Kelet-Magyarország, 1993. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-09 / 158. szám
1993. július 9., péntek TÚL A MEGYEN Kelet-Magyarország 7 A koalíciót erősítette az Igazság csoport A vártnál nagyobb arányban fogadta el a parlament a pótköltségvetést Budapest (ISB - D. Á.) — Utólag talán sokan azt is gondolhatják, hogy a szerda esti pótköltségvetési szavazás előtt túldramatizáltuk a helyzetet. Hiszen az volt a tény, hogy számszerűleg kettőre olvadt a parlamenti koalíciós többség, s ilyenkor bizony távollétek, betegségek váratlan helyzeteket is produkálhatnak. Márpedig Antall József miniszterelnök már korábban világossá tette, hogy kisebbségben nem fog kormányozni. A pótköltségvetési szavazás pedig így kétségtelenül bizalmi kérdéssé vált. Nagyon lényeges szempont volt, hogy aki él és mozog, az ott legyen a parlamentben és — koalíciós szempontból — az „igen” gombot nyomja meg. Döntő szempontnak bizonyult, hogy a Magyar Igazság frakcióba be nem lépett Magyar Igazság csoport tagjai a koalícióval szavaztak. Rég láttunk ennyi képviselőt együtt, s az este 10 órakor sorra kerülő pótköltségvetési végszavazásról a 395-ből mindössze hetvenen hiányoztak. Sőt ebből a hetvenből is volt néhány képviselő, akit nem sokkal a szavazás előtt még ott láttunk, csak tudatosan választhatta azt, hogy nem voksol. Ez is egy módszer volt ugyanis a választási lehetőségek között. A pótköltségvetést csak az „igen” gomb megnyomásával lehetett megszavazni. A „nem” jelentette ennek egyértelmű elvetését, de a „tartózkodás” is formailag a „nem”- mel volt azonos, hiszen az „igen” szavazatok ötven százalék plusz egyét gyengítette. A harmadik variáció arra, hogy valaki ne szavazza meg a költségvetést az volt, hogy távol marad a voksolástól. Erre persze az is mondható, hogy nem meri vállalni a szavazatát, de az is, hogy ha már nem szavaz „igen”-nel, nem növeli az ellenszavazók százalékarányát. Természetesen itt egyértelmű következtetést'már csak azért is nehéz levonni, mert nyilván voltak olyanok, akik betegség, fontos elfoglaltság miatt nem voltak ott, vagy nem tudták a 22.08-kor sorra kerülő szavazást megvárni. A pótköltségvetést végül 179 igen, 131 nem és 5 tartózkodással — tehát a vártnál nagyobb többséggel — szavazták meg. Lényegében szinte 100 százalékban a kormány- koalíció mondott „igen”-t, az ellenzék pedig „nem”-et. íme az ettől eltérő érdekességek. A pótköltségvetést 5 független képviselő szavazta meg: Barcza Imre, Debreczeni József, Dénes János, Eke Károly és Elek István. A függetlenek közül tizenketten voksoltak „nem”-mel, köztük Kál- lay Kristóf. A távollévő függetlenek közt volt például Vargáné Piros Ildikó, Balás István, vagy a „nem”-mel szavazó Beke Katát kivéve a három MDSZ-es. A jelen lévő MDF-esek mind megszavazták a pótköltségvetést. (Köztük Jakab Ferenc, Mezey Károly, Szendrei László, Szűcs M. Sándor, Takács Péter, Várkonyi István, Vékony Miklós.) A kisgazdák közül a döntő többség „igen”Vezetők nem indulnak egymás ellen Megállapodott a választási taktikában az SZDSZ a Fidesz-szel Budapest (MTI) — Az SZDSZ és a Fidesz elnöke, valamint frakcióvezetője csütörtökön reggel tárgyalásokat folytatott a választási együttműködés vitás kérdéseinek tisztázása érdekében. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a megbeszélést követő sajtótájékoztatóján leszögezte: a megállapodás nem jelenti azt, hogy a két szabadelvű párt visszavon* hatatlanul egymáshoz láncolja magát. . * Mindkét párt elfogadta, hogy vezető tisztségviselőik a sikeres szereplés éredkében nem indulnak egymás ellen, egy választókerületben. A Fidesz éppen ezért már kijelölte azt a három politikusát (Fodor Gábor — Gyöngyös, Kövér László — Pápa, Szájer József — Sopron), akikkel szemben az SZDSZ várhatóan nem indít ellenjelölteket. Az SZDSZ elfogadta azt a Fidesz-javaslatot, amely szerint egyértelműen ki kell mondani: a két liberális párt sem a jelenlegi kormánykoalíció pártjaival, sem az MSZP-vel nem hajlandó választási együttműködésre. Új problémát jelentett, hogy a két liberális párt csak olyan harmadik féllel működhet-e együtt, amellyel partnere is egyetért, vagy nyitva kell hagyni annak lehetőségét, hogy bármelyikük harmadik féllel is köthessen megállapodást. FIAT TRAKTOROK AZ ON IGÉNYÉI SZERINT • TRAKTOROK 25-130 KW MOTORTELJESÍTMÉNY KÖZÖTTI KATEGÓRIÁBAN • KÉT- ÉS NÉGYKERÉK HAJTÁSÚ JÁRÓSZERKEZETEK • 0.4-TŐL 40 KM/ÓRA SEBESSÉGTARTOMÁNY • ALACSONY FAJLAGOS ÜZEMANYAGFOGYASZTÁS • SZŰKÍTETT NYOMTÁVÚ VÁLTOZATOK MÁR 98 CM MINIMÁLIS SZÉLESSÉGGEL • OPTIMÁLIS MŰSZEREZETTSÉG • MAGASFOKÚ KEZELŐI KÉNYELEM MIELŐTT TRAKTORT VÁSÁROL, KERJEN TOLUNK IS AJANLATOT1 • ARAINK VERSENYKEPESEK • KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEK: HITEL, LÍZING, TERMÉNNYEL VALÓ FIZETÉS • SZAKSZERŰ ORSZÁGOS SZERVÍZHÁLÓZAT • MEGBÍZHATÓ, GYORS ALKATRÉSZELLÁTÁS • KIEGÉSZÍTŐ TARTOZÉKOK SZÉLES VÁLASZTÉKBAN- # MAGYARORSZÁGON KIZÁRÓLAGOS FORGALMAZÓ IKR TERMELÉSFEJLESZTÉSI ÉS KERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZPONT: 2943 BÁBOLNA, MÉSZÁROS ü. 1. FIAT ÉRTÉKESÍTÉSI VEZETŐ: SLÁNICZ JÁNOS TEL.: 34/369-399, FAX: 34/369-079, TX: 22-6554 MŰSZAKI ÜZEM: 2942 NAGYIGMAND, GÉPÁLLOMÁS U. 1, TEL.: 34/356-620, FAX: 34/356-601 TELEX: 27524 nel szavazott. A „nem” gombot nyomta meg a Torgyán- csoport öt tagja, de maga Tor- gyán József és a nyíregyházi Kávássy Sándor nem szavaztak. A 36-os frakcióból Oláh Sándor és Vincze Kálmán tartózkodott. A kereszténydemokraták (köztük Seszták László) egy távollévő kivételével mind megszavazták a pótköltségvetést. A Magyar Igazság frakcióhoz tartozó 12 képviselő közül a „nem” gombot nyomta meg Bognár László, Csurka István, Horváth Lajos, Kelemen József és Réti Miklós. Ketten tartózkodtak. A sajószentpé- teri Miklós Árpádot, illetve a mátészalkai Móré Lászlót nem sokkal a szavazás előtt még a parlamentben láttuk, de ők nem szavaztak, miként a további frakciótársaik sem. Az ellenzék jelen lévő tagjai még a tartózkodásig sem merészkedtek el, mind a „nem” gombot nyomták meg. így tett Gulyás József és Laborczi Géza (SZDSZ), valamint Mádi László (Fidesz) is. INFORMÁCIÓVAL ÉS TANÁCSADÁSSAL VÁRJUK GÖDÖLLŐN JÚL 15-17-ÉN, AZ AGRI - MECH '93 MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSON. Etika és gazdaság Budapest (MTI) — Az MDF szóvivője, Herényi Károly csütörtökön sajtó- tájékoztatón ismertette a párt országos elnökségének előző éjszaka tartott ülésén hozott döntéseit, közöttük a hét végén Csopakon sorra kerülő országos választmányi ülés várható napirendjét. A szombaton megnyíló ülésen a tervek szerint részt vesz Antalt József miniszterelnök-pártelnök, de az eredetileg tervezett politikai helyzetértékelés idő hiányában valószínűleg elmarad —jelentette ki a szóvivő. Szombaton történik meg a néhány héttel ezelőtti országos választmányi ülésen elfogadott ideiglenes etikai és fegyelmi szabályzat véglegesítése is. A szóvivő tájékoztatása szerint a párt etikai bizottságához eddig nem érkezett beadvány azoknak a képviselőknek az ügyében, akikről a testület az elmúlt hetekben döntést hozott. Balás István, Csurka István, Király B. Izabella fellebbezési határideje lejárt, Zacsek Gyuláé és Szilasy Györgyé még nem, de ők sem éltek még fellebbezési jogukkal. Zacsek Gyula nem kapott meghívót a MDF ülésére, pedig ő továbbra is elnökségi és választmányi tagnak tekinti magát. Ha az ülésen mégis megjelenik, elképzelhető, hogy Lezsák Sándor megszavaztatja: ott lehet-e az ülésen. Szombaton délután Szabó Tamás tárca nélküli miniszter tart előadást a privatizációról az országos választmány ülésén, vasárnap délelőtt pedig a választási ülés résztvevői a mezőgazdaság legsürgetőbb kérdéseivel foglalkoznak. Mivel a tanácskozás zártkörű, ezért vasárnap délután sajtókonferencián tájékoztatják annak eredményeiről a közvéleményt. Egy kérdésre válaszolva Herényi Károly hozzátette: az alapszabály szerint azonban az MDF-tagok számára az ilyen ülések nyitottak. Statárium Grúziában Eduard Sevarnadze, Grúzia elnöke Szuhumiban találkozott az abház védelmi tanács vezetőjével. A grúz elnök utazásának célja az abház régióba az volt, hogy személyével is kinyilvánítsa Grúzia azon szándékát, hogy nem enged az abház szeparatista erőknek AP-felvétel Tbiliszi, Szocsi, (MTI) — Sevarnadze grúz elnök kedden statáriumot vezetett be az ország nyugati részén fekvő szakádár Abháziéban. Az abház felkelők, akiknek oldalán Dél-Oroszországból érkezett önkéntesek is harcolnak, július 2-án nagy erejű támadást indítottak a grúz kézen lévő abház főváros, Szuhumi ellen. Tengiz Szigua grúz kormányfő szerdán bejelentette, hogy az elmúlt öt napban 130 grúz katona vesztette életét az abháziai harcokban. Leértékelték a forintot Budapest (MTI) — A forint 3 százalékos leértékeléséről döntött csütörtöki ülésén a jegybanktanács. Az ülést követő sajtótájékoztatón Bőd Péter Ákos elmondta: az intézkedés azért vált szükségessé, mert az első félévben az export nagymértékben csökkent, és a folyó fizetési mérlegben jelentős, 1,5 milliárd dollár körüli hiány alakulhat ki. A Magyar Nemzeti Bank az idén már negyedszer értékeli le a forintot a valutakosárral szemben. Az első devalváció februárban 1,9 százalékos volt. Márciusban 2,9 százalékos, júniusban 1,9 százalékos leértékelésre történt. Mindezt összevetve az idei esztendő során 7 százalékkal csökkent a forint értéke a nyugati valutákhoz képest. A devalvációval párhuzamosan a jegybanktanács arról is döntött, hogy 3 százalékkal emeli a nyílt piaci műveletekben alkalmazott rövid lejáratú — úgynevezett repo — hitel kamatait. Húszmillió a vállaji határátkelőre Budapest (ISB - D. Á.) — A parlament plenáris ülésén Mádi László a vállaji határátkelő ügyében tett fel kérdést a Belügyminisztérium államtitkárának. A Fidesz-es képviselő elmondta, hogy a csökkenő lélekszámú szabolps-szatmár- beregi település, illetve a térség számára roppant fontos lenne egy határátkelő- hely nyitása. Ä falun amúgy is keresztülvezet a Nagykárolyt és Nyírbátort összekötő régi hadiút. Mádi László többek között az után is érdeklődött: mit szól a kormány ahhoz, hogy jelen körülmények között a vállaji emberek az út hiánya miatt akár 60-80 kilométert is utaznak egy-két kilométerre lakó rokonaik meglátogatása céljából. Józsa Fábián leszögezte, hogy a Vállaj-Csalános közúti átkelőhely személyi forgalomra történő megnyitásának a terve 1991 óta szerepel a magyar javaslatok között. A román féllel megtartott 1992. július 14-i kormányközi tárgyaláson csak arról született megállapodás, hogy a battonyai és méhkeréki átkelőhelyeken kívül tanulmányozzák más átkelőhelyek (így a vállaji) megnyitásának lehetőségét. A magyar fél bármennyire is szeretné, határátkelőhelyet azonban egyoldalúan nem lehet létesíteni. A késedelem nem a magyar hatóságokon múlik. Amíg az állandó határátkelőhely kérdésében megszületik a magyar és a román határőrizeti szervek közti végleges megállapodás, addig is a magyar hatóságok keresik annak a lehetőségét, hogy mód nyíljon egy időszakos, ideiglenes határátkelőhely megnyitására. A belügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy a minisztérium is mindent megtesz az ügy megoldásááért. Hogy mennyire komolyan gondolják, azt jelzi: az 1994-es költségvetési tervezetben 20 millió forinttal szerepel a vállaji határátkelőhely létesítése.
