Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-12 / 160. szám
Kelet-Magyarország ] 3 1993. Julius 12., hétfő Agrárpolitikát — határozott célokkal Nemcsak a.szocialista rendszer örökségével kell küzdenie, hanem a rendszerváltás utánival is Budapest (MTI) — Bár kritikus szemmel nézi, mindig megszívlelendő gondolatokkal igyekszik segíteni a gazdaságpolitikusok tevékenységét Petschnig Mária Zita, az ismert közgazdászkutató, aki nézeteit a Jelentések az alagútból című ismét megjelentetett tanulmánykötetben is közreadta. Ezúttál a napjaink belpolitikájában talán a legtöbb vihart kavaró agrárgazdaság kérdéseiről beszélgettünk vele. Teljesítetlen ígéretek — Kezdjük a helyzet értékelésével. Összeségében elmondható, hogy a kormánynak a múlt évben is szembe kellett néznie az agrárágazat és élelmiszeripar súlyosbodó válságával. A tények szerint már nemcsak a szocialista rendszer örökségével kell küzdenie, hanem a rendszerváltás utáni agrárpolitika okozta nehézségekkel is. Az adatok azt bizonyítják, hogy a mezőgazdaság „zuhanó-repülésben” van, a bruttó termelési érték 1990-ben még 6-7 százalékkal, addig 1992-ben már 23 százalékkal esett. A növény- termelés termelési értéke 26 százalékkal szűkült, mindenekelőtt a gabonafélék előállításának majdnem 40 százalékos visszaesése miatt. Nem vitás, hogy a múlt évi „látványos” visszaesés okai között csupán egyik az aszály, viszont sokkal nagyobb szerepet játszik az agrárágazat pénzügyi ellentmondásossága, a tulajdonosi és szervezeti változások elhúzódása, s az ezekkel kapcsolatos elbizonytalanodó vállalkozó magatartás. □ Mit lehetne tenni ez ellen? — A kormánynak voltaképpen egyidejűleg kellett volna megküzdenie a válsággal, leKeresetek Budapest (KM) — A 20 fő feletti gazdálkodó szervezeteknél a május havi bruttó átlagkereset 27 988 Ft volt, az egy évvel korábbi azonos időszak keresetét 31,8 százalékkal haladta meg — derül ki a Statisztikai Hivatal jelentéséből. Ezen belül a fizikai foglalkozásúak átlagkeresete 21 523 Ft-ot (128,8 százalék), a szellemieké 42 640 Ft-ot (133,2 százalék) ért el. A keresetek áprilisban kezdődött nagymértékű emelkedése májusban tovább folytatódott, s a vizsgált hónapban különösen a bányászatban és a vegyiparban volt kiugró mértékű a növekedés. Ennek oka, hogy sok gazdálkodónál fizetésemelésre került sor, de gyakori volt a prémium, jutalom, illetve az egyéb jogcímű kifizetés is (szabadságpénz, 14. havi fizetés). Több bányavállalatnál májusban került sor a hűségjutalom (tárgyidőszaki vagy az előző félévre járó összegének) kifizetésére. A január-május hónapra együttesen számított bruttó átlagkereset 25 052 Ft-ot tett ki, mely az előző év azonos időszakához képest 22,5 százalékos növekedést jelent. Az átlagkereset nettó értékben mintegy 17 216 Ft-nak felel meg, mely az előző évi értéket 18,3 százalékkal haladja meg. bontania az alapjában tévesen kiformálódott agrárrendszert és megkezdeni a különféle piaci igényeknek megfelelni tudó élelmiszergazdaság kiépítését. Ehhez kívánatos lett volna a támogatáspolitika és külkereskedelempolitika új alapokra állítása, új piaci szervezetek kialakítása, megfelelő jogi szabályozás, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ám ezzel szemben a kormány, mely az élelmiszergazdaság gyökeres átalakítását ígérte és a farmergazdaság élharcosa szerepében tetszelgett, ígéreteit nem tudta megtartani, mert energiáit szétforgácsolta. Az igazságtétel buktatói □I Mire alapozza a megállapításait? — A kormány törekvései gellert kaptak, az összetett feladat több részre töredezett. Az energiái zömét felemésztették egyrészt az igazságtétellel kapcsolatos lépések, másrészt a piaci nehézségekkel való folyamatos küzdelem, harmadrészt ptedig a politikai célrendszer bizonytalanságából fakadó bűnbakkeresés. □ Hogyan jelent meg az igazságtétel negatív hatása az agrárágazatban? — Ma már nyilvánvaló, hogy a koalíciós pártok, főleg a kisgazdák nyomására a kormány az aktuális agrárpolitikai kérdéseket alárendelte a történelmi igazságtétel elképzeléseinek. Két év alatt négy kárpótlási törvény látott napvilágot, ezekkel a hajdan volt parasztság egy részének próbáltak volna igazságot szolgáltatni. De az egykori birtokos parasztság, illetve leszármazottaik nem azonosak a jelenlegivel. Az előbbiek 60-70 százalékának ma már nincs köze a mezőgazdasághoz és a mostani mezőgazdaságban Nyíregyháza (KM - GB) — A hajdan komoly támogatásban részesített hazai mezőgazdaságtól a 80-as években kezdték megvonni az állami pénzeket. Ennek is köszönhető, hogy az ágazat beruházási „kedve” a korábbi 30 milliárdról 1992-ben 5- 6 milliárd forintra esett visz- sza. A veszélyessé váló állapot miatt dolgozott ki a kormány erre az esztendőre egy új támogatási rendszert, amely hat pénzügyi alap létrehozását jelentette. A Földművelésügyi Minisztérium illetékese, dr. Ko- csondi Csaba, a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapról beszélt a közelmúltban Nyíregyházán, a hosszú távú mezőgazdasági finanszírozásról tartott rendezvényen. Mint elhangzott, ez az alap, amely a privatizációs bevételekből táplálkozik, ez évben 4 milliárd forint erejéig támogatja az életképes mezőgazdasági termelő beruházásokat. Méghozzá úgy, hogy a bekerülési összeg felét 4 év alatt visszafizetendő segítségként nyújtja, a forgóeszközhitei kamatainak 50%-át pedig átvállalja. Áprilisban jelent meg a pályázat kiírása és a vontatott kezdet után jelenleg ott tartunk, hogy az FM-hez száz pályázat érkezett elbírálásra, aminek 60%-át hagyták eddig jóvá. Mint kiderült, megyénkben eddig 20 pályázatot adtak be, de nincs pénzintézet, egyetlen foglalkoztatottak zöme nem tartozik a birtokos parasztok közé. így a történelmi igazság- tételt aligha lehetett a gyakorlatban kivitelezni. A kárpótlási törvény viszont tovább súlyosbítja a tulajdonviszonyokból fakadó problémákat. Nem következett be a földtulajdon, a mezőgazdasági vállalkozás és a munkavégzés szorosabbra fűzésének vágya, sőt ellenkezőleg, e tényezők még távolabb kerültek egymástól. Mindezt súlyosbította a szövetkezeti és szövetkezeti átalakulást célzó törvény késlekedése, illetve a kisgazdák erőteljes tsz-ellenes kampánya. A kárpótlási és a szövetkezeti törvényeken keresztül megvalósuló igazságtétel újabb feszültségekkel terheli az agrárágazatot. Az agrártárca becslése szerint a 260 milliárd forintos nevesített szövetkezeti vagyon 15-20 százalékát vitték ki az egyéni és a csoportos kiválók. Á szövetkezetekből kilépők száma 25- 40 ezer között mozgott. Egyéni gazdálkodás céljából a tagok 6-10 százaléka vált ki az általuk kivitt vagyon értéke 15-30 milliárd forint lehetett, a kivitt földterület pedig 100 ezer hektár terület körüli. Az egyéni és csoportos kiválók döntő többsége nem kíván a jövőben mezőgazdasággal foglalkozni. Legtöbben azon vannak, hogy a kapott vagyon gyors értékesítésével mielőbb pénzhez jussanak. Bűnbakok helyett a piacra figyelni □ A Jelentések az alagútból című, a korábbiakkal azonos című tanulmánykötetnek Ön a szerzője. Hogyan értelmezhető az a megállapítása miszerint a kormány energiáit felemésztette a célrendszer bizonytakereskedelmi bank sem, amelyik hajlandó lenne megfinanszírozni ezeket a beruházási elképzeléseket. Talán kevés az 50%-os visszterhes támogatás, életképes vállalkozások létrehozásához, hangzott el az egyik helyi bankszakember hozzászólásában, aki annak 70%-ra történő emelését vetette fel. Egyáltalán nevez- hető-e támogatásnak az az összeg, amit, mint kamatmentes hitelt, vissza kell fizetni? Nem túl bonyolult-e a kisvállalkozók számára a támogatáshoz jutás, akik sokszor inkább lemondanak az egészről, amikor a bankban — ha ott erre egyáltalán hajlandók — megkapják a felvilágosítást? A válaszokban úgy fogalmazott a minisztérium képviselője, hogy a támogatás emelése nem járható út, mivel az nem európai módszer, s a négy év során a vállalkozó helyett fizetett kamat összege már egyébként is egész tekintélyes támogatásra rúg. A bonyolult pályázati rendszerről pedig az volt a véleménye, hogy pontosan ennek megoldására kell minél gyorsabban létrehozni, a most szerveződő szaktanácsadó hálóza- to(ka)t. Virágh János FM-főtaná- csos a reorganizációs hitelezés működését vázolta, amely 70-90%-os kamattámogatást nyújt a termelőszövetkezetek, állami és erdőgazdaságok vagyontárgyainak a továbbműlanságából fakadó bűnbakkeresés? — Markáns agrárpolitika és agrárszabályozás helyett az agrárkormányzat gyakran tétovázott, kiforrott politikai célrendszer hiányában intézkedései ellentmondásosak, rossz időzítésűek voltak. A piacépítést illetően is a tárcának csak átmeneti, gyorsan változó képzetei vannak. Amikor a szövetkezeti átalakulási törvény nyomán kiderült, hogy az nem úgy működik, mint ahogyan elképzelték — a va- gyonosztás után a tagság nagyrésze együttmaradt — a kormányzat erőteljes támadást intézett az agrárértelmiség ellen. Érdekeik egyoldalú érvényesítésével, az átalakulás szabotálásával vádolták őket, a tsz-tagokat pedig arra bíztatták, hogy a vagyont vigyék ki a szövetkezetből. Ennek a bűnbakkeresésnek a következménye, hogy. adott körülmények között a nagyüzemi agrárértelmiség nem a piaci kihívásokra összpontosítja erejét, hanem a kormányzati akciók kivédésére. Nem alaptalanul, hiszen mint ismeretes, a kormányzat most a törvény módosítását kezdeményezte. Következésképpen az eddig elmondottak — amelyek Juhász Pál és Mohácsi Kálmán kutatásain alapulnak — is azt fejezik ki, hogy az agrárpolitika a jelenlévő gondokat újabbakkal tetézte. A kormányzat intézkedéseinek főiránya, amelyekről eddig beszéltünk, nem szolgálják egy modem agrár- rendszer kiépítését. A paraszti érdekekre hivatkozó kolalíciós kormány épp a tényleges földművelő vállalkozóról feledkezett meg. Olyan helyzet állt elő, amely a termelők elszegényedésével, a mezőgazdasági tőke gyors csökkenésével jár együtt. ködtetést célzó megvásárlásához, komplettírozásához. A reorganizációban ez évben 6 milliárd forint hitelt helyeztek ki a bankok, amihez 1,5 milliárd kamattámogatást fizetett ki az állam. Ebben a folyamatban elméletileg a bankok is érdekeltek, hisz ma még 28- 30%-os kamattal helyezhetik ki a pénzüket, ha megfelelő gazdaságossági számítással jelentkezik valaki reorganizációs hitelért. Arról nem beszélve, hogy a visszafizetés is jobban garantált a vállalkozó számára a kamattámogatás után ténylegesen jelentkező alacsony kamatok miatt. Most, az élelmiszeripar privatizációjára is kiterjesztik ezt a támogatási formát. Szabolcsban tavaly ily módon jutott 290 mezőgazdasági vállalkozó gépekhez a traktorakcióban, idén viszont mérsékeltebb az innen pályázók száma. Az év első felében csak kilenc, megyénkből származó pályázat került a pályamunkákat elbíráló tárcaközi bizottság elé, amelyik kéthetenként dönt, alkalmanként mintegy 500 milliós hitelkérelem-csomagról. Akik mernek és tudnak vállalkozni, meglovagolhatják az új támogatási rendszert, szólt a biztatás, mert a reorganizációs hitelből megveszik a vagyontárgyat, a fejlesztési alapból pedig pályázhatnak az előbbinek a fejlesztéséhez, működtetéséhez szükséges pénzeszközökre. Több bátorság, nagyobb segítség Holland vezér villámlátogatása Nyíregyháza (KM) — A megye lakossága egyre nagyobb mértékben veszi igénybe az NN szolgáltatásait, amit az is jelez, hogy Nyíregyháza, Nyírbátor és Kisvárda után nem rég Mátészalkán is irodát nyitott a holland biztosító. Többek között e sikereket elismerve érkezett a múlt héten megyénkbe a holland anyacég nemzetközi vezér- igazgatóságának a magyar- országi leányvállalatért felelős igazgatója Otto de Boer. A Kelet-Magyarországon még nem járt holland főnököt elkísérte látogatására az NN Magyarországi Biztosító Rt. elnök-vezérigazgatója Bordás György és helyettese, Horváth Béla. A magas szintű vezetők meglátogatták a cég megyei igazgatóságát, amelyet Lukács János értékesítési igazgató mutatott be, majd az itteni munkatársakkal találkoztak, akiknek elismerésüket fejezték ki az eddigi eredményekért. Otto de Boer-t a holland vezérigazgatóság igazgatóját Lukács János fogadja Balázs Attila felvétele Piacunk Dél-Afrika Budapest (MTI) — A kereskedelmi adatok szerint a földrajzi távolság nem akadálya a dél-afrikai-magyar kapcsolatok fejlődésének, s minden remény megvan azok további bővülésre is — mondta Pákozdy György johannesburgi kereskedelmi tanácsos a napokban a Magyar Gazdasági Kamarában. Magyarország 1990 augusztusa óta kereskedik hivatalosan Dél-Afrikával. A tavalyi adatok szerint az ide irányuló magyar export 10 millió dollár, 63 százalékkal magasabb 1991-hez képest. A magyar kivitelben meghatározó volt a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek aránya, amely a teljes export 37 százalékát adta. Az elmúlt év slágere a zöldborsó volt, amelyből 1,5 millió dollárnyit szállítottak a magyar vállalatok. A gépipari kivitel aránya 27,4 százalék, — ez főként árammérőkből, geodéziai műszerekből, egészségügyi készülékekből tevődött össze. A járműipari alkatrészek aránya 6,3 százalékkal alatta maradt a várakozásoknak. 1992-ben az exportban 89 vállalat vett részt a sok kis szállításból összetevődő exportban. A magyar cégek 1992-ben 8 millió dollár értékű árut importáltak Dél- Afrikából, 80 százalékban gépipari termékeket, a vandálbiztos utcai telefonkészülékeket. Az idei prognózisok szerint a magyar export 11-12 millió dollár között várható, az importot pedig 10-11 millió dollárra becsülik. Árfolyamok ____________ Tőzsde mmmmmmmmmm Index július 9.: 731,89 (-4,51) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. július 9. Valuta Deviza Kanadai dollár 73,36 74,76 74,16 74,50 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiü dinár 311,73 317.23 314,75 316,13 Német mádca 55,18 56,14 55,37 55,61 Angol font 140,55 143,35 141,00 141,70 Norvég korona 12.98 13.22 13,02 13,08 Ausztrál dollár 64,14 65,38 64,87 65,17 Olasz lírai 1000) 60,01 61,29 60,20 60,52 Belga frank(lOO) 267,91 27237 268,77 269.93 Osztrák sc.(lOO) 784,68 798,28 786,20 789,60 Dán korona 1430 14,56 14,36 14,42 Port. esc.(lOO) 57,76 58,86 57,88 58,16 Fmn márka 16,46 16,86 16,52 16,62 Spanyol pes.(lOO) 71,83 73,35 72,02 72,40 Francia frank 16.24 1632 16,29 1637 Svájci frank 62,09 63,17 62,29 6237 Holland forint 49.13 49,99 49,24 49,46 Svéd korona 11,88 12,14 11,97 12.03 ír font 133,86 136,46 134.34 134.98 USA dollár 94,10 95,66 95,03 95.43 Japán jen (100) 87,05 88,25 87,50 87,80 ECU 107,75 109,71 108,09 10839 GAZDASÁG