Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-17 / 165. szám
1993. július 17., szombat TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 5 A mezőgazdaság hatékonysága Új hitelezési és támogatási gyakorlat kialakítása a cél Attali lemondott London (MTI) — Azonnali hatállyal távozik tisztségéből Jacques Attali, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke — jelentette be hivatalosan a bank maga péntek délután Londonban. Hírügynökségek azzal hozták összefüggésbe a francia bankelnök hirtelen elhatározását, hogy ugyancsak pénteken közzé tették a vizsgáló bizottság jelentését az EBRD tevékenységéről, és az okmányban súlyos bírálatokat fogalmaztak meg Attalíval szemben. Nevezetesen nagyon elítélték magánrepülőgépekkel tett utazgatásait, személyi kiadásainak késedelmes térítését, a bank erkölcsi szabályaival teljesen ellentétes párhuzamos fizetéseit, végül pedig a londoni bankszékhelyre fordított indokolatlanul magas kiadásokat. Attali ugyan már június 25-én lemondott tisztségéről, de úgy döntött, hogy hivatalában marad és megvárja utódjának kijelölését. A legújabb fejlemények miatt július 16-tól ideiglenesen Ron Freeman alel- nök látja el az EBRD elnöki teendőit, mindaddig míg véglegesen nem döntenek az utód személyéről. í----------------------------------Budapest (ISB - R. S.) — A honi mezőgazdaság mai hitelezési gyakorlatára jellemző, hogy egyfelől a kereskedelmi bankok nem jelentkeznek saját hitelkonstrukciókkal a pénzpiacon, másfelől a kormány által nyújtott támogatások és kölcsönök nagyon nehezen jutnak el a termelőkhöz — mutatta be a Magyar Demokrata Fórum elnöksége által rendezett pénteki konferencián Med- gyasszay László az agrárszféra pénzügyi nehézségeinek egy részét. A Földművelési Minisztérium politikai államtitkára a mezőgazdaság támogatási és hitelezési lehetőségeiről tartott eseményen kifejtette: szándékaik szerint mindent megtesznek az agrárszféra támogatásának növeléséért, s új hitelezési gyakorlat kialakítására is kísérletet tesznek. A konferencián elhangzott: a mezőgazdaság pénzügyi szempontból sajátos szféra. Nagy a tőke- és hiteligénye, kockázattal jár a termelés, ugyanakkor az ágazat jövedelmezősége alacsony szintű és viszonylag hosszú idő alatt térül meg az agráriumba befektetett összeg. Ráadásul a honi mezőgazdaság tőkeszegény és eladósodott is — hallhattuk Medgyasszay Lászlótól. Az államtitkár előadásában fontos ágazatnak minősítette a mezőgazdaságot, s elmondta, a kormány továbbfejleszti reorganizációs tevékenységét, újabb kamatpreferenciákat nyújt, segítséget ad a készletek finanszírozásához valamint a termelést is igyekszik megalapozottabbá tenni. A konferencián Raskó György a magyar mezőgazdaság fejlődési lehetőségeiről szólt. A földművelési tárca közigazgatási államtitkára elmondta: míg Magyarországon évi 50-56 milliárd forinttal támogatja a kormány a mező- gazdaságot, addig az Európai Közösséghez (EK) tartozó 12 ország tavaly összesen 360 milliárd dolláros támogatásban részesült. Ennek függvényében a honi támogatási szint 13 százalékosnak mondható, míg az EK-beli átlagosan 40 százalékosnak. Svájcban és Ausztriában még ennél is magasabb a támogatási szint, ezért nyilvánvaló, hogy pénzügyi szempontból nem kelhetünk versenyre velük. Minden támogatási jellegű rivalizálás során csak veszthetünk velük szemben — mondta Raskó György. Vereség fenyegeti azonban mezőgazdaságunkat a keleti piacokon is. A nyugat-európai eladók exporttámogatása több tízszerese a hazainak, ezért ők árban mindig alánk tudnak ígérni a volt Szovjetunió országaival folytatott kereskedelem során — hallhattuk az államtitkártól. A nyugatiak tisztességtelen piaci versenyével szemben csak akkor tud talpon maradni a mezőgazdaság, ha a természeti és egyéb komparatív előnyeit kihasználva minőségben jobb és árban olcsóbb terméket tud piacra vinni, mint a nyugati konkurrens cégek. Ezért a hazai agrárszférát egyértelműen versenyágazattá kell tenni és növelni kell hatékonyságát — szögezte le Raskó György. Az államtitkár hangsúlyozta: az ágazat csak akkor lehet versenyképes ha a kormány és a bankok színvonalas hitelezési struktúrát teremtenek az ágazat számára, s eközben az agrárszféra szereplői megtanulnak világszínvonalon termelni, terméket feldolgozni és eladni is. Mindennek értelmében a földművelési tárca szorgalmazza, hogy az állami támogatást ezután a termelők is alanyi jogon kapják, míg az élelmiszeriparban nyílt piaci verseny uralkodjon. A tárca szorgalmazza a termelők tulajdonszerzését az élelmiszeriparban, s különösen fontosnak tartja azt, hogy a termelők ne csak politikai, hanem gazdasági szempontból is szervezett erővé váljanak. Megtudtuk, a minisztérium szorgalmazza a szövetkezeti törvény módosítását, mert csak ezáltal válhatnak igazi hitelezhető, tőkeérdekeltségű gazdasági társaságokká a volt szocialista típusjegyeket őrző szövetkezetek. Közép-európai Kezdeményezés Kétoldalú megbeszéléseket folytatott Antall József • Meciar vádolja a magyarokat Budapest (MTI) — A Közép-európai Kezdeményezés csúcsértekezletének nyitányaként Antall József kormányfő pénteken a Parlamentben találkozott Catherine Lalumiere asszonnyal, az Európa Tanács főtitkárával, illetve az együttműködési fórum tagállamainak miniszterelnökeivel. A kétoldalú megbeszéléseken elsősorban a Pentagonáléból átalakult és kibővült Közép-európai Kezdeményezés jövőjéről, a regionális együttműködési forma tartalmi kérdéseiről volt szó. Az Európa Tanács főtitkárával folytatott eszmecserén ezzel összefüggésben elhangzott: az együttműködés abba a szakaszba érkezett, hogy indokolt újragondolni annak szerepét és perspektíváját mind a térséget érintően, mind a tágabb európai folyamatokat tekintve. A magyar miniszterelnök és az Európa Tanács főtitkára egyetértettek abban: világossá kell tenni, mi a lényegi, tartalmi célja a Közép-európai Kezdeményezésnek mint regionális együttműködési formának. Catherine Lalumiere hangsúlyozta, hogy az Európa Tanács érdekelt a kelet-közép- európai térség regionális együttműködési fórumainak fennmaradásában és folyamatos működésében. Ugyanakkor rávilágított arra is: elkerülendő, hogy ezek a szervezetek zártak legyenek, tevékenységükkel segíteni kell a bekapcsolódást más integrációs formákba. A megbeszélésen szóba került Szlovákia közelmúltbeli felvétele az Európa Tanácsba. Ezzel kapcsolatosan Antall József ismételten leszögezte: Magyarországnak nem volt célja, hogy meggátolja Szlovákia felvételét. A tagság odaítélésével ugyanakkor immár az Európa Tanácsnak is szerepet kell vállalni abban, hogy a tagsággal együttjáró normákat és kritériumokat — így a kisebbségi kérdésben is — Szlovákia betartsa. A Catherine Lalumiere asz- szonnyal folytatott megbeszélést követően Hanna Suchoc- ka lengyel kormányfőt fogadta a magyar miniszterelnök. A megbeszélésen mindkét fél kinyilvánította, hogy szükségesnek tartja mind a Közép-európai Kezdeményezés, mind a visegrádi együttműködés fenntartását, mivel ezek a fórumok nemcsak a régió országait kapcsolják össze, de egyúttal elősegítik a térség európai integrálódását is. Antall József az esti órákban találkozott Vladimir Meciar szlovák kormányfővel is, ám a megbeszélésre rányomta a bélyegét, hogy Meciar a szlovák állam ügyeibe való beavatkozásként minősítette a magyar miniszterelnök levelét, amelyet Vaclav Klaus cseh miniszterelnökhöz intézett. Mint mondta: szlovákellenes hangulatkeltés volt a célja a levélnek. Ezekután úgy érkezett Budapestre, hogy nem tudhatja, hányán kaphattak még hasonló levelet Antalitól. Csak azt tudja, hogy ő nem kapott. Meciar szerint a magyar fél nyilvánvalóan a szlovák-magyar viszony feszültté tételére törekszik. Ennek alátámasztására példaként a bős-nagymarosi vízi erőművel kapcsolatos legutóbbi magyar javaslatot és Szlovákia Európa Tanácsba való felvételének megnehezítését hozta fel. — Független állam vagyunk, senki sem erőltetheti ránk az akaratát — mondta Meciar, hozzátéve, hogy a KEK-nek nem célja regionális jogi normák kidolgozása. Meciar inkorrektnek és megtévesztőnek nevezte Mar- tonyi János államtitkár azon nyilatkozatát, amely szerint Bős ügyében lehetetlen együttműködni Szlovákiával. Meciar elmondta: ő maga javasolta a magyar kormányfőnek, hogy Szlovákia végrehajtja és finanszírozza azokat az intézkedéseket, amelyek vizet biztosítanának a magyaroknak ott, ahol korábban nem volt nekik. — Az etnikai érdekeknek a területi integritás és a népek együttélése fölé való helyezése nem más mint az egységes állam felbomlasztására irányuló kísérlet — fejtegette Meciar. — Ezért az ilyen törekvések képviselőinek tudniuk kell, hogy hol ér véget az együttélés és honnan kezdődik szeparatizmus EK-kedvezmények Magyarországnak Budapest (MTI) — Az Európai Közösség 1996. december 31. helyett már 1994. december 31-én teljes vámmentességet biztosít 93 úgynevezett érzékeny magyar ipari termékre, s különféle más kedvezmények megadását is vállalja. A kedvezményekről szólójegyzőkönyvet pénteken pa- rafálták Brüsszelben Magyar- ország és az Európai közösségek Bizottságának képviselői — adott tájékoztatást a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma. Ez a jegyzőkönyv egészíti ki az Európai Közösséggel és azok tagállamaival kötött társulási megállapodást, valamint az annak kereskedelmi részét hatályba léptető ideiglenes megállapodást. A jegyzőkönyv megfelelő jogi formába önti azokat a kereskedelmi kedvezményeket, amelyek megadásáról az Európai Közösségek tagállamainak állam- és kormányfői június 21-22-i csúcsértekezletükön döntöttek. Ezeket a kedvezményeket az Európai Közösségek egyoldalúan nyújtja, magyar részről hasonló kedvezmények adásával viszonzást nem vár. Az említett termékkörön kívül, a textil- és ruházati termékek 1997. december 31. helyett 1996. december 31-én válnak teljesen vámmentessé. Az acéltermékek vámjait 1996. december 31. helyett már 1995. december 31-én teljesen eltörlik. A mezőgazdasági exporttermékek jelentős részét érintő 60 százalékos vám- és lefölözéskedvezményt nem 1994. január 1-jétől, hanem már ez évtől megkapjuk. A kedvezményezett mennyiségek jövő év elejére előirányzott 10 százalékos növekedését idén július 1-jétől rendelik el. A kedvezmények alkalmazása révén bővülnek majd a magyar termékek piacrajutási lehetőségei, s ez remélhetően hozzájárul Magyarország integrációjának mielőbbi gyorsításához. A parafálást követően a jegyzőkönyvet az Európai Közösségek Tanácsa várhatóan a jövő héten hagyja jóvá, miután a jegyzőkönyv előkészítése és formális hatálybaléptetése hosszabb időt vesz igénybe. Egy levél háttere Budapest (ISB) — Václav Klaus csütörtökön éjjel a cseh televízióban elmondta, hogy a nap folyamán levelet kapott Antall Józseftől. Ebben a magyar kormányfő túlnyomórészt a magyar nézeteket ismerteti a magyar kisebbség jogainak kétségbe vonásáról Szlovákiában. A cseh kormányelnök hozzátette: „Ez nem az a téma, amiért én pénteken Budapestre utazom a Közép- Európai Kezdeményezés országainak találkozójára. Úgy vélem, hogy a Kezdeményezést nem szabad felhasználni arra, hogy egy gyülekezeten belül néhány ország nyomást gyakoroljon egy másik tagállamra. A válaszlevél már elkészült a magyar kormányfő számára, amelynek tartalma, hogy a szlovák törvény- hozás Prága véleménye szerint eléri az európai színvonalat. Amellett a Cseh Köztársaság nem szeretné, ha ilyen jellegű vitákba bevonnák őket.” A cseh kormányhoz közelálló forrás a CSTK-nak nyilatkozott, hogy Antall József levele tartalmazott egy olyan kívánságot, mely szerint a cseh kormány csatlakozzon Magyarországhoz, és szintén ítélje el a szlovákiai magyar kisebbség ellen irányuló szlovák politikát. Pénteken délelőtt Juhász Judit kormányszóvivő leszögezte, hogy a CSTK érdeklődött tőle is ilyen tartalmú levél után, de ő erről nem tudott. Antall József július 12- én Vaclav Klaushoz címzett levele ugyanis másról szól. A magyar miniszterelnök egyrészt gratulál a cseh kormányfőnek az Európa Tanácsba történt felvétel alkalmából, másrészt kifejti a magyar álláspontot a kisebbségek helyzetéről vallott felfogásáról. A szóvivő szerint ezt értelmezhette félre Klaus cseh miniszterelnök, de mint mondta: — Reméljük, a mai Közép-Európai Kezdeményezés-találkozón már félreértések nélkül folyik a tanácskozás. Antall Józsefnek a sajtó rendelkezésére bocsátott levélmásolatában olvashatjuk többek között: „A magyar diplomácia hatékony együttműködésre számít az Európa Tanács tagállamaival, így Csehországgal is az Európa Tanács ellenőrző-mechanizmusának fejlesztésében és alkalmazásában, abból a célból, hogy a Szlovák Köztársaság kormánya a megelőlegezett bizalmat követően, a nemzeti normáknak megfelelően alakítsa Szlovákia jogrendjét és biztosítsa a kisebbségek jogait.” Antall József azt is hangsúlyozta, hogy „a magyar kormánynak nem célja Szlovákia elszigetelése”, de indokoltnak tartja, hogy „Szlovákia meghozza az Európa Tanács rap- porteuri jelentésében is megfogalmazott törvényeket.” A levél megszületésének előzményeiről a szóvivő elmondta, hogy június végén Svájcban Klaus cseh kormányfő találkozott Kádár Béla külkereskedelmi miniszterrel, s kifejtette aggályait azzal kapcsolatban, ha Magyarország megakadályozná Szlovákia Európa Tanácsba való felvételét. Klaus jelezte, hogy telefonon szeremé Antall Józseffel beszélni, de a magyar miniszterelnök már útban volt akkor Bonnba. Ezután nem volt alkalom a hivatalos kapcsolatteremtésre, éppen ezért az Európa Tanácsba való felvétel után Antall József indokoltnak tartotta, hogy utólag ugyan, de ismertesse az egyértelmű magyar álláspontot. „Ez a levél nem több és nem kevesebb, mint annak a kötelességének a teljesítése, hogy eloszlassa Csehország esetleges aggályait” — mondta Juhász Judit. Az 1993. évi feladatok elvégzéséhez az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium konkrét munkaprogramot dolgozott ki. Az IKM legfontosabb feladata a privatizációs kínálat bővítése, a szakmai privatizációs programok kidolgozása. Lényeges lesz az ipar szerkezetváltásának elősegítése a háttér- intézmények kiépítésével és a fejlesztési eszközök, segélyek felhasználásának hatékonyabbá tételével. Kiemelten kezelik az ipari válságkezelés és reorganizáció megvalósítását, valamint a hazai ipar és munkaerőpiac védelmét az EK szabályaival összhangban. (Például állami megrendelések kódexe, antidömping intézkedések kidolgozása.) a hirtelen támadt vihar sodorta őket. A diplomata szenvedélyes hegymászó volt, s a mostani út rutinnak tűnt. Az előző napon útnak indult nagykövet keresésére nagyszabású mentőakció indult, de már ez sem segíthetett rajta. .- —— ...................................................... Az idei iparpolitika A kormányszóvivői tájékoztatón hallottuk Budapest (ISB - D. Á.) — Átmeneti válságkezelési feladatok, vállalkozásösztönzés és regionális kérdések megoldása. E három a legfontosabb cél, amelyet Bagó Eszter, az ipari tárca főosztályvezetője ismertetett a kormányszóvivői sajtótájékoztatón, amikor a kormányzati munkamegosztást vázolta fel az iparfejlesztési koncepció végrehajtása során. A kabinet idén januárban fogadta el az „Ipari jövőkép, a kormány középtávú ipar- politikája” című dokumentumot. Ez áttekintette az ipar- politikai eszközök egyes elemeit, felvázolta a szükséges lépéseket. Ennek megvalósítására a tárcák között széleskörű együttműködésre van szükség. Halálos hegymászás Érv dél-tiroli gleccserben találtak rá Bécs (MTI) — Hegymászás közben halálos baleset érte Japán bécsi nagykövetét. Az 58 éves Ryoji Ónodé- rát igen tapasztalt hegyi vezetőjével együtt csütörtökön találták holtan egy dél-tiroli gleccserben, több mint 3000 méteres magasságban, ahová
