Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-08 / 131. szám
Növényvédelem itt és most Nem cserebogár, hanem a gabonaszipoly lepte el a nyírségi gabonatáblákat A lisztharmat elleni sikeres védekezésről tartottak tapasztalatcserét az almatermesztő gazdák a tiszaszentmártoni gyümölcsösben A szerző felvétele Nyíregyháza (KM - G. B.) — A szerkezet és tulajdon- váltás bonyolult időszakát éli a tőkeszegény magyar mezőgazdaság. Hogy még nehezebb legyen a helyzet, e történelmi változás közben kénytelen a korábbinál jóval igényesebb piacokat meghódítani termékei számára. A növekvő minőségi követelményeknek csak a szaporodó magángazdaságok megfelelő szintű, rendszeres tudományos, szakmai „támogatottsága” mellett leszünk képesek megfelelni. A növényvédelem és talajerő-gazdálkodás szakmai ellenőrzése, mindannyiunk számára fontos. A megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomás igazgatójával, Sallai Pállal a közelmúltban beszélgettünk az intézmény munkájáról. Akkor kimaradt néhány aktuális. kérdés, amelyre az alábbiakban válaszol a növényvédelmi szakember. Q Mind többet beszélnek manapság a bio-, illetve a környezetbarát termesztésről. Mi ezzel kapcsolatban a hivatalos szakmai irányvonal? — Természetesnek tartjuk ezeket a törekvéseket. Emberileg nem vagyunk, nem is lehetünk ellene. Hiszen, ha nem használnak fel valahol kémiai anyagokat, az mindenkinek jó. Persze csak akkor, ha a termelési célkitűzéseket ily módon is el tudják érni. Mi azt mondjuk, hogy a realitásokat kell ezúttal is figyelembe venni. Ez alatt azt értjük, hogy a saját szükségleteinket meghaladó mennyiségű terméket kell mindenképpen előállítani. Ez pedig egy bizonyos mennyiségű műtrágya és növényvédőszer nélkül nem megy. Az utóbbi években nem a biotermesztés miatt, hanem gazdasági okokból esett vissza — az elképesztően alacsony, 30 kilogrammos hektáronkénti szintre — a műtrágya felhasználásunk. Szenvednek is a növények az alultápláltság miatt. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a műtrágyák kiváltását ekkora területen nem lehet szervesanyaggal megoldani. □ A minőségi termék-előállítás is követelményeket támaszt. — A másik dolog pontosan a piacok minőség iránt támasztott igénye. Ma a fogyasztók a károsítóktól mentes, szép küllemű termékeket fizetik meg. Ez a vásárlói magatartás érvényesül itthon és külföldön egyaránt. Ehhez igyekszünk olyan termesztési technológiákat kidolgozni és javasolni, amivel kevesebb kémiai anyag felhasználásával lehet elérni a kívánt célt. A mezőgazdasági kemikáliák egyébként nem az első számú felelősei a környezetszennyezésnek. Amennyiben pedig elfogadjuk, hogy a legnagyobb globális probléma a túlnépesedés, akkor továbbra is hangsúlyozottan fő feladata a mezőgazdaságnak a belső szükségleteket meghaladó mennyiségű termelés. Ezt a feladatot viszont, csak a műtrágyák és növényvédő szerek — ésszerű határokon belüli — felhasználásával vagyunk képesek végrehajtani. □ Legtöbbször éppen a fel- használás, a forgalmazás körül tapasztalhatók a legnagyobb gondok. Elég, csak a bevásárló turisták által, külföldről behozott és a piacon árult vegyszereket említeni. — A bizonytalan eredetű növényvédő szerek, amelyeket a KGST-piacokon árulnak, valóban nagy veszélyt rejtenek magukban. Mindenkinek tanácsolom, tartózkodjon ezektől, mert az ismeretlen áru felhasználása után bekövetkező, esetleges gazdasági kárért, már senki nem vállalja a felelősséget. Ellentétben a hazai, hivatalos kereskedelemben, ilyen fajta garanciával árusított növényvédő szerekkel. □ Az aktuális növényvédelmi helyzetről most milyen képet vázol a szakember? — Az almaültetvények növényvédelmében a gyümölcsmolyok, almamoly, almailon- ca, aknázómolyok elleni védekezés és az igen erős lisztharmat megfékezése a legnagyobb probléma. A tartós meleg miatt a levéltetvek betelepedése általános, ezért az ellenük való védekezésre kell koncentrálni. A napokban megkezdődött a pajzstetvek rajzása. Ahol tavaly ezzel a kártevővel gondok voltak, ott védekezésre van szükség (Bi 58, Anthio stb.). Borsóban a hüvelyben lévő szemekben fejlődő borsózsizsiket észleltek termelők. A később vetett borsóállományokat a virágzásuk idején, majd rá 10 napra megismételt Chinmix-es permetezéssel védhetjük meg e kártevőtől. A nyírségi tájegységben jelentős gabonaszi- poly-kártétel fenyegeti a búza és rozstáblákat. A cserebogárhoz hasonló, de attól azért kisebb bogarak tucatjával lepték el a táblaszegélyek kalászait. A kár megelőzése érdekében a védekezéseket piret- roidokkal ajánlatos elvégezni. A szárazság miatt idén, nagyon sok helyütt gyengén hatottak a gyomirtó szerek. Fe- lülkezelésre viszont a legtöbb kultúrnövény állományában is van lehetőség. Ám hangsúlyozottan mondom, nem lehet a gyomirtást telefonon, távirányítással, az adott táblán kikelt gyomok ismerete nélkül, vakon szaktanácsolni. Azok a gazdák, akiknek ilyen gondjai vannak, mindenképpen keressék a helyi növényvédelmi szakembereket. Ők, a táblát bejárva el tudják majd dönteni, hogy a sokféle gyomirtó szerből melyik használatára van szükség. Hanyatló gyümölcsexport Tuzsér (KM) — Régi hagyomány Tuzséron, hogy áldozócsütörtökön az almatermelő kertbarátok Szép Béla klubelnök vezetésével összejönnek a Tisza partján és megvitatják az almatermesztés manapság sűrűsödő gondját-baját, no és természetesen a szépségét, maradék örömét is. A legutóbbi alkalommal, május 20-án, a közelmúltban alakult Agrárrendtartási Hivatal kertészeti főtanácsosa, Török Zoltán tartott tájékoztatót a gyümölcstermesztés hazai és nemzetközi helyzetéről. Mint elmondta, a magyar gyümölcs- export csökkenő tendenciát mutat. Míg ’91-ben az ebből származó árbevétel 107 millió dollár volt (ebből 69 millió almából származott), tavaly már csak 72 milliót (ebből alma 51 millió) tett ki. Meg kell állítani a további visszaesést. Ehhez viszont tisztában kell lenni az alma értékesítési problémáival. Tény az, hogy általában gyenge a magyar alma minősége. Gond a kicsi méret, az elégtelen színeződés, a szüret közben szerzett nyomás a gyümölcs húsán. Ráadásul még az áru kikészítése sem tetszetős. Elrettentő példaként hozta föl az előadó a hazai piacon egyre jobban terjedő krumpliszsákos értékesítés térhódítását. Nagyon hiányoznak az új típusú, hosszú távon gondolkodó kereskedők. A lehetőségeinkről szólva a főtanácsos elmondta: a friss étkezési almában a hagyományos keleti és északi partnerek megbecsülése mellett, új üzleti lehetőségeket kell felkutatni, gondolva a barter ügyletek során a kedvező cserearányok kihasználására. A sűrítmény a jövőben is jó exportáru lehet. Az üdítőital, a jó minőségű szűrt almaié is egy kiviteli csatorna, ami 25%-os exporttámogatást is élvez. Ezenkívül jó piaca van a minőségi aszal- ványoknak, ebben még kihasználatlanok a lehetőségeink. Az ipari alma kivitele nem lehet a célunk, mert a haszon végső soron másutt csapódik le, ami számunkra kedvezőtlen. Amennyiben megalakul az alma, vagy a gyümölcs terméktanács, támogatás lesz elérhető a telepítéshez, exporthoz, hitelek felvételéhez. A tervek között szerepel a differenciált ártámogatási rendszer kialakítása az áru minősége alapján. Ezért keresni kell új lehetőségeket fajtában, ültetvénytípusban és műveléstechnológiai elemekben egyaránt. El kell kezdeni az öreg ültetvények lecserélését, mondta dr. Pethő Ferenc egyetemi tanár az Almatermelők Szövetségének elnöke. Ám azt is be kell látni, hogy a megye körülbelül 400 ezer tonna összes almatermés kezelésére képes. Dr. Lux Róbert a Magyar Gyümölcs Szövetség főtitkára felhívta termelők figyelmét, hogy a nagy, piros, egészséges almának van és a jövőben is lesz piaca. Egy, a megyében létrehozandó, önálló alma termék- tanács mellett tört lándzsát dr. Kovács Géza a felső-szabolcsi almafeldolgozó társaság ügyvezető igazgatója. Dr. Inántsy Ferenc az újfehértói kutató állomás igazgatója pedig arról tájékoztatta az újat, mást akaró ' termelőket, hogy az intézet felkészült arra, hogy az ültetvény rekonstrukcióval járó szakmai iránymutatást minden abban érdekeltnek megadják. Bejelentette, hogy június 17- én, Újfehértón nagyszabású almatermesztési bemutatót rendeznek, ahová minden termesztőt várnak. Kerti teendők Nyíregyháza (KM) — Ilyen aszályos időjárásban — pláne, ha öntözni sincs lehetőségünk — különösen igaz, hogy nagyobbra nő az alma, körte, barack, ha a gyümölcskötődés után a termést megritkítjuk. Minden terméscsoportból a középső termést távolítsuk el úgy, hogy a megmaradó gyümölcsök egyenletesen helyezkedjenek el az ágakon. Ritkításkor a többinél kisebb, fejletlenebb gyümölcsöt mindenképpen távolítsuk el. A szőlő hajtásválogatását a fürtkezdemények megjelenésekor kell elvégezni. Ekkor a metszés hibái még javíthatók. A kacsos hajtásokon fürtre már nem számíthatunk, ezért távolítsuk el a fölöslegeseket. E műveletnek a célja, hogy a lombtömeg növekedését a tápanyagellátással egyensúlyba hozzuk. Ugyancsak ritkítást igényelnek a mostanra már megerősödött, de általában túl sűrűre vetett, így felnyurguló, egynyári virágok. Az óvatos megritkítást intenzív locsolás kövesse, hogy a meglazult gyökerek körüli földet újra tömörítsük. Az elnyílott rózsák levágásával egy időben távolítsuk el a beteg, fertőzött hajtás-, és levélrészeket is. A leggyakrabban előforduló levélfoltosság, lisztharmat, valamint a hajtásokat vastagon ellepő levéltetvek ellen kombinált hatású permedével permetezzük, különben a rózsán torz bimbók és virágok fejlődnek. Gazdaszemmel a nyíregyházi expón A nyíregyházi Agroker standján láthattuk a vállalat egyik idei slágerét, a 150 és 400 m közötti csőhosszal választható Nerthus öntözőberendezést. Ebből már harmincat értékesítettek a megye előrelátó növénytermesztő vállalkozóinak Hiányt pótolnak a kicsi, korszerű vetőgépek. A vásáron nekünk a szálkái Crystal-Trade Kft. által kiállított, kis traktorokhoz méretezett, 12 soros, tárcsás-csoroszlyás, kínai gyártmányú tetszett jobban. Nem csak olcsósága, de modern, nagy testvéreihez való lényegi hasonlósága miatt is Napraforgó, repce, tök, mustár, len magvak olajtartalmának kinyerésére alkalmas a dán, kisüzemi olajprés. Az elektromos árammal hajtott berendezés, óránként 10 liter, 6 hónapig is tárolható, minőségi olaj kipréselésére képes Balázs Attila és galambos Béla felvételei Kelet-Magvarorszag / 1993. júniusi., kedd —----------
