Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-12 / 160. szám

Kelet-Magyarország 5 A beszéd: híd embertől emberig Kongresszust tartottak a beszédgyógyítás tudományával foglalkozók Nyíregyházán Nyíregyháza (KM - Sz. E.) — Július első napjaiban Nyíregyháza adott otthont a Fonetikai, Foniátriai és Lo­gopédiai Társaság háromna­pos kongresszusának. A há­rom szakma képviselői ta­nácskoztak a hangterápia és hangrehabilitáció aktuális kérdéseiről, az elmúlt év ku­tatási eredményeiről. Dr. Pataki László, a Buda­pesti Heim Pál Gyermekkór­ház fül-orr-gégészeti osztá­lyának főorvosa, a Társaság főtitkára. Egyszemélyben gyógypedagógus, fül-orr-gé- gész és foniáter is. — E három emberi beszéd­del foglalkozó szakma közül melyiket érzi legkedvesebb­nek? — A lelkem gyógypedagó­gus maradt. Bárczi Gusztáv szerint a gyógypedagógia gyó­gyító pedagógia. Az orvos folyamatot kezel a pedagógus pedig állapotot, sok-sok ki­tartó és aprólékos munkával. A cél azonban ugyanaz, se­gíteni a rászoruló embereken. A beszéd károsodása az egész személyiségre kihat. Beteg­sége vagy hiánya miatt fel­borul a lélek egyensúlya, meg­változik a beteg munkaké­pessége. A beszéd az ember, az emberhez való viszonyának legszemélyesebb, legfonto­sabb eszköze. Híd, amelyen keresztül az egyik ember a másikhoz utat talál. Ezért fon­tos hogy gyógyítás érdekében több szakma összefogjon. —Mivolt a kongresszus cél­ja? — Eredetileg fül-orr-gégé- szet tudománya volt a be­szédgyógyítás is. Egy idő után Dr. Pataki László a specializációk során kivált, külön tudománnyá lett a foni- átria, a hanggyógyítás. Ez jó is, mert jobban elmélyülhettek művelői ebben az szakágban, viszont hátrány is, mert elsza­kadt a fül-orr-gégészettől. Az volt a célja a kongresszusnak, hogy ismét egyesítsük a beszéddel foglalkozó tudo­mányok ismeretanyagait és megbeszéljük mennyi az az elengedhetetlen tudás, amit a logopédusnak, foniátemek, fül-orr-gégésznek egyaránt is­mernie kell a másik szak­mából, ha a beszédgyógyítás­sal foglalkozik. Természete­sen nem tanulhatja meg min­denki mindhárom szakmát, de hatásos team-munka nélkül nem megy előre a tudomány. — Mikor kezdheti el a terápiát a logopédus — Felháborító, hogy álta­lános orvosi egyetemen még érintőlegesen sem tanítják a beszédterápiát, de még a fül- orr-gégész szakorvos képzés­ben is csak 3-4 órányi is­meretet kapnak a hallgatók. A logopédus sem kezdhet be­szédhibás tanítványaival igé­nyesen munkába, amíg a fül- otr-gégész vagy foniáter nem látta a beteget. A beszédszer­vek és a hallás vizsgálata el­engedhetetlen a terápia meg­kezdése előtt. Nagy a fele­lőssége tehát mindhárom szakmának. — Eddig ha egy logopédus fül-orr-gégészeti szakvizsgá­latot kért, egy telefonjába vagy néhány soros levelébe került. Mi a helyzet az új tár­sadalombiztosítási rendszer óta? — Nagyon megnehezítette a munkakapcsolatot ez az új forma. Természetesen szí­vességből továbbra is bárme­lyik fül-orr-gégész megvizs­gálja a logopédus által küldött beteget, de hivata­losan a háziorvos beutalójára van szükség. Képzelje el azt háziorvos, ha elég rugalmas és átlátja a dolog fontosságát, megírja a beutalót a gégé­szetre, ott megvizsgálják a gyereket, visszaküldik a há­ziorvoshoz és így kerülhet végre logopédiai kezelésre. Ha csak ebbe az ördögi kör­ben az anyuka el nem fárad és fel nem adja az egészet. Évente harminchatezer gyermeket kezelnek a logo­pédusok. Ez a rendelet mini­mum ennyi család életét ke­seríti meg. Az a célunk, hogy elérjük a logopédus köz­vetlenül küldhessen fül-orr- gégészeti szakvizsgálatra be­teget, saját beutalóján fogad­ja el a tb. Ehhez azonban tár­caközi egyeztetésre lenne szükség a Népjóléti és Ok­tatási Minisztérium között. Ha a beszédgyógyítással foglalkozó szakmák közötti ismeretadás, összefogás lét­Előadást hallgatnak a kongresszus résztvevői Balázs Attila felvételei az anyukát, akit az óvoda lo- rejön és sikerül a társadalom- gopédushoz küld a gyerme- biztosítás útvesztőit kikerül- kével. A logopédus visz- ni, már nem volt hiábavaló a szaküldi a háziorvoshoz, a kongresszus. A száj pad hasadék jól gyógyítható Nyíregyháza (KM - Sz. E.) — A lágyszájpad igen kis ré­sze az emberi testnek. Felülete felnőtt korban is csak gyerek- tenyérnyi. Jelentősége azon­ban jóval nagyobb terjedel­ménél. Szervezetünknek alig van még egy olyan kicsiny része vagy szerve, amely any- nyi különféle funkció lebo­nyolításában venne részt mint a lágyszájpad. Felelős a szo­pás, nyelés, beszéd, éneklés, fütyülés, légzés és közvetve a hallás létrejöttéért, zavartalan lefolyásáért. Szervezetünk e részének nemzetközileg is elismert spe­cialistája dr. Hirschberg Jenő professzor. Munkájának ne­hézségeiről és szépségeiről kérdeztük. — A szájpad-elégtelenségek közül legismertebb a szájpad- hasadék, mely gyakran ajak- hasadékkal is együttjár. Oka Dr. Hirschberg Jenő pro­fesszor Balázs Attila felvétele egyrészt genetikus eredetű, másrészt a terhesség idősza­kában a magzatot ért káro­sodás következménye. A hasa- dékos gyermek születésekor a kétségbeesett anya meggyő­zése, vigasztalása a legne­hezebb feladatunk. Ezer szü­lésből egy esetben találtunk korábban ilyen rendellenes­séget, az utóbbi időben viszont ez a szám világszerte növek­szik. A hasadékos gyermek születésétől kezdve megkü­lönböztetett bánásmódot igé­nyel. Szopásra képtelen, nye­lése nehezített gyógyításához komplex kezelésre van szük­ség. Évente Magyarországon 300-350 gyermek születik ilyen rendellenességgel. Egy gyermek esetében átlagosan három műtétet végzünk. Há- . rom hónaposán az ajakha- sadék zárását, 9-10 hónaposán a lágyszájpadét, két és fél, három évesen a kemény száj - pad korrekcióját. Iskoláskorig az összes szükséges műtétet el kell végezni, kivéve a na­gyobb arckorrekciókat. A rendellenesség befolyá­solja a beszéd fejlődését is. Általában a beszéd megin­dulása félévet késik és gyakran orrhangzós lehet. A logopédiai kezelésnél alsó korhatár nincs, akkor kell el­kezdeni amikor a gyermek együttműködésre képes. A megfelelő szakemberek össze­fogásával közel tökéletessé le­het tenni a beszédet. Figyelemmel kell kísérni a fogak fejlődését a hallást és a fül állapotát is. A fül-orr-gé­gész, gyermekorvos, foniá­ter, logopédus, fogszakorvos munkáját kiegészíti még a pszichológus és a genetikus is. A pszichológus átsegítheti a gyermeket a másság és a mű­tétek okozta szenvedésen, a genetikus pedig megkeresi a károsodás kiváltó okát és ál­lást foglal a következő gyer­mek vállalásakor a károsodás ismételt rizikójáról. Csoportos mozgásfejlesztés és logopédia Nyíregyháza (KM - Sz. E.) — A logopédusok nagy része a Nevelési Tanácsadókban az oktatási intézményektől helyi­leg elszeparálódva működnek. Szerencsésebb azonban, ha egy intézményhez kapcsoltan dolgozik, ahol együtt él a gyermekekkel, időben észre­veheti a beszédhibákat, napi kapcsolatban állhat a pedagó­gus kollegákkal. Nyíregyházán dr. Bereczné Szamosközi Alice a Városi Nevelési Tanácsadó munka­társa, de helyileg óvodában dolgozik. Az óvodában folyó beszédvizsgálatokról kérdez­tük. — Kötelezően ötéves kor­ban vizsgáljuk a gyermek be­szédét alaki és tartalmi szem­pontból. Azokban az óvodák­ban viszont, ahol én dolgo­zom, már hároméves kortól folyamatosan kiszűrjük a be­szédhibásokat. Az óvónők jel­zései alapján megvizsgáljuk nágy mozgásaikat, finommo- torikájukat és a beszédhiba sú­lyossága alapján minél hama­rabb kezelésbe vesszük. Fon­tosnak tartom a beszédhibás gyermekeknél a hallásvizsgá­lat elvégzését és a beszédszer­vek alapos ellenőrzését, hiszen sérülésük oka lehet a beszéd­hiba kialakulásának. Ameny- nyiben a gyermek magatar­tásában, társas kapcsolatában, közösségbe való beilleszke­désében zavart tapasztalatok a Nevelési Tanácsadó pszicho­lógusához, pszichopedagógu­sához irányítom őket. Nagyon jó a tapasztalatom a beszéd­gyógyítással foglalkozó szak­mák összefogásában, hiszen akár fül-, orr-gégészetre, akár foniátriára küldtem eddig be­szédhibás gyerekeket, minde­nütt szívesen megvizsgálták. A beszéd egyik feltétele a beszédszervek épsége, a be­szédmozgások pontos kivi­telezése. A beszédszervek mozgása precíz mozgásko­ordinációt kívánó tevékeny­ség. Ez a finom mozgás csak akkor jöhet létre, ha a test nagymozgásai megfelelőek. A mozgáskoordináció fejleszté­sére szeptembertől a nyíregy­házi 28-as óvodában dr. Be­reczné Szamosközi Alice és az intézményben dolgozó óvó­nők csoportos foglalkozásokat indítanak. Az óvoda tornater­mében a logopédiai foglalko­zásokkal együtt fejlesztik a gyermekek mozgáskoordiná­cióját, finommotorikáját és térbeli tájékozódási képessé­geit. Ez különösen fontos, az utóbbi időben egyre szaporodó dyslexia (olvasásgyengeség) megelőzése érdekében. Ha a gyermek nem tanul meg saját testén és a körülötte lévő tér­ben eligazodni, ha kialakulat­lan a jobb és bal oldal fogalma, ha bizonytalan a viszonysza­vak használatában, nem várha­tó el tőle, hogy az iskolában megbirkózzon az olvasás tudo­mányával, a betűk egymásutá­niságával és a betűk összekap­csolásának nehézségével. Jegyzet Az első Szondi Erika A társadalom tagjainak alapvető szükséglete a kölcsönös érintkezés. Az em­berek egymás közti érint­kezése, közlése nélkül nem volna lehetséges a társadal­mi élet, nélküle nem jöhetne létre a tevékenység közös megszervezése, a társas kap­csolatokat is magában fogla­ló munkafolyamat. A nyelv az egész személyiség esz­köze, amelynek segítségével önmagát megvalósítva tár­sadalmi lénnyé válik. Hivatalosan és deffinici- ószerűen így is megfogal­mazhatjuk a beszéd lényegét. De maradhatunk e hűvösen hivatalosak, amikor gyerme­künk nyelvecskéje formálja a csodát, mikor először ki­mondja azt a szót, mama. Amikor ebben az egyetlen szóban benné van minden. A szeretet, a ragaszkodás, a kétségbeesés, a kérés és al­kalomadtán a düh is. Aztán ahogy értelme fejlődik, egyre összetettebben fejezi ki ön­magát. Kezdetben kedvesen pöszén, majd tisztán, szépen magyarul. Am mi van azokkal a gye­rekekkel, akiknél nem megy minden ilyen zökkenőmente­sen. Nem indul meg a be­szédfejlődés vagy érthetetlen a beszéd. Szülője válogatja mikor esik annyira kétségbe, hogy szakemberhez fordul­jon. Van aki struccpolitikát folytatva arra hivatkozik, a SZÓ szomszéd gyerek is így kezdte, mégis milyen ügyes. Más pedig hanyatt-homlok rohan a gyemekorvoshoz, ha egyéves gyermeke még nem beszél folyamatosan. Ponto­san nem lehet eldönteni, me­lyik az a kor, amikor már feltétlen segítségre van szük­ség, de inkább lássa gyer­mekünket fölöslegesen szak­ember, mintsem visszafordít­hatatlan károsodáshoz ve­zessen halogatásunk. Az iskolában csak ép be­szédű gyermek tud értelmi képességének megfelelően teljesíteni. Hatéves korig a beszédhibákat korrigálni kell. Nem várhatjuk el gyer­mekünktől ha rosszul mond­ja ki a szót azért jól írja le, helyesen olvassa. A dadogó gyermeknek is elég beszé­dével kínlódnia egy új kö­zösségben, és nem marad ereje az intenzív tanulásra. Amin hároméves korban még mosolyogtak, azért hét­nyolc évesen már kicsúfol­nák társai. A sérült kommunikáció a személyiség károsodásához vezethet. A szégyenkezésből szorongás, a szorongásból beszédfélelem alakulhat ki. Ahogy múlik az idő, rögzül a beszédhiba és egyre nehe­zebb a javítása. Ha a helyes beszéd, az ép kommunikáció lehetőségét nem adjuk meg gyermekünk­nek, ugyanolyan súlyosan vétünk ellene, mintha a testi fejlődését elősegítő élelemtől fosztanánk meg. Idejében felismerni Mátészalka (KM) — A Mátészalkán hét éve műkö­dő Nevelési Tanácsadó ve­zetője Kónya Ildikó gyógy­pedagógus, logopédus, pszi- chopedagógus. Munkatársa­ival együtt a város és a volt járási körzetének logopédiai ellátásáért felelős. A beszéd­tanítás vidéki helyzetéről kérdeztük. — Legnagyobb prob­lémánk, hogy kevés a logo­pédus és egyre több a be­szédhibás gyerek. A gondok ott kezdődnek, hogy a meg­élhetési nehézségek miatt az anyukák a szülés után hamar visszamennek dolgozni és keveset beszélgetnek a gyer­mekükkel. Amikor este fá­radtan hazaérnek, nem ma­rad erejük a beszélgetésre, a gyermek meghallgatására, meseolvasásra. Gyakran ta­pasztalom, az anyukák nem veszik komolyan a gyermek beszédhibáját, a családnak tetszik az aranyosan, pöszén beszélő gyermek, s nem érzik szükségét a logopédiai korrekciónak. Aztán amikor a kötelező beszédvizsgálat elvégzése után az óvoda jelzi, baj van a gyerekkel, ijedten hozzák hozzánk a tanácsadóba. Pedig minél hamarabb felismerjük a bajt, annál biztosabban tudunk rajta segíteni. Az utóbbi időben növek­szik a súlyosabb beszéd­hibák száma. Míg korábban a pöszeség korrekciója tette ki munkánk 70-80 száza­lékát, ma már egyre nagyobb számban fordul elő meg­késett beszédfejlődés, súlyos dadogás és dyslexia. Gyó­gyításuk csak akkor lehet eredményes, ha minél koráb­ban felismerjük a problémát és időben hozzálátunk keze­lésükhöz. Játékos formában a gyermek életkorának meg­Kónya Ildikó logopédus Mátészalka Balázs Attila felvétele felelő módszerekkel jó ered­ményeket érhetünk el. Az óvodákkal és iskolák­kal nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki, szívesen fo­gadják segítségünket, jelzik, ha intézményükben beszéd­hibás gyermeket találnak. Nehezebb a helyzet a vá­roskörnyéki települések ese­tében, hiszen az új finanszí­rozási rendszerben az illető önkormányzatoknak fizetni­ük kell a nálunk végzett vizs­gálatok és a terápiák után. Szerencsére a falvak vezetői átlátták a probléma fontos­ságát és átvállalják a szülők helyett a költségeket. Az ide­ális az lenne, ha minden is­kolában dolgozna beszéd­korrekcióval foglalkozó szakember, hiszen nemcsak a meglévő beszédhibák ja­vítása, hanem a megelőzé­sük is megoldható volna. A háziorvosok és a védőnők is jelentősen segíthetnék mun­kánkat. HAZAI HOL-MI 1993. július 12., hétfő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents