Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-07 / 130. szám

TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 1993. június 7., hétfő Bizonyítani az alkalmasságot Budapest (MTI) — Ha Kö- zép-Európa ma nem kapja meg a kanalas orvosságot, holnapután szívátültetésre lesz szüksége, ami lényege­sen költségesebb — ezzel a gondolattal ösztönözte tevé­kenyebb szerepvállalásra a Nyugatot a kontinens keleti felének problémáit illetően a magyar köztársasági elnök. Göncz Árpád vasárnap a NATO munkaműhelyének X. budapesti ülésén, a kon­ferencia zárónapján szólalt fel. Az államfő hangsúlyozta: Közép-Európa számára lét­kérdés a csatlakozás a kollek­tív biztonság szervezeteihez. Ugyanakkor az integráció nem megy egyik napról a másikra. Egyfelől a gyorsan változó világ körülményeinek köze­pette a csatlakozni kívánó ál­lamoknak bizonyítaniuk kell alkalmasságukat. Másfelől maga a Nyugat sem áll még készen a befo­gadásra, és annak követel­ményrendszerét sem fogal­mazták még meg. Erre az el­lentmondásra figyelmeztetve a köztársasági elnök a fokoza­tosság elvére helyezte a hang­súlyt. Javaslata szerint fel kellene állítani egy mércét, amely a csatlakozásra való alkalmas­ság fokmérője lenne. Az egyik alapvető feltétel minden bi­zonnyal a belső alkalmasság, stabilitás. Göncz Árpád a budapesti konferencia jelentőségét mél­tatva hangoztatta: a NATO munkaműhelye a remények szerint újabb lépés lesz a világméretű változások straté­giai tisztázása felé. A hihetetlen gyorsasággal zajló események nyomán egy- szersmindenkorra megszűnt a félelem egyensúlya. A biztonság mai felfogásá­nak lényege, hogy a nem­zetközi közösségnek meg kell találnia a konfliktusok meg­előzésének, majd a béke fenn­tartásának formáit, illetve azo­kat az eszközöket, amelyekkel elolthatják a helyi válságok „bozóttüzeit”. A tennivalókat megnehezíti, hogy a változó világban áta­lakulóban van a biztonság szervezete is. Nem vitás, hogy a NATO- nak továbbra is döntő szerepet kell játszania a biztonsági struktúrában, s hogy Európa biztonságából kihagyhatatlan az Egyesült Államok jó szán­déka, segítsége, ereje. Ugyan­akkor az is vitán felül áll, hogy a kontinensnek a NATO közreműködésével létre kell hoznia a maga európai bizton­sági szervezetét. Egy ilyen jellegű kollektív biztonsági rendszer mindenek­előtt Európa kis országainak létérdeke. Az államfő emlékeztetett arra is, hogy a biztonságnak a katonai, politikai elemek mel­lett szerves része a szociális biztonság, a gazdaság műkö­dőképességének fenntartása. Ezzel kapcsolatban kérte: ne záruljanak be a nyugati piacok a Kelet előtt, és nyújtsanak tá­mogatást a kontinens ke­leti felének modernizációjá­hoz. Befejeződött a NATO-munkaműhely tanácskozása Budapest (MTI) — Für La­jos honvédelmi miniszter zár­szavával vasárnap befejező­dött Budapesten a NATO X. munkaműhely tanácskozása, amelynek most első alkalom­mal adott otthont egy szövet­ségen kívüli ország. A magyar honvédelmi tárca vezetője zárszavában az észak-atlanti szövetség és a közép-európai régió kapcso­latainak szorosabbra fűzése mellett érvelt. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország már eddig is gyümölcsöző kapcso­latokat alakított ki a NÄTO- val egyebek mellett a tervezés, a tisztképzés, a környezetvé­delem területén, és a magyar honvédelmi vezetés számára fontos szempont a honi had­sereg illeszthetősége a nyugati standardokhoz. Für Lajos hangoztatta: a mostani budapesti tanácskozás is erősíti azt a reményt, hogy a NATO-hoz való csatlakozás nem a távoli jövő kérdése. A honvédelmi miniszter szerint ugyanis ez kölcsönös érdek. Egyrészt szükségessé teszi a fiatal demokráciák külső, bel­ső stabilitásának biztosítása, másrészt a NATO is haté­konyabban alkalmazkodhatna az új kihívásokhoz. Für Lajos szerint a fokozatos, körülte­kintő bővítés mellett nyomo­sabb érvek szólnak, mint a tartózkodás mellett. A na­gyobb kockázatot e történelmi lehetőség elszalasztása jelen­tené. A miniszter kitért arra is, hogy a magyar haderő reform­jának célja, hogy karcsúbb, de korszerűbb szervezet jöjjön létre. A magyar honvédségnek meg kell felelnie az ország védelmi igényeinek, ugyanak­kor összhangban kell állnia az európai haderőkorlátozási szerződéssel. A honvédelmi vezetés — a parlamenti pártok konszen­zusára alapozva — a haderő védelmi jellegének erősítését tartja szem előtt, és egyik legfőbb feladatának az okta­tás, kiképzés fejlesztését te­kinti. Olyan állományt szeret­ne, amely a legmodernebb kö­vetelményeknek is megfelel. Ezzel együtt jár a technikai korszerűsítés is, ami egyebek között megbízhatóbb felde­rítés kiépítését, a légimozgé­konyság fokozását, a rádió­elektronikai hadviselés fej­lesztését jelenti. Magyaror­szág emellett bővíteni kívánja „békefenntartó kapacitását”. Für Lajos szólt arról is, hogy Magyarország korrekt jó­szomszédi kapcsolatokra tö­rekszik a szomszédos orszá­gokkal; az ottélő magyarságot pedig összekötő kapocsnak tekinti. Ami a regionális szerveze­teket. kezdeményezéséket il­leti, a miniszter leszögezte: a magyar megítélés szerint a helyi szerveződések, regiona- lizmusok nem helyettesíthetik a már létező euro-atlanti struk­túrákat. Létrehozzák az egységet Az MDF Országos Választmánya megadta a felhatalmazást a nehéz döntésekhez Budapest (ISB - Domb- rovszky Ádám) — A hét­végén Balatonföldváron a 139 tagú MDF országos vá­lasztmányból 119-en vettek részt a szavazáson és kö­zülük 85-en voksoltak arra, hogy a parlamenti képviselő- csoportból kizárt Balás Ist­ván, Csurka István, Király B. Izabella és Zacsek Gyula ügyében a párt országos eti­kai és fegyelmi bizottsága folytassa le az eljárást. (Deb- reczeni József és Elek István kilépett a pártból, tehát az ő ügyük már lezárt.) Hatan tartózkodtak, 28-an pedig e javaslat ellen szavaztak. Kónya Imre, Antall József és Lezsák Sándor az elnökségben (ISB) Nagy Gábor felvétele E fenti számarányok lénye­gében tükrözik a Magyar De­mokrata Fórum Országos Vá­lasztmányában kialakult erő­viszonyokat is. A kétnapos balatonföldvári esemény vé­gén kiadott határozat leszö­gezi: támogatják a koalíciós kormányt. A kormányzás fő iránya a továbbiakban is a nemzeti megújhodás program­ja. Elfogadhatatlannak tartják, ha az MDF tagja támadja az MDF programját, hiszen ez esetben az a VI. Országos Gyűlés akaratát kifejező poli­tikai nyilatkozattal kerül szembe. Antall József, az MDF el­nöke az eseményt követő saj­tótájékoztatón kifejtette: alap­vető fontosságúnak tartották, hogy az MDF megoldja és rendezze belső konfliktusait. Majd így folytatta: „Létrehoz­zuk az egységet új határok között. Akik ezeket az egy­értelmű kijelölt határokat nem tudják elfogadni, azok nem tudják követni az MDF-et és a kormányzatot. Célunk az ország működőképességé­nek, kormányozhatóságának a fenntartása a ’94-es tavaszi vá­lasztásokig. A kormány és az elnökség megkapta a választ­mánytól a felhatalmazást a ne­héz döntések meghozatalához. A személyi döntések vonatko­zásában alapszabályunknak megfelelően járunk el, tehát az etikai és fegyelmi bizottsá­gunk vizsgálja ezeket a kérdé­seket, amire előterjesztést tet­tünk. Megtartjuk alapértékein­ket, semmit sem engedve sem nemzeti, sem liberális, sem kereszténydemokrata, sem népi nemzeti örökségünkből. Az MDF eddigi ellentétei nem személyi ellentétek voltak, hanem politikai és metodikai viták voltak közöttünk. Ezután minden erőnkkel az ország gazdaságára, a szociális és politikai biztonságra koncent­rálhatunk”. Lezsák Sándor ügyvezető elnök arra utalt, hogy meg­győződése szerint tulaj­donképpen a mai nappal zárult le a VI. Országos Gyűlés. A választmány első napjának tízórás vitája egybeforrasztot­ta az MDF-et, és vasárnap már ellenszavazat nélkül, egyetlen tartózkodással vállalták a kor­mányzati felelősséget, s sza­vazták meg a határozatot. Kónya Imre frakcióvezető szerint most már érvényesül­het a nyitás politikája. Ä párt parlamenti képviselőcsoportja megkapta azt a támogatást, amivel biztosítani tudja a kor­mányzati többséget a ’94-es választásokig, s így a kormány a teljes ciklus alatt valósíthatja meg a rendszerváltozás prog­ramját. Szabó Iván pénzügymi­niszter az IMF-fel folytatott tárgyalásokról beszélt, illetve arról, hogy az ÁFA-rendezést még a nyári időszak előtt meg kell valósítani. Hangsúlyozta, hogy a választmány egysége­sen kiáll a kormány gazdaság- politikája mellett, az érvekkel, tényekkel alátámasztott politi­ka győzni tud a szlogenek ellen. Schamschula György közle­kedési, vízügyi és hírközlési miniszter egy gazdaságpoli­tikai fordulatról beszélt. Mint mondta, az eddigi liberálisabb gazdaságpolitikát az állami beavatkozás súlyának növeke­dése váltja fel. Felgyorsulnak az infrastrukturális beruházá­sok, jelentősen csökkenteni kí­vánják a munkanélküliséget. A sajtótájékoztatón utol­sóként szóló Szabó Tamás pri­vatizációs miniszter határozot­tan kijelentette: a közvéle­mény biztos lehet abban, hogy az MDF amilyen módon meg­teremtette most az egységet, ugyanúgy van ereje megoldá­sokat találni az élet egyéb ki­hívásaira. Újságírói kérdésre (Mi lesz, ha Csurka önálló frakciót ala­kít?) válaszolva Antall József még egyszer leszögezte: vál­tozatlanul az a véleménye, hogy a kormányzat megkapja a többséget a parlamentben. A hét végén Harangodon tartották a háromnapos összejövetelüket az ÉDOSZ természetjárói. A szí­nes programokon, vetélkedőkön 24 vállalat több mint ötszáz dolgozója vett részt. Képünk egy em­lékezetes pillanatot örökít meg Szekeres Tibor felvétele A kereszténydemokrata unió sajtótájékoztatója Budapest (MTI) — Az Ifjúsági Kereszténydemok­rata Unió (IKU) továbbra is komolyan kifogásolja a Ma­gyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának gaz­dálkodását. Az ifjúsági szer­vezet ugyan nem lép ki a MISZOT-ból, de csupán azért vesz benne részt, hogy annak tevékenységét jobban nyomon kövesse — hangsú­lyozta Szilágyi Szabolcs az IKU elnöke a szervezet va­sárnapi sajtótájékoztatóján. Az IKU szerint a MISZOT az utóbbi időben úgy működik, hogy nincsenek legitimen megválasztott ve­zetői és testületéi. A két leg­utóbbi ülésen is annak el­lenére fogadtak el érdemi határozatokat, hogy az ülé­sek határozatképtelenek vol­tak; így döntöttek a MI­SZOT esetleges utódszerve­zetének létrehozásáról. Az IKU szerint a MISZOT nem tud tételesen elszámolni azzal a 40 millió forinttal, amelyet a MISZOT a szer­vezet mellett működő Ezred­forduló Alapítványnak jutta­tott. Egyúttal továbbra is fenntartják a legfőbb ügyészhez eljuttatott indít­ványukat, a MISZOT tör­vénytelen működéséről. Szobor a lelkipásztornak Karcag (MTI) — A város egykori római katolikus lel­kipásztorának, díszpolgárá­nak, Orosz Pálnak állítottak szobrot Karcagon. A bronz­ból öntött mellszobrot — Győrfi Sándor alkotását — Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke szentelte fel va­sárnap, majd a templomban ünnepélyes szentmisét ce­lebrált a nagyérdemű pap emlékére Orosz Pál 1934-től 1944- ig teljesített szolgálatot a Karcagon, ahol ő alapította meg a Kálót-, a Kalász- és a Cserkészegyletet; nevéhez fűződik a déli külvárosi kápolna, a plébániaépület, a berekfürdői katolikus üdülő és az ecsegfalvai templom létrehozása. A lelkipásztort 1946-ban népbíróság elé ál­lították, ám a koncepciós per botrányba fulladt, a hatalom kénytelen volt szabadon en­gedni. Egerbe került plébá­nosnak, majd egy kis faluba Kenézlőre, ahol 47 évesen szívinfarktusban halt meg. Néptánctalálkozó Debrecen (MTI) — Va­sárnap véget ért Debrecen­ben a III. Országos és Nem­zetközi Gyermeknéptánc-ta- lálkozó. Az első ízben nem­zetközivé terebélyesedett „szomszédoláson” a huszon­hét hazai együttes mellett Romániából, Szlovákiából, Kárpátaljáról, Jugoszláviá­ból,'valamint Törökország­ból érkezett tánccsoportok is részt vettek. Vasárnap a Kölcsey Fe­renc Művelődési Központ színháztermében mutatkoz­tak be a gyermektáncosok, majd a Kölcsey parkban felállított utcaszínpadon produkciókkal búcsúztak el a háromnapos találkozó kö­zönségétől. — De tanár úr, pedagógusnapon intőt?... Ferter János rajza

Next

/
Thumbnails
Contents