Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-07 / 130. szám
Kelet-Magyarország 5 1993. június 7., hétfő HAZAI HOL-MI Húsba vágó közös ügyeink A legutóbbi vizsgálat sok szabálytalanságot, hiányosságot, ügyeskedést tárt fel A kép nem az érintett helyszíneken készült Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM - TMI) — Sokaknak sajnos, ünnepi étellé drágult a hús. Ám akár gazdag, akár szegény a vásárló, pénzéért kifogástalan, jól bontott és mért húst várna el. A vásárlói panaszok azonban most sem ritkák: nem friss, zsíros, súlycsonkított, hozzákanyaríta- nak az olcsóbb részből, stb. A tőkehús és húskészítmények forgalmazási előírásainak (különösen a közegészségügyi és a vonatkozó szabványok) betartását; a mérés, számolás pontosságát, a mérőeszközök hitelességét; az üzletbejelentők és szakhatósági hozzájárulások meglétét vizsgálta a megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség munkatársából, a KERMI szakértőjéből, és a Fogyasztók Megyei Egyesületének két tagjából álló csoport tavasz elején. Vásárlók, mint károsultak Egy borsodi állami gazdaság, egy megyei részvénytársaság, 3 kft., 2 téesz egy — egy, és 4 Áfész nyolc boltját, 18 egyéni vállalkozót ellenőriztek. A tapasztalatokból kiderült, nagyon időszerű volt a témavizsgálat, mert rendszeresen megkárosították a vásárlókat, különösen az egyéni vállalkozók, akik más szabálytalanságokat is elkövettek. Többnyire megfelelő volt az ellátás sertéshúsokból és hús- készítményekből. A túlkínálat miatt fokozatosan csökkent a felvásárlási ár, és ez általában a fogyasztói áraknál is érződött. Viszont az oldalasból, dagadóból, belsőségekből, vagyis az olcsóbb termékekből — különösen a húst saját felvásárlásból biztosító — boltokban nem volt kiegyensúlyozott az ellátás. Marhahúst a vizsgált üzletek több, mint fele nem tart. Ennek ellenére a kínálat elegendő volt a kereslethez, bár az olcsóbb húsféleségekből nem tudtak minden igényt kielégíteni. A töltelék- és szárazáru a kínálat függvénye, csökkent a kereslet, jelentős mennyiséget nem tudott értékesíteni a kereskedelem a minőségmegőrzési időn belül. A kereskedők többnyire úgy veszik át és forgalmazzák az árukat, ahogy az ipartól kapják. A minőségi átvételért nem éreznek felelősséget, azt kellő szabványismeret hiányában sokszor nem is tudják kifogásolni. így a boltokban rendszeresen található szabványtól eltérő minőségű félsertés, vagy iparilag bontott tőkehús. Terjed az is, hogy az egyéni vállalkozók kis vágóhidakon maguk vágják je és darabolják a sertéseket. Öt esetben kifogásolták az ellenőrök a kis vágóhídi bontást, mert jellemző volt, hogy a tarján, karajon lévő zsír vastagsága jóval meghaladta az engedélyezettet, a hasítást szakszerűtlenül végezték, sőt a félsertéseket sem kellően tisztították meg. A húsrészek átváltozása Valamennyi vizsgált boltban baj volt a húsok bontásával, az olcsóbb részeket a drágábbhoz hasították, ezzel rendszeresen megkárosították a vásárlókat. A sertéshúsnál a lapockához került az első csülök és a tarjához tartozó porcogó; a hátsó csülök combbá nemesült; a dagadók egyharma- da eredetileg oldalas volt, míg az oldalast megcsonkították; a tarját és a hosszú karajt szabálytalanul választották el, miként egymástól a hosszú és a rövid karajt is. A marha tőkehúsnál jellemző, hogy a grót- csontot vöröscsont létére rostélyosként adják el; a tarját meg csonttal együtt. Viszont arra nem volt példa, hogy drágább húsrészt bontottak volna „véletlenül” az olcsóbbhoz. Érzékszervi vizsgálattal 3 210 kg különböző tőkehús és húskészítmény minőségét ellenőrizték. Megdöbbentő, hogy egyharmadát kifogásolni kellett. Tizenhat boltban mintegy 107 ezer forint értékű, a lejárt minőségmegőrzési idő ellenére teljes áron kínált szárazárut (főleg Kaiser kolbászt és szalámit, Diákcsemege szalámit, Gyulai kolbászt, még Csemege szalámit is) találtak. Rendszeres a házi — engedély nélkül —, készített kolbász árusítása a húsboltokban. Senkinek se kell mondani, hogy ez milyen egészségügyi következményekkel járhat... Hét boltban forgalmaztak húsbélyegző nélküli tőkehúst, ami három esetben megyén kívüli, a többi pedig Szabolcs megyei vágóhidakról származott. Mint kiderült, az állategészségügyi ellenőrzés megtörtént, csak az állatorvosok mulasztották el a bélyegzést, vagyis nem mindegyikőjük, s nem mindig tartja be maradéktalanul a vonatkozó rendeletben foglaltakat. Mulasztásukkal, pl. szabálytalan húsbélyegzéssel visszaélésre adnak lehetőséget a kereskedőknek. Az ellenőrzések időpontjában mintegy 800 ezer forint értékű marha-, sertéshúst (zsírszalonna) és lángolt kolbászt találtak beszerzési bizonylat nélkül. Összesen 28 próbavásárlást tartottak, ezek közül húsznál (!) 3-81 forint között volt a vásárlói megkárosítás. A tőkehúsok esetében a vevőket rendszeresen becsapják, minden 100 forintból 3,16 forinttal. Ez szabálytalan húsbontásból, hamis mérésből és számolásból ered, és a mérlegekkel sincs minden rendben. A vizsgált 33 boltból 17-ben a mérőeszközök nem feleltek meg az előírásainak. Fogyasztásra alkalmatlanok voltak A hús az ára miatt sokaknak luxuseledel lett, mégis kiszolgáltatottak a vásárlók. 183 ezer forint értékű tőkehúst, töltelék- és füstölt árut színe, szaga, bizonytalan származása, engedély nélküli készítése, lejárt minőségmegőrzési és fogyaszthatósági ideje miatt kifogásoltak. Ebből a területileg illetékes állatorvos 118 ezer forint értékű árut talált fogyasztásra alkalmatlannak! Harmad-, vagy féláron 65 ezer forint értékű áru eladását engedélyezte. 41 ezer forint értékű bőrös sertéshús forgalmazását kellett megtiltani. A felügyelőség 170 ezer forint összértékben 15 személyt a helyszínen bírságolt meg, 23 ellen szabálysértési eljárást folytatott le, ebből két vállalkozóé még nem ért véget. Három húsüzem vezetője ellen szabálysértési feljelentést tett. Mivel reméljük, hogy tanultak belőle, nevük közlésétől most eltekintünk. A következőkben azonban a nyilvánosság elé tárjuk megrendelőik, vásárlóik okulására... Tájékoztató füzetek a fogyasztóknak Korlátozott számban kaphatók a felügyelőségen és a városi önkormányzatoknál Nyíregyháza (KM) — A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a fogyasztók tájékoztatása érdekében hasznos és tartalmas füzetsorozat kiadását kezdte meg. A Távfűtés címmel megjelent első füzetben érdekes és nem is túlzottan közismert dolgokat közöl a lakossági távhőszolgáltatásról, annak költségeiről és az elszámolások lehetséges módjairól. Az Utazzunk!? c. füzet a lehető legidőszerűbb, hiszen itt a nyár, az utazások szezonja. És bizony, a bizalmi válsággal küszködő utazási szakmában még jócskán vannak felelőtlen, minden eszközzel profitra törő, vagy egyszerűen szélhá- moskodó utazási irodák. A figyelmeztetőjelekre int a füzet, hogy sok, esetleg örökre felejthetetlen bosszúságtól mentsen meg minket. Megismertet az utasokat védő jogszabályokkal, az utazási szerződéssel, utazási díjjal — egyszóval minden fontos tudnivalóval. Praktikus utazási tanácsokat ad ahhoz, hogy nyarunkat a lehető legönfeledtebben, boldogan töltsük el. Mindenki számára hasznos lehet a füzetből: Az utazók tízparancsolata 1. Utazási célunkat ne a divat, vagy a vágyak hanem pénztárcánk teherbíró képessége szerint válasszuk meg. 2. Már az első percben vessük el azt az ajánlatot, amelyik lakást vagy munkahelyi telefont ad meg, nincs irodája, irreálisan olcsó vagy valutában hirdeti útjait. Ne tárgyaljunk olyan irodával, amelyik nem ad költőpénzt. 3. Nyugodtan válogassunk a bőséges kínálatban, megéri, hogy ha van ehhez elég erőnk és kitartásunk. 4. Győződjünk meg arról, hogy az iroda, amit kiválasztottunk, rendelkezik-e az Idegenforgalmi és Környezetvédelmi Minisztérium, az Országos Idegenforgalmi Hivatal bejegyzésével. 5. Éllenőrizzük, hogy a reklámban ígért körülményeket a konkrét programajánlat is tartalmazza. Csak olyan irodával utazzunk, amelyik kellő szintű és meggyőző információt nyújt. 6. Az utazási szerződés megkötése ne legyen formális, hanem világosan megfogalmazva tartalmazza a valóságos jogokat és kötelezettségeket. 7. A saját érdekünkben minden határidőt tartsunk be! 8. Ragaszkodjunk a biztosításhoz és a biztosítási kötvény átvételéhez. 9. Az úton legyünk fegyelmezettek, nehogy a mi hibánkból kerüljön sor szerződésszegésre, amivel mások pihenését veszélyeztetjük. 10. Ne csak a hibákat regisztráljuk, hanem együttes akarattal törekedjünk az elhárítására. Igyekezzük jól érezni magunkat, s ne a majdani perhez gyűjtsünk bizonyítékokat. A füzetek ingyen (de sajnos, korlátozott számban) kaphatók a megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőségen és a városi önkormányzatoknál. A közeljövőben jelenik meg a költözésről, ruhavásárlásról, lakás- vásárlásról szóló tájékoztató. Érdemes lesz ezután utazások előtt áttanulmányozni az ilyen és hasonló kiadványokat. Saját érdekünkben. Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó Fogadóórák A megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség kihelyezett fogadónapot tart a helyi polgármesteri hivatalokban Nyírbátorban minden hónap első, Kisvárdán minden hónap második csütörtökén 8- 12 óráig; Mátészalkán és Fehérgyarmaton minden hónapnak a harmadik csütörtökén: Mátészalkán 8-10 óráig, Fehérgyarmaton 11-13 óra között. A felügyelőség képviselője a fogadóórákon bejelentéseket fogad el, tájékoztatást nyújt kereskedelmi, vendéglátó, fogyasztási és idegen- forgalmi kérdésekben az érdeklődőknek. Szeszkimérés sok tanulsággal Nyíregyháza (KM - K. D.) — A közelmúltban a szőlőborok és égetett szeszesitalok forgalmazási körülményeit vizsgálta a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, együttműködve más szervekkel. A cél egyebek között az volt, hogy visszaszorítsák az egészséget veszélyeztető, valamint az államháztartás érdekeit sértő cselekedeteket, és a palackozott italokat árusító üzletekben a kimérési és fogyasztási tevékenységet, valamint érvényt szerezzenek a fogyasztók érdekeinek. A vizsgálat szükségességét részben a korábbi ellenőrzések tapasztalatai, részben a lakossági panaszok növekvő száma indokolták. Továbbra is jellemző a borok és saját főzésű pálinkák bevizsgálás nélküli forgalmazása, emellett több üzletben bukkantak szeszesital- kimérésre utaló jelekre. Két esetben előfordult, hogy az üzletekben a próbavásárláskor kiszolgáltak szeszesitalt, illetve felbontották a sört. Nem ritkán kiméréshez való eszközöket, például poharakat találtak a boltban, többnyire a pult alatt, vagy a raktárban elhelyezve. Jellemző, hogy edényben mosogattak folyóvíz nélkül. Ennek élelmezésügyi veszélyessége igen nagy. A próbavásárlások során mindössze 3 alkalommal károsították meg a vásárlókat. Viszont az ellenőrök a számolás helyességéről több esetben nem tudtak meggyőződni az ártájékoztatás illetve nyilvántartás hiánya miatt. A kereskedelmi egységekben elterjedj a kiszerelt (kannás) borok forgalmazása, a termelők gyakran előzetes minőségvizsgálat, szabály- szerű megjelölés nélkül terítik ezeket. Talán nem véletlen, hogy élelmiszerüzletekben 35 ezer forint értékű bor forgalmazását tiltották meg, 25 ezer forint értékbe« feltételhez kötötték a termék értékesítését. A vendéglátás terén még súlyosabb a helyzet, 215 ezer forint értékű bor és szesz forgalmazását tiltották meg, 68 ezer forint értékű mennyiség értékesítését feltételekhez kötötték. Az égetett szeszesitalok minősége általában megfelelt az előírásoknak, csupán egy esetben tapasztalták a szakemberek, hogy vízzel hígították a pálinkát. A minőségi hiányosságok mellett másféléket is feltárt a vizsgálat. Az élelmiszerkereskedelemben a 36 boltból 8-ban nem helyezték ki a szabály- szerű cégtáblát. Öt boltban szegték meg a szeszesital-kimérés és fogyasztás tilalmát; pénzbírsággal sújtották a szabálytalankodókat. Összességében különböző okok miatt az üzletek közel 40 százalékában kellett felelősségre vonást alkalmazni. A 37 vendéglátó egységben végzett ellenőrzés is számos tapasztalattal szolgált. Tíz egységben hiányzott a szabályszerű cégtábla, 17- ben az ártájékoztatási és árnyilvántartási kötelezettségnek nem tettek eleget. Érdekesség, hogy az üzletek 46 százalékában a szakképesítési előírásokat nem tartották meg, három esetben pedig megkárosították a vásárlót. A nyíregyházi vásártéren négy termelőnél végeztek ellenőrzést, mindegyikük előzetes minőségvizsgálat nélkül forgalmazta termékét. Az ellenőrzések során 25 államigazgatási határozattal intézkedtek a hiányosságok pótlására, a szabálysértések miatt az üzletek 62 százalékában kellett felelősségre vonást alkalmazni, a kiszabott pénzbírság összege 130 500 forint volt. Harasztosi Pál reprodukciója
