Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-14 / 162. szám
Kelet-M agyarország 7 Higiénia az üzletekben Alapvetően fontos higiéniai problémák miatt fordulok önökhöz. Minden lakost érint, mégsem foglalkoznak kellően vele. Elsősorban az élelmiszerüzletek bevásárlókosarainak használatával kapcsolatban lenne néhány észrevételem. Általában a földön tologatják a vevők, eladók is. Sok helyen van ugyan egy állvány, de az egyik pénztártól a másikig csúszva kerül oda. A kenyerek nagy része gurulós állványon van (ami jó), de sok péksütemény nagy műanyag- iádákban érkezik és ezeket — egymás tetejére is rakva —, szintén a talapzaton csúsztatják a helyükre. Ugyanígy bánnak a felvágottakkal, kolbász-, és húskészítményekkel is. Több boltban ugyanazzal a késsel vágják a felvágottat, amivel a tőkehúsokat. Mivel a felvágottakat úgy esszük, ahogy kapjuk, fennáll a fertőzés veszélye. A kosarak belsejét ugyan időnként áttörlik egy kendővel, de ez nem fertőtlenít, a külsejét ritkán mossák meg. Az utcáról a lábbelikkel bevitt szennyeződés, a kövön való tologatás és az egymásba rakás következményeként a kosarakba kerülhet. így került az én péksüteményemre is egy állati végtermék. Sokszor a csomagolópapír csak részben fedi az árut, például a péksütemény harmada kikandikál a zacskóból. Nem az a kis összeg bánt, véletlen hibák mindenütt lehetnek, ez sajnos, azonban nem véletlen. Nem csak az a termék szeny- nyezett, amin látható is. Egy üzletben hiába szólok, egy vevőért nem változtatnak módszeret, pedig mindenkinek érdeke, mégha közömbösek is vagyunk iránta. Nagy Istvánná Nyíregyháza, Kossuth u 10. Autólopás Kisvárdán az autólopás már- már mindennapos. Áprilisban eltulajdonították a miénket is. Mivel a rendőrségen nem tudták, merre keressék, a családunk fogott össze. A roncsaira négy hét után találtunk rá, de a rendőrség még mindig nem tudott semmilyen nyomon elindulni. Folytattuk a keresést, és tanúk segítségével meg is találtuk a tetteseket. A rendőrség házkutatást tartott náluk, meg is van az alkatrészek egy része, a többit eladták. Azt gondoltuk, innen már egyenes az út a bíróságra, ahol megindíthatjuk a kártérítési pert, azonban az igazi kálváriánk most kezdődött. A házkutatás után a nyomozók azt mondták, legyünk türelemmel, már csak a jegyzőkönyveket kell összeszedni és vádat emelnek az ügyészségen. Egy hónap múlva pedig közölték, kevés a bizonyíték, s nem biztos, hogy megkapjuk a kártérítést. Nemrég kaptunk egy levelet, miszerint az ügyet felfüggesztik bizonytalan időre, mert az egyik tettes Németországba utazott. Azt állítják, nem tudják értesíteni, hogy térjen haza a tárgyalásra. Ez ma, amikor van telefon, telefax, lehet küldeni táviratot — felháborító kifogás. Oroszné Tóth Ilona Kisvárda, Tompos úti lakótelep 11. Locsolás Sok embert érintő probléma megoldását kérem Önöktől. Gyakran járom a várost és megdöbbentő, ahogyan egyes emberek pazarolják a vizet, ejektoros kútból locsolnak akár több ezer liter vizet is. Borbányán a temető a Béke utcában van, ahol a 8-10. számú ház mezsgyéjén van a kút, itt sokszor napokig fent van a slag, mert két ház lakói hordókba engedik a vizet. A Pipacs út 3. szám előtti kútból gyakran kocsit mosnak, mint a Béke utca 38. szám tájékán, vagy locsolnak. Hasonlót láttam a Szőlő utca közepén is. Felháborító, hogy már jelentették a városházán és a helyi vízműnek is, de nem történt semmi. Az egyik ember tehát fizeti a 60 és 80 forintos vizet, más meg ingyen használja. A város pénzét könnyű herdálni.... Sok kiskeresetű ember fizet 3-4 ezer forintot a locsolásért (vagy elhasznál 60-80 liter vizet, aki nem tudott rákötni), de becsületes és nem ilyen. A város és a vízmű miért nem ellenőriz és büntet? Teljes név és cím Kirándulás SzatmárBeregben A Fegyveres Erők és Testületek Nyugdíjas Klubja évi programjának megfelelően szűkebb hazánk szépségével ismerkedett a napokban. Kirándulásuk alkalmával meglátogatták Túristvándiban a műemlék jellegű vízimalmot, Szatmárcsekén a Kölcsey-em- lékszobát és ellátogattak a temetőbe, ahol tisztelegtek a Himnusz költőjének sírjánál, majd Tiszacsécsén a Móricz- emlékházat nézték meg. Vásá- rosnaményban a XX. országos Fafaragó Tábor anyagával ismerkedtek, ahol Smidt Sándor fafaragó önálló iparművész kalauzolásával gyönyörködtek a kompozíciókban. Az erdélyi motívumokat magán hordozó „násznép kompozíció” különösen megnyerte a csoport tetszését. Tudták, de most ismételten és személyesen győződtek meg róla, hogy e táj Szat- már-Bereg legszebb tája. Kirándulásukat nagyban segítette a megyei rendőrfőkapitány úr, amelyért ezúton is köszönetét mondanak. Becző Pál Nyíregyháza Az egyéni munkaszerződésről (1. rész) Nagy Mihály Nyíregyháza — Az új munr katörvény szabályait már egy éve alkalmazni kell, de azóta sem alakult ki az egyéni munkaszerződések megkötésének gyakorlata. A megállapodásokat nem mindig megfelelően és nem mindenütt foglalják írásba. Ez gyakran vezet utólagos vitákhoz, perekhez. A munkáltatók egy része nem törekszik a munkaszerződés írásba foglalására, némelykor a munkavállalók sem a kiszolgáltatottságuk miatt. Pedig a törvény szövege egyértelmű: „...minden öt napot meghaladó munkaviszonyt írásba kell foglalni”, attól függetlenül, hogy azt határozott vagy határozatlan időre kötötték. A törvény azt is előírja, hogy mit kell és mit lehet az egyéni munkaszerződésben kikötni. Ebben a tekintetben különbség van aszerint, hogy a munkáltatónál van-e hatályos kollektív szerződés. Arról adunk most tájékoztatást, hogy mit kell és mit lehet az egyéni munkaszerződésben kikötni. Elsősorban minden egyéni munkaszerződésnek tartalmaznia kell az ellátandó munkakört, amit mindkét fél számára egyértelműen, konkrétan kell megjelölni. Például a „segédmunkás”, „betanított munkás” meghatározás nem felel meg ennek a feltételnek. Változó munkakört vagy változó munkahelyet kikötni nem lehet (azonban a munkáltatónak joga van a munkavállalót két hónapi időtartamra más munkahelyre kirendelni, illetve más munkakörben foglalkoztami). Az első esetben a munkáltató köteles a munkavállaló részére megtéríteni a más munkahelyre való kirendelés miatt keletkezett többletköltségét. A második esetben a munkavállaló átlagkeresete nem lehet kevesebb, mint amit az eredeti munkakörében kapott. A felsoroltak nem érintik a munkáltató kiküldetési jogát. Annak sincs akadálya, hogy a felek évi három havi kirendelésben és magasabb mértékű díjazásban állapodjanak meg. A munkavállaló személyi besorolási bérét akkor is meg kell határozni, ha kizárólag teljesítménybérben foglalkoztatják. Erre azért van szükség, mert a személyi besorolási bér alapja lehet a különböző pótlékoknak. Az állásidőre például a munkavállalót legalább a személyi besorolási bére illeti meg. Mint ismert, a bértarifarendszer alkalmazása megszűnt. A jogszabály úgynevezett minimálbért határoz meg, és a felső határt nem korlátozza, így a felek akár évi tizenöt havi munkabérben is megállapodhatnak. A minimálbért feltehetően a „szakmai minimálbér” fogja felváltani. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében a minimálbéren aluli kikötés érvénytelen. Meg kell állapodni az alkalmazott bérformában és a munkabér kifizetésének konkrét napjában, ami havibér esetében legfeljebb a tárgyhónapot követő tizedik nap lehet. A bérforma lehet óra-, napi-, heti-, vagy havibér, illetve teljesítménybér. A teljesítménybér lehet egyenes darabbér, normaidőbér, illetve alapbérrel kombinált teljesítménybér. Bérpótlékot a munkaszerződésben akkor kell kikötni, ha a munkavállaló az átlagostól eltérő időben, mértékben és körülmények között végzi a munkáját. Ebben az esetben meg kell határozni a pótlék jogcímét és annak mértékét. A törvény ugyan szabályozza a műszakpótlékot, de a felek attól magasabb mértékűben is megállapodhatnak. Általános szabályként meg kell említeni, hogy a törvényben előírt mértéknél magasabbat ki lehet kötni, de alacsonyabbat nem. Ha a kollektív szerződés pótlékot nem ír elő vagy a felek ilyenben nem állapodnak meg, azt utólag kikényszeríteni nem lehet. (A 2. részt július 21-én ugyanezen az oldalon közöljük.) Szerkesztői üzenetek Fekete Árpád, Vásárosna- mény: Amennyit nyugdíjasként (biztosítottként) dolgozott, annyi ideig jogosult táppénzellátásra. Ha munkavégzéssel kapcsolatos a balesete, a biztosítási időre tekintet nélkül keresőképtelensége végéig jogosult táppénzre. Ezt az igényt a munkáltatójánál kell bejelentenie. Susánszki Mihály, Tisza- vasvári: A törvényben megadott határidőt sajnos, elmulasztotta. Mivel ez a határidő jogvesztő volt, a segítő szándékok ellenére sem lehet mit tenni. Tóth Ferencné, Nyíregyháza: A közalkalmazott részére az alapszabadság (húsz nap) negyedét, vagyis öt napot a kérésének megfelelően kell kiadni. Ezt az igényt azonban a dolgozó harminc nappal korábban köteles bejelenteni. Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó Álom a parkban Balázs Attila felvétele Sovány búzatermés Munkában a kombájn Búj (KM — TMI) — Pár éve aratáskor pezsgett a határ, gépek sürgölődtek az aranyló búzatáblákban. Most elmúlt Péter-Pál, aratási idő van, de a húsz aranykoronás buji földeken alig látni embert és gépet. Morgolódik is Szulics Imre, a buji Új Elet Mező- gazdasági Termelő és Szolgáltató Szövetkezet elnöke a szánalmas termés miatt. Húsz-huszonöt mázsa sincs egy hektáron. Épp akkor égette a gabonát a legnagyobb aszály, amikor a legtöbb víz kellett volna. Az elmúlt hetek esőit szomjasan itta be a föld, por- lik megint, soványka a rozs, de megéledt a kukorica... Úgy tetszik, á tavalyi szárazság után (20 millió forint kárt okozott a szövetkezetnek), most sem könyörült meg az ég a gazdálkodókon. Mindenütt ez a legnagyobb baj: a pénztelenség és megőrzött reményeket is tönkretevő aszály. Veszteséges a csorda — Tőkénk nincs, hitelt senki nem adott nekünk, pedig lejártam a lábam érte, de egy négyzetcentiméter föld sem maradt vetetlen. Erre azért büszke vagyok, bármennyi a gondunk — mondja, amíg járjuk a határt. A régi, híres téesz átalakult, most félezer tagja van, mindössze húszán léptek ki. Harminc-negyven tag kivitt 150 hektár földet, a részaránytulajdon összesen 1250 hektár. Kárpótlásra kijelöltek 14 ezer aranykorona-értékű szántót, rétet, gyepet. Az utolsó talpalatnyinak is birtokosa lesz, mert jó föld és közel van Nyíregyházához. Gazdálkodnak az emberek, más megélhetési lehetőség úgysincs a 2700 lelkes faluban. A tagok közül mindössze 125-en dolgoznak a szövetkezetben, a többi nyugdíjas vagy munkanélküli. A szövetkezet 1300 hektár földet használ, azon tavaszi kalászosokat, búzát, kukoricát, napraforgót termel. Csordája épp delel, amikor odaérünk. — Százharminc darab li- mousin húsmarha. Egyértelműen veszteséges, mert éves hozama egy borjú és a trágya, nem fedezi a költségeket. El akarjuk adni... — magyarázza az elnök. Addig nem számított ez, amíg volt hitelük, melléktevékenységük, 2100 hektár szántójuk és magas fokon, tőkeerősen gazálkodtak, de most már nem bírja el a szövetkezet a marhatartás terhét. Pihenő gépek A felszámoláshoz az is hozzájárult, hogy a parlament döntése alapján a legeGalambos Béla felvétele löket felosztják. Csodálkoztak ezen nagyon a gazdálkodáshoz értők: a legelő még a zsellérkorszakokban is a falué, vagyis a közösségé volt! A kaszálót (rétet) is felosztják, hát hová hajtsa majd legelni az állatokat, akinek nincs legelője, rétje? — Nagy vita lesz ebből, verekedés — jósolja egy koros gazda, aki útközben csapódott hozzánk. — A jószágnak nem tudom megmagyarázni, hogy az a fűcsomó ott már András szomszédé... Nem tudom, mi a szomorúbb, ez a nagyon laikus törvény vagy a gépállomás látványa: a színek alatt, az udvaron pihen a sok gép a nyári munka dandárjában. Csak néhány dolgozik kint a földeken. — Azért írtuk bele a nevünkbe a szolgáltatót, mert a fölös kapacitásunkkal az egyéni gazdáknak, meg a licitálás után egyéni gazdálkodásba belefogó tagjainknak szolgáltatást nyújtunk. Nincs nekik növényvédelmi gépparkjuk, szárítójuk, raktáruk, szaktanácsadóik. Ezeket mi adni tudjuk, erre terelt minket az élet—mutatja Szulics Imre az egyik Rába Steigert, ami kis parcellán megfordulni sem tud. Ma a faluban 46 nagy traktor van a gazdáknál, számuk gyorsan szaporodik. Egyre kevésbé lesz szükség arra, hogy a szövetkezet talajmunkát végezzen. Egy Rábát el kellene adniuk, de hát senkinek nem kelt... Az aszályt még kibírják Bérbe adták a lakatosüzemet, a varrodával már megjárták, mert a nyíregyházi Eritex Bt. még a dolgozókat sem fizette ki, nemhogy a több százezer forint bérleti díjat. A műanyagüzem tönkrement, mert nincs piac, viszont jól fejlődik a forgácsolóüzem, amit az ott dolgozók 1991-ben vállalkozásba vettek ki. — Most tizenketten vagyunk, gépi alkatrészeket forgácsolunk — mondja Liszkai Zoltán, a GépForg Kft. ügyvezető igazgatója. — Főleg fogaskereket gyártunk bérmunkában, de minden mezőgazdasági gépalkatrész készítését elvállaljuk egytől száz darabig, amire a mi gépparkunk alkalmas. Egy fillér forgótőke nélkül kezdtek dolgozni, senkinek sem tartoznak, tagjaik bruttó 16-22 ezer forintot keresnek. Folyamatosan van munkájuk, biztonságban vannak, nem úgy, mint a szövetkezet. Az napról napra él, mint a szegény ember. Jövőtlen, akárcsak a többi a megyében. Zömük kibírja az aszályt is, de azt már nem fogja, hogy ha a szövetkezeti törvény módosítása ismét lehetőséget ad az üzletrész kivitelére. Mert akkor végképp szétszedik a szövetkezeteket... 1^93 * J4 ^ Jogásszemmel
