Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-01 / 125. szám

1993. június 1», kedd Kelet-Magyarország 7 Az innováció létkérdés A versenyképességet a szellemi potenciál határozza meg és a rugalmasság Budapest (KM - MS) — A kormány májusban tárgyalta meg az Innovációpolitika cí­mű előterjesztést, amelyet az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság az illetékes szaktár­cákkal együttműködve dolgo­zott ki. Magyarország fejlődé­sének most döntő kérdése, hogy miként lesz képes az or­szág kiaknázni a politikai rendszerváltozás biztosította kedvező hazai és nemzetközi lehetőségeket a felzárkózás ér­dekében. Országunk versenyképes­ségét, a felzárkózás dinamiz­musát az a szellemi potenciál határozza meg, amely az új technika fejlesztésére, adaptá­lására képes, és az a struktúra, amely a szellemi eredmények gazdasági eszközzé formálá­sában szerepet játszik. Ezeket fogja egységes keretbe a kor­mány által tárgyalt innová­ciópolitika. Régiók szerepe Pungor Ernő tárca nélküli miniszter, az OMFB elnöke beszélt erről a minap tartott sajtótájékoztatóján. Kiemelte: az örökölt gazdasági helyze­tünkből való kitörést szolgáló kormányzati innovációpoliti­ka — különösen akkor, ami­kor a struktúraátalakítást je­lentős piacvesztés és a tulaj­donviszonyok átalakítása kö­zepette kell megvalósítani — csak a szakemberek és az il­letékes kormányzati és önkor­mányzati szervezetek széles körének közreműködésével le­hetett kialakítani. Megyei szemszögből több figyelemre méltó részlete volt a miniszter ismertetőjének. Amikor az új súlypontokról és feladatokról beszélt, első he­lyen említette a régiók szere­pének erősítését, mondván: ott kell tökéletesíteni az értékter­melő potenciált, ahol a vállal­kozások működnek. Ugyanak­kor az új súlypontok között hívta fel a figyelmet a kis- és középméretű vállalatok inno­vációképességének elősegíté­sére, erősítésére, amely most a gazdaságélénkítés egyik kulcskérdésévé vált. Ez térsé­günkben azért fontos, mert jószerével csak kis- és közép­méretű vállalataink vannak. Potenciális előnyök Az alábbaikban a tárca nél­küli miniszter által ismertetett dokumnetumban tallózunk. Pungor Ernő arra irányította a figyelmet, hogy az innovációs főirányok részben azokon a di­namikusan fejlődő területeken fogalmazhatók meg, amelyek kapcsolódnak a nemzetközileg is elsőbbséget élvező terüle­tekhez és hazai feltételrend­szerük is kedvező, illetve részben a hagyományosan erős, potenciális előnyökkel rendelkező területekre irányul­nak. Súlyponti jelentőségűek továbbá a gazdaság átalakítá­sával összefüggő új feladatok. Többnyire jól körülhatárol­ható tennivalókról van szó. Ilyenek például — az előzőek szerint csoportosítva — az erőforráskímélő technológiák, a környezetkímélő technológi­ák bevezetése, elterjesztése, a biotechnológiai eljárások ki- fejlesztése, az elektronikai és információs technológiák el­terjesztése, az élettudommá- nyok vizsgálata. A meglévő relatív előnyök kiaknázására az agrár- és élelmiszergaz­daság valamint a vegyipar kí­nál lehetőségeket. A gazdaság átalakításával járó új feladatok között van az infrastruktúra, informatika, a kis- és közép- vállalatok fellendítése, a re­gionális feljesztéspolitika, a minőségügy. A tartós gazdasági növeke­dés feltételeinek megteremté­sére irányuló kormányzati munkaprogram — mint arra a miniszter utalt — gyorsítani kívánja a privatizációs folya­matokat. A privatizáció, a kül­földi működőtőke és a magán­tőke bevonása elősegíti az új technológia behatolásának, ki­aknázásának lehetőségét és az újfajta piacszerzési, üzemszer­vezési, termékmenedzselési módszerek elterjedését, vala­mint a privatizáció bevételei­nek eredményes felhasználása a gazdaság modernizálására és a versenyképesség javítására szolgál. A külföldi működötö­ké beáramlása kitörési lehető­séget kínál, de a nemzetgaz­daság fejlesztése nem múlhat azon, hogy a külső befektetők hajlandók-e pénzt áldozni egy- egy tevékenységre. Pungor Ernő szerint a privatizáció so­rán olyan stratégiai elveket kell érvényre juttatni, amelyek elősegítik, hogy a külföldi tő­ke a hazai iparfejlesztést erő­sítse, gerjessze a versenyt, de ne sajátítsa ki a magyar piacot. Fontos, hogy a kutató-fejlesz­tő intézetek a privatizáció során is megőrizzék szellemi kapacitásukat, tegyék lehetővé perspektivikus hasznosításu­kat. Állami támogatással Ma a kis- és középvállalatok versenyképessége, megújulási készsége alapvetően függ az információellátottságuktól, a technológiai berendezések korszerűségétől és innovációs képességüktől, rugalmassá­guktól. A tárca nélküli minisz­ter szerint mindezen feltételek létrejöttében nélkülözhetetlen az állam támogató szerepvál­lalása: információs bázisok, tanácsadó irodák hálózatának kiépítésével, kamatmentes il­letve kedvezményes kamato­zású hitelkonstrukciók kiala­kításával, hitelgarancia nyúj­tásával stb. A kormány szere­pe akkor döntő és igazán fon­tos, ha a kis- és közepes válla­latok működésüknek olyan szakaszában vannak, amikor a legsebezhetőbbek vagyis in­duláskor és valamilyen belső szerkezetváltás idején. (Az innováció regionális Összefüggéseire egy későbbi mellékletünkben visszatérünk. A szerk.) Számítógép-vezéreit őslények. Egy japán gyártó számítógép által vezéreit, élethű, mozgásra képes dinoszauruszokat és más, a történelem előtti idők­ben élt állatokat szerkesztett meg. Ezeket múzeu­mok, vidámparkok, filmstúdiók és televíziós műso­rok számára ajánlják világszerte. A képen látható férfi éppen az egyik őslény szerkezetét ellenőrzi Elektromos autó. Kaliforniában teljesen üzemképes elektromos autót fejlesztettek ki. Képünkön ennek prototípusa látható — a tokiói kereskedelmi vásá­ron. Az új fejlesztés azt demonstrálja, hogy Kalifor­niában milyen jövőbe mutató elképzeléseket alkot meg a CALSTART nevű, több mint 40 állami és ma­gánvállalatot mozgósító cég (AP-felvételek) A hazai fotókémia! ipar nem tud lépést tartani a fejlesztésben az ágazat multinacionális óriásai­val. De egy hiánypótló jó ötlet piacot teremthet: a Suntest UV-indikátor a napimádók részére nyújt fontos információt a nap­fény káros ultraibolya összetevőjéről. Ennek mennyisége változó, részben az ózonpajzs pil­lanatnyi állapotától függ. A váci Forte gyár uj ter­méke öt perces fényfürdő után az elszíneződésével jelzi az egészségkároso­dás nélkül ajánlható na- pozási időtartamot Szekeres Tibor felvétele Tör(het)etlen biztonság Egy lehetséges felhasználási terület Archív felvétel Baltigh Frigyes Nyíregyháza — Az épít­tetők, beruházók, tervezők és kivitelezők körében az a hír járja, hogy egy új anyag felhasználásával elhárult minden akadály az elegáns hajlított üvegtetők, kupolák készítése elől. Végre nálunk is megvalósítható az, ami külföldön már bevált gyako­rlat: a polikarbonát lemezek beépítése. Mint azt a termék kizáró­lagos magyarországi forgal­mazójától, a BERGADLER Kft. szakembereitől meg­tudtuk, ez a termoplasztikus műanyag a hagyományos anyagokhoz képest csúcsmi­nőséget jelent mind műsza­ki, mind esztétikai és bizton­sági szempontból. Fényát­eresztő képessége az üvegé­hez hasonló, és sok egyéb műanyag alapú termékkel el­lentétben később sem homá- lyosodik. Felülete kemény, nem karcolódik. A hőmérsékletkülönbséget -40 C-tól +120 C-íg bírja ká­rosodás nélkül. A termék ne­hezen éghető, az égést nem táplálja, és egészségre káros gázokat sem fejleszt. Korunk egyik legnagyobb veszélye a fokozott ultraibo­lya sugárzás. A polikarbonát lapokon egy speciális be­vonat miatt a káros UV-su- garak nem hatolnak át, így a bent tartózkodók egészsége nem károsodik, és a kiállított tárgyak, kirakati áruk sem fakulnak ki, ha a portál ebből az anyagból készül. Mindezekből már világo­san kiderül, hogy általa az üvegezés kiváltható. Pedig még nem is szóltunk a po­likarbonát legnagyobb elő­nyeiről, mint például a törhe- tetlenség. A balesetek, rongálások, bűncselekmények vagy akár a jégesők alkalmával mindig az üvegezett felületek káro­sodnak leginkább. Ám a polikarbonát termékek meg­jelenésükkel egy új fogalmat vezettek be az üvegezés tör­ténetébe: a törhetetlen „üve­gezést.” Ütésállósága olyan nagyfokú, hogy feleslegessé teszi a rácsozást, sőt a be­törésen kívül lőfegyverrel szemben is ellenálló. Másik nagy előnye a hide­gen való hajlíthatóság. Ha rugalmassága mellett meg­említjük kis súlyát (tömege fele az üvegének, így ol­csóbb tartószerkezettel sze­relhető), akkor könnyű be­látni, hogy felhasználásával szinte korlátlan konstrukciós lehetőség kínálkozik az épí­tész számára. A vastagságtól függően már 80 cm-es su­gártól kezdve kialakíthatók íves felületek. A polikarbonát kiváló hő­szigetelő tulajdonsága jelen­tős, mérhető energiamegta­karítást eredményez. A tö­mör táblák mellett ez a tulaj­donság fokozottan jellemző a légkamrás szerkezetű gyártmányra. Itt egy vagy több sorban keskeny légcsa- tomák javítják a hőszigete­lést. Az áttetsző, opálfehér és bronz színekben gyártott ter­mékek felhasználási területe szinte korlátlan. A tömör szerkezetűek főként abla­kok, kirakatüvegek, árká­dok, boltívek, belső burkola­tok, álmennyezetek, térelvá­lasztó elemek, tetővilágítás részére, míg a légkamrás táblák növényházak, téliker­tek, üzemcsarnokok, uszo­dák, teniszpályák építészeti megoldásaira nyújtanak nagyszerű lehetőséget, de mint az a műszaki paraméte­rekből kiderült, felhasznál­hatóságának csak a tervező fantáziája szabhat határt. Aki pedig szeretne a poli­karbonát termékekkel köze­lebbről megismerkedni, vagy hihetetlennek tartja az itt leírtakat, az járjon utána. Nem kell messzire mennie, hiszen Nyíregyházán, a Rá­kóczi úton kiállítóterem vár­ja az érdeklődőket. Veszélyes dózisok Budapest (MTI-Press) — Már a nagyon csekély su­gáradagok is jelentősen nö; vélhetik a rák veszélyét. Ezt igazolják az atomiparban dolgozók körében végzett eddigi legnagyobb szabású vizsgálatok, megfigyelések. Erre a következtetésre jut az Amerikai Üzemorvostan cí­mű folyóirat. A Duke egyetem kutatói 1943-tól, tehát öt évtizeden át tartották megfigyelés alatt a Tennessee állambeli Oak Ridge nagy atomkutató köz­pontjának mintegy nyolcezer munkását. Munkaidejük alatt dózis­mérőket kellett viselniük tes­tükön, hogy megérhessék: összesen mekkora sugárada­got kaptak az idők folyamán. A most zárult vizsgálatok szerint az atomiparban tevé­kenykedők között 63 száza­lékkal nagyobb volt a leuké­miában megbetegedettek száma, mint az átlagnépes­ség körében. S minél na­gyobb volt a felhalmozódott sugárterhelés, annál na­gyobb volt annak valószínű­sége, hogy valamilyen rák­betegséget, főként leukémiát kapjanak. Az oldalt összeállította: Marik Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents