Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-04 / 128. szám

Kelet-Magyarország 5 1993. június 4., péntek TÚL A MEGYÉN Csurka-vitairat a Magyar Út Körök programjához Az első fejezetben, amely a Bajtársiasság címet viseli, tör­ténelmi áttekintés után a kö­vetkezőket írja: „A bajtársias­ság kihalása, ez a XX. század magyar történelmének szomo­rú vonulata. Pedig bajtársias­ság nélkül nincs megmaradás! A jelenség napjainkban meg­ismétlődik, mintha a szétesés elősegítése nemzeti sporttá fejlődött volna. Ma már szinte megszokott dolog az, hogy az egyik magyar végignézi, ho­gyan forgatják ki szellemi és anyagi javaiból a másik ma­gyart valamilyen új idegenség megbízottjai, (...) az elnézés­hez eleinte csak annyi kell, hogy ezt az alakváltozásban folytonos uralmi rendszert ne ismerje fel a kenyeres pajtás. Mindig a magyarságát legin­kább vállaló vagy vállalni aka­ró az áldozat. Mindig azok, akik a nemzeti és népi össze­tartozást hirdetik vagy szeret­nék megteremteni. Mindig a magyar közösség.” A Magyar Út programjának első pontja tehát nem lehet más — írja az első fejezet be­fejező részében a szerző — mint a bajtársiasság feltámasz­tása. Ismerd meg társaidat a körben, tedd próbára őket, s magadat, s ha meggyőződtél tiszta magyarságukról, emberi becsületességükről, tarts ki mellettük mindenféle vihar­ban, vád alatt, segítsd őket és verjél vissza minden rágalmat. Nemzetpolitika A második fejezet a Nemzet­politika címet viseli. A Ma­gyar Út magyarságszemléleté­nek lényegét úgy fogalmazza meg, hogy „a bajtársiasságot a magyarságban feltámasztani tulajdonképpen nem más, mint újjá alkotni az elromlott nem­zetet. Mindenekelőtt a követ­kező kérdésekre kell válaszol­nunk: valóban elromlott-e? S ha igen, mennyire? Mi a gyó­gyítás módja és melyek az esz­közei? S végül, de nem utol­só-, hanem elsősorban: az^jrá korszerű magyarságtudat alap­elemeit kell meghatározni.” E fejezet summázataként a szer­ző azt írja: „a magyarság tehát valóban beteg, de korántsem gyógyíthatatlanul és a nem­zettudatnak, a közgondolko­dásnak és a sorsalakítás ösz­tönének vannak ép részei, amelyekre építeni lehet. (...) Nem képzelhető el hirtelen, erőszakos és akamokságra épülő magyarságtudat helyre- állítási program. A harmadik fejezet Nemzet­építő állam címet visel. Ebben leírja, hogy az államnak segí­tenie kell a nemzeti szellemű ép magyarságtudatú nemzeti középosztály kialakulását, megerősödését, kiterjedését. A Magyar Út csak olyan pártok­kal és társadalmi szervekkel, intézményekkel és olyan kö­zösségekkel lép támogatói kapcsolatba, amelyek őszintén és fenntartás nélkül fogadják el a nemzetépítő állam gondo­latát, és küzdenek érte. Először is új alkotmány kell — hangsúlyozza a szerző. A továbbiakban az MDF vezette kormánynak és a koa­líciós országgyűlési többség­nek munkáját értékeli, s így fogalmaz: „a legnagyobb mu­lasztása az volt, hogy nem határolta el magát az előző kormánytól, államtól, nem hú­zott határozott választóvonalat a nemzet belső életében. (...) Az elemzés negyedik része A mostani rendszer szerkezete címet viseli. A jelenlegi parla­menti pártok nincsenek érde­kelve az előbb említett válasz­tóvonal meghúzásában — írja a szerző. Sőt, mint hangsú­lyozza: „A választóvonal meghúzására irányuló szándé­kot magát is botrányosnak és szélsőséges igénynek tekintik. Ezért ezt most csak parla­menten kívül, a nép segítségül hívásával lehet elérni.” A fe­jezet befejező részében a kö­vetkezőképpen összegez: „A Magyar Út tehát, amikor a je­lenlegi hatpárti rendszer meg­újításáért küzd, egyben a régi rendszertől való teljes elhatá­rolódást is követeli, a Nagy Elválasztást. Ehhez széles népmozgalomra van szükség. Körültekintően és pontosan meg kell határozni ennek a gondoskodó. Nemzetépítő Ál­lamnak a feladatait. Az első feladat természetesen nem lehet más, mint megállítani a fogyást és minden eszközzel segíteni nemzeti szellemű, né­pi gyökerű középosztály kiala­kítását és keresztény szellemi­ségének kiterjedését.” Gyökeres reformot Az írás ötödik része Gyöke­res reformot címmel íródott. Bevezető részében hangoztat­ja, hogy nagy távlatú, akár ha­talmas áldozatokkal járó szo­ciális programot kell kidol­gozni, amely egyszerre nyújt legalább 3-4 gyermek méltó körülmények közötti felneve­lésére alkalmas otthont, induló fiatal családoknak, és egyszer­re szavatolja az ebből a vállal­kozásukból eredő létbiztonsá­gukat, előmenetelüket. A továbbiakban azt elemzi, hogy ez miképpen érhető el, egyben felsorolja az Antall-, kormány eddigi gazdaságpoli­tikájának alapvető hibáit, a költségvetési gazdálkodást, a Nemzetközi Valutaalap garan­ciáinak elnyeréséért tett erőfe­szítéseket. Ezzel kapcsolatban felteszi a kérdést, lehet-e cso­dálkozni azon, hogy az IMF- elvárásokra adott mai válasz ugyanaz, mint Faluvégi Lajos pénzügyminisztersége idején. S a szerző válaszol is: nem le­het csodálkozni, különben is ezen nem csodálkozni kell, ha­nem felháborodni és cseleked­ni, mert ez a magyar rendszer- változás kerékkötője. Csurka István írásának ha­todik fejezete A haszonélvezők akarata címet viseli. Bírálja azokat, akik az előző rendszer­ben is haszonélvezői voltak az IMF-pártállam házasságnak, s a háttérből irányítva mindent a kézben tartottak. A szerző ki­emeli, „ezzel tartanak ma is minden lényeges dolgot a ke­zükben. Urak a privatizáció­ban, kezükben van a tulajdo­noskijelölés, a hitelek adago­lásával kézben tartják a vállal­kozókat, az állam bevételeinek szabályozásával vagy szabotá- lásával életben tarthatják a kormányokat, vagy megbuk­tathatják őket.” Egyetlen tör­vényük van csupán: megvál­toztathatatlan szükségszerű­ségként mutassák fel az IMF-Magyar Állam — most már nem pártállam — házas­ságot, s ne engedjenek se más­milyen adósságszolgálati, sem pedig másmilyen belső államháztartásbeli változtatást életbe léptetni, sőt elképzelni sem. „Ma minden rendellenesség az úgynevezett privatizáció­ban összegződik — folytatja a szerző. — A magyar nemzeti vagyon leértékelődése az egyes csődbe jutott, az állam bankjainak eladósodott állami vállalatok tulajdonosváltozá­sában válik katasztrofálissá. A külföldre pedánsan törlesztő A Magyar Fórum június 3-ai számában 7 újságoldal ter­jedelemben tette közzé Csurka István újabb tanulmányát „Gondolatok a Magyar Út Körök mozgalom készülő programjához’' címmel. A bevezetőben azt ír ja, hogy nem magát a programot közli és nem is csupán vitaanyagot. Sok tisztázó beszélgetés, megannyi levél és mások alapos tanulmányai összegződnek benne. államnak ugyanis hirtelen és azonnal van szüksége a priva­tizációs bevételekre, részint a költségvetés lyukainak betö­mésére — hogy teljesíthesse az elvárást —, részben az adósságszolgálatra. így aztán semmilyen, tartós nemzeti szempont nem tud érvényesül­ni és az áron aluli, s a minden törvényes szabályozást nélkü­löző kínálati piac nyilvánva­lóan melegágya lesz a korrup­ciónak, hiszen a vevő olyan irtózatos fölényben van, hogy könnyedén és gátlástalanul fosztogathat.” A továbbiakban a szerző az­zal foglalkozik, hogy ilyen gazdasági politika természet­szerűleg jut el egy kritikus pontra, amikor a kormány ki­szolgáltatottsága végzetessé válik. Egy lehetősége marad a szerző szerint: belpolitikai mutatványokkal húzni az időt, hogy minél később kelljen bedobnia a törölközőt. Kormá­nyon van, de nincs hatalmon, mert a fennmaradásáért küzd. Közben a társadalom beren­dezkedik a különélésre, leta­gadja a jövedelmét, nem fizet adót, fusizik, visszavonul a magánéletbe, nem vesz részt a történelemben, azaz eltűri azt, amit nem tart jónak. Végezetül a szerző arra a következtetésre jut, hogy az államháztartás reformja nélkül a rendszerátalakítás csak ide­HIBDETÉS __________ iglenes és rossz tákolmány le­het és az ezt fedező pártoknak, kormánynak minden erkölcsi tartalékával kell fizetnie érte. A társadalom pedig megtalálja a hatalomtól való különélés módjait, elzárkózik, passzív rezisztenciába menekül, vár és elbujdosik a saját hazájában — fogalmaz Csurka István. Eltávolítani a háttérkormányt Eltávolítani a háttér-kor­mányt! Ezt a címet viseli az a 7. fejezet, amelyben a szerző a kormány és az IMF kapcsola­tát elemzi. Hangsúlyozza: An­tall József és köre, körülvéve magát az MDF ún. centrumá­val, keresi önmaga átmentésé­nek a lehetőségeit, és még az elvártnál is szigorúbban hajtja végre az IMF parancsait, an­nak reményében, hogy szolgá­latai fejében helyet kap az új felállásban. Magyarországon nem a baloldali visszarende­ződés van tervbe véve, hanem a liberális háttéruralomnak a más kormányzati összetétel­ben való fenntartása, tovább­vitele — hangoztatja, majd kerek-perec kijelenti: a'jelen- legi pénzügyi-gazdasági nó­menklatúrát, háttérkormányt el kell távolítani és le kell lep­lezni, ki kell dolgozni az új ál­lamháztartási törvényt, és a Nemzetépítő Államról le kell venni az értelmetlen, gúzsba kötő terheket. A kínálat kilátástalanságból c. fejezet szerint a hivatalban lévő kormányok ígérgetnek és adnak valamit a választóknak. Az Antall-kormány — Csurka szerint — minden előzőnél na­gyobb kilátástalansággal kí­nálja meg a társadalmat. A nagy elosztó rendszerek azaz az államháztartás reformja még sehol sem tart. Még el­képzelés sincs. Az IMF csak azt látja, hogy mindig más pénzügyminiszter jön, más stí­lusban fogadkozik, másként könyörög és másként ígér, de ugyanúgy nem tesz semmit. Ráuntak a magyar gárdára — jelenti ki ezek után Csurka István. Rendcsinálást címmel a ki­lencedik fejezetben arról ír, hogy elképzelhető-e másfajta adósságszolgálati politika és átalakítható-e a magyar állam- háztartás és a gazdaság, létre­hozható-e a demokratikus Nemzetépítő Állam. Most minden erő azt mondja, min­degyik kérdésre, hogy nem, de ezek az erők szinte teljesen ugyanazok, amelyek a kom­munizmusra igent mondtak — húzza alá nyomatékosan a szerző, majd a továbbiakban ezt folytatva hangsúlyozza: természetesen elképzelhető másfajta adósságszolgálati politika, de ezt a magyar fél­nek kell kezdeményeznie. Mindennek előfeltétele a rend­csinálás. Konkrétabban pedig: nem szabad olyan magas adókat kivetni, amelyeket a polgár nem tud megfizetni, s ezért kénytelen csalni. Ugyanakkor az ésszerű mér­tékű adókat mindenkitől be KIOVBÖ SZAuirASI mitlMKI HÓNTÖS HtmXONStRUKaÓI IKR. RT. BÁBOLNA - A FÖLDDEL BARÁTSÁGBAN! CtAAS KOMBÁJNOK VERHETETLENEK MINDEN KULTÚRÁBAN A KORSZERŰSÉG, MINŐSÉG, MEGBÍZHATÓSÁG, GAZDASÁGOSSÁG. ALKATRÉSZELLÁTÁS, JÓI SZERVEZETT VEVŐSZOLGÁLAT ÉS KEDVEZŐ ÁR TEKINTETÉBEN EGYARÁNT. PÁRATIANUI JÓ ALKATRÉSZELLÁTÁS. AZ ORSZÁG TERÜLETÉT LEFEDŐ VEVŐSZOLGÁLATI ÉS RAKTÁRHÁLÓZAT. kell szedni és az adócsalókat a legszigorúbban meg kell bün­tetni. Tulajdon, privatizáció, piac Tulajdon, privatizáció, piac címmel elemzi a következő nagy kérdéskört. A magyarság feletti uralmat nem a politikai uralom megtartásával, hanem a gazdasági uralom által, a tu­lajdon megszerzésével akarják tartósítani a jelenleg hatalmon lévők. A zsugorító politikából következő leértékelődésre azért van szükség, hogy a megvásárolni szándékozott vagyontárgyakhoz tetszés sze­rinti áron és az általuk kijelölt személyeknek lehessen hozzá­jutni. Mindez végtelen pazar­lás közepette megy végbe, s ez leginkább a látszattevékenysé­gekből ered — mondja, majd a munkanélküliségről szólva ki­fejti: ez az egyik legnagyobb tehertétel, amelynek csak egy része kivédhetetlen, vagy szükségszerű, egy másik nagy része ennek a hirtelenségben fogant privatizációnak és a pártállami elitnek, s az új tu­lajdonosoknak az összefonó­dásából keletkezik. Szociális kalap A szociális kalap című fe­jezetben a munkanélküli-segé­lyekkel, a társadalombiztosí­tás kintlévőségeivel foglalko­zik, s azzal, hogy mekkora nemzetvesztő tranzakciónak vagyunk tétlen szemlélői, és valójában mi folyik ebben az országban, miközben úgy­mond rendszert vált. A ma­gyar gazdaság, a működő ré­szek és a beteg részek folya­matos leértékelődésének korát éljük, s ez szorosan összefügg a már említett tisztázatlan pri­vatizációval. Kormányzat a behódolok között ezt a címet viseli az a fejezet, amely szerint az MDF vezető gazdasági szakemberei már 1992 tavaszán meg­hirdették a „nómenklatúra burzsoáziával” való kiegye­zést. Csurka szerint ma már az országgyűlés is tehetetlen, so­rozatban veti el a privatizációs miniszter interpellációkra adott válaszait, de nem törté­nik semmi. Ez a tehetetlenség az adóztatásban is kimutatha­tó, lyukasak a törvények, nincs kiépítve az ellenőrző rendszer, s az adómorál betyárosan rossz, pontosabban: betyáros. Pártszíneváltozások címmel a tizenharmadik fejezetben hangsúlyozza: a mai hat párt mindegyike több-kevesebb mértékben beletört már a nó­menklatúrával való kiegyezés­be. S várja a parancsokat. A tanulmányt záró fejezet Döntéseink kockázatai címmel még hangsúlyozottabban sür­geti a rendszer újrafogalmazá­sának szükségességét. Ez tör­ténhet új nemzeti kerekasztal összehívásával, és történhet az országgyűlés keretein belül. Miután a jelenlegi parlamenti pártoknak ez nem áll érdekük­ben, ezért — Csurka szerint — két út között lehet változtatni: vagy egy nagyszabású nép­mozgalommal, népszavazás­sal kikényszerítik ezt az új al­kotmányozást, vagy belemen­nek a következő választásokba és olyan új pártszövetségeket alkotnak, amelyek egyöntetű­en vállalják ezt a második al­kotmányozást. Mindkét dön­tésnek nagy kockázata van, Csurka szerint mégis meg kell próbálni. A Magyar Út moz­galom kiválóan alkalmas vol­na mindennek a megszerve­zésére, — írja többek között Csurka István. KR 1000SZ. KÖRZETlACVAlt. IKR 6000 SZ. KÖRZET ACROKER, OBMCW 9601 IPARTELEP U. 2. «AlATONKMnZTtM 8648, ff 17 4030 DIÓSZEGI ÚT36, TELEFON: 94/330617.FAX 94/314092, TELEFON: 85/376-270, FAX. 85/376314 TElfFON 52/36*0*9, FAX: 52/368079 TELEX: 37569 TELEX: 13412 TELEX: 72239 IKR 2000 SZ. KÖRZET CZAIAMATTYÁM, 8151 KR 7000 SZ. KÖRZET P*U UMÉNTTUtZTA. TELEFON: 22/363062, FAX: 22/363062, 7061-PÉCS PF. 458., ÍS^aT^ TELEX. 21262 TELEFON: 72/430355. 72/450353 TELEFON: 94/314430. FAX: 94/324*96 KR 3000 SZ. KÖRZET TELEX: 37326 TO*,M46 TELEFON: 52/332-166, FAX: 32/382-796. mEX:7“38 KR 8000 SZ. KÖRZET NMYIOMÁND. TAUR1NA, TÖ8ÖKSZMTRMKLÖB 3942 ÁCSI ÚT 3201 Ö6AUAIUT MMKfcUk!^5900 * 637 TEl£FON: 34/361X119. FAX: 34/369694, J^^g*74*0' '** W37***0 TELEFON: 68/312637, FAX: 68/311419. TELEX 27297 TELEX: 83493 KR 3000 SZ. KÖRZET OOKIMÍT, 6000 AGROKER, 8ÉCÉSC8ARA KSZE, SZKtXÁRO BÚZAKALÁSZ U. 20/A. 5601 SZERDAHELYI ÚT 14. 7100 FÁSKOM ÚT 2. TELEFON: 76/481643, FAX 76/322772 TELEFON: 66/322-837.FAX: 66/441483 TELEFON: 74/312-717. FAX 74/316628 TELEX 26677 TELEX: 83329 TELEX: 14361 IKR-CIAAS KÖZPONTI IRODA, BABOINA, MÉSZÁROS U. 1., CLAAS ÉRTÉKESÍTÉSI VEZETŐ: HTÖ GYÖRGY TELEFON: 34/369-399, FAX: 34/3694)79, TELEX: 226554

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents