Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-04 / 128. szám
1993. június 4., péntek HATTER Kelet-Magyarország 3 Kelet-Nyugat Kiállítás és Vásár 1. A szabadtéri bemutatón mezőgazdasági gépek, eszközök láthatók 2. Szép bútorok kiállítása 3. Gazdag kínálat az irodatechnikai eszközökből 4. Gyermekbútorok az udvari sátorban 5. Kiállítás és vásár a csarnok emeletén Elek Emil felvételei Szürke, fekete és láthatatlan Hajnal Béla Nyíregyháza — Eléggé közismert, hogy az ország gazdaságában mutatkozó kedvezőtlen jelek (csökkenő termelés, mérséklődő export, elmaradó adóbevételek stb.) a kormányt pótköltségvetés készítésére kényszerítik. A várhatóan nem kis vihart okozó vita középpontjában a költségvetési hiány 30 milliárd forintos növelésének elfogadása áll. Emellett — mint a minapi események is bizonyítják — a közalkalmazottak 45 milliárd forintos és a köztisztviselők 5- 7 milliárd forintos, törvények által szentesített bérigénye is a kormány súlyos gondjai között szerepel. A fenti mintegy 80 milliárd forinttal szemben áll az APEH elnökének becslése, miszerint évi 320 milliárd forint jövedelem kerüli ki az adózás csatornáit. Ez körülbelül 100 milliárd forint adókiesés. A tarthatatlan helyzet megváltoztatása érdekében a jogszabályi háttér módosítására is szükség van, mert csak így lehet az illegális jövedelmeket a legális szférába átvezetni. Szerinte „ehhez meg kellene változtatni az adóeljárási törvényt, a polgári törvénykönyvet, a büntető törvénykönyvet, a gazdasági társaságok alakulásának szabályozását. Itt csak zárójelben jegyzem meg: abszurdum, hogy ma bárki alanyi jogon vállalkozásba kezdhet. Teszem azt, alapítunk ketten egy kft-t. Nem fizetünk adót, társadalombiztosítási járulékot, pillanatok alatt felhalmozunk több millió forintos adósságot a szállítóinknál is, majd kérjük magunk ellen a felszámolást — hiszen fizetés- képtelenek vagyunk. De már mialatt folyik az eljárás — ami maximum az üzletrészünk mértékéig tesz minket felelőssé —, máris jegyeztetjük be a cégbíróságon a következő kft- nket. Ezt ma semmi nem tiltja. Ezt az abszurd helyzetet csak úgy lehet feloldani, hogy legalább amíg az előző vállalkozásunkkal nem számolunk el, addig újat ne lehessen alapítani. Külföldön ez a gyakorlat.” A mai helyzet további abszurditását jelenti az a világon csaknem egyedülálló tény, hogy a bérből és fizetésből élők, valamint a nyugdíjasok jóval több adót fizetnek, mint a vállalkozók, mivel a vállalkozók költségelszámolásának szinte semmi nem szab korlátot. A jelenlegi fonákságokon, az adóeltitkoláson feltehetően sokat változtatna az a tervbe vett jogszabály, amely szerint adóügyekben a bizonyítás kényszere nem az adóhatóságot, hanem az adóalanyt terhelné. Ez azt jelentené, hogy ha nem is pontos, de az adott szakmában elvárható nagyságú bevétellel tudna az adóhatóság kalkulálni. Az átlagtól kisebb bevételt viszont az adóalanynak kellene bebizonyítania, az átlagot meghaladó jövedelmi rész pedig az adóalanyé lenne. Az országgyűlés túlterheltségét kevesen vitatják, de az itt említett törvények módosítása nélkül a szürke gazdaság egyre sötétebbszürke, a fekete gazdaság pedig egyre nagyobb, áthatolhatatlanabb és átláthatatlanabb lesz. manilai parabuzerátor segíthetne személyesen, esetleg valamelyik csodafakír, de más már nem oszt nem szoroz. A szólisták középen ara------------Tárca— A folyo-show felsőfokú tanintézetekben, vizsga gyűjtőnévre keresztelt szellemi pankrációk előtt kerül bemutatásra egy hosszú és lesújtó felvonásban. Úgy kezdődik, hogy a vizsgáztatók fi- atalabbja, olyan hajnali háromnegyed nyolckor öntudatosan átviharzik a színen, „majd én megmutatom" hangulatban, míg idősebbje déli negyed kilenckor széles mosollyal, krúdys-szindbádos társalkodósan, meg-megátivá, andalogva ölt alakot a „ kolléga” -jelöltekkel benépesült végtelen semmiből. Ok már ugyanis régen tudják, hogy felesleges megmutatni, úgysem kíváncsi rá senki. Vizsgázók ekkor már rég a büfé előterében járják a tanszéki idegbajozót: kettőt jobbra, hármat össze-vissza. Kifelé igyekeznek abszolút flegmának látszani, közben a injekció beszúrása után. A balerinák a vonatkozó ajtó előtt hajlonganak. Ok a csoport kiállhatatlan, hüllőidegzetű előtolongói, akik a többiek iránt legfeljebb szánalmat éreznek. íme most is fölényes ábrázattal legyezik magukat az indexszel. A balettkar ezalatt a falat támasztja. Tagjai eskü alatt biztosítják egymást arról, hogy nem készültek, ennélfogva nem is tudnak egyetlen mukkot sem. Rajtuk csak legfeljebb egy szolnak föl és alá mélyen a jegyzetükbe bújva. A tudásvágytól elvakultan botorkálva kerülgetik, keresztezik egymást időről időre rájuk törő kusza gondolatoktól hajszoltan: — Még hogy az utolsó pillanatban nem érdemes tanulni!? Az emberi nem mily elfajzott egyedet merik ezt állítani? És hol van még az utolsó pillanat? Csak ezek a témák ne lennének olyan idegenek, olyan sose látottak... és különben is milyen lapok, milyen oldalak ezek?... Ilyen könyv nem is létezik! Akkor meg mi ez a vizsga és hol vagyok egyáltalán?! Végre nyílik az ajtó és megjelenik a vizsgáztató olyan hatást gyakorolva a folyo- showra, mint pajtára a gömb-' villám: egyesek felszaladnak a lépcsőn, mások közelebb ólálkodnak, megint mások úgy tesznek mintha buszra várnának a Kalahári sivatagban. — Maguk fognak nálam vizsgázni ?—kérdezi O csüg- geteg elkeseredéssel a tekintetében. at eeem, az a káeftéből iV szalajtott, vagyonát- mentős nénikénk fog nálad, csak még elemet cserélnek benner — gondolják a vizsgázók. És az első három zsibbadó önkívületben, egymást tessékelve átlépi a küszöböt... Nézőpont Kéznyújtás Baraksó Erzsébet r j árom konferenciát 11 rendez hazánkban ebben az esztendőben az Egyesült Városok Világszövetsége, ebből kettőnek Szabolcs- Szatmár-Bereg megye adott, illetve ad otthont: Nyíregyházán a napokban tartottak tanácskozást az oktatásügyről, a következő helyszín Kisvárda lesz, ahol majd az idegenforgalom helyzetéről tárgyalnak, azt követően pedig Siófokon a környezetvédelem kérdéseivel foglalkoznak. Ma az egyik legvitatottabb terület hazánkban az oktatásügyé, a készülő közoktatási törvényről megoszlanak a vélemények. Ézért is vette szívesen több hazai iskola vezetője, valamint a polgármesteri hivatalok szakemberei a nyíregyházi meghívást, hogy a külföldiek referátumait meghallgathassa. Itt voltak a francia Massy és a német Iserlohn testvérvárosok delegációi bemutatni a magyar szakembereknek a francia és a német iskolákat. Nyomatékosan hangsúlyozták; félreértés ne essék, ők nem recepteket akarnak felírni a magyar iskoláknak, hanem segítenek bepillantani a szigorúbb, poroszos német iskolaügy jogi és igazgatási kérdéseibe, illetve a könnyedebb, liberálisabb francia iskola életébe, állami és magániskolák példáján keresztül. Amint azt a konzultáción a külföldi és az ország számos településéről jelen lévő hazai vendégek megerősítették, olyan országnak, ahol éppen csak elkezdődött a demokrácia kibontakozása, szüksége van a testvérvárosi kéznyújtásra, a fejlettebb demokráciák gyakorlatának tanulmányozására. Az egyik német előadó kifejtette, nem akarnak ők a mindentudók szerepében tetszelegni, csak szeretnék tovább adni azokat a tapasztalatokat, amelyeket az elmúlt 40 évben nekik módjuk volt összegyűjteni. Nem jelentheti a testvér- városi véleménycsere a nyugati szokások szolgai máso - lását, hanem az a járható út, ha megismerjük a jót is, a rosszat is, azokból a tanulságot levonjuk, és úgy próbáljuk kialakítani a saját, magyar módszereinket. Titkárt választottak Igénylik a szakszervezet segítségét Nyíregyháza (KM) — Szerdán Nyíregyházán ülést tartott a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének megyei bizottsága. A munkában részt vett dr. Vágó János, a szakszervezet országos általános elnöke. A szakszervezeti titkárokkal kibővített ülésen bejelentették: megyénk 43 szövetkezetében, illetve vállalatánál a múlt hét végéig megválasztották az üzemi tanácsokat. A tanácstagok 95 százaléka a szakszervezethez tartozónak vallotta magát, öt százalék nem szak- szervezeti tag. A megyei bizottság egyhangúlag újabb 4 évre Mrenkó Lászlót választotta megyei titkárnak. A megyei bizottság ülésén többek közt elhangzott, hogy a társadalombiztosítási választásokon is kiderült: a szakszervezeteknek napjainkban is jelentős a szerepük. Kár, hogy a munkaadók nem tudták delegálni a TB önkormányzataiba az országos harminc küldöttüket. Megyénk kereskedelmi dolgozói egységesek, megnehezedett helyzetükben igénylik a szakszervezet segítségét. Kommentár __________ Munkavédelem Cselényi György n emélem, a privatizáció A előrehaladtával a vállalatok, a vállalkozók és az alkalmazottaik a kétségkívül létfontosságú nyereség elérésén túl a munka- és tűzvédelemről sem felejtkeznek meg. Sajnos — a jelek szerint — többen gondolkodnak úgy, illetve cselekednek aszerint, hogy azon a legkönnyebb spórolni. Noha mindenki tisztában van vele, hogy azáltal nagy veszélynek teszik ki magukat. Jóllehet, ebben nemcsak a nemtörődömség, hanem a pénzhiány is közrejátszik. Úton-útfélen látom, hogy az építkezéseken (mert azokat nehéz eltakarni) olykor a legminimálisabb balesetvédelmi rendszabályokat sem tartják meg. így történhet meg, hogy igen mély munkagödörben, vagy -árokban az emberek dúcolat védelme nélkül dolgoznak. Pedig a beomlo földtömeg alatt mar jó néhányon lelték halálukat, vagy váltak általa egész életükre nyomorékká. Nem ritka a magasban, például az épületek homlokzatán mindenféle védő korlátot, vagy biztonsági övét mellőző kőművesek és mások látványa sem, ami elszorító. De döbbenetes példák biztosan nemcsak az építőipar területéről hozhatók. Az Országos Munkavédelmi Felügyelőség és a többi hatóság bizonyosan a jövőben is mindent megtesz a szabályok megtartatásáért. Erre azért is nagy szükség van, mert a mai igen nagy munkanélküliség közepette az emberek a korábbi nagy vállalati rendszerhez képest talán kiszolgáltatottabbak. Bízom abban is: a egészségének és testi épségének óvását igénylő dolgozó kérését a munkaadók nem ló- gási szándékként értékelik, következésképpen azt nem elbocsátással honorálják. Réti Janos Vizsga, folyo-show kávé niellé rakják a cukrot, és szalmaszálat kérnek a szendvicshez. Végig olyan természetellenesen röhörésznek, ahogy csak a műtétre várók szoktak öt perccel a bátorító
