Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-15 / 163. szám

1993, július 15., csütörtök Kelet-Magyarország 7 Megváltozott jogszabályok Nem mindegy, hogy mi az alapja a havi járandóságnak, hiszen a nyugdíj összege így is kevés Nyíregyháza (K. M.) — Az Országgyűlés február 16-án fogadta el a társadalombiz­tosításról szóló, 1975. évi II. törvényt módosító és kiegé­szítő 1993. évi VIII. tör­vényt. A módosítások és kie­gészítések egyaránt érintik a társadalombiztosítás egész­ségügyi és nyugdíjellátásra vonatkozó rendelkezéseit, így az új rendelkezések igen sok nyugdíjba készülő, vagy nyugdíjas éveihez közeledő embert érintenek. Az öregségi nyugdíj össze­gét 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításáig eltelt időszak alatt elért kereset havi átlaga alapján kell megállapí­tani. Mi az alap? A nyugdíj összegének a ki­számításánál azt a főfoglal­kozás keretében elért keresetet, továbbá év végi részesedést, prémiumot és jutalmat veszik figyelembe, amit az átlagszá­mítási időszak alatt — tehát a nyugdíjazás előtt — fizettek ki. Ezeket a kereseteket naptári évenként külön-külön megha­téke az egyes naptári években megegyezik az adott évre irányadó adókulccsal. A nyugdíjalap meghatáro­zásánál a kifizetés időpont­jában érvényes rendelkezések szerint nyugdíjjárulék-köteles kereseteket kell figyelembe venni. Ezek elsősorban: a munkabér, a munkadíj (idő­bér, teljesítménybér, havidíj, túlmunkadíj, bérpótlék, bér- kiegészítés, ügyeleti díj, he­lyettesítési díj), illetmény és ilyen jellegű egyéb kifizetés (juttatás) — ideértve a termé­szetbeni munkabért, juttatást és ennek pénzbeli megváltását (értékét) is —, valamint az átképzési támogatás, a prémi­um, a jutalék, a jutalom, a hűségjutalom, az év végi ré­szesedés, az eredménytől füg­gő részesedés. Ami szintén kereset Ezenkívül figyelembe kell venni a betegszabadság ide­jére járó átlagkeresetet vagy a szabadságmegváltás címén kapott átlagkeresetet. Abban az esetben, ha a nyugdíjjárulékot meghatáro­zott összeg után kellett fizetni, megelőző időre havi 3500 forintot kell figyelembe venni, mivel ez volt a nyugdíjjárulék alapja is. Keresetként kell figyelembe venni még az átlagszámítási időszak alatt, a nyugdíj-meg­állapításnál alapul szolgáló kereset azonos időre járó bale­seti járadékot, továbbá a megváltozott munkaképessé­gű dolgozók foglalkoztatásá­ról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések szerinti keresetkiegészítést. A nyugdíj alapját képező átlagkereset megállapításakor keresetként beszámítják a betegszabadság idejére járó juttatás alapját képező átlagkeresetet is. Ha pedig átlagszámítási időszak alatt a nyugdíjigénylő munka- nélkülieket megillető ellátás­ban is részesült (ezek az 1991. évi IV. törvény alapján járó el­látások), akkor ezeknek az el­látásoknak az alapjánál fi­gyelembe vett (közvetlen vagy közvetett) átlagkeresetet is beszámítják a nyugdíj alapját képező átlagkeresetbe. Amit nem lehet figyelembe venni Nem vehető azonban figye­lembe az átlagkereset kiszá­mításakor a fegyveres erők (honvédség, határőrség), a rendőrség, a Köztársasági Őrezred, a polgári védelmi testület, a tűzoltóság, a bün­tetésvégrehajtási testület, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a vám- és pénzügyőrség kine­vezett polgári alkalmazottai részére a megbetegedésükkor — külön jogszabály alapján — folyósított jövedelemkie- gészítés. Ugyancsak nem ké­pez nyugdíjalapot az a juttatás sem, amely után a nyugdíj- igénylőnek nem kell (nem kel­lett) nyugdíjjárulékot fizetnie. Ilyen juttatás például a meg­bízási, vállalkozási jellegű jogviszony alapján szerzői jogvédelem alá tartozó esetek­ben kifizetett szerzői díj, a munkáltató által természetben az étkezéshez nyújtott hoz­zájárulás, a nyugdíjba vonu­lást követően kifizetett juta­lom — ide nem értve a bányá­szati hűségjutalmat —, a mun­kaviszony, a közszolgálati és közalkalmazotti jogviszony megszűnésével összefüggés­ben adott, külön törvényben meghatározott mértékű (ösz- szegű) végkielégítés is. A nyugdíjba készülődőknek változatlanul segítséget adnak a társadalombiztosítási igaz­gatóságok szakemberei, pon­tosabban a nemrég megválasz­tott nyugdíjbiztosítási önkor­mányzatok tagjai is. tározzák és a naptári evenkent ezt az összeget kell kere- elért kereseteket a magán- setként figyelembe venni. Pél- személyek jövedelemadójával dául: a háztartási alakalma- csökkentik. A csökkentés mér- zottként 1992. április 1-jét Nem „befürdés” — gyógyfürdés Nyíregyháza (K. M.) — Bár ez év március 1-jétől a gyógyfürdők ingyenessége megszűnt, a közgyógyellátás terhére, valamint rehabilitáci­ós céllal, üzemi baleset, fog­lalkozási megbetegedés esetén továbbra is térítésmentesen rendelhetők a tb által támoga­tott gyógyfürdő-szolgáltatá­sok. Mivel a pénz e téren is kevesebb, megpróbálják elér­ni, hogy kedvezményben csakis a valóban rászorulók ré­szesüljenek. A szigorítást tehát elsősor­ban az e téren is fokozódó ármelkedés indokolja, s külö­nösen érvényes ez akkor, ha meggondoljuk, korábban bol­dog, boldogtalan élvezhette az állam nyújtotta kedvezmé­nyeket. Beszélő színek Az ellátások rendelésére háromféle utalványt rendsze­resítettek. Fekete színűt a re­habilitáció, üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés gyógykezelésére, zöldet a köz- gyógyellátott igazolvánnyal rendelkezőknek, pirosat az ál­lapotfenntartás céljára kibo­csátott utalványok mutatnak. A fekete és a zöld utalvá­nyokra a tb teljes áron támo­gatást nyújt, míg a piros utal­ványra fix áras támogatást je­lenti, —, vagyis az állapot­fenntartásra igénybe vett gyógyfürdői szolgáltatások tényleges ára és a tb-támo- gatás különbözetét — meg kell térítenie a fürdőzőnek. A gyógyfürdőellátást igény­lő személy részére utalványt rendelhet például rehabilitáció keretében — üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés esetén — a reumatológus, fizi­koterápiás és mozgásszervi re­szakorvos javaslata alapján a háziorvos is adhat ki beutalót. A reumatológus és rehabili­tációs szakorvos mindhárom tári évben két kúra rendelhető. A gyógyfürdői utalványokat a tb megyei igazgatóságai adják ki a működési területükön habilitációs szakorvos, cso­portos gyógyúszásra, 18 év alatti gyermekek részére az il­letékes szakorvos, csecsemő- és gyermekgyógyász, moz­gásszervi rehabilitációs, ifjú­sági ortopéd gyermekgyó­gyász, gyermekneurológus, gyermekgyógyász kardioló­gus, reumaszakorvos, hema­tológus, gyermeksebész, trau- matológus, tüdőgyógyász. Háziorvos is írhat Egyéb esetben bármely esetben felírhat utalványt. Ha a háziorvos szakirányú végzett­séggel rendelkezik — ő maga, javaslat nélkül — felírhat gyógyellátást. Gyógyúszásra viszont a házorvos nem adhat beutalót. E megkötés alól kivé­tel a házi gyermekorvos. Kúrára szólnak a jegyek A kezelést kúraszerűen kell rendelni. A beutaló 12 hó­napig érvényes, de a kezelést a kiállítást követő egy hónapon belül el kell kezdeni. Egy nap­praktizáló orvosoknak. Fontos tudni, hogy a gyógykezelésre kiadott, a tb részéről támoga­tott utalványokat csak azokban a gyógyfürdőkben lehet bevál­tani, amelyekkel az intézmény már szerződést kötött. A szer­ződés feltétele, hogy a gyógy­fürdő az ellátások közül leg­alább négyfajta szolgáltatásra alkalmas legyen. A fürdőjegyek ára — akár­csak bármié manapság — egy­re növekszik. Az igazi az len­ne, ha a beteg ebből minél ke­vesebbet érezne meg. Kiegészítések Nyíregyháza (KM) Az áfakulcsok tervezett és beha­rangozott emelésének híre joggal borzolja a kedélyeket. Elsősorban azért, mert beve­zetésének eredményeként je­lentősen emelkednek majd az árak, növekednek a kü­lönféle kiadások, költségek. Ennek levét pedig már nem csak a szegényebbek, az ala­csony keresetűek, hanem a jómódúak is isszák. Mind­ezek magyarázzák, hogy a kérdéssel foglalkozó tör­vényjavaslat körül élénk vita bontakozott ki a parlament­ben is. Legutóbb az Ország- gyűlés szociális bizottságá­nak tagjai tárgyalták a témát, s keresték az áfaemelés kompenzációjának, ellensú­lyozásának módjait. Elképzeléseik, javaslataik szerint a havi kiegészítések helyett inkább egyszeri kom­penzáció segítené jobban a rászorulókat. E tárgyban nemrég két módosító indít­vány is született. A képvi­selők mindkettőben azt java­solják, hogy a havonta jut­tatandó két-háromszáz forint helyett csak egyszer, de na­gyobb összegben kapjanak támogatást a kisnyugdíjasok, illetve a kiskeresetű embe­rek. A nyugdíjasoknál ez például azt jelentené, hogy a tízezer forintnál kevesebb havi járandósággal rendel­kezők 1500, míg a 10 000 és 11 300 forint közötti nyug­díjjal rendelkezők 1000 fo­rintot kapnának egy összeg­ben. A kompenzációt, — az áfaemelés augusztusi élet­belépését feltételezve — a parlament szociális bizott­ságának véleménye szerint- már az augusztus végi nyug­díjjal kézhez kaphatnák az érintettek. Kirándultak az öregek Nyíregyháza (KM) — A nyíregyházi Széchenyi úti nyugdíjasklub tagjai két au­tóbuszt is megtöltöttek azon a kiránduláson, amelynek során június 17-én a megye szatmár-beregi vidékére lá­togattak el. Először Ger- gelyiugomyán álltak meg, hogy megtekintsék a Tisza- parti strandot és a sok szép, fából épült nyaralót. A kö­vetkező állomás Szatmár- cseke volt, ahol a temetőben Kölcsey emlékművét koszo- rúzták meg az idős emberek, majd a helyi múzeum kö­vetkezett. A kirándulók meg­tekintették a túristvándi ví­zimalmot, a fehérgyarmati 1970-es árvízi emlékművet, valamint az 1400-as években épült, s ma is kitűnő hangon megszólaló orgonával rendel­kező református templomot. A látnivalók sorravétele után kiadós, finom ebéd kö­vetkezett, aminek előterem­tésében a klub vezetője, Ma­kara István és kedves fe­lesége, Ilonka jeleskedett. A Széchenyi úti nyugdí­jasklub tagjai azóta már kipi­henték az út fáradalmait, s gyakran emlegetik azokat az élményeket, amelyekben a kirándulás révén részük lehetett. Miért késik a nyugdíj? Nyíregyháza (K. M.) — A filléreiket számolgató nyugdíjasok egy része mos­tanában egyre többször kér­dezi: miért oly soká, a hónap vége felé érkezik meg já­randóságuk? Amint az il­letékesek, a posta és a tár­sadalombiztosítás tájékoz­tatójából kiderül, szerintük szó sincsen késésről. A postánál lecsapódó pa­naszok kiindulópontja az a vélekedés, hogy a társada­lombiztosítás már a hónap elején átutalja a szükséges összeget. A nyugdíjasok ezért sem értik, miért jut el hozzájuk késedelmesen a pénz. Csak nem a posta ül rajta hetekig? A Magyar Postánál ezt a vádat igaztalannak tartják, s mint képviselőjök újságírói kérdésre elmondta: ők a jog­szabály előírásai szerint jár­nak el. A tb-törvény ugyanis kimondja, hogy a nyugdíj havonta, utólag esedékes. Azaz akkor sem érhetné szó a ház elejét, ha csak az utol­só munkanapon fizetnék ki a megítélt összeget. Ezt persze a posta nem győzné kellő időben teljesíteni, s az oly­kor likviditással küszködő tb sem egy összegben, hanem két részletben utalja át a pénzt. Bár nem jellemző, de előfordul az is, hogy a posta akkor is kiviszi a nyugdíja­kat, ha a tb befizetése késik. A nyugdíjfizetés időpontjá­ról minden évben naptárt készítenek, amit előzetesen megküldenek az érintettek­nek. A jövő éviről már meg is kezdődtek az egyeztetések. (A Vasárnapi Hírek nyo­mán.) Napfény Otthon épült Az Evangélikus Geron­tológiai Egyesület 1990-ben abból a célból szerveződött, hogy egy, Magyarországon eddig még nem ismert, ezért különlegesnek mondható öregek otthonát hozzon lét­re, amely egyesíti az igényes szálloda és a kórházi belgyó­gyászati osztály szolgáltatá­sait. A kulturális és lelki igények kielégítésével kie­gészülve olyan szakszerűen megszervezett komplex öregellátás valósul meg, amely az elmagányosodás, kiszolgáltatottság, a szinte állandó depresszióra ítélt egyedüllét helyett az idős ember életét egy talán nem is remélt színvonalra emeli. A Napfény Otthon építé­sére az egyesület az érdi ön- kormányzattal karöltve ala­pítványt hozott létre, így az elképzelésből nem kis mun­ka árán, de valóság lehetett. Az építkezés tavalyelőtt kezdődött meg Érden, a kiszolgáló részlegeket, il­letve otthonokat tavaly év végén már át is adták, a kertet pedig tavasszal alakí­tották ki. Jólesik a gyógyvíz, no meg egy kis beszélgetés... Balázs Attila felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents