoldási javaslattal állnak elő a legerősebb országok. Washington közös, három- százalékos gazdasági növekedési célkitűzést szeretne elfogadtatni a Hetekkel. Ez ugyancsak fordulatot jelentene a Hetek csoportjának tevékenységében nemcsak azért, mert tavaly a hét vezető ország együttesen csak fele ennyire fejlődött, hanem azért is, mert a vezető országok eddig jobbára tartózkodtak az igen szoros gazdasági és pénzpolitikai egyeztetést feltételező ígéretektől Európának és Japánnak sem tetszik az irreális ötlet, hiszen a növekedést számtalan és legfőképp a kormányzatok hatáskörén kívüli tényező határozza meg. Spanyol kormányalakítás Madrid (MTI) — János Károly spanyol uralkodó befejezte tárgyalásait a parlamenti pártok képviselőivel az új kormány megalakításának lehetőségéről. Az uralkodó valamennyi, a parlamentben jelen lévő párt vezetőjét fogadta, s így tárgyalt Jon Idigorasszal, a Hern Batasuna baszk nacionalista párt vezetőjével is. A pártot általában az ETA baszk terrorszervezet politikai képviselőjének tekintik. A tízperces megbeszélésen Idigoras ismét felvetette Baszkföld teljes önállóságának kérdését. A körtárgyalás után egyre valószínűbb, hogy Felipe González eddigi miniszterelnök, a választásokon a legtöbb mandátumhoz jutott, de abszolút többséggel immár nem rendelkező Spanyol Szocialista Munkáspárt főtitkára kisebbségi kormányt alakít, amelyet kívülről támogat majd a legnagyobb katalán párt, a Konvergencia és Unió, illetve a Baszk Nacionalista Párt. Ezekkel a pártokkal folytatódnak a tárgyalások, s elvben nem kizárt, hogy későbbi időpontban maguk is bekapcsolódnak a kormányba. A két párt külső támogatása elegendő arra, hogy González megkezdhesse a kormányzati tevékenységet, de természetesen nagyfokú függőséget jelent számára. A spanyol képviselőház július 7-én kezdi meg a kormányfő megválasztásának vitáját, és július 9-re megalakulhat a kormány. Egy félautomata pisztollyal és egy automata puskával felfegyverkezett férfi tüzet nyitott San Franciscóban egy irodaház 34. emeleti ügyvédi irodájában. A fegyveres nyolc embert megölt és hatot megsebesített, majd magával is végzett AP-felvéte±
