Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-10 / 159. szám
1993. július 10., szombat Kelet-Magyarország 5 TÚL A MEGYÉN A mezőgazdaság jövője a tét Zárás Helsinkiben Helsinki (MTI) — A Helsinki Nyilatkozat elfogadásával pénteken befejeződött az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) parlamentjének második, négynapos ülésszaka a finn fővárosban. A dokumentum szerkezetét tekintve megegyezik az 1975-ös Helsinki Zárónyilatkozattal: négy fejezetében foglalkozik a politikai kérdésekkel és a biztonsággal; a gazdasági, tudományos, technológiai kérdésekkel és a környezettel; a demokrácia, az emberi jogok és a humanitárius ügyek problémáival; végül az egykori Jugoszlávia területén dúló háborúval. Budapest (ISB - R. S.) — Hétfőn megkezdődnek a tárgyalások a kormány illetve a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Szövetsége (MOSZ), valamint az érdek- képviseleti és szakértői szervezetek között. Erről sajtótájékoztató keretében számoltak be az érintettek. Olvasóink előtt ismert, a MOSZ nemrégiben levelet írt a miniszterelnöknek, amelyben július közepéig adott időt a kormánynak arra, hogy érdemben válaszoljon a szövetség követeléseire, különös tekintettel a parlament előtt lévő szövetkezeti törvény módosításával kapcsolatban. (A MOSZ és más érdekképviseletek ellenzik a szövetkezeti törvény jelenleg elképzelt átalakítását, s nem támogatják azt, hogy törvény újra lehetőseget adjon a kiválásokra.) A szövetség levelében megfogalmazta azt is, ha a jelzett időpontig nem érkezik érdemi válasz, országos demonstrációt szerveznek. Az ismertetett előzmények után pénteken délelőtt ültek le egyeztető tárgyalásra a MOSZ és a kormány képviselői. Az eszmecsere után Medgyasszay László, a földművelési tárca államtitkára elmondta: megállapodtak abban, hogy hétfőn szakértői testületek folytatják a tárgyalásokat, s ennek során 7 témakört tekintenek át. Sorrendben: a mezőgazdaság működőképességének fenntartására irányuló intézkedések — konszolidáció, csődkezelés, agrárfinanszírozás; a mező- gazdaság jövedelemtermelő képességének javítása; az agrárpiaci rendtartás fejlesztése — garantált árak, kvóták, szubvenciók; érdemi hazai piacvédelem; a termelői tulajdonszerzés elősegítése az élelmiszeripar és az élelmiszerkereskedelem privatizációja során; — a mezőgazdaság átalakulását érintő alapvető törvényekkel összefüggő problémák rendezése — kárpótlás, a szövetkezeti törvény módosítása; a szövetkezeti vagyont érintő egyéb kérdések — üzletrészek forgalmazási lehetőségei. A munkabizottságok első jelentésüket 15 napon belül készítik el. Kérdésünkre válaszolva a MOSZ társelnöke, Nagy Tamás leszögezte: szempontjukból a legfontosabb az, hogy megegyezzenek abban, miképpen lehet növelni a mező- gazdaság jövedelemtermelő képességét. HIRDETÉS Miért jó befektetés Önnek a Magyar Államkötvény? Sohasem volt nagyobb biztonságban • A MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY KAMATAIT ÉS VISSZAFIZETÉSÉT AZ ÁLLAM SZAVATOLJA. Az állami garancia mindig érvényes marad. Ha tehát nemcsak megfelelő kamatot vár, de a pénzét is biztonságban szeretné tudni, akkor az Ön befektetése: a Magyar Államkötvény. • A MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY GYORSAN MOBILIZÁLHATÓ. A futamidő nem azonos a lekötéssel. A Magyar Államkötvénybe fektetett pénz a futamidő alatt - a tájékoztatóban megadott feltételek szerint - bármikor mobilizálható. • MINDEN BEFEKTETŐ MEGTALÁLHATJA A NEKI LEGKEDVEZŐBB KAMATOZÁSÚ ÁLLAMKÖTVÉNYT. Az Államkötvények többsége fix kamatozású, mely azért előnyös, mert a kamat előre kiszámítható. Egyes kibocsátásoknál mozgó kamatot alkalmaztunk, ami pedig azért kedvező, mert bármi történik a gazdaságban, a befektetőt nem érheti meglepetés, kötvényének kamata értékálló. Forgalmazóhelyek: MNB Főpénztár (Budapest V. Hold utca 4.) és az MNB Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Igazgatósága (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 3.). A forgalmazóhelyeken az itt felsorolt, korábban kibocsátott Magyar Államkötvények a helyszínen rendelkezésre álló feltételek szerint - folyamatosan megvásárolhatók: Elnevezés Kamat Kamatfizetés lejárat 1994/A 18,7« '93. XIII. '94. XII. I. 1994/B 17,5% '93. XII. 18. '94. XII. 18. 1995/A 21,0% '93. X. 6. '95. X. 6. 1995/B 21,0% '93.XI.12. '95.XI.12. 1995/C 17,5% '94.lt. 1. '95.11.1. 1995/F 17,0+1,5% '94. VII. 2. '95. VII. 2. 1996/A 16,5% '93. XII. 28. '96. XII. 28. 1996/B 17,5% '94.1.22. '96.1.22. 1996/C 17,5% '94.11.10. '96.11.10. 1996/F 17,5+1,5% '94.V.17. '96. V. 17. 1997/C 18,0% '94. III. 1. '97. III. 1. 1998/A 17,8%* '94.111.10. '98.IH.10. * wllozó kamatozású, léiévé kamat Az 1995/F Államkötvény kapható még az OTP és a Kereskedelmi Bank kijelölt fiókjaiban. Támogatás nélkül A Nyugat lemondott Boszniáról London (MTI) — A brit lapok pénteki vezércikkeikben rendre bizonyították, hogy a Nyugat lemondott Boszniáról, sőt, a boszniai mohamedánokra gyakorol nyomást a szerbek és a hor- vátok helyett, a tokiói keményhangú nyilatkozat pedig üres, ha nem éppen káros fecsegés. A Hetek elkötelezték magukat az ENSZ-határozatok végrehajtására, a biztonsági övezetek megvédésére csapatokkal, az ENSZ-erők légi támogatásával, pénzügyi és anyagi hozzájárulással, vagy megfelelő diplomáciai akcióval — írta a Financial Times és hozzátette: de az operatív szó itt a „vagy”. Senki sem képzeli, hogy Kohl kancellár vagy Clinton elnök csapatokat küldene, vagy Mijazava japán repülőgépeket. A többi vezető talán tényleg hajlamos csapatokat küldeni, de ők sem mondják, mennyit. Most már Bosznia hármas felosztása a méltánnyosság- hoz még legközelebb álló, egyszersmind kivihető megoldás, és még ez sem sikerülhet a mohamedán körzetek sokkal nagyobb külföldi katonai támogatása nélkül. A The Times vezércikke szerint ha a háború folytatódik, az ENSZ kivonul, feloldják a fegyverembargót a mohamedánok javára, és amint Hurd brit külügyminiszter mondta, harcolhatnak ítéletnapig —, valójában a mohamedánokat ítéli halálra. Külső katonai fellépés nélkül a szerbek és a horvá- tok lenyelik a maradék mohamedán területeket is, sőt, az embargó feloldásával való handabandázás szinte sürgeti őket erre. Hurd igazából nem Szerbiát és Horvátországot, hanem Boszniát zárta ki a nemzetközi közösségből — írta a The Times. A The Guardian így foglalta össze véleményét: kegyetlen átejtés a szerbeket és a horvátokat figyelmeztetni, hogy a boszniai megállapodásnak elfogadhatónak kell lennie a mohamedánok számára, akkor, amikor a nyugati diplomaták éppen a bos- nyák kormányra akarják ráerőltetni a szerbek és horvá- tok diktálta rendezést. Lesz megállapodás Befejeződtek az IMF-tárgyalások Budapest (MTI) — Befejeződtek pénteken a Nemzetközi Valutaalap delegációjának budapesti tárgyalásai a magyar kormány és a Magyar Nemzeti Bank képviselőivel. Az IMF-delegá- ció hasznos megbeszéléseket folytatott a szakszervezetek és a társadalombiztosítási önkormányzatok képviselőivel is. A közlemény szerint az ez évi pótköltségvetés parlamenti elfogadása, az általános forgalmi adó módosítása, valamint a jövő évi költségvetés tervezetének a kapcsolódó adótörvény-tervezetek parlamenti benyújtása nagy mértékben elősegítette az eredményes tárgyalást. A magyar hatóságok és az IMF képviselői meg vannak győződve arról, hogy a költség- vetési hiány finanszírozási igényének csökkentése, amelyet a benyújtott 1994. évi költségvetés a kiadások mérséklésével és a bevételek növelésével biztosít, hozzá fog járulni az infláció további csökkenéséhez és a gazdasági növekedés beindulásához. A magyar hatóságok és az IMF küldöttsége nem látják akadályát annak, hogy a megállapodás rövid időn belül létrejöhessen. Budapest (ISB - S. Z.) — Ha azt akarjuk, hogy a külföldön élő magyar kisebbségek megítélése változzék, előbb idehaza kell rendezni a kisebbségek sorsát — ezt Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője mondta a pénteki kormányszóvivői sajtótájékoztatón. Ezt a célt szolgálja többek között a héten nagy többséggel (96 százalék) elfogadott, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény. Nehéz volt a bizalmat megszerezni — mondta az újságíróknak Wolfart János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal vezetője, akit Juhász Judit kormányszóvivő ugyancsak meghívott a pénteki sajtókonferenciára. A törvény az érintettekkel egyeztetve, megvitatva született meg, s ez referencia lehet a környező országok törvényhozói számára is — jelentette ki az államtitkár. A törvény hatálya azokra a kisebbségekre terjed ki, amelyek tagjai „régóta együttélnek a magyarsággal”, azaz a „honos” népcsoportokra, amelyből tizenhárom található Magyarországon, a cigányoktól kezdve, a bolgárokon, ruszinokon át egészen a görögökig. De a törvény arra is lehetőséget ad, hogy ezer állampolgár az országgyűlés elnökéhez forduljon kérelmével: nyilvánítsa őket a törvényhozás nemzeti vagy etnikai kisebbségnek. Ugyanakkor a törvény hatálya nem terjed ki a hazánkban tartózkodó vagy letelepedett külföldiekre. Újdonság, hogy a kisebbségek létrehozhatnak önkormányzatokat, amelyek köztestületekként működnek, bizonyos jogosítványokkal, különös tekintettel a helyi sajtó, nyelvhasználat és kultúra ügyeire, illetve módjuk lesz kulturális és oktatási intézményeket létrehozni. A törvény rendezi a kisebbségek parlamenti képviseletének a kérdéseit is, megteremtve a közvetlen parlamenti képviselet lehetőségét számukra. Ehhez azonban a választási törvény módosítására is szükség lesz. Várhatóan ősszel tárgyal a parlament az ugyancsak törvényben garantált nemzeti, etnikai kisebbségi biztosi intézmény felállításáról. Jó példa lehetne
