Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-16 / 164. szám

Nyitott falu hét hónapon át Harangtorony-avatás, néprajzi és cigánytánctábor, színpadnyitás hagyományőrző fesztivállal Kállai János Nyíregyháza (KM) — Kis­sé hitetlenkedve hallgatom Bodnár Zsuzsanna igazga­tóhelyettes, muzeológus sza­vait, amikor azt említi: bi­zony szép számmal akadnak megyeszékhelyünk polgárai között olyanok, akik még so­hasem jártak a Sóstói Múze­umfaluban. Ennélfogva nem is igen tud­hatják, hogy nagyobb ugrás- nyira a városközponttól egy pihenésre, kikapcsolódásra, okos nézelődésre, tanulásra al­kalmas, mesterségesen létesí­tett település várja és fogadja a látogatót. — Hivatalosan minden év­ben április 1-jén nyitunk, a szezon vége pedig október 31. Persze a mozgolódás, a ké­szülődés már a tavasz jöttével elkezdődik. A múzeumfalu mintegy hatvan építményének a java része falusi parasztház, melyeknek az állagát erősen megviseli a tél. A hó, a fagy, a szél kártevéseit rendbe kell hozni, mielőtt jönnének a láto­gatók. □ Elő tudtak-e rukkolni eb­ben az évben valamilyen új látnivalóval? — A múzeumfalu központ­jában kap(ott) helyet a felső Tisza-vidéki falvak legjelleg­zetesebb épületegyüttese, a fá­ból készült harangtorony és a paticsfalas református temp­lom. Ez utóbbi alapkőletétele tavaly, augusztus 20-án meg­történt. Életre keltik a paróchiát A tivadari tornyot—a fenn­maradt fotók és felmérési váz­latok alapján, Sisa Béla tervei szerint — a romániai Szatmár megyéből érkezett ácsok épí­tik. A munkálatok nagy ré­szével már elkészültek, au­gusztus 1-jére pedig végezni szeretnének. így nem látszik akadálya az augusztus 20-i ün­nepélyes toronyszentelésnek. A kisdobronyi református templom rekonstrukciója lesz a folytatás, majd pedig követ­kezik a csarodai református paróchia „életre keltése”. □ Ez utóbbival, úgy tudom, Munkanél­külieknek Nyíregyháza (KM - N. L.) — A Munkaügyi Mi­nisztérium és az Országos Munkaügyi Központ július második felében vizsgálatot végez a munkanélküli nyil­vántartásból kikerültek kö­rében. A vizsgálat célja, hogy a munkanélküli-jára­dékra vagy -segélyre már nem jogosultak sorsának további alakulását nyomon kövessék. A felmérést kö­vető intézkedéseknek a vá­laszadók is hasznát vehetik — hangsúlyozta tájékozta­tójában Juhász Gábor, a megyei munkaügyi központ igazgatója. A követéses vizsgálat célja az 1991. december 20- a és 1992. december 20-a között a járadékfolyósítási időszakot kimerített volt regisztrált munkanélküliek jelenlegi munkaerőpiaci státusának meehatározása. Készülőiéiben a Sóstói Múzeumfalu tizenöt méter magas, tölgyfa szerkezetű ha­rangtornya Balázs Attila felvétele egyéb hasznosítási terveik is vannak. — A nagyméretű épület le­bontása megtörtént, az anyag már itt van a múzeumfaluban. A felépítése, valamint az ere­deti bútorokkal való beren­dezése viszont hosszabb időt igényel. Pedig nagy szüksé­günk lenne rá. Mert jelenleg a barabási iskolaépület tudja csak fogadni pl. az időszaki kiállításokat, a csoportos ren­dezvényeket. □ Az idén milyen kiállítá­sokkal örvendeztették meg az idelátogatókat? — Egy hónapig voltunk a házigazdái Baracsiné Molnár Ibolya tárlatának, három hétig láthatták az érdeklődők Csiz­madia Attila linó- és fametsze­teit, most pedig az „Asszony, asszony, az akarok lenni” el­nevezésű, július végén nyitó kiállításunkon dolgozunk. A szakirodalom, a fotók és leírá­sok alapján megkomponált be­mutatón a falusi lakberende­zési tárgyak mellett felvonul­tatjuk a sütés-főzés, a mosás­vasalás, a szövés eszközeit, megismertetjük a ma emberét a múltbeli asszonyok ház­tartási fortélyaival, és még sok más érdekességet teszünk köz­szemlére. Színpadnyitás Benkóékkal □ Melyek voltak az évad nagyobb rendezvényei és mit tartogat még a nyár és a ko­raőszi időszak? — Az immár hagyományos­nak számító gyermeknapi ren­dezvényünket említem első­ként. Aztán: mindig sokakat vonz a Péter-Pál-napi fogat­hajtó és díjugrató verseny. A II. Nemzetközi Sport- és Játékfesztivál megnyitóját is nálunk tartották, és itt zajlott le — hét csapat részvételével — a népi játékok vetélkedője. Két turnusban szerveztünk gyerekeknek muzeológiai, néprajzi tábort, melynek kere­tében a régészettől a népi mes­terségekig sok hasznos isme­rettel gazdagodhatnak a kis­diákok. Július 22-től fogadjuk a cigánytánctábort, 25-én pe­dig debütál a szabadtéri szín­padunk. □ Mi lesz az ünnepélyes színpadavató programjában? — Az igazi csemege a Ben- kó Dixieland Band 17 órakor kezdődő koncertje lesz, amit viszont nem valami „feszesre fegyelmezett” hangverseny­ként kell elképzelni. Való­jában egy kellemes délutánt tervezünk, ahol felvonulnak a Sóstói Lovasklub fogatai, lo­vasai, ott lesznek a cigány­kovácsok, és mindehhez szól a kitűnő zene. □ Milyen távolabbi terveik vannak a színpaddal? — A nézőtér mintegy ötszáz férőhelyes, a színpad átlagos méretű. Olyan műsorokat sze­retnénk rajta bemutatni a jö­vőben, melyek illenek a mú­zeumfalu profiljához. Hagyományőrző fesztivál Elsősorban a népzenére és táncra gondoltunk, de eseten­ként dzsessz- és komolyzenei programok is sorra kerülné­nek. Augusztus 20-án — már a színpad adta lehetőséget ki­használva — rendezzük meg a hagyományőrző fesztivált. Er­re várjuk az énekes és táncos szólistákat, zenekarokat, pá­vaköröket és a tánccsoporto­kat, hiszen ez az összejövetel számukra bemutatkozási lehe­tőség és egyben a szakmai zsűri előtt való megméretés is.--------------Tárca — n erzselő a nyári délután. I Forró szél kavarog a vá­ros utcáin, nem kíméli a fri­zurákat és a nők könnyű nyá­ri szoknyáját. Görgeti maga előtt, majd el-elhagyja a reg­gel óta felgyűlt szemétdara­bokat. A könyvárusok kap­kodva óvják porté­kájukat az újabb szélrohamok ellen. A pattogatott kuko­rica nem fogy túl­ságosan. Az üdítői­talos kocsi gazdája is unottan vár a kuncsaftokra, közben szem­léli a sétálóutca megszokott nyüzsgését. A fagyialtosnak bezzeg nincs oka panaszra, végelát­hatatlan sor kígyózik az üzlet előtt. Az utcaseprő megáll egy pillanatra, megtörli gyöngyöző homlokát, s sep­rőjére támaszkodva nézi a gondtalan fagylaltozókat. Azok csak ülnek a padokon és átszellemülten nyalogatják kedvenc csemegéjüket. Néha rápillantanak a koldusasz- szonyra, aki már órák óta ül a földön kisgyerekével. Kére­n/lt c/~tb- s>\-s>s1wi S> Kutyák csaholnak egymás­ra, gazdáik változó türelem­mel próbálják őket szétvá­lasztani. Borotváltfejű fiata­lok kisebb csoportja vágtat át a téren, fittyet hányva min­denkire. Egy lány, gitárral kezében, kitartóan zenél. Próbál néhány forintot keres­ni. Néha egy gyerek odasza­lad, s beledob a gitártokba csekély borravalót. Nyakken- dős úriemberek magabizto­san sietnek az elmaradhatat­lan diplomatáskát lóbálva. Szokásos belvárosi délután, zajlik a mindennapi élet. Sen­ki sem figyel arra a kopott- ruhájú kis öregasszonyra, aki csendesen letelepszik egy fél­reeső pádon. Fáradtnak lát­szik, arcára mély barázdákat szántottak az évek. Fekete ké­zitáskájából előhúz egy visel­tes zacskót, s kezdi bontogat­MI C t/l'T/íll/l tMIMíil/l csak filmet látna az ember, elkezdődik a csoda. A közeli fák lombja suhog­ni kezd, s az ágak közül csa­patostól érkeznek a környék galambjai. Perceken belül élő szőnyegként terítik körül a nénikét. A gitárszó elhal, a sétálók megáll­nak, mindenkit le­nyűgöz a látvány. Az öregasszony feláll, szórja az eleséget az érkező vendégeknek. Lát­hatóan régi barát­ság az övék. Ki tudja mikor kezdődött, s hogyan? Eteti szeretett madarait, beszélget velük és közben elgyötört arca kisimul. Láthatóan meg­békélt és elégedett lett. Meg­találta a mai magateremtette boldogságot, néhány percre megszűnt számára a külvilág. L assan kifogyott az ele- ség, a néni összeszedte kis motyóját, s ahogy jött, olyan észrevétlen távozott. A galambok elszéledtek, nem volt értelme tovább marad­niuk. A sétálóutcában helyre­Állt Sí Gombás Sándor Hétköznapi csoda : . Kiszámlázósdi Réti János A piaci árusok reklamál­nak, egyeztető tár­gyalások kezdődnek és sza­kadnak meg, a miniszter válaszaival igyekszik meg­nyugtatni az érdekelteket. Igen, a számlaadási kötele- zetteség bevezetéséről és an­nak fejleményeiről van szó, amik az utóbbi napokban belpolitikai slágerhírré vál­tak a honi tájékoztatásban. Elreteszelni minden kiska­put a nagy kapuk mellett, és fülöncsípni minden ügyes­kedőt, aki fondorlatos mó­don próbál meggazdagodni, naív, mondhatni vígjátékba illő törvényhozói vállal­kozás, de minden lelemény latbavetésével kijátszani, megkárosítani az egyébként is ráfizetéses államháztar­tást, az sem tartozik a leg- hazafiasabb cselekedetek közé. Márpedig ilyen össze­függések, szándékok és in­dulatok sejthetők az érdek- ütközések hátterében. A legnagyobb baj nem az, hogy számlát kell adni, vagy, hogy nem adnak, ha­nem, hogy erre nálunk így került sor. Ha ugyanis egy bimbózó demokráciában el­uralkodik a bizalmatlanság, akkor az a demokrácia ne­hezen fog kivirágzani egy­hamar. Mert ebben az eset­ben minden lépés és ellen­lépés mögött félreismerhe­tetlenül a másik oldal iránti bizalom hiánya fedezhető fel: a számlaadásra kötele­zett attól tart, hogy kiszipo­lyozzák belőle még azt a kis hasznot is, ami lenne az üz­letén, számiáztató pedig ar­ra gyanakszik, hogy ami jö­vedelem csak eltitkolható, azt el is titkolják előle. És amíg bizonyos értelemben mindkét oldalon van igaz­ság a feltételezésben, addig nehezen jutunk előbbre. Több mint 100 dolgozóval végez bérmunkát nyugat* ra a Leveleki Konfekcióipari Rt. Képünkön a blézer vasalással kapja meg végső formáját Balázs Attila kel vétele . .. . . -IIS Kommentar ________ Csaholás Cselényi György / gaz a közmondás: ame­lyik kutya ugat, az nem harap. Sok embert ismerek, akik igencsak szeretnek beszélni, politizálni, a véle­ményüknek hangot adni. A hírlapíró jó ideig azt gon­dolta, az ilyen emberek alig várják, hogy nézeteik na­gyobb nyilvánosságot kap­hassanak. S bizony, szomo­rúan kellett tapasztalnia, nemegyszer tévedett. A nagyhangú emberek többsége ekkor behúzta fü­lét, farkát. A véleményüket ugyan mindenről fenn­tartják, az újságíró jelen­létében is mondják a ma­gukét, szinte le sem lehet őket állítani, de hogy abból valaki egy sort is leírjon, s közzé tegyen, Isten ments...! Már jártam így fodrásszal, mérnökkel, cipésszel, mate­matikussal, esztergályossal, tanárral.... Megértem egyesek aggo­dalmát, akik a munkahe­/ ff i ny erüket féltvén jobbnak lát­ják, bizonyos dolgokról nem szólni. De akikről én be­szélek, azok már komoly eg­zisztenciát teremtettek ma­guknak s családjuknak, s olyan szakmai és egyéb te­kintélynek örvendenek, hogy bármennyire is mérlegeltem a helyzetüket, úgy véltem, a nyilvánosságra hozott néze­tükből nem származhat ká­ruk. Már csak azért sem, mert akik „begáncsolhatnának’’ nekik, azok fülébe a szöve­gük már régen eljutott, s ha bántani akarnák őket, már régen megtették volna. Szerintem, aki meg van győződve az igazáról, az nem fél a nyilvánosságtól. Aki meg nem, az legyen csendesebb. Annak szűk körben sincs erkölcsi alapja „csaholni". A demokrácia kiteljesedéséhez a törvényi keretek nem elegendőek. Ahhoz az álláspontját bát­ran vállaló, s a különböző véleményeket megfelelően toleráló egyének sokasága HÁTTFP Kelet-Magyarország 3 1993. július 16., péntek Nézőpont)

Next

/
Thumbnails
Contents