Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-14 / 162. szám
1993. július 14., szerda HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 A tehénben még jó a tej Szabolcsi gazda a tejterméktanácsban • A minisztériumi íróasztal szaga Tejtermék-bemutató Balázs Attila felvétele Kincs, ami nincs Nyéki Zsolt j j ollandiai gyakorlatuk- ii ról pár napja hazaérkezett ifjú, nyíregyházi kertésztanulók összegezték tapasztalataikat a közelmúltban. Jellemző, hogy szakmai szempontból legnagyobb élményeik közé tartozott a zöldség- és gyümölcsfélék biztonságos értékesítési lehetősége, a kiegyensúlyozottan működő piaci mechanizmus. A holland kertészek számunkra elérhetetlennek tűnő szervezettségét látva a szabolcsi szakemberek körében csak a csalódottság érzése fokozódik. Térségünkben idén már két gyümölcsfajta keserítette meg a termesztők életét, a köszméte és meggy kudarcai után most az alma piacának szurkol minden bennfentes. Am a marokba szorított hüvelykujj kevés a boldoguláshoz, Szabolcs egykori aranyáért többet kell tenni. Az ennek érdekében létrehozott Almatermesztők Szövetsége igen nehéz körülmények között próbálja meg célkitűzéseit megvalósítani. Jelenleg a rendelkezésre álló piacok felvevő kapacitása mélyponton mozog, eladni szinte csak a mesebeli mosolygó almát lehetséges. Ismerve a tényt, hogy korukat tekintve megyénk almaültetvényeinek nyolcvan százaléka húsz év fölötti, ilyen minőség produkálására egyre kisebb az esély. Az új fajtákkal megvalósítandó új, intenzív telepítéseket csak elodázni lehet, elkerülni nem. Ennek lebonyolításában vállalna koordináló szerepet a szövetség, de az akadályozó tényezők között előkelő helyen szerepel az almatermesztésből megélni akarók érdektelensége is. Elgondolkodtató, hogy egy ötvenmá- zsás terméssel számoló gazda évente pár száz forintot képtelen kiadni éppen a biztosabb megélhetésének érdekében. Pedig egyre inkább be kell látni, hogy az egységes koncepció kialakításásban, a piacok megszerzésében az oda-vissza áramló információ értéke csak később testesül meg. Ennek nagyságáról ma még a hiányából eredő veszteségek adnak némi képet. Hétfőn nyílt meg az érkerti gyógyszertár, ahol 900 féle gyógyszer és gyógyíermék kapható Balázs Attila FELVÉTELE Kommentár A rokonok földjén Nyírvasvári (KM) — Az Országos Tej Terméktanács nemrégiben lezajlott küldött közgyűlésén a tisztújítás során a tíz-tíz termelőből és feldolgozóból, valamint egy fogyasztóból álló 21 tagú elnökségbe megyénkből Hildák Mihály nyírvasvári magángazdálkodót, a megyei Agrárkamara Tejtermelő Tagozatának elnökét is beválasztották. A tejterméktanács elnökségének az egyedüli magángazdálkodó tagjával a mindenképpen megtiszteltetésnek számító választási eredményről, és az e tagsággal járó feladatokról beszélgettünk. — Azt, hogy rám esett a választás, elsősorban annak köszönhetem, hogy az országban egyedülállóan, a megyénkben termelt mintegy 100-120 millió liter tej közel 50%-át magán-, kisgazdaságokban állítják elő. Másodsorban annak a munkának az elismerését látom benne, melyet a megyei Agrárkamara magán tejtermelőket összefogó szervezetén belül végzünk. □ Milyen szervező munkát végez a tejtermelő tagozat? — Közel két éve alakult meg az Agrárkamara magán Tejtermelő Tagozata, melynek gyakorlatilag minden településen, tejbegyűjtői körzetenként van egy képviselője. Időszakonként ezeket a képviselőket tájékoztatjuk, s így rajtuk keresztül a termelőket, az aktuális jogi, adózási, szakmai és vállalkozási kérdésekről. Ma már közel 3000 termelővel állunk kapcsolatban. A munkát 5 fős vezetőség irányítja. Úgy érzem, túljutottunk a kezdeti nehézségeken, megismertük egymást, ismerjük egymás gondjait, tudjuk mit akarunk. □ Mit tart az új tisztségével összefiggően fontos feladatának? — Tudomásul kejj venni, hogy a társadalmi-gazdasági változások a mezőgazdaságban is számtalan feszültség forrását jelentik. Az előrelépés csak a piacképes áru előálFöldárverések Nyíregyháza (KM) — Eperjeskén is július 15. a licitálás napja. A polgármesteri hivatalban 75 hektárra tehetnek szert ezen a napon, az aranykorona-érték megközelíti az 1400-at. Kispaládon július 16-án árverezik a földet. A kultúr- házban délelőtt tízkor kezdődő liciten 110 hektár 1350 aranykorona-értékű föld kerül kalapács alá. Nyírmadán is július 16. az árverezés napja. Itt 80 hektárnyi területre licitálhatnak a kultúrházban délelőtt tíz órától, a kijelölt gyümölcsös, erdő és három tábla szántó aranykorona-értéke meghaladja az ezret. Vállajon a július 19-én délelőtt tíz órára kitűzött licitre háromszáz hektárnyi területet jelölt ki a kárrendezési hivatal. A terület aranykorona-értéke majdnem négyezer. Nyírkátán közel 150 hektár földre licitálhatnak július 19-én délelőtt tíz órától a művelődési házban. A sok kis táblából álló terület összaranykorona-értéke megközelíti az ezret. lítása lehet. Tejre fordítva ez azt jelenti, hogy minőségi tejet kell termelni, mert a feldolgozó csak ebből tud a fogyasztónak is megfelelő terméket előállítani. Sajnos a kistermelők zöme ma még nem tud extra, vagy I. o. tejet produkálni. Bár a tehénben — ha nincs valami probléma — a fejés pillanatában ez rendelkezésre áll! Sok a szakmai hiányosság, nem megfelelő a kifejt tej kezelése, kevés helyen megoldott a tej azonnali hűtése, no meg van aki még mindig a ,Jkútágast” is megfeji, van ahol 10-15% vizet is kimutatnak a műszerek. Feladat tehát a minőségi tejtermelés elősegítése. Emellett rendkívül fontos, hogy a tejtermelés jövedelmezősége rendkívül alacsony. Számításaink szerint nagyüzemben 25-26 forint, kisüzemben 20-22 forint egy liter tej önköltsége, ha mindent valós értékben összeszámolnánk. Reális értékviszonyokat kell tehát teremteni. O Hogyan vélekedik a közelmúltban megjelent földművelésügyi miniszteri rendeletről, mely szerint 22 Ft-os extra tejnél literenként IfO forint, a 20 forintos I. o. tejnél 1 forint támogatást kap a termelő? — Őszintén szólva felemásak az érzéseim. Nagyon jó, hogy végre az állam is táA kaszinók, a játékkaszinók is, mindig olyan fé- lően vigyáznak a jó hírükre, mint az eladólányok, vagy a szépasszonyok. Ezt az alkalmazottak szakmai- tudása, személyes imázsa, spontán pszcihológiai ráér zése teremti meg. Nem kell ahhoz izom- pacsirta kidobólegény, hogy az oda nem illőnek ne legyen kedve bemenni. A bejáratnál lévő szolgálattevők is tudják, hogy senki sem szereti, ha bármely játékában megzavarják. Ilyenkor eltűnik arcukról a kötelező keep smiling (mindig mosolyogj!), mint az egyiptomi szfinxről az évezredek homokviharaitól. Még egy szó sem hangzott el, de a delikvens már érzi, hogy ezzel a fagyos tekintettel nem az örömüket akarják palástolni az előtte állók. A homo sapiens (értelmes ember) és a homo ludens (játékos ember) mindig mindenkiben egységes egész. Ennek ellentmondani látszik, amikor az értelmet meghaladja az, hogy veszíteni tudjon valaki. Illetve tud, mert a taxiköltséget az otthoni spór- kasszából előhalászott nyerspénzzel rendben kifizeti. A mogatja a tejtermelést, de ugyanakkor a kistermelő gyakorlatilag kiesik a körből, hiszen az általa előállított meny- nyiséget, no meg a tejbegyűjtés jelenlegi láncolatát figyelembe véve kizárt, hogy ilyen kiváló minőségű tej kerüljön ki a tejcsamokból. Kezdeményeztük is ezért a földművelésügyi miniszter úrnál, hogy a kistermelők zöme által előállított fizikai I. o. minőségű tejnél 1 Ft/1 állami támogatással javítsanak a felvásárlási áron. Sajnos, az Agrár- rendtartási Hivatal javaslatunkat nem támogatta, összefogást javasol a minőségi tejtermelés feltételeinek megteremtése érdekében. Értem én, hogy alapjában véve ez lenne a jó, de kérdezem: miből? Az egy-hárörti tehenet tartó gazda örül, ha megél, hiszen nem egyszer ez az egyetlen bevételi forrása. Nagyobb állatlétszámot tartók meg még nem nagyon vanftak. Kicsit íróasztalszagúnak érzem a választ. ö Most ugyan a megyei tejipari vállalat saját kockázatára emeli a felvásárlási árat — a fizikai első osztályúért literenként 16,40-et ad, de ha a komplex minősítés szerint ennél jobb a tejminőség, úgy 17- 18 forint is elérhető —, ám érdekelne, vannak-e vitáik a tejfeldolgozókkal? baj ott kezdődik, ha saját magának sem ismeri be, hogy nem nyert. És minél görcsösebben akar nyerni, annál biztosabb, hogy megint veszíteni fog. A játék lényege az, hogy mindig időben kell tudni felállni. És ez az élet minden területén igaz. Idejében kell felállni a borral megrakott asztaltól éppen úgy, mint az íróasztaltól. Soha ne a lealert (kártyale - osztót) szidjuk, ha 19-nél ráhúzhatunk még egy lapot, mert bizony itt nagyon kicsi az esélye a 21-nek. Ha fuccs- ba mentünk, vigasztaljuk magunkat azzal, hogy ez is benne volt a pakliban. A krupiénak, aki a dealerhez hasonlóan bevarrott zsebbel játszik, az a dolga, hogy a játékot irányítsa, a téteket nyilvántartsa, a veszteségeket beszedje, a nyereményeket kifizesse. Ízlése nem tudja fa— Egyértelműen igen. Ugyanakkor tudjuk, mi az ő lehetőségük, tisztában vagyunk azzal, hogy mi sem vagyunk mindenben feddhetetlenek, hogy csak a tejvizezés kérdését említsem. Korrekt partneri kapcsolatra törekszünk. Fontos eredménynek tartom a közelmúltban történt megállapodást, miszerint a mintavételnél a termelőnek is jelen kell lennie, azt igazolnia is kell. De ugyanígy megvitattuk a felvásárlási ár emelhetőségének lehetőségeit. Úgy érzem ennek is köszönhető, hogy a megyei tejipar emelte az árakat, ha nem is az általunk elvárt mértékben. Remélem a többi feldolgozó, a Beregtej és Tiszatej meglépi ezt. H A nagyüzemekkel milyen a kapcsolatuk? — Úgy érzem, kevés kivétellel nagyon jó. Tény, hogy az ő lehetőségeik is nagyon beszűkültek. Nem tudják már azt a segítő, támogató tevékenységet végezni, amit eddig tettek. Ma már mindennek ára van, amit kemény forintokkal kell megfizetni, legyen az takarmány, szalma, avagy szakmai tanácsadás. Szeretném, ha megyénk minden tejtermelőjét, függetlenül attól, hogy kis vagy nagyüzem, számukra is elismerten képviselném a Terméktanács Elnökségében. Igyekezni fogok minden termelőt megkeresni, de addig is szívesen állok bármely termelő társam rendelkezésére. d Tudomásom szerint közel két éve alakult a megyei Tej- tanács, mik a tapasztalatok? — Működik is, meg nem is. Meggyőződésem, hogy szükség van helyi érdekegyeztető fórumra. Budapestről nem lehet mindent látni és igazgatni! A gondjainkat, lehetőségeinket mi ismerjük. A megtermelt tej nagyrészét az itteni kereskedők adják el a megyében élő fogyasztóknak. Remélem az Országos Tej Terméktanács is látja majd, s eredményesen támaszkodik a megyék érdekegyeztető fórumaira. vorizálni a vöröset, vagy a feketét. A pókerban a játékmesternek soha nem fog felszaladni a homlokára a szemöldöke, ha valaki két-párral üti el a nagy bankot. Akkor sem, ha netán előtte tercet, netán flösst is visszadobtak. A kaszinó alkalmazottainak általában soha semmin nem illik csodálkozni. Azon sem, ha az outsider any- nyit nyer, hogy talicskával tolja haza a pénzt. Bár a játékkaszinók történetében ezek olyan ritkán fordulnak elő, hogy szinte soha, de miért ne történhetne meg pont Nyíregyházán? Tényleg, miért ne? Még nekem is kedvem támad egy Black Jack-hez. A 19-re természetesen én is ráhúzatok még egy lapot, és Krúdyval vigasztalódom. A nyerőknek fázékony és tervtelen az álma. A vesztes játékos tud csak szépeket és elringatókat álmodni. Balogh Géza A miniszterelnök itt és itt járt..., a köztársasági elnök külföldi útján ezzel és ezzel találkozott..., — ha léteznek hírek, melyek halálra untatják az újságolvasók, vagy tévénézők többségét, hát akkor e fentiek azok. Mi ugyanis a találkozó tényén túl arra is kíváncsiak lennénk, hogy mi történt a protokolláris események előtt, s után. Ad abszurdum: mosolyogva, vagy összehúzott szemöldökkel fogtak vajon kezet, megtárgyalták-e a dunai haljárást, elújságolták-e a múlt heti víkend szép pillanatait, tokaji furminttal, vagy rajnai rizlinggel koccintottak-e..., szóval miképpen társalogtak, ridegen, vagy barátsággal? Nos, mindezekről a legritkább esetben szólnak a híradások. Vasárnap este azonban egy kisebb csodát láthattunk. Á tévé A Hét című műsorában Göncz Árpád keleti rokonainknál tett útját úgy örökítette meg, ahogy azt már régóta vártuk. Nem a különféle állami vezetőkkel folytatott tárgyalásairól tudósított csupán, hanem a hosszúra nyúlt látogatás hétköznapi pillanataiból kötött egy csokorral. Mintha, egy igazi, mezei csokrot láttunk volna, ezernyi szín villant elénk a film készítőinek jóvoltából. Tucatnyi kis nép, a legtávolabb élő rokonok ünnep-, s hétköznapjaiból kaptunk ízelítőt, s minduntalan elcsodálkoztunk, hogy istenem, az a vogul fafaragás akár Szatmárban is készülhetett volna, annak az osztják szőttesnek Beregben is megtaláljuk a párját, azt a zűrjén kalácsot a Rétközben is süthették volna. Egy majd kéthetes távolkeleti utazás nem egy hetven, de egy húsz éves embert is megviselne, a képek tanúsága szerint viszont köztársasági elnökünk bírta a gyűrődést. És gyakori mosolya egészen biztos, hogy nem az államfők szokásos ragasztott mosolya volt, hanem az őszinte örömé. Annak az embernek a mosolya, aki rég, vagy soha nem látott rokonokkal találkozik. Akikről azt hittük, hogy már nem is emlékeznek ránk, s kiderül, úgy tartanak bennünket számon, mintha csak tegnap váltunk volna el..., mintha markunkban még mindig ott lenne a másik kezének melege. Tárca fv’T - ?r* Cserbakőy Levente Kaszinó-nosztalgia
