Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-16 / 164. szám
Nyitott falu hét hónapon át Harangtorony-avatás, néprajzi és cigánytánctábor, színpadnyitás hagyományőrző fesztivállal Kállai János Nyíregyháza (KM) — Kissé hitetlenkedve hallgatom Bodnár Zsuzsanna igazgatóhelyettes, muzeológus szavait, amikor azt említi: bizony szép számmal akadnak megyeszékhelyünk polgárai között olyanok, akik még sohasem jártak a Sóstói Múzeumfaluban. Ennélfogva nem is igen tudhatják, hogy nagyobb ugrás- nyira a városközponttól egy pihenésre, kikapcsolódásra, okos nézelődésre, tanulásra alkalmas, mesterségesen létesített település várja és fogadja a látogatót. — Hivatalosan minden évben április 1-jén nyitunk, a szezon vége pedig október 31. Persze a mozgolódás, a készülődés már a tavasz jöttével elkezdődik. A múzeumfalu mintegy hatvan építményének a java része falusi parasztház, melyeknek az állagát erősen megviseli a tél. A hó, a fagy, a szél kártevéseit rendbe kell hozni, mielőtt jönnének a látogatók. □ Elő tudtak-e rukkolni ebben az évben valamilyen új látnivalóval? — A múzeumfalu központjában kap(ott) helyet a felső Tisza-vidéki falvak legjellegzetesebb épületegyüttese, a fából készült harangtorony és a paticsfalas református templom. Ez utóbbi alapkőletétele tavaly, augusztus 20-án megtörtént. Életre keltik a paróchiát A tivadari tornyot—a fennmaradt fotók és felmérési vázlatok alapján, Sisa Béla tervei szerint — a romániai Szatmár megyéből érkezett ácsok építik. A munkálatok nagy részével már elkészültek, augusztus 1-jére pedig végezni szeretnének. így nem látszik akadálya az augusztus 20-i ünnepélyes toronyszentelésnek. A kisdobronyi református templom rekonstrukciója lesz a folytatás, majd pedig következik a csarodai református paróchia „életre keltése”. □ Ez utóbbival, úgy tudom, Munkanélkülieknek Nyíregyháza (KM - N. L.) — A Munkaügyi Minisztérium és az Országos Munkaügyi Központ július második felében vizsgálatot végez a munkanélküli nyilvántartásból kikerültek körében. A vizsgálat célja, hogy a munkanélküli-járadékra vagy -segélyre már nem jogosultak sorsának további alakulását nyomon kövessék. A felmérést követő intézkedéseknek a válaszadók is hasznát vehetik — hangsúlyozta tájékoztatójában Juhász Gábor, a megyei munkaügyi központ igazgatója. A követéses vizsgálat célja az 1991. december 20- a és 1992. december 20-a között a járadékfolyósítási időszakot kimerített volt regisztrált munkanélküliek jelenlegi munkaerőpiaci státusának meehatározása. Készülőiéiben a Sóstói Múzeumfalu tizenöt méter magas, tölgyfa szerkezetű harangtornya Balázs Attila felvétele egyéb hasznosítási terveik is vannak. — A nagyméretű épület lebontása megtörtént, az anyag már itt van a múzeumfaluban. A felépítése, valamint az eredeti bútorokkal való berendezése viszont hosszabb időt igényel. Pedig nagy szükségünk lenne rá. Mert jelenleg a barabási iskolaépület tudja csak fogadni pl. az időszaki kiállításokat, a csoportos rendezvényeket. □ Az idén milyen kiállításokkal örvendeztették meg az idelátogatókat? — Egy hónapig voltunk a házigazdái Baracsiné Molnár Ibolya tárlatának, három hétig láthatták az érdeklődők Csizmadia Attila linó- és fametszeteit, most pedig az „Asszony, asszony, az akarok lenni” elnevezésű, július végén nyitó kiállításunkon dolgozunk. A szakirodalom, a fotók és leírások alapján megkomponált bemutatón a falusi lakberendezési tárgyak mellett felvonultatjuk a sütés-főzés, a mosásvasalás, a szövés eszközeit, megismertetjük a ma emberét a múltbeli asszonyok háztartási fortélyaival, és még sok más érdekességet teszünk közszemlére. Színpadnyitás Benkóékkal □ Melyek voltak az évad nagyobb rendezvényei és mit tartogat még a nyár és a koraőszi időszak? — Az immár hagyományosnak számító gyermeknapi rendezvényünket említem elsőként. Aztán: mindig sokakat vonz a Péter-Pál-napi fogathajtó és díjugrató verseny. A II. Nemzetközi Sport- és Játékfesztivál megnyitóját is nálunk tartották, és itt zajlott le — hét csapat részvételével — a népi játékok vetélkedője. Két turnusban szerveztünk gyerekeknek muzeológiai, néprajzi tábort, melynek keretében a régészettől a népi mesterségekig sok hasznos ismerettel gazdagodhatnak a kisdiákok. Július 22-től fogadjuk a cigánytánctábort, 25-én pedig debütál a szabadtéri színpadunk. □ Mi lesz az ünnepélyes színpadavató programjában? — Az igazi csemege a Ben- kó Dixieland Band 17 órakor kezdődő koncertje lesz, amit viszont nem valami „feszesre fegyelmezett” hangversenyként kell elképzelni. Valójában egy kellemes délutánt tervezünk, ahol felvonulnak a Sóstói Lovasklub fogatai, lovasai, ott lesznek a cigánykovácsok, és mindehhez szól a kitűnő zene. □ Milyen távolabbi terveik vannak a színpaddal? — A nézőtér mintegy ötszáz férőhelyes, a színpad átlagos méretű. Olyan műsorokat szeretnénk rajta bemutatni a jövőben, melyek illenek a múzeumfalu profiljához. Hagyományőrző fesztivál Elsősorban a népzenére és táncra gondoltunk, de esetenként dzsessz- és komolyzenei programok is sorra kerülnének. Augusztus 20-án — már a színpad adta lehetőséget kihasználva — rendezzük meg a hagyományőrző fesztivált. Erre várjuk az énekes és táncos szólistákat, zenekarokat, pávaköröket és a tánccsoportokat, hiszen ez az összejövetel számukra bemutatkozási lehetőség és egyben a szakmai zsűri előtt való megméretés is.--------------Tárca — n erzselő a nyári délután. I Forró szél kavarog a város utcáin, nem kíméli a frizurákat és a nők könnyű nyári szoknyáját. Görgeti maga előtt, majd el-elhagyja a reggel óta felgyűlt szemétdarabokat. A könyvárusok kapkodva óvják portékájukat az újabb szélrohamok ellen. A pattogatott kukorica nem fogy túlságosan. Az üdítőitalos kocsi gazdája is unottan vár a kuncsaftokra, közben szemléli a sétálóutca megszokott nyüzsgését. A fagyialtosnak bezzeg nincs oka panaszra, végeláthatatlan sor kígyózik az üzlet előtt. Az utcaseprő megáll egy pillanatra, megtörli gyöngyöző homlokát, s seprőjére támaszkodva nézi a gondtalan fagylaltozókat. Azok csak ülnek a padokon és átszellemülten nyalogatják kedvenc csemegéjüket. Néha rápillantanak a koldusasz- szonyra, aki már órák óta ül a földön kisgyerekével. Kéren/lt c/~tb- s>\-s>s1wi S> Kutyák csaholnak egymásra, gazdáik változó türelemmel próbálják őket szétválasztani. Borotváltfejű fiatalok kisebb csoportja vágtat át a téren, fittyet hányva mindenkire. Egy lány, gitárral kezében, kitartóan zenél. Próbál néhány forintot keresni. Néha egy gyerek odaszalad, s beledob a gitártokba csekély borravalót. Nyakken- dős úriemberek magabiztosan sietnek az elmaradhatatlan diplomatáskát lóbálva. Szokásos belvárosi délután, zajlik a mindennapi élet. Senki sem figyel arra a kopott- ruhájú kis öregasszonyra, aki csendesen letelepszik egy félreeső pádon. Fáradtnak látszik, arcára mély barázdákat szántottak az évek. Fekete kézitáskájából előhúz egy viseltes zacskót, s kezdi bontogatMI C t/l'T/íll/l tMIMíil/l csak filmet látna az ember, elkezdődik a csoda. A közeli fák lombja suhogni kezd, s az ágak közül csapatostól érkeznek a környék galambjai. Perceken belül élő szőnyegként terítik körül a nénikét. A gitárszó elhal, a sétálók megállnak, mindenkit lenyűgöz a látvány. Az öregasszony feláll, szórja az eleséget az érkező vendégeknek. Láthatóan régi barátság az övék. Ki tudja mikor kezdődött, s hogyan? Eteti szeretett madarait, beszélget velük és közben elgyötört arca kisimul. Láthatóan megbékélt és elégedett lett. Megtalálta a mai magateremtette boldogságot, néhány percre megszűnt számára a külvilág. L assan kifogyott az ele- ség, a néni összeszedte kis motyóját, s ahogy jött, olyan észrevétlen távozott. A galambok elszéledtek, nem volt értelme tovább maradniuk. A sétálóutcában helyreÁllt Sí Gombás Sándor Hétköznapi csoda : . Kiszámlázósdi Réti János A piaci árusok reklamálnak, egyeztető tárgyalások kezdődnek és szakadnak meg, a miniszter válaszaival igyekszik megnyugtatni az érdekelteket. Igen, a számlaadási kötele- zetteség bevezetéséről és annak fejleményeiről van szó, amik az utóbbi napokban belpolitikai slágerhírré váltak a honi tájékoztatásban. Elreteszelni minden kiskaput a nagy kapuk mellett, és fülöncsípni minden ügyeskedőt, aki fondorlatos módon próbál meggazdagodni, naív, mondhatni vígjátékba illő törvényhozói vállalkozás, de minden lelemény latbavetésével kijátszani, megkárosítani az egyébként is ráfizetéses államháztartást, az sem tartozik a leg- hazafiasabb cselekedetek közé. Márpedig ilyen összefüggések, szándékok és indulatok sejthetők az érdek- ütközések hátterében. A legnagyobb baj nem az, hogy számlát kell adni, vagy, hogy nem adnak, hanem, hogy erre nálunk így került sor. Ha ugyanis egy bimbózó demokráciában eluralkodik a bizalmatlanság, akkor az a demokrácia nehezen fog kivirágzani egyhamar. Mert ebben az esetben minden lépés és ellenlépés mögött félreismerhetetlenül a másik oldal iránti bizalom hiánya fedezhető fel: a számlaadásra kötelezett attól tart, hogy kiszipolyozzák belőle még azt a kis hasznot is, ami lenne az üzletén, számiáztató pedig arra gyanakszik, hogy ami jövedelem csak eltitkolható, azt el is titkolják előle. És amíg bizonyos értelemben mindkét oldalon van igazság a feltételezésben, addig nehezen jutunk előbbre. Több mint 100 dolgozóval végez bérmunkát nyugat* ra a Leveleki Konfekcióipari Rt. Képünkön a blézer vasalással kapja meg végső formáját Balázs Attila kel vétele . .. . . -IIS Kommentar ________ Csaholás Cselényi György / gaz a közmondás: amelyik kutya ugat, az nem harap. Sok embert ismerek, akik igencsak szeretnek beszélni, politizálni, a véleményüknek hangot adni. A hírlapíró jó ideig azt gondolta, az ilyen emberek alig várják, hogy nézeteik nagyobb nyilvánosságot kaphassanak. S bizony, szomorúan kellett tapasztalnia, nemegyszer tévedett. A nagyhangú emberek többsége ekkor behúzta fülét, farkát. A véleményüket ugyan mindenről fenntartják, az újságíró jelenlétében is mondják a magukét, szinte le sem lehet őket állítani, de hogy abból valaki egy sort is leírjon, s közzé tegyen, Isten ments...! Már jártam így fodrásszal, mérnökkel, cipésszel, matematikussal, esztergályossal, tanárral.... Megértem egyesek aggodalmát, akik a munkahe/ ff i ny erüket féltvén jobbnak látják, bizonyos dolgokról nem szólni. De akikről én beszélek, azok már komoly egzisztenciát teremtettek maguknak s családjuknak, s olyan szakmai és egyéb tekintélynek örvendenek, hogy bármennyire is mérlegeltem a helyzetüket, úgy véltem, a nyilvánosságra hozott nézetükből nem származhat káruk. Már csak azért sem, mert akik „begáncsolhatnának’’ nekik, azok fülébe a szövegük már régen eljutott, s ha bántani akarnák őket, már régen megtették volna. Szerintem, aki meg van győződve az igazáról, az nem fél a nyilvánosságtól. Aki meg nem, az legyen csendesebb. Annak szűk körben sincs erkölcsi alapja „csaholni". A demokrácia kiteljesedéséhez a törvényi keretek nem elegendőek. Ahhoz az álláspontját bátran vállaló, s a különböző véleményeket megfelelően toleráló egyének sokasága HÁTTFP Kelet-Magyarország 3 1993. július 16., péntek Nézőpont)
