Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-17 / 165. szám
10 M ‘Kelet-‘Magyarország Hétvégi mellé lelete 1993. július 17. Az energia fiatalodása Vasvárisok díjnyertes dolgozata Réti János Debrecen (KM) — A legjobb, legbiztonságosabb és legolcsóbb módszer az energiagazdálkodásban a takarékosság — ezt a nézetet vallva fogott dolgozatának megírásához a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium három met emelte ki legfőképpen a zsűri elnöke. Ez az építő kritika nyilvánult meg a beszélgetésben is. Kifejtették: a kormányzat intézkedéseiben nem érződik olyan felelősség az energiagazdálkodás iránt, mint amilyet a társadalomtól elvár. Szerintük az államnak táA három „energikus” — balról jobbra — Varga János, Balogh László és Vígvári Tibor az eredményhirdetés Után A SZERZŐ FELVÉTELE végzős diákja— név szerint Balogh László Dombrádról, Varga János Csengerből és Vigvári Tibor Mikepércsről —, tanárnőjük Bezerédy An- talné segítségével, és mint az értékelés után kiderült, díjnyertes munkát adott be a Titász országos pályázatának területi elbírálására. A vasvárisok az 50 ezer forintos Dl. díj elnyerése óta bizonyára sikeresen leérettségiztek, és már valóban élvezik a vakáció minden örömét. Ahogy az eredményhirdetés után nyilatkozták, a természettudományos érdeklődésük alapján hívták fel figyelmüket a pályázatra. Egy hónap alatt készültek el munkájukkal, amiből az egészséges kritikai szellemogatnia kellene minden takarékossági kezdeményezést, mert a fogyasztóval közös feladata megkeresni és megtalálni a legcélravezetőbb módszereket. Öröm tudni, hogy a tizenévesek egy része — reméljük döntő része — felelősen gondolkodik az őket körülvevő jelenségekről, életről és életcélokról. Hogy nem rombolni, hanem megváltoztatni, átalakítani akaija a felnőttek olyanamilyen világát. Bízzunk benne, hogy sikerülni fog nekik. A pályadíjas vasvárisok, — reméljük sikerült nekik — ősztől a katonai műszaki főiskolán folytatják tanulmányaikat. Nagy Feró — riadó Budapest (MTI)—Eddig nem született döntés arról, hogy Nagy Feró és együttese megkezdheti-e Rockriadó című, mintegy 10 koncertből álló sorozatát a nagyobb laktanyákban. A 18, főként hazafias és katonanótából álló műsort zárt körű előadáson mutatták be a Honvédelmi Minisztérium dísztermében. Néhány szám címe: Jó reggelt, magyarok!, De szeretnék Kun Bélával beszélni, Piros-fehér-zöld, Pufajka, Laktanyablues, Honvéd- mix, Büszkén lépdel, Kényes szelek. Egy zsűri megtekintette a repertoárt, majd értékelték a látottakat. Az egyik illetékes azt nyilatkozta, hogy a műsor aligha fogja megváltoztatni a hadsereg viszonyát a hazához, de annyi bizonyos, jó buli lehet. Egybehangzó volt a zsűrinek az a véleménye, hogy a Nagy Feró-kon- certnek — ha létrejön —■ politikamentesen kell szórakoztatnia a fiatalokat. 5,5 milliárd ember Washington (MTI) — A Föld népessége már ebben az évben eléri az öt és fél milliárdot, ha folytatódik az évi 90 milliós növekedés. Ezt állapította meg a Washingtoni Népesedési Hivatal. A népesség növekedése elsősorban a harmadik világban észlelhető. Az öt és fél milliárd ember negyven százaléka két országban, Kínában és Indiában él, ahol évente annyi gyermek születik, amennyi Mexikó lakossága. A tanulmánykészítő úgy nyilatkozott, hogy a Föld lakóinak száma a 2025. évre eléri a nyolc és fél milliárdot, ha a születési arányszám olyan marad, mint jelenleg. Ha növekedik, a Föld még jobban be fog népesülni. / A tanulmány az Egyesült Államokban 0,8 százalék népességnövekedést regisztrált. Ehhez még hozzáadódik a bevándorlók száma. Európa népessége gyakorlatilag stagnál. A növekedés 0,2 százalék évente. Bizonyos volt szocialista országok, mint Magyarország és Bulgária, népességcsökkenést jeleznek. Az oldalt összeállította: Szőke Judit A vigéckedés reneszánsza Kinek megélhetés, kinek szórakozás • A házőrző helyett a recesszió az ellenség Szőke Judit Nyíregyháza (KM) — Hogy a téma idekerült, nem véletlen, hiszen ügynöknek általában a fiatal vagy a közép korosztályba tartozókat csábítják illetve a legjobb esetben őket viszi az érdeklődés efelé — de legyünk őszinték, manapság sokaknál a kényszer munkál a háttérben. A növekvő munkanélküliség miatt többen kacérkodnak e tulajdonképpen vállalkozási forma valamilyen szintjének kipróbálásával. Nálamnál szakavatottabb ismerői vannak a témának, a világért sem akarom elvenni a kenyerüket és nem akarom untatni az olvasót szakkönyv- szöveggel sem, pusztán szeretném egy kicsit körbejárni ezt a főleg szabadságfoka, kötetlensége — látszólag —, különösebb szakképzettséget nem igénylő — hogy is mondjam csak — tevékenységet. írhattam volna foglalkozást is. Eddig háttérben volt a vigéckedés Vannak, akiknek főállású megélhetési forrás, vannak, akiknek jövedelemkiegészítés, vagy szórakozás. A téma azért is aktuális, mert nálunk mostanában az ügynöki munka reneszánszát éli. A szakma felpezsdülésének oka egyik oldalról meglepő módon politikai, másik oldalról gazdasági jellegű. Magyarországon az elmúlt negyven évben háttérbe szorult a vigéckedés, ugyanis bizonyos berkekben úgy tartották, hogy semmiképpen nem egyeztethető össze a szocializmussal az, ami szorosabb kapcsolatban áll a kapitalista piaci viszonyokkal. Nos hát, ezt ilyennek ítélték. Pedig hát... El is szoktunk a mozgó árustól, a házalótól, az eladni akaró becsengetőtői, kivéve legfeljebb a biztosítók szívós munkatársait, vagy a könyveseket. A piacgazdaság beköszöntével megszűntek az ügynököskö- dést korlátozó jogszabályi akadályok, így egyre gyakrabban találkozhatunk velük. Eleinte csak a magyar piacot ,maguk alá gyűrni” szándékozó nyugati cégek meglepő helyen kínáló ügynökeibe botlottunk, aztán a mieink is nekibátorodtak. A dolog odáig jutott, hogy családtagjaink, kollégiáink kínálják a portékát vagy a szolgáltatást, a tanító néni tanítványára próbálja rátukmálni a mosóport... De nézzük az ügynökök ügyét tudományosabb alapon! Induljunk ki onnan, hogy az értékesítési rendszerben egymással kapcsolatba kerülő partnerek üzletet körnek. Ebben a tranzakcióban az egyik fél eladóként, a másik mint vevő lép fel. Mi a cél? Nyilván az, hogy minél kedvezőbb feltételek mellett jöjjön létre az ügylet. Ne hagyjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy nincs kockázat nélküli üzlet. A recesszió se kutya A kockázat forrása a bizonytalanság. Az is ismert, hogy magában a gazdaságban, főképp a piaci folyamatokban, szinte sosemlehet tökéletes az előrelátás. Egyszer egy ügynök az mondta, mikor megkérdezték tőle hogy megy az üzlet mostanában, hogy a házaló ügynök legádázabb ellensége azelőtt a házőrző eb volt, ma a recesszió. De az se kutya. A személyes eladás keretében, szóbeli, közvetlen kapcsolatfelvétellel kívánjuk a potenciális vásárlókat meggyőzni az értékesítés sikere érdekében. Az ügynökök tevékenysége igen széles körű. Az értékesítési tárgyalás, tehát az eladás a gyakorlatban öszzemosódik, ám elméletileg négy szakaszra bontható, igen összetett feladat, mondhatni szakma, sokszor művészet. Adottságok és ismeretek A felkészülési szakaszt a nyitás követi, ahol jó benyomást kell szerezni, a vevő igényeinek megismerése után jön az eladási prezentáció. Az eladó bemutatja a terméket, az általa kínált megoldást, kiemelve azok előnyeit. A tárgyalás talán legérzékenyebb szakasza az ellenvetések kezelése. Ezekre úgy kell válaszolni, hogy abból eladási előny származzon. A zárás siker esetén konkrét megrendeléssel vagy vevői elkötelezettséggel történik, ekkor kell a vevőt végérvényesen meggyőzni. Az eladónak, az ügynöknek a tárgyalássorozat folyamán azt kell éreztetnie a vevővel, hogy tudatában van problémáinak, számára ő fontos partner, és a szerződéshez eljutás kölcsönös érdek. Ahhoz, hogy valaki sikeres ügynök legyen, nem csak adottságok kellenek, de ismeretek is bőséggel. Egy biztos, egyre több pártolója van az ügynököknek, mint a rideg, személytelen, színességtik ellenére is sótlan-szótlan katalógusoknak, Sok a 25 éven aluli állástalan Brüsszel (MTI) — A „kilátások” rendkívül nyomasz- tóak. Gazdasági növekedésre van szükségünk, de a növekedéssel önmagában nem fogjuk megoldani a foglalkoztatási gondokat. Sürgősen új megközelítést kell találni — szögezte le Padraig Flynn, az EK-bi- zottság munkaügyi és szociális kérdésekért felelős tagja abból az alkalomból, hogy Brüsszelben közzétették a legfrissebb bizottsági jelentést az EK munkaerőpiaci helyzetéről. A dokumentum megállapítja, hogy a foglalkoztatásban tavaly tapasztalt visszaesés idén minden jel szerint folytatódik, és a munkanélküliség 1993-94-ben továbbra is nőni fog, a jövő év végére valószínűleg elérve a Tizen- kettek munkaképes népességének 12 százalékát. A jelentés szerint az első biztató jelekre leghamarabb csak 1994 tavasza után lehet majd számítani. A dokumentum önkritikusan megállapítja azt is, hogy az EK a munkahelyteremtésben elmaradt a világ többi ipari centrumától: tavaly a közösség munkavállalói korban lévő lakosságának csupán 60 százaléka rendelkezett állással — az Egyesült Államokban és az EFTA-tagorszá- gokban ez az arány 70, Japánban 75 százalék volt. Bár a munkanélküliség alakulása tagországonként meglehetősen eltérő, az azért megállapítható, hogy a kedvezőtlen tendencia alól egyetlen EK-ország sem tudta kivonni magát. Ugyancsak általános érvényűnek tekinthető, hogy a nők körében nagyobb a munkanélküliség, mint a férfiaknál — az egyetlen kivétel Németország —, s hogy a 25 éven aluliak között arányosan lényegesen magasabb az állástalanok száma, mint az idősebb korosztálynál. Ami a kereseteket és általában a foglalkoztatás költségeit illeti, itt egyértelműen Németország az élenjáró: az évtized elején a német munkabérköltségek 15 százalékkal haladták meg a közösségben második „legjobban fizető” belga kereseteket, és a német bér mintegy hatszorosa a portugálnak. Az is kiderült ugyanakkor, hogy gyakran jelentősek az egyes régiók közötti eltérések is: így például a párizsi régióban kifizetett bérek meghaladják a hamburgi átlagot (miközben az észak-protugál fizetés ez utóbbinak is csak alig 11 százaléka). A jelentés mindennek ellenére nem tudott jelentősebb, tagországok közötti munkaerő-mozgásról beszámolni. Szemben az 1950-80 közötti időszak nagy munkaerő-vándorlásaival, 1987-91 között közösségi átlagban csupán minden ötszázadik munkavállalói korban lévő egyén hagyta el hazáját és települt át más tagállamba állásszerzés céljából — olvasható a bizottsági felmérésben. A két említésre méltó célország e tekintetben egyébként Németország és Nagy-Britannia (az utóbbi főként az ír munkaerőfölösleg hagyományos felszívójaként). A Flynn által szorgalmazott megközelítést egyébként a jelentés mindenekelőtt a munkahely-teremtést célzó politikák egyeztetésében véli meglelni.
