Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-19 / 166. szám

1993. jtilius 19., hétfő TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 Zárónyilatkozattal ért véget a KeK Budapest (MTI) — A Kö­zép-európai Kezdeményezés tagországainak — Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Hor­vátország, a Cseh Köztár­saság, Magyarország, Olasz­ország, Macedónia, volt Ju­goszláv Köztársaság, Len­gyelország, a Szlovák Köz­társaság és Szlovénia — miniszterelnökei vasárnap zárónyilatkozatot adtak ki a hét végén Budapesten meg­tartott éves találkozójukról. Az angol nyelvű, nyolcol­dalas dokumentum egy poli­tikai és egy gazdasági feje­zetből áll. A nyilatkozat politikai része megerősíti, hogy a szervezet tagjai a Cseh Köztársaságot és a Szlovák Köztársaságot a KeK tagjaként 1993. janár 1- jétől elismerik. Elégedetten vették tudomásul a Macedón Köztársaság tagságát. A találkozó megerősíti a re­gionális együttműködés fon­tosságát az európai nemzetek egységesítésének és szolidari­tásának szélesítésében, hang­súlyozza különleges szerepét a belső reformok, a gazdasági növekedés és az európai integ­rálódás útján haladó új de­mokráciák támogatásában. A miniszterek elégedettsé­güket fejezik ki a Hetek nyi­latkozatával kapcsolatban, amely további támogatásáról biztosítja az egykor közpon­tosított gazdaságú országokat. Az ülés üdvözölte az Európa Tanács elnökségének június 21-22-én Koppenhágában el­fogadott döntéseit, különös­képpen az Európai Unió tag­ságára pályázó kelet- és kö­zép-európai tagországokkal kapcsolatos egyezményt; to­vábbá azokat a kilátásba he­lyezett konkrét intézkedése­ket, amelyek a több oldalú párbeszéd szélesítését és a tagországok közötti konzul­tációk gyarapítását szolgál­ják. A KeK tagországai megkü­lönböztetett figyelemmel és rokonszenwel követték az Orosz Föderáció elnökének és egyéb oroszországi demokra­tikus szervezeteknek a gaz­dasági és politikai reformok megvalósítására tett erőfeszí­téseit. A tagországok továbbra is azon a véleményen vannak, hogy az Orosz Föderáció sta­bilitása előfeltétele a világ sta­bilitásának és biztonságának. A résztvevők növekvő aggo­dalmukat fejezték ki a bosz­nia-hercegovinai helyzet fo­lyamatos romlása miatt, azon­nali tűzszünetre és az ellen­ségeskedés befejezésére szólí­tottak fel. A KeK támogatja a válság igazságos és életképes megoldására tett nemzetközi erőfeszítéseket. A zárónyilatkozat gazdasági része hangsúlyozza, hogy a miniszterelnökök különös fi­gyelmet szenteltek a tagorszá­gok közötti gazdasági együtt­működés szélesítésének és ha­tékonysága növelésének. Nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy ez _az együttműködés hozzájáruljon a piacgazdaság kifejlődéséhez és megszilár­dulásához a tagországokban, és elősegítse ezek integráló­dását az Európai Közösségbe. A kormányfők üdvözölték a számos KeK-tag és az EK között kötött társulási szer­ződéseket, és reményüket fe­jezték ki, hogy más tagorszá­gok is hasonló szerződést köt­nek. Elégedettségüket fejezték ki az EFTA-országok és a KeK-tagok többsége között született szabadkereskedelmi és együttműködési nyilatkoza­tot illetően. A miniszterelnökök üd­vözölték az Európa Tanács koppenhágai ülésén született egyezményt, amely a közös­ség erőfeszítéseit rögzíti a pia­cok megnyitásának és a ha­tékonyabb segélyezés vonat­kozásában. Ezek az intézke­dések ígéretnek tekinthetők a reformfolyamatok támogatá­sának folytatódására és a csat­lakozási folyamat meggyorsí­tására. A kormányfők kifejez­ték meggyőződésüket, hogy a gazdasági együttműködés gyakorlati eredményei lénye­ges előfeltételei a KeK fenn­tartásának és további fejleszté­sének. Prioritásként javasolják elis­merni a kis- és középméretű vállalatok közötti együttmű­ködés fejlesztését, a munka- csoportok közötti informá­cióáramlás javítását. A kor­mányfők megerősítik az EBRD-vel folytatott együtt­működés szorosabbá tételének fontosságát az 1991 novem­berében kötött szerződések alapján. Egységes akciókra szólítanak fel a térség környe­zetének romlását megakadá­lyozandó, és intézkedéseket sürgetnek az idén áprilisban Svájcban elfogadott, a közép- és kelet-európai országok szá­mára kidolgozott környezetvé­delmi akcióprogram szellemé­ben. Nagy a zsúfoltság a határokon Budapest (MTI) — Az ország déli határállomásainál vasárnap kora reggel még mindig több mint fél nap volt a várakozási idő a személyfor­galomban. A helyzet azonban mégsem itt volt a legrosszabb, hanem Záhonynál, ahol a te­herautók csak 86 órás várako­zás után juthatnak át a határon — adott tájékoztatást a BM Határőrség ügyelete. A záhonyi határ ukrajnai oldalán vasárnap reggel már körülbelül 500 kamion várt határátlépésre. Az ukrán fél hosszas ügyintézése miatt a teherautósofőrök már 4-5 napja vesztegelnek a határon, víz, élelem és mindenfajta tisztálkodási lehetőség nélkül. A helyzetet még nehezíti az is, hogy — néhány rablási kísér­let miatt — a sofőrök teher­autóikat nem merik őrizetlenül hagyni. Mindeközben a vára­kozási idő — immár hetek óta — folyamatosan nő, s a ma­gyar kamionosok végső elke­seredésükben már a határtor­lasz gondolatával foglalkoz­nak. Szombathoz képest jelen­tősen és folyamatosan nő a zsúfoltság a nagylaki határát­kelőnél is. A várakozási idő a személyforgalomban 18 óra, a kamionoknál 25 óra. Konvo­jokban érkeznek Szeged felől a hazánkon átutazók, vasárnap délelőtt 10 óra körül például 20 perc alatt 1 kilométerrel nőtt a kocsisor, s hogy ne gyarapodjon tovább, már a kamionsávba is átirányítanak személyautókat. A román oldalon 4 sávban engedik át a török vendég- munkásokat, mégis lassúnak tűnik az ütem. Ennek a ma­gyar határőrök szerint valószí­nűleg az lehet az oka, hogy a román vámosok ellenőrzik a poggyászt, és úgy látszik, van is okuk rá. A magyar oldalon a hosszú ideig tartó mozdulat­lanság, és a már délelőtt per­zselő nap miatt türelmetleneb­bek az utasok. A Vöröskereszt önkéntesei, a polgári védelem és az orvosok segítenek a rá­szorultakon. Leginkább a pici gyermekekre kell figyelniük, több apróságot visszaküldték a makói kórházba a kiszáradás veszélye miatt. Bár növekszik a kocsisor, vasárnap délután még nem volt szükség arra, hogy a rendőrség szakaszonként meg­állítva az autók áradatát, en­gedje a határhoz a kocsikat. A déli órákban a helyszínen volt Keres László, az ORFK Köz­lekedésrendészeti Főosztályá­nak vezetője, majd a hasonló­an zsúfolt gyulai határátkelő­nél is járt. Elmondta: örömmel tapasztalta, hogy mindazok a szervezetek, amelyek — a rendőrség kezdeményezésére — részt vállaltak a várakozás okozta kellemetlenségek csök­kentésében, működtetik az ügyeleteket. Továbbra is osz­tanak zacskós vizet, az orvo­sok ellátják azokat, akiknek egészségügyi panaszuk van, és tolmácsok is rendelkezésére állnak. Keres László beszámolt ar­ról is, hogy a Hegyeshalomnál belépő törököket az első perc­től kezdve figyelemmel kíséri a rendőrség. Erre azért van szükség, mert mire hazánkba érnek, meglehetősen elfárad­nak, s az egyébként is zsúfolt, monoton Kecskemét-Szeged szakaszon már gyakran talál­koznak veszélyesen száguldó autósokkal. Ezért itt több helyen ellenőrzik a sebességet. A belépő törökök olyan tér­képet kapnak, amely a vára­kozási időkről, a javasolt ha­tárátkelőkről tájékoztatnak anyanyelvükön. A tapasztalat szerint azonban vagy nem olvassák el ezt a tájékoztatót, vagy nem vállalkoznak a jóval hosszabb kerülőutakra. Tárlat Szegeden Szeged (MTI) — Vajda­sági és Temes megyei kép­zőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás Testvéri dip- tyehon címmel Szegeden, a Horváth Mihály utcai Kép­tárban vasárnap. Korábban évenkénti vál­tással nyári tárlat, illetve festészeti biennálé fogadta Szegeden a nyári fesztivál idején a képzőművészet kedvelőit. A múlt évben megalakult művészeti bi­zottság elhatározta, hogy bővítik a képzőművészeti rendezvényeket: minden harmadik esztendőben Szeged külföldi testvérvá­rosaiban, illetve testvér­megyéiben élő alkotóknak nyújtanak bemutatkozási lehetőséget. Az első alkalommal vaj­dasági és Temes megyei festő- és szobrászművé­szek, grafikusok szerepel­nek mintegy 110 alkotással a Szegedi Képtárban. Világbanki Budapest (MTI) — A Világbank Igazgatótanácsa jó­váhagyta a magyar kormány hitelkérelmét, melynek célja egy korszerű, számítástech­nikai alapokon nyugvó adó- igazgatási rendszer kialakí­tása. A programhoz a Világbank 29 millió dollár összegű köl­csönt nyújt — mondta el a Ferihegyi repülőtéren vasár­nap tartott sajtótájékoztatóján Bártfai Béla, a Pénzügymi­Budapest (MTI) — Több mint tízezer előfizetői vonal létesítését teszi lehetővé az a megállapodás, amely a MATÁV Rt. Budapesti Távbeszélő Igazgatósága és a távközlési vállalat egyik leg­nagyobb szállítója, az Erics­son Technika Kft. között jött létre. A Budapest Business Project keretében, csaknem 800 millió forint értékben megkötött szerződés szinte az összes Budapesten létesített kölcsön az nisztérium helyettes államtit­kára, aki a szerződést magyar részről pénteken Washington­ban írta alá. Az APEH informatikai rendszerének fejlesztését szol­gáló kölcsönt 15 évre — 5 éves türelmi idő és 10 éves törlesztés — a szokásos világ­banki kamatfeltételekkel biz­tosítja a nemzetközi pénzügyi szervezet. A keret jelentős részét, azaz 24 millió dollárt a hardverre, a számítógéppark vagy telepítés alatt álló Erics­son AXE típusú telefonköz­pontot érinti. (Ilyen a város­majori, a békásmegyeri, a lágymányosi, az újpesti és a kelenföldi központ.) Ezekbe olyan gyorsan telepíthető be­rendezést, az úgynevezett ki­helyezett előfizetői multiplex­ert (RSM) helyeznek el, amely nemcsak az üzleti előfizetők számára nyújthat gyors tele­fonhoz jutást, de az alacsony telefonellátottságú területek APEH-nek bővítésére és felújítására for­dítják, míg a fennmaradó pénzt oktatási célokra haszno­sítják. Az adóellenőrzés szigorí­tásához, az adóbehajtás haté­konyságának fokozásához elengedhetetlenül szükséges programnak 1996-ig kell befe­jeződnie. A helyettes államtit­kár elmondta: a most aláírt kölcsönszerződés teljesen füg­getlen az egyéb világbanki, il­letve IMF hitelcsomagoktól. lakóinak gondjain is enyhíthet. Az RSM ugyanis egy olyan, 30-60 előfizetői fővonal keze­lésére alkalmas berendezés, amely magában foglalja a mű­ködéshez szükséges összes kiegészítő készüléket. Nagy előnye még, hogy egyaránt alkalmas beltéri és kültéri elhelyezésre, így szinte bárhová telepíthető. Á prog­ram nagyobb részét az Erics­son Technika már az idén megvalósítja. MATÁV-Ericsson megállapodás Magyar és szlovák külügyi találkozó Budapest (MTI) — Amennyiben mindkét fél úgy akarja, még az idén rendszeressé válhat a kon­zultáció a magyar és a szlo­vák parlament külügyi bi­zottságai között — nyilat­kozta Kovács László, az Or­szággyűlés Külügyi Bizott­ságának elnöke vasárnap. A két testület kapcsolatának szorosabbra fűzését a Kelet­európai Kezdeményezés bu­dapesti tanácskozása alkal­mával határozták el a bizott­ságok vezetői. A találkozó a magyar fél kezdeményezésére jött létre. A megbeszélésen elsősorban a kisebbségeket érintő kér­dések — így a névhasználati törvény, a kétnyelvű hely­ségnévtáblák, a közigazga­tási reform, illetve a kárpót­lás — kerültek előtérbe. A szlovák parlament által nemrégiben elfogadott név- használati törvénnyel kap­csolatban Ivan Laluha úgy nyilatkozott, annak hatályba lépését nem politikai, hanem nyelvészeti problémák aka­dályozzák. A bizottsági elnök ugyan­akkor egyetértett azzal a ma­gyar véleménnyel, miszerint — a magyar kisebbség ér­dekében — a törvény ilyen jellegű ellentmondásaira szerencsésebb lett volna még annak elfogadása előtt felfigyelni. A magyarok lak­ta szlovák települések két­nyelvű helységnévtábláiról szólva a szlovák parlament külügyi bizottságának elnö­ke elmondta: jelenleg azon folyik a vita, milyen felirat kerüljön a települések szlo­vák neve mellé. Két változat lehetséges ugyanis: az egyik szerint a második helyre a település történelmi neve kerülne, míg a másik szerint a helység szlovák nevét tün­tetnék fel magyarul. A megbeszéléseken szóba került a szlovák közigaz­gatási reform kérdése is. Ezzel kapcsolatban Kovács László arra kérte kollégáját: mivel az egyetértést, a prob­lémák megoldását nagyban megnehezíti a kölcsönös bi­zalmatlanság, a magyar fél szívesen venné, ha a reform előkészítésébe a szlovákiai magyar pártok, szervezetek képviselőit is bevonnák. A két bizottsági elnök végezetül külön kitért a szlovákiai kárpótlásra is — mondta Kovács László. Ivan Laluha ezzel kapcsolatban rámutatott: annak, hogy a magyar kisebbség kimarad a kárpótlásból, nem nemzeti­ségi, hanem szociális okai vannak. A kárpótlásnak ugyanis korlátot szeretnének szabni, és meg kívánják akadályoz­ni a sokezer holdas területek visszakövetelését. Bosszúálló hadnagy Budapest (MTI) — Kü­lönös módon állt bosszút volt barátnőjén Sz. Tibor hadnagy: márciusban elő­ször foglalkozáson, majd másodszor szabad idejükben azt a feladatot adta az általa vezetett szakasz újonc ka­tonáinak, hogy sértő és trá­gár levelet írjanak B. Mag­dolnának, mert szakított vele. A levélpapír, a boríték és a bélyeg árát a sorkatonák fedezték. A Budapesti Ka­tonai Ügyészség 25 rendbeli szolgálati visszaélés vétsé­gével vádolja a Mezőfalván szolgálatot teljesítő és sza­badlábon védekező hadna­gyot. A bűnügyet a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa tár­gyalja augusztus elején. Lázongó őrmester Balassagyarmat (MTI) — Budapesti Katonai Ügyészség T. János határőr főhadnagyot jelentési köte­lezettség megszegésével, H. Ervin őrmestert pedig szol­gálati visszaélés vétségével vádolja. A szabadlábon vé­dekező vádlottak a Balas­sagyarmati Határőr Igazga­tóság személyi állományába tartoznak. A nyomozás megállapí­tása szerint T. János április 14-én Lada Niva személy- gépkocsival szolgálati fel­adatokat látott el. Pisztolyát és a hozzá való lőszereket a jármű kesztyűtartójába tette. Amikor a szolgálati útról visszaérkezett a kirendelt­ségre, a gépkocsi indítókul­csát átadta H. Ervinnek, és eltávozott. A fegyveréről megfeledkezett, és az autó­ban hagyta. Az őrmester elégedetlen volt a főhadnagy vezetői tevékenységével és magatartásával, ezért elha­tározta, hogy kellemetlen­séget, rendkívüli eseményt okoz neki. A pisztolyt és a lőszereket magához vette, a lakására vitte azokat, majd a fegyvert április 26-án a szol­gálati helyén az Ipolyba dobta. A főhadnagy csak április 23-án jelentette, hogy nincs meg a fegyvere. A nyo­mozás során a pisztolyt és a lőszereket is megtalálták a folyóban, illetve az őrmester lakásán. Szökött katona Budapest (MTI) — To­vábbra sincs hír Bor József sorkatonáról, aki péntekről szombatra virradó éjszaka őrhelyét elhagyva megszö­kött a Magyar Honvédség gyáli úti alakulatától. A rendőrség nagy erőkkel foly­tatja a kutatást a katona után, aki szolgálati fegyverét is magával vitte. A nyomozás során a rendőrséget legutóbb egy szemtanú arról tájékoz­tatta: a fiú eltűnése körüli időben egy motorkerékpárost látott, aki stopost vett fel a XVin. kerületi Hunyadi Já­nos úton lévő patak hídjánál.

Next

/
Thumbnails
Contents