Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-07 / 130. szám

1993. június 7., hétfő KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország 1 1 Újra van légihíd Belgrad (MTI) — Vasár­nap felújították a szarajevói légihidat, amelyet a múlt szerdán függesztettek fel, miután ismeretlen fegyve­resek rálőttek egy amerikai szállítógépre. Elsőként egy kanadai gép érkezett meg az olaszországi Anconából. Francois Léotard francia védelmi miniszter vasárnap Splitbe érkezett, ahonnan Szarajevóba utazik tovább, s felkeresi ott lévő francia alakulatot. A volt Jugosz­láviában összesen ötezer francia kéksisakos állomá­sozik. Felipe Gonzalez miniszterelnök, a PSOE szocialista párt vezetője adja le szavazatát vasárnap a madridi általános választásokon Megrendült Attali pozíciója London (MTI) — Brit lap- értesülések szerint megrendült Jacques Attali pozíciója az Európai Újjáépítési és Fejlesz­tési Bank (EBRD) élén. A The Independent on Sunday leg­utóbbi számában azt írta, hogy a londoni székhelyű pénzinté­zet elnöke politikai életben- maradásáért harcol, a The Sunday Times szerint pedig Attalit hamarosan egy ameri­kai bankárvezető EBRD-tiszt- ségre történő kinevezésével fogják háttérbe szorítani. Az extravagáns vezetői stí­lusáról ismert francia bankel­nök személyét érő bírálatok április közepe óta szaporodtak meg, amikor is a Financial Ti­mes feltárta, hogy az EBRD 1992 végéig kétszer annyit költött saját „dologi kiadá­saira”, mint eredeti céljára, a kelet-európai magánszektor támogatására. Attali és vezető munkatársai megvédték ugyan az EBRD-költségvetésnek ezt a szerkezetét, lényegében azt hangsúlyozva, hogy a kelet­európai hitelfolyósítások üte­me nem a bank jó szándékán, hanem a támogatni kívánt szektorok hitelfelvevő képes­ségén, vagyis életképes pro­jektek meglétén múlik. Az in­doklás azonban a jelek szerint nem nyugtatta meg a fő rész­vényeseket, és nem tompította az EBRD költekezésének rendkívül kedvezőtlen sajtó- visszhangját sem. Az EBRD számvevő bizott­sága a közelmúltban a Coo­pers and Lybrand könyvvizs­gáló céget bízta meg annak ki­derítésével, indokoltan köl- tött-e a bank 55 millió fontot londoni székházának felújítá­sára, a bankelnök pedig 600 ezret magánrepülőgépek bér­lésére. Valószínűnek tűnik, hogy a vizsgálat csak a pontot teszi fel az i-re, mert Attali sorsa már eldőlt. Az elnök elleni kampány élén az EBRD leg­nagyobb részvényese, a 10 százalékos részesedéssel ren­delkező amerikai kormány áll, amelynek pénzügyminisztere, Lloyd Bentsen a közelmúltban értésre adta: Washington nem folyósít további pénzeket a banknak, ha nem alakítják át annak vezetőségét. Brit lapok értesülései szerint Washington azt szeretné, ha Ernest Stemt, a Világbank má­sodik legmagasabb beosztású vezetőjét neveznék ki az EBRD hasonló posztjára — egyelőre tehát Attali mellé, de azzal a nem titkolt szándékkal, hogy amint lehet, a bankelnök helyébe lépjen. Tudjman horvát elnök Moszkvában Moszkva (MTI) — Vitalij Csurkin orosz külügyminisz­ter-helyettessel, Borisz Jelcin elnök délszláv ügyekben ille­tékes személyes megbízottjá­val tárgyalt szombaton Moszkvában a horvát államfő. Franjo Tudjman útban Kínába állt meg rövid időre az orosz fővárosban. Az Interfax moszkvai hír- ügynökség jelentése szerint Csurkin a megbeszélésen je­lezte: Oroszország újabb ter­ven munkálkodik a boszniai helyzet rendezése érdekében, amelyet a május 22-én Was­hingtonban elfogadott öthatal­mi akcióterv keretében dolgoz ki. Ugyanakkor semmiféle konkrétumot nem közölt az orosz elképzelésekről. Mind­össze annyit jelentett ki, hogy a boszniai válság felszámolá­sára „lehet és kell megoldást találni”. Tudjman elnök az őt faggató újságíróknak elmondta: nagy­ra értékeli a boszniai helyzet rendezése érdekében kifejtett orosz erőfeszítéseket. Szavai szerint Oroszország objektív álláspontot foglal el azzal, hogy a volt Jugoszlávia összes utódállamával kedvezőbb kap­csolatok kialakítására törek­szik. A horvát elnök egyúttal sérelmezte, hogy hazáját is szankciókkal sújtják, pedig — mint állította — Bosznia-Her­cegovinában nincsenek horvát csapatok. Szerinte azok akar­ják a Zágráb-ellenes büntető intézkedéseket, akiknek a bal­káni válság még nagyobb el­mérgesítése áll érdekükben. Csurkin Dobrica Cosic ju­goszláv elnök menesztésével kapcsolatban annak a remé­nyének adott hangot, hogy ez semmilyen formában nem hat majd ki a szerb-horvát kap­csolatokra — jelentette az ITAR-TASZSZ. Egyben saj­nálkozásának adott hangot amiatt, hogy a két egykori ju­goszláv tagköztársaság között jelenleg szünetel az közvetlen párbeszéd. Rekord gabonatartalékok az EK-ban Párizs (MTI) — Rekord méretűre duzzadt a májussal végződött gabonafelvásárlási idény végére az Európai Kö­zösség állami raktáraiban készletezett gabona meny- nyisége — jelentette a Reuter francia gabonaügyi illetéke­sekre hivatkozva. A raktárakban lévő 34 mil­lió tonna gabona (közte 15,2 millió tonna búza) egy teljes év exportjának felel meg. „Minden rekordot megdöntöt­tünk. Hacsak nem lesz súlyos aszály Európában vagy más gabonatermelő országokban, nehezen fogunk megszabadul­ni a készletektől” — mondta egy, a Reuter által idézett il­letékes. A nyugat-európai termelők, akiket aggaszt, hogy az EK három év alatt 29 százalékkal tervezi csökkenteni a felvásár­lási árakat, rendkívül nagy mennyiségű gabonát szolgál­tattak be az elmúlt szezonban. A farmereknek garantált árat fizetnek, ha november 1. és május 30. között adják be ga­bonájukat. A legnagyobb készletek Né­Sikeres részvétel Bukarest (MTI) — A HUNGEXPO által beren­dezett magyar pavilon a második díjat nyerte a fo­gyasztási cikkek vasárnap zárult bukaresti nemzetközi vásárán — közölte Prokop Gyula kereskedelmi titkár az MTI tudósítójával. A vásáron csaknem félszáz magyar vállalat vett részt, ami azt jelenti, hogy Romá­nia partnerei közül Ma­gyarországé volt az egyik legszámottevőbb jelenlét. Bár még korai mérleget készíteni, a magyar kiál­lítók általában nem bánták meg, hogy részt vettek a vásáron. Vasárnap tartották meg a japán császári esküvő díszszemléjének főpróbáját. A kocsikaraván a to­kiói Akasaka palota felé tart AP-felvételek metországban és Franciaor­szágban halmozódtak fel. A május 30-i állapot szerint a német raktárakban 12,8 mil­lió, a franciákban pedig 12,4 millió tonna gabonát őriztek. A francia farmerek rekord mennyiségű, 6 millió tonna étkezési búzát adtak el az Eu­rópai Közösség országaiban, de ez nem vált folyamatossá. Merénylet Bush ellen Kuvaitváros (MTI) — Ku- vaitban szombaton megkezdő­dött annak a 14 embernek a pere, akiket azzal vádolnak, hogy idén áprilisban merény­letet akartak végrehajtani Bush volt amerikai elnök el­len. A vádlottak közül kettő beismerte, hogy valóban erre készültek, sőt: egyikük azt is bevallotta, hogy tényleg az iraki titkosszolgálat bérelte fel őt az akcióra. Bár már koráb­ban is gyanították, hogy a merényletterv mögött Bagdad áll. A kuvaiti állambiztonsági bíróság egyébként szombaton — nem sokkal a per megkez­dése után — máris június 26- ra napolta el a folytatást. Megválasztották az új elnököt Guetamalaváros (MTI) — A guatemalai parlament vasárnap megválasztotta az ország új elnökét. Az 51 éves Ramiro de Le­ón az eddigi elnököt, Jorge Serranót váltja fel, aki má­jus 25-én feloszlatva a parla­mentet, magához ragadta a hatalmat. Serranót kezdet­ben ugyan támogatta a had­sereg, de később elfordult tőle. De León három éven át ombudsman volt, és a lakos­ság körében komoly elis­merést vívott ki magának számos emberi jogi ügyben a jelentős befolyással bíró hadsereggel szemben. Az új elnök megbízatása 1996 január végéig tart. Horvátországi szerb parlament Zágráb (MTI) — A hor­vátországi szerbek „parla­mentje” szombaton, hatórás vita után úgy határozott, hogy június 19-re és 20-ra népszavazást ír ki a „bosz­niai szerb köztársasággal” való egyesülésről. A nép­szavazás — amelynek kime­netele megfigyelők szerint aligha lehet kétséges — a jövendőbeli „Nagy-Szerbia” létrehozatalának első lépése­ként Horvátország egyhar- madát és Bosznia-Herce­govina kétharmadát, azaz a szerbek kezében lévő terüle­teket vonná össze egységes állammá. A szerbek a jelek szerint maguk is biztosak a sikerben: a parlamenti ülé­sen már az egységes állam alkotmányozó gyűlésének kezdetét, s az első „államfő” megválasztásának időpont­ját is meghatározták. A szombati döntést hír- ügynökségek a szerb radiká­lisok győzelmeként értéke­lik: a boszniai és a horvát­országi szerbek ugyanis már áprilisban létrehozták saját közös parlamentjüket, de a mérsékeltek nyomására ak­kor még elutasították az egyesítésről szóló népszava­zás gondolatát. A mostani lépés a horvátországi harcok felújulásának lehetőségét vetíti előre — írja kommen­tárjában az AFP francia hír- ügynökség. Amerikai közvetítés Moszkva és Kijev között Washington (MTI) — Az amerikai kormány közvetí­teni kíván az orosz és az ukrán kormány között az atomfegyverek ügyében, de nem hajlandó a Kijev által kért biztonsági garanciákra — írta vasárnap a The Washington Post. Az amerikai sajtó kor­mányforrások alapján az el­múlt napokban ismételten beszámolt a washingtoni ag­godalmakról, hogy Ukrajna megszerzi a területen tárolt volt szovjet atomfegyvere­ket és ezzel megakadályozza a fegyverzetkorlátozásról Moszkva és Washington ál­tal kötött két START-szer- ződés végrehajtását. Les As- pin amerikai védelmi mi­niszter hétvégi kijevi látoga­tásán ez a kérdés áll előtér­ben. John Shalikishvili ameri­kai tábornok, a NATO euró­pai haderőinek főparancsno­ka a The New York Times szerint, Garmisch-Parten- kirchenben „ijesztő”-nek ne­vezte, hogy Leonyid Kucs­ma ukrán kormányfő a héten az atomfegyverek megtartá­sáról beszélt. Az amerikai értesülések szerint az ukrán parlament­nek több, mint egyharmada az atomfegyverek megtar­tása mellett van, ami a START-szerződések eluta­sítását jelentheti. Washing­tonban attól tartanak, hogy az ukránok 1-2 éven belül megszerezhetik az ország te­rületén tárolt (jelenleg orosz ellenőrzés alatt lévő) 176 in­terkontinentális rakétát (1240 atomtöltettel) és to­vábbi 400-600 robbanószer­kezetet. Az amerikai törvényhozás 800 milliót szavazott meg a szovjet atomfegyverek le­szerelésére, ebből 175 millió jutna Ukrajnának. Egyúttal vitatott, mennyit kapna Ukrajna, ha az Egyesült Államok — amint tervezik — több milliárd dollárért megvásárolja a FÁK atom­fegyvereiből a dúsított urániumot. Ukrajna igényét, hogy az öt, atomfegyverrel rendelkező nagyhatalom ad­jon neki biztonsági garan­ciákat, Washington elhárí­totta, de kész határozottan támogatni Ukrajna függet­lenségét — értesült a lap. Békefenntartói erőfeszítés Ferter János rajza

Next

/
Thumbnails
Contents