Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-12 / 160. szám

Kelet-Magyarország ] 3 1993. Julius 12., hétfő Agrárpolitikát — határozott célokkal Nemcsak a.szocialista rendszer örökségével kell küzdenie, hanem a rendszerváltás utánival is Budapest (MTI) — Bár kritikus szemmel nézi, min­dig megszívlelendő gondola­tokkal igyekszik segíteni a gazdaságpolitikusok tevé­kenységét Petschnig Mária Zita, az ismert közgazdász­kutató, aki nézeteit a Jelen­tések az alagútból című is­mét megjelentetett tanul­mánykötetben is közreadta. Ezúttál a napjaink belpoli­tikájában talán a legtöbb vihart kavaró agrárgazdaság kérdé­seiről beszélgettünk vele. Teljesítetlen ígéretek — Kezdjük a helyzet értéke­lésével. Összeségében el­mondható, hogy a kormány­nak a múlt évben is szembe kellett néznie az agrárágazat és élelmiszeripar súlyosbodó válságával. A tények szerint már nemcsak a szocialista rendszer örökségével kell küz­denie, hanem a rendszerváltás utáni agrárpolitika okozta ne­hézségekkel is. Az adatok azt bizonyítják, hogy a mezőgaz­daság „zuhanó-repülésben” van, a bruttó termelési érték 1990-ben még 6-7 százalék­kal, addig 1992-ben már 23 százalékkal esett. A növény- termelés termelési értéke 26 százalékkal szűkült, min­denekelőtt a gabonafélék elő­állításának majdnem 40 száza­lékos visszaesése miatt. Nem vitás, hogy a múlt évi „látvá­nyos” visszaesés okai között csupán egyik az aszály, vi­szont sokkal nagyobb szerepet játszik az agrárágazat pénzü­gyi ellentmondásossága, a tu­lajdonosi és szervezeti vál­tozások elhúzódása, s az ezek­kel kapcsolatos elbizonytala­nodó vállalkozó magatartás. □ Mit lehetne tenni ez ellen? — A kormánynak voltakép­pen egyidejűleg kellett volna megküzdenie a válsággal, le­Keresetek Budapest (KM) — A 20 fő feletti gazdálkodó szer­vezeteknél a május havi bruttó átlagkereset 27 988 Ft volt, az egy évvel koráb­bi azonos időszak keresetét 31,8 százalékkal haladta meg — derül ki a Statisz­tikai Hivatal jelentéséből. Ezen belül a fizikai fog­lalkozásúak átlagkeresete 21 523 Ft-ot (128,8 száza­lék), a szellemieké 42 640 Ft-ot (133,2 százalék) ért el. A keresetek áprilisban kez­dődött nagymértékű emel­kedése májusban tovább folytatódott, s a vizsgált hó­napban különösen a bányá­szatban és a vegyiparban volt kiugró mértékű a növe­kedés. Ennek oka, hogy sok gazdálkodónál fizetéseme­lésre került sor, de gyakori volt a prémium, jutalom, il­letve az egyéb jogcímű ki­fizetés is (szabadságpénz, 14. havi fizetés). Több bá­nyavállalatnál májusban került sor a hűségjutalom (tárgyidőszaki vagy az elő­ző félévre járó összegének) kifizetésére. A január-május hónapra együttesen számított bruttó átlagkereset 25 052 Ft-ot tett ki, mely az előző év azonos időszakához képest 22,5 százalékos növekedést jelent. Az átlagkereset nettó értékben mintegy 17 216 Ft-nak felel meg, mely az előző évi értéket 18,3 szá­zalékkal haladja meg. bontania az alapjában tévesen kiformálódott agrárrendszert és megkezdeni a különféle pi­aci igényeknek megfelelni tu­dó élelmiszergazdaság kiépí­tését. Ehhez kívánatos lett vol­na a támogatáspolitika és kül­kereskedelempolitika új ala­pokra állítása, új piaci szerve­zetek kialakítása, megfelelő jogi szabályozás, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ám ezzel szemben a kormány, mely az élelmiszergazdaság gyökeres átalakítását ígérte és a farmergazdaság élharcosa szerepében tetszelgett, ígére­teit nem tudta megtartani, mert energiáit szétforgácsolta. Az igazságtétel buktatói □I Mire alapozza a megál­lapításait? — A kormány törekvései gellert kaptak, az összetett fel­adat több részre töredezett. Az energiái zömét felemésztették egyrészt az igazságtétellel kapcsolatos lépések, másrészt a piaci nehézségekkel való folyamatos küzdelem, har­madrészt ptedig a politikai cél­rendszer bizonytalanságából fakadó bűnbakkeresés. □ Hogyan jelent meg az igazságtétel negatív hatása az agrárágazatban? — Ma már nyilvánvaló, hogy a koalíciós pártok, főleg a kisgazdák nyomására a kor­mány az aktuális agrárpoli­tikai kérdéseket alárendelte a történelmi igazságtétel elkép­zeléseinek. Két év alatt négy kárpótlási törvény látott nap­világot, ezekkel a hajdan volt parasztság egy részének pró­báltak volna igazságot szol­gáltatni. De az egykori birto­kos parasztság, illetve leszár­mazottaik nem azonosak a je­lenlegivel. Az előbbiek 60-70 százalékának ma már nincs köze a mezőgazdasághoz és a mostani mezőgazdaságban Nyíregyháza (KM - GB) — A hajdan komoly támo­gatásban részesített hazai mezőgazdaságtól a 80-as években kezdték megvonni az állami pénzeket. Ennek is köszönhető, hogy az ágazat beruházási „kedve” a koráb­bi 30 milliárdról 1992-ben 5- 6 milliárd forintra esett visz- sza. A veszélyessé váló álla­pot miatt dolgozott ki a kor­mány erre az esztendőre egy új támogatási rendszert, amely hat pénzügyi alap létrehozását jelentette. A Földművelésügyi Mi­nisztérium illetékese, dr. Ko- csondi Csaba, a Mezőgaz­dasági Fejlesztési Alapról beszélt a közelmúltban Nyír­egyházán, a hosszú távú me­zőgazdasági finanszírozásról tartott rendezvényen. Mint el­hangzott, ez az alap, amely a privatizációs bevételekből táp­lálkozik, ez évben 4 milliárd forint erejéig támogatja az életképes mezőgazdasági ter­melő beruházásokat. Méghoz­zá úgy, hogy a bekerülési összeg felét 4 év alatt vissza­fizetendő segítségként nyújtja, a forgóeszközhitei kamatainak 50%-át pedig átvállalja. Ápri­lisban jelent meg a pályázat kiírása és a vontatott kezdet után jelenleg ott tartunk, hogy az FM-hez száz pályázat érkezett elbírálásra, aminek 60%-át hagyták eddig jóvá. Mint kiderült, megyénkben eddig 20 pályázatot adtak be, de nincs pénzintézet, egyetlen foglalkoztatottak zöme nem tartozik a birtokos parasztok közé. így a történelmi igazság- tételt aligha lehetett a gyakor­latban kivitelezni. A kárpótlási törvény viszont tovább súlyos­bítja a tulajdonviszonyokból fakadó problémákat. Nem kö­vetkezett be a földtulajdon, a mezőgazdasági vállalkozás és a munkavégzés szorosabbra fűzésének vágya, sőt ellenke­zőleg, e tényezők még távo­labb kerültek egymástól. Mindezt súlyosbította a szö­vetkezeti és szövetkezeti áta­lakulást célzó törvény késle­kedése, illetve a kisgazdák erőteljes tsz-ellenes kampá­nya. A kárpótlási és a szövet­kezeti törvényeken keresztül megvalósuló igazságtétel újabb feszültségekkel terheli az agrárágazatot. Az agrártár­ca becslése szerint a 260 mil­liárd forintos nevesített szö­vetkezeti vagyon 15-20 száza­lékát vitték ki az egyéni és a csoportos kiválók. Á szövet­kezetekből kilépők száma 25- 40 ezer között mozgott. Egyé­ni gazdálkodás céljából a ta­gok 6-10 százaléka vált ki az általuk kivitt vagyon értéke 15-30 milliárd forint lehetett, a kivitt földterület pedig 100 ezer hektár terület körüli. Az egyéni és csoportos kiválók döntő többsége nem kíván a jövőben mezőgazdasággal foglalkozni. Legtöbben azon vannak, hogy a kapott vagyon gyors értékesítésével mielőbb pénzhez jussanak. Bűnbakok helyett a piacra figyelni □ A Jelentések az alagútból című, a korábbiakkal azonos című tanulmánykötetnek Ön a szerzője. Hogyan értelmezhető az a megállapítása miszerint a kormány energiáit felemész­tette a célrendszer bizonyta­kereskedelmi bank sem, ame­lyik hajlandó lenne megfinan­szírozni ezeket a beruházási elképzeléseket. Talán kevés az 50%-os visszterhes támogatás, életképes vállalkozások létre­hozásához, hangzott el az egyik helyi bankszakember hozzászólásában, aki annak 70%-ra történő emelését ve­tette fel. Egyáltalán nevez- hető-e támogatásnak az az összeg, amit, mint kamat­mentes hitelt, vissza kell fizetni? Nem túl bonyolult-e a kisvállalkozók számára a tá­mogatáshoz jutás, akik sok­szor inkább lemondanak az egészről, amikor a bankban — ha ott erre egyáltalán hajlan­dók — megkapják a felvilá­gosítást? A válaszokban úgy fogal­mazott a minisztérium kép­viselője, hogy a támogatás emelése nem járható út, mivel az nem európai módszer, s a négy év során a vállalkozó helyett fizetett kamat összege már egyébként is egész tekin­télyes támogatásra rúg. A bo­nyolult pályázati rendszerről pedig az volt a véleménye, hogy pontosan ennek meg­oldására kell minél gyorsab­ban létrehozni, a most szer­veződő szaktanácsadó hálóza- to(ka)t. Virágh János FM-főtaná- csos a reorganizációs hitelezés működését vázolta, amely 70-90%-os kamattámogatást nyújt a termelőszövetkezetek, állami és erdőgazdaságok va­gyontárgyainak a továbbmű­lanságából fakadó bűnbakke­resés? — Markáns agrárpolitika és agrárszabályozás helyett az agrárkormányzat gyakran té­továzott, kiforrott politikai célrendszer hiányában intéz­kedései ellentmondásosak, rossz időzítésűek voltak. A pi­acépítést illetően is a tárcának csak átmeneti, gyorsan változó képzetei vannak. Amikor a szövetkezeti átalakulási tör­vény nyomán kiderült, hogy az nem úgy működik, mint ahogyan elképzelték — a va- gyonosztás után a tagság nagyrésze együttmaradt — a kormányzat erőteljes támadást intézett az agrárértelmiség ellen. Érdekeik egyoldalú ér­vényesítésével, az átalakulás szabotálásával vádolták őket, a tsz-tagokat pedig arra bíztat­ták, hogy a vagyont vigyék ki a szövetkezetből. Ennek a bűnbakkeresésnek a következ­ménye, hogy. adott körülmé­nyek között a nagyüzemi ag­rárértelmiség nem a piaci ki­hívásokra összpontosítja ere­jét, hanem a kormányzati ak­ciók kivédésére. Nem alaptalanul, hiszen mint ismeretes, a kormányzat most a törvény módosítását kezdeményezte. Következés­képpen az eddig elmondottak — amelyek Juhász Pál és Mo­hácsi Kálmán kutatásain ala­pulnak — is azt fejezik ki, hogy az agrárpolitika a jelen­lévő gondokat újabbakkal te­tézte. A kormányzat intéz­kedéseinek főiránya, amelyek­ről eddig beszéltünk, nem szolgálják egy modem agrár- rendszer kiépítését. A paraszti érdekekre hivatkozó kolalíciós kormány épp a tényleges föld­művelő vállalkozóról feled­kezett meg. Olyan helyzet állt elő, amely a termelők elszegé­nyedésével, a mezőgazdasági tőke gyors csökkenésével jár együtt. ködtetést célzó megvásárlá­sához, komplettírozásához. A reorganizációban ez évben 6 milliárd forint hitelt helyeztek ki a bankok, amihez 1,5 mil­liárd kamattámogatást fizetett ki az állam. Ebben a folyamat­ban elméletileg a bankok is érdekeltek, hisz ma még 28- 30%-os kamattal helyezhetik ki a pénzüket, ha megfelelő gazdaságossági számítással je­lentkezik valaki reorganizá­ciós hitelért. Arról nem be­szélve, hogy a visszafizetés is jobban garantált a vállalkozó számára a kamattámogatás után ténylegesen jelentkező alacsony kamatok miatt. Most, az élelmiszeripar privatizáci­ójára is kiterjesztik ezt a támo­gatási formát. Szabolcsban tavaly ily mó­don jutott 290 mezőgazdasági vállalkozó gépekhez a traktor­akcióban, idén viszont mérsé­keltebb az innen pályázók szá­ma. Az év első felében csak kilenc, megyénkből származó pályázat került a pályamunká­kat elbíráló tárcaközi bizottság elé, amelyik kéthetenként dönt, alkalmanként mintegy 500 milliós hitelkérelem-cso­magról. Akik mernek és tudnak vál­lalkozni, meglovagolhatják az új támogatási rendszert, szólt a biztatás, mert a reorganizációs hitelből megveszik a vagyon­tárgyat, a fejlesztési alapból pedig pályázhatnak az előb­binek a fejlesztéséhez, működ­tetéséhez szükséges pénzesz­közökre. Több bátorság, nagyobb segítség Holland vezér villámlátogatása Nyíregyháza (KM) — A megye lakossága egyre na­gyobb mértékben veszi igénybe az NN szolgáltatá­sait, amit az is jelez, hogy Nyíregyháza, Nyírbátor és Kisvárda után nem rég Má­tészalkán is irodát nyitott a holland biztosító. Többek között e sikereket elismerve érkezett a múlt hé­ten megyénkbe a holland anyacég nemzetközi vezér- igazgatóságának a magyar- országi leányvállalatért fele­lős igazgatója Otto de Boer. A Kelet-Magyarországon még nem járt holland főnö­köt elkísérte látogatására az NN Magyarországi Bizto­sító Rt. elnök-vezérigazga­tója Bordás György és he­lyettese, Horváth Béla. A magas szintű vezetők meg­látogatták a cég megyei igazgatóságát, amelyet Lu­kács János értékesítési igaz­gató mutatott be, majd az it­teni munkatársakkal talál­koztak, akiknek elismerésü­ket fejezték ki az eddigi eredményekért. Otto de Boer-t a holland vezérigazgatóság igazga­tóját Lukács János fogadja Balázs Attila felvétele Piacunk Dél-Afrika Budapest (MTI) — A ke­reskedelmi adatok szerint a földrajzi távolság nem aka­dálya a dél-afrikai-magyar kapcsolatok fejlődésének, s minden remény megvan azok további bővülésre is — mondta Pákozdy György jo­hannesburgi kereskedelmi tanácsos a napokban a Ma­gyar Gazdasági Kamarában. Magyarország 1990 au­gusztusa óta kereskedik hi­vatalosan Dél-Afrikával. A tavalyi adatok szerint az ide irányuló magyar export 10 millió dollár, 63 százalékkal magasabb 1991-hez képest. A magyar kivitelben megha­tározó volt a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek aránya, amely a teljes export 37 százalékát adta. Az el­múlt év slágere a zöldborsó volt, amelyből 1,5 millió dollárnyit szállítottak a ma­gyar vállalatok. A gépipari kivitel aránya 27,4 százalék, — ez főként árammérőkből, geodéziai műszerekből, egészségügyi készülékekből tevődött össze. A járműipari alkatrészek aránya 6,3 szá­zalékkal alatta maradt a vá­rakozásoknak. 1992-ben az exportban 89 vállalat vett részt a sok kis szállításból összetevődő ex­portban. A magyar cégek 1992-ben 8 millió dollár ér­tékű árut importáltak Dél- Afrikából, 80 százalékban gépipari termékeket, a van­dálbiztos utcai telefonkészü­lékeket. Az idei prognózisok szerint a magyar export 11-12 millió dollár között várható, az importot pedig 10-11 millió dollárra becsü­lik. Árfolyamok ____________ Tőzsde mmmmmmmmmm Index július 9.: 731,89 (-4,51) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. július 9. Valuta Deviza Kanadai dollár 73,36 74,76 74,16 74,50 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiü dinár 311,73 317.23 314,75 316,13 Német mádca 55,18 56,14 55,37 55,61 Angol font 140,55 143,35 141,00 141,70 Norvég korona 12.98 13.22 13,02 13,08 Ausztrál dollár 64,14 65,38 64,87 65,17 Olasz lírai 1000) 60,01 61,29 60,20 60,52 Belga frank(lOO) 267,91 27237 268,77 269.93 Osztrák sc.(lOO) 784,68 798,28 786,20 789,60 Dán korona 1430 14,56 14,36 14,42 Port. esc.(lOO) 57,76 58,86 57,88 58,16 Fmn márka 16,46 16,86 16,52 16,62 Spanyol pes.(lOO) 71,83 73,35 72,02 72,40 Francia frank 16.24 1632 16,29 1637 Svájci frank 62,09 63,17 62,29 6237 Holland forint 49.13 49,99 49,24 49,46 Svéd korona 11,88 12,14 11,97 12.03 ír font 133,86 136,46 134.34 134.98 USA dollár 94,10 95,66 95,03 95.43 Japán jen (100) 87,05 88,25 87,50 87,80 ECU 107,75 109,71 108,09 10839 GAZDASÁG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents