Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-21 / 168. szám

1993. július 21., szerda Kelet-Magyarország 7 Ópályiban még áll a hajdani állomás romos épülete Elmaradt táborozás A debreceni Első Alapít­ványi Magánóvoda és Magán­iskola táboroztatási kiírására — Tiszadobon lévő táborhe­lyén sport- és természetjáró, illetve környezet- és termé­szetvédelmi táborban 12 na­pos turnusokat indít július 15- től —jelentkeztünk. Időben befizettünk a har­mincnégy gyermek és négy pegagógus után 103 ezer fo­rintot. Mind a mai napig, fel­szólításunk ellenére használja a pénzünket Dr. Kulcsár Géza igazgató úr a fő szervező, mert miután rájöttünk, hogy mindez szép mese, visszaköveteltük tőle. Ugyanis a tájékoztató sze­rint „a tábor közvetlen az And- rássy-kastély csodálatos an­golparkjával, festői szépségű természeti környezettel ter­mészetvédelmi területen, a Holt-Tisza-ága mellett helyez­kedik el. A gyermekek elhe­lyezése egy falusi skanzenjel- legű parasztházban és annak táborozásra kialakított ud­varán, sátrakban biztosított...” S mi igaz ebből? A „tábor” a kastélytól 2-300 méterre, egy tiszadobi parasztház udvarán lett volna, rajtunk kívül más­honnan nem érkeztek volna gyerekek. (Mert itt nem úgy van ám, mint más táborban. Itt a jelszó: ismerkedjetek és ba­rátkozzatok egymás között gyerekek, hisz úgyis egy isko­lából jöttetek.) Hogy milyen az udvar és a parasztház, arról 1993. június 15-én személyesen meggyő­ződhettünk: a vízvezeték még nincs kiépítve, tehát a tisztál­kodási lehetőség nincs biz­tosítva (és még a Holt-Tisza is messze van.) Árnyékos hely nincs a sát­rak felállításához, viszont szomszédaink bárány, boci, liba és egyéb állatok. Játszani természetesen a kastély ud­varába kell átjárni mert a „tá­bor” területe erre alkalmatlan. Rossz idő esetén legfeljebb az arra a célra felállított nagy­méretű sátorban húzhatjuk meg magunkat. Hát nem nagyszerű?! Kul­csár úr nem érti, hogy ezek után miért nem akarunk el­menni, miért kérjük vissza azt a 103 000,- Ft-ot, amit jó­hiszeműen befizettünk. Igaz, ő felkínált egy másik lehetőséget a gyermekváros kollégiumában, a tizenkét nap helyett kilenc napra „változat­lan anyagi feltételek mellett”. A megegyezés miatt talál­kozni szerettünk volna Kul­csár úrral — s mint a mesében —, háromszor állapodtunk meg találkozóban, de ő a meg­beszélt időpontban soha nem jelent meg. Utólag pedig nem értette, hogy több mint fél órákat mi­ért nem voltunk hajlandók vá­rakozni rá. S nem érti, hogy ezek után miért kérjük még mindig vissza a gyerekek pén­zét. A valóság pedig az, hogy mind a mai napig nem tudtunk megegyezni. Á gyerekek pén­zét már másfél hónapja hasz­nálja, visszafizetni nem akar­ja, bizalomvesztésünk okait nem akarja belátni. Hogy történetünk milyen véget ér, azt nem tudjuk, de reméljük, a jó, az igazság győz s a szülők visszakapják a pén­züket. Arra viszont nem tud­juk a megoldást, hogyan feled­tessük el a gyermekekkel a csalódást... Jakubovich Krisztina Kurucz Valéria Spisákné Karasz Katalin Tóth Istvánná Nyíregyháza Dupla biztosítás 1993. június 11-én eladtam a tulajdonomat képező AHX 284 típusú Dacia személygép­kocsimat, egy kft.-n keresztül egy román állampolgár vásá­rolta meg tőlem. Ezen autó helyett három nap múlva meg­vásároltam az AIS 628 Zsiguli személygépkocsit. A Hungária Biztosítónál kö­töttem kötelező biztosítást az előző autómra. Bementem a biztosítóba és kértem a gépjár­mű biztosításának a megszün­tetését, és az utóbbi autómra történő megkötését. A bizto­sítónál felvilágosítottak, hogy tört hónapra nem jár vissza a kötelező biztosításból pénz. De az új kocsira meg kell kötnöm a biztosítást az egész hónapra! A rendőrség mindaddig nem foglalkozik a gépjármű átírá­sával, amíg a kötelező biztosí­tásom be nincs fizetve az új autómra. Sérelmezem, hogy a Hungária Biztosító a biztosí­tást egy hónapban így kétszer veszi fel. Nem nagy öszszeg — nyolcszáz forint — de ez kétszeresen már nem kevés, éves szinten pedig tetemes. Kemenes István Nyíregyháza, Szántó Kovács J. u. 12. Süllyedékben a hármashatárnál Méhtelek lakosságának nyolcvan százaléka munkanélküli, a jobb jövőben reménykednek Méhtelek (KM - TMI) — Az Erdőháton, útelágazás­nál fekszik a 870 lelkes kis­község egy süllyedékben, er­re utal ősi neve is: Mély telek. Földje a körösi kultúra leg­gazdagabb idol-lelőhelye, sok évszázada lakják em­berek. Mint színes képeskönyv, úgy tárul fel három ország ha­tárvidéke annak, aki a falvacs- ka katolikus vagy református templomának tornyából szét­tekint: a Kárpátok kéklő he­gyeivel Ukrajnát látja, odébb Romániát, és megnyílik előtte a szépséges szatmári táj ... Földek parlagon A Méhtelekkel szomszédos falvakat a Túr huszonhárom esztendeje szinte elmosta. Ahogy a víz elvonult, jöttek a betelepülők és kétszer annyi lett a lakosok száma, mint az árvíz előtt. A kisközség a né­pességét tekintve a legnagyobb a környéken. A szatmári népi építészet remekmívű házaiból alig maradt mutatóba az újak között. Eltűnt a sajátos régi arc és hangulat, ma a hetvenes évek építészeti stílusát őrzi. 1990 őszig Rozsályhoz csatolt település volt, jelenleg Kishó­dossal, Nagyhódossal és Gar- bolccal együtt körjegyzőség. Sokat fejlődött, amióta önál­lóvá vált. Mind a kilenc utcája szilárd burkolatú, ravatalozó­ját bővítették és modernizál­ták, házasságkötő, és torna­termet alakítottak ki a kultúr- házban, kézilabdapálya épült. Amióta működik a víztisztító­berendezés, már nem nyers vizet isznak a méhtelkiek. A gázprogramba is beléptek... De a környezete pusztul. Legtöbb szántója parlagon he­ver; dudva nő ott, ahol nemrég búza-, és árpatáblák ringtak a szélben, valamint kukoricás állt. Nincs, aki megművelje, mert jogutód nélkül megszűnt a négy települést egybefogó Új Elet Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet. Igaz, tíz aranykoronás, fukaron termő földjei miatt támogatással gaz­dálkodott, de munkát és jövőt adott az embereknek. Szociális feszültségek Most Méhtelek 450 mun­kaképes lakójából alig száz­nak van munkahelye. Az ön- kormányzat 45 munkanélkü­linek fizet jövedelempótló tá­mogatást, az év végére hatvan­hétnek, s ahogy múlnak a hó­napok, egyre több embernek. Sokan ölik a bánatukat, csaló­dottságukat italba, a kocsmába hordják el a segélyt, a gyere­kük meg éhesen sír. Nagy a kilátástalanság, a kertekből csak ritkán tudják pótolni a jövedelmet; az almá­nak, meggynek, jóformán nincs piaca. Tavaly ugyan egy cég felvásárolt almát, de a pénz zömével a mai napig tar­tozik. Kiszolgáltatottak a kister­melők szinte mindennek. So­kuknak van földje, de nincs tőkéje, drága a vetőmag, a mű­velési költség. Szövetkezés nem lesz, a pár hektár földből, jó esetben két tehénkével sem tudják eltartani a családot... Nagyok a szociális feszült­ségek, sok a keserű panasz. A másikhoz mérik magukat az emberek: az kapott segélyt, én miért nem? 1991-ben 4 millió, tavaly 3,3 millió forintot fordí­tott szociális támogatásra az önkormányzat, emellett a két év alatt vagy 3 millió forintjá­ba került a 60 fős idősek klub­jának fenntartása. Az itt ét­kezők 15-20 forintot fizetnek egy ebédért. Az óvodában, is­kolában, napköziben kivétel nélkül mindenki ingyen eszik, és a nyolcosztályos iskola összes tanulója szeptemberben ingyen kapja a könyveket és egy csomag füzetet. Mindenhová pályáznak A 29,6 millió forintos ez évi költségvetésből szociálpoliti­kára 2,8 millió, szociális el­látásra 1,4 millió forintot kü­lönítettek el. Nevelési segélyt 67, ápolási díjat 2, átmeneti segélyt 17 kérelmezőnek ítél­tek meg. A járdafelújításra zá­rolt pénzüket most elviszi a munkanélküliek jövedelem- pótló támogatása. Bár csak a felét adják ők, januárban 29 ezer, júniusban 90 ezer forin­tot fizettek ki, év végére össze­sen 1,2 millió forint lesz a hoz­zájárulásuk. — Minden pénzszerzési le­hetőséget megragadunk, örö­kösen pályázunk — mondta Máthé Béla polgármester. — Elég kritikus a helyzetünk, a lakosság rá van hagyatkozva a kistermelésre. Körülbelül százhuszonhat növendék te­hén jár a legelőre, a sertéstar­tással viszont felhagytak, mert nincs piaca. Rossz az emberek hangula­ta, munkahely kellene. Egye­sek, bár segélyezzük őket, még többet követelnek. A helyi szociális rendeletünket úgy alkottuk meg, hogy csak a valóban rászorultak kapjanak támogatást. Méhteleknek most rosszul megy a sora, de reménykedik, hogy ha létrejön a szabad gaz­dasági övezet a hármashatár mentén, lesz végre munka és eloszlik a jövőt elsötétítő köd- gomoly is. Szerkesztői üzenetek Kovács Sándor, Nyíregy­háza: Önnek címzett leve­lünket a posta „ismeretlen” jelzéssel visszahozta. Ezek után el kell tekintenünk a so­kak nevében megírt panasz közlésétől. Nagy Péterné, Záhony: Ha az átalakulás (legyen az egységes vagy részleges), il­letve a vállalat, üzem bérbe adása folyamán a dolgozó munkaköre és munkahelye nem változott, munkaviszo­nyát a végkielégítés kiszá­mításánál folyamatosnak kell tekinteni. K. Borbála, Székely: Kér­désére a választ ezen a he­lyen fogjuk megadni. Levél­ben postafordultával tájé­koztattuk volna, ha közli a pontos címét. „Csalódott nagymama”, Tiszavasvári: Az ajándéko­zási szerződés a felek közös megegyezésével felbontha­tó. Ebben az esetben a szer­ződés a megkötésének idő­pontjára visszamenő hatály- lyal szűnik meg, és a ház is­mét az öné. Egyoldalúan az ajándékozási szerződést nem lehet felbontani. Gáspár József, Nagykál- ló: A három nap betegsza­badságot a munkáltató or­vosi igazolás nélkül köteles igazoltnak tekinteni és arra táppénzt folyósítani. Ez azonban csak évente egyszer és egy alkalommal vehető igénybe, vagyis, ha a rosz- szullét egy napig tart, a to­vábbi két nap már nem jár. Leveléből úgy tűnik, hogy jogos a munkáltató felmon­dása. Nem látjuk esélyét a pernek, hiszen ön követte el a hibát. Az egyéni munkaszerződésről (2. rész) Nagy Mihály Munkaszerződésben ter­mészetbeni juttatás is kiköt­hető, annak mértéke azonban az összkereset 20 százalékát nem haladhatja meg és csak olyan termékben lehet fizet­ni, amit a munkavállaló csa­ládja is fel tud használni. Ä prémiumos bérformát az új munkatörvény nem vette át, munkaszerződésben azonban prémium is kiköt­hető, éppúgy, mint a jutalom és a jubileumi jutalom. Ha a munkavállaló olyan munka­kört lát el ahol indokolt a készenlét, a lakáson kívülre elrendelt készenlétnél meg kell állapodni a díjazásban. Kollektív szerződés hiá­nyában a béren kívüli jut­tatásokat, annak feltételeit és mértékét a munkaszerződés­ben kell kikötni, így az étke­zési hozzájárulást, a munka- és védőruhát, a saját gépjár­mű használatát. Munkaruha használatánál meg kell határozni annak fajtáját, kihordási idejét, munkaviszony megszűnése esetére a megváltás feltéte­leit. A munkaszerződésben meg kell jelölni a munkál­tatói jogkört gyakorló sze­mélyt, esetleg testületet, raj­tuk kívül ugyanis más sze­mély intézkedése érvényte­len. A törvényes munkaidő napi nyolc óra. Ha a mun­kaszerződésben ettől eltérő­en nem állapodnak meg, ez az irányadó. Részmunkaidő­nél annak mértékében kell megállapodni. Ugyancsak munkaszerződésben kell ki­kötni az osztott és egyenlőt­len munkaidőt. Az osztott munkaidőnél a két munkaidő közti különb­ség napi négy óránál hosz- szabb nem lehet. Egyenlőt­len munkaidőnél a napi munkaidő négy óránál keve­sebb, tizenkét óránál hosz- szabb nem lehet. Arra is van lehetőség, hogy a felek évi egyenlőtlen munkaidőben állapodjanak meg, ilyenkor azonban meg kell határozni az összevonható szabadna­pok számát. Munkaszerződésben kell megállapodni a munkaközi szünet idején és mértékében, a két munkanap közötti pi­henőidőben, ha az tizenegy óránál kevesebb. Meg lehet állapodni a munkahelytől távol töltött idő díjazásában, ha a munkavállaló a munkál­tató tudtával van távol. A törvényben biztosított sza­badságon felül is kiköthető fizetett szabadság. Ez külö­nösen továbbtanulásnál lehet indokolt. A munkavállaló gondatlan károkozás esetén egy havi átlagkeresetének 50 százalé­kával felel. A munkaszerző­désben ettől magasabb mér­ték is kiköthető, ez azonban nem haladhatja meg a mun­kavállaló másfél havi átlag- keresetét. Munkaszerződés­ben kell meghatározni, hogy milyen esetek, cselekmé­nyek minősülnek súlyosan gondatlan károkozásnak. A felmondási idő harminc napnál rövidebb és egy évnél hosszabb nem lehet. E határ­érték között a felek a fel­mondási idő hosszában sza­badon állapodnak meg, ami azonban a törvényben előírt időnél rövidebb nem lehet. A végkielégítés feltételeit és mértékét törvény rendezi. A felek azonban a törvény­ben kikötött mérték többszö­rösében is megállapodhat­nak. Mind a határozott, mind a határozatlan időre létesített munkaviszony esetén próba­idő is kiköthető. A próbaidő három hónapnál hosszabb nem lehet. A határozott idő úgynevezett hosszabítás ese­tén sem haladhatja meg az öt évet. Nyári pillanatok Harasztosi Pál felvételei Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents