Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-03 / 127. szám

Kelet-Magyarország 13 SM Balsai gondok és remények Balsa (KM-N. L.) — Kis híján egy éve annak, hogy megalakult a Balsai Me­zőgazdasági Szövetkezet. Megyénkben elsők között (vagy talán legelsőként) a Tisza-parti községben alakí­tották meg az új típusú szövetkezetét. E gazdál­kodási formának a lényege:- egy nagyobb közösség ön­állóságot élvezve keresked­ve gazdálkodik. Nos, az első év sok-sok gonddal telt el, a szövetkezet mégis talpon maradt. Mégpedig támo­gatás nélkül. A támogatás, a hitel, vagy a kölcsön meg sem igényelhető, hiszen a cégbíróság még nem je­gyezte be a szövetkezetét. A szövetkezet tehát papí­ron, illetve jogilag nem léte­zik. A bejegyzés elhúzódása miatt. Ennek ellenére a bal- saiak amióta kiváltak a gá- vavencsellői téeszből (vagy­is önállósodtak), szántanak, vetnek, gondozzák az állato­kat, szállíttatják a városokba a friss tejet, értékesítik ter­mékeiket. A tehenek napon­ta enni kémek, a szántásnak, a vetésnek, a gyomirtózás­nak, a betakarításnak ideje van. Csak a bürokrácia időt­len. A bírósági akták elfek- vési ideje nincs évszakhoz kötve. Igaz, a bírói döntést nehezítette és most is nehe­zíti, hogy az előírt adatokat hiányosan közölte a szövet­kezet. A vezetők mentségére szól, hogy ők a gazdálkodás­hoz értenek, nem a joghoz, nem az aktatologatáshoz. Az is igaz, hogy a cégbírók túl­terheltek. A felsőbb jogszabályok, a felsőbb rendeletek nem segí­tik, akadályozzák, fékezik a mezőgazdasági termelést, a gazdálkodást. Mintha nem lenne elég baja a magyar mezőgazdaságnak. (Nem egyedi esetről van szó, or­szágszerte késnek a cégbíró­sági bejegyzések.) A mező­gazdászok a közelmúltban tartották országos közgyűlé­süket. Ezen a fórumon a Szolnok megyei küldött ért­hető iróniával azt mondta felszólalásában, hogy a me­zőgazdasági üzemeket nem­csak az aszály sújtja, hanem a cégbíróság és a felsőbb jogszabály is. Nos, a balsaiak az aszály és a bürokratikus jogrend­szer ellenére kihúzták vala­hogy a múlt nyártól az idei nyárig. Mert ahol tudtak, ön­töztek a Tisza vizéből. S for­gatták a kis bevételeiket. Szerződéseket kötöttek már tavaly. Olyan cégekkel is, amelyek ingyen adták a ve­tőmagot, s majd a Végelszá­molásnál betudták annak árát. A szövetkezet tagjai dolgoztak, s dolgoznak. Mert élni, megélni akarnak a földből. Más lehetőségük aligha létezik mostanában, hiszen a tervezett burgonya­feldolgozó üzem építése, el­indítása elakadt, illetve hal­vány remény maradt. Tol­dozták, foldozták a technikai eszközöket. A régi, egysé­ges téesztől lepusztult gépál­lományt vett át az új típusú szövetkezet. Javítgatták, fel­újították a gépeket. Eleinte úgy volt, hogy bérelt gépek­kel művelik meg a földet, aztán ahogy sikerült a gép­park felújítása, a szövetkezet vállalt másoknak bérmun­kát. A balsaiak többsége ezt vallja: Szervezetten, össze­fogva kell dolgoznunk a föl­deken. A balsai határból száz hektárt kiadtak kárpót­lásra. Mi is maradt meg a szövetkezetnek gazdálko­dásra? Maradt 1200 hektár szántó terület, 500 hektár rét és legelő. Száznegyven fejős tehene is van a szövetkezet­nek. Úgy intézték, hogy az állományt ne kelljen eladni, vagy levágatni. A bakaiaknak bizonyos szempontból biztonságot je­lentenek a szerződések. A napraforgójukat erre az évre is leszerződték a nyírbátori olajgyámak. A cukorrépát a szerződés szerint átveszi majd a Szerencsi Cukorgyár. A balsai búzát nyár végén átveszi egy miskolci cég. Az átvételek bevételeket is jelentenek a maroknyi szövetkezetnek. De sok a ki­adás is. Ha meg lenne a cég- bejegyzés, lehetne felvenni például reorganizációs hi­telt... Árfolyamok Tőzsde ei i" ■■iiiriii—■ Index június 2.: 697,52 (+3,96) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. június 2. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 134,15 136.95 136,31 137,01 Ausztrál dollár 58,96 6020 60,44 60,74 Belga frank(lOO) 265.60 27026 266,17 267,33 Dán korona 1423 14,49 14.28 14,37 Finnmarka 16,02 16.42 16.12 1622 Francia frank 16,16 16,44 1620 1628 Holland forint 48.65 49.51 48,75 48.97 ír font 132.79 13539 133,44 134,08 Japán jen (100) 80,98 82,18 81,86 82,16 Kanadai dollár 68,07 69,47 69,03 69,37 Kuvaiti dinár 288.06 29356 290,90 29228 Német márka 5458 55,54 54,69 54.93 Norvég korona 12,84 13,08 12,89 12,95 Olasz líra(lOOO) 58,87 60.15 59.21 59,53 Osztrák se.(lOO) 776,00 789,60 777,68 781.08 Port. esc.( 100) 56.47 57,57 56,65 56,93 Spanyol pes.(100) 69.13 70.65 68,69 69.07 Svájci frank 61.06 62,14 61,20 61,48 Svéd korona 12.05 1251 12,08 12.14 USA dollár 8658 88.14 87,48 87,88 ECU 10622 108,18 10656 107,06 A SZERZŐ FELVÉTELE azzal is — mutat egy „dögös” Peugeot 205-re, amin 9000 holland forintos ár díszeleg. Ezzel fel is adtuk hollandiai álmainkat. A nap további részét városnézésekkel töltöt­tük. Estefelé eldőlt, hazaindu­lunk. Egy Frankfurt melletti sztráda menti parkolóban, a Wartburgban töltött gémbere- dett éjszaka után, kelet felé ha­ladva azért mégegyszer meg­néztük a német használtautó­felhozatalt. Würtzburgban Citroen-ke- reskedés, használt autóban széles típusválasztékkal. Egy bő kétéves Citroen AX „To­nic”, 60 lóerős motorral, 39 ezer kilométerrel, „csak” 11 990 márka. _55 lovas, ha­todik éves idősebb testvére 8450. A magyar utakon is nagyon megszaporodott Cit­roen BX, 16 TRI változatban, hatévesnél valamivel öregeb­ben, majdnem 100 ezer kilo­méterrel viszont már elérhető áron, 6900-ért van kitéve. A bejáratnál kifüggesztett tábla hirdeti, a kocsik 3,9 száza­lékos kamatozású hitelre is kaphatók. Kitzingenben már csak megállunk, amikor egy Lada-kereskedést pillantunk meg az út mellett. Annál job­ban eltátjuk a szánkat, amikor meggyőződünk az árakról: egy másfél éves, 5 sebességes Lada Nova kombi 9450, egy hasonló korú, 18 ezer km-es, ötajtós Lada Samara extrákkal 20 000 márka. De ugyaneny- nyibe kerül egy 1,8 literes Ford díeselmotorral szerelt Aleko is. No, menjünk gyor­san haza! Nyíregyháza város díját a Ül. Kelet-Nyugat Kiállításon és Vásáron Lukács Péter, a TOPPING Kft. tulajdonosa vehette át. A társaság ízléses mennyezet- és fal­burkolót, fürdőszoba-berendezéseket mutat be az érdeklődőknek Elek Emil felvétele . Nyíregyháza-Vilsbi- burg-Essen-Venlo-Würtz- burg (KM - GB) — Azért az 50-100 ezer forint haszonért, amit itt mindenki belekalku­lál az árba, nekünk is érde­mes kimenni nyugatra egy remek kis kocsiért — jelen­tette ki a zömében félmillió körüli árakat látva Józsi ba­rátom a nyíregyházi autó­piacon nem régiben tett szemlélődő sétánk közben. Ötezer márka alatt csak tíz év körüliek vannak Ugyanazért a pénzért, amit itthon fizetnénk egy hatéves Volkswagen Golfért, vagy egy évvel fiatalabb egyéb típusért, veszünk egy három-négy esz­tendős, alig használt nyugati autót — győzködtük egymást már az osztrák határ felé ro­bogva konzervekkel, hálózsá­kokkal, térképekkel megrakott Wartburgunkkal, benne har­madik útitársként, a „nyelv­nek” magunkkal csábított, né­metül kitűnően beszélő Attilá­val. Jótanácsokkal még itthon igyekeztünk felvértezni ma­gunkat. Beszéltünk autóval frissen megtértekkel. Szerez­tünk címeket. Vettünk térké­peket. Váltottunk olcsó szál­lásra jogosító nemzetközi iga­zolványt és persze egy nagy adag valutát. Esténként pedig útvonalat tervezgettünk. Az első gondolatunk még Svájc volt, majd jött, s végül maradt Hollandia a „szuper áraival”. Tény, hogy minél jobban megismertük a vám­rendelkezéseket, minél több véleményt hallgattunk meg autós maffiákról, ártatlan, pa­limadár vásárlóktól elkobzott lopott kocsikról, szőrös szívű vámosokról, annál jobban lo­hadt bennünk a lelkesedés. Végül az indulás napján — bár erről egymás előtt akkor még nem tettünk említést — leg- belül már sejtettük: valami eszméletlen nagy mázli kell ahhoz, hogy mi két másik, újonnan vett autóval konvojt alkotva térjünk haza. Az első estét a bajorországi Vilsbiburgban töltöttük isme­rősöknél. Rövid séta a város­ban. Volkswagen szerviznél kiglancolt, eladó kocsi tucat­számra. Nosza nézzük az árakat: nyolcezer márkáért hat év körüli Golf „kettes”-eket lehet kapni, igaz a bizalom- gerjesztő német műszaki fe­lülvizsgálat, a TÜV tanúsítvá­nyával. De hát hatéves a régi kocsim, amit le akarok cserél­ni. Arról nem is beszélve, hogy hat évet meghaladó au­tót, ha úgy gondolja otthon a vámos, egy mozdulattal alkat­részként való értékesítésre ítélhet. Akkor pedig oda, a vételárba fizetett valuta s az annak összesen háromne­gyedére is rúgó büntető vám, ügyintézési illetékek és a for­galmi adó együttes összege. A lényeg, hogy Vilsbiburg­ban már többé-kevésbé kide­rült számomra, a büntető vám­mal nem sújtott 5 évesnél fi­atalabb autók közül a vágyott VW Golf ezúttal vágyálom is marad. Ugyanis 11 900 márka alatti összeget tartalmazó tábla nemigen pompázott egyiknek a szélvédője mögött sem. / Másnap irány a Ruhr-vidék. Útközben még néhány megál­lás bajor kisvárosok kereske­dőinél. Minden újabb kocsi­nézegetés csak megerősítette az első benyomást: itt. mi jó és fiatal autót tízezer márka alatt nem veszünk. Annyi pedig nincs. Talán a töröttek között? A szakállas kereskedő, valahol Regensburg alatt, már visz is a bal eleje törött 1,6-os, katali­zátoros Opel Kadetthoz. „Ez itt csak 6900 márka”, mondja. Ám amikor az évjáratra téved a kocsi egészében véve kitűnő állapotán már-már felcsillanó tekintetem, kiderül, 87-ből va­ló. A már végigsorolt összes negatív következménnyel. Következő szálláshely Es- senben. Ismerősnél vastag hir­detési újságok. Bennük már­kánként, típusonként, évjára­tonként csoportosítva oldal­szám a használt autók. Némi­leg biztatóbbak az árak, mint a kereskedőknél, de még mindig túl drágák nekünk. Na nézzük a francia kocsikat. Azok tán olcsóbbak. Lám egy 90-es évjáratú Renault 5-öst hirdet­nek, 45 000 kilométerrel, 8900 márkáért. Ebből biztosan al­kudni is lehet — meditálok — és még össze is jöhetne vala­hogy az üzlet. Ha felhívnánk azt a számot, no meg a többi nyolc-tízet is, amiket aláhúzo­gattam az újságban. A sors azonban másként döntött. Házigazdánknak, mint érkezé­sünk után pár perccel kiderült, ellopták a brifkóját csekk­füzetestül, telefon-, és bankau- tomata-kártyástul, jogosítvá­nyostul, igazolványostul és ezerötszáz márkástul. Nem igázán lett volna ildomos ko­csieladóknak telefonálgatni, amikor pattanásig feszült hangulatban várta szegény Wolfgang, hogy megcsörren- jen a készülék, valami jó hírt hozva a tárcája felől. Nem csörrent meg, de nem is hívtuk a hirdetett címeket sem. Másnap irány Hollandia. Venlonál lépünk a tulipánok országába. Eindhoven ide egy órányira sincs. Nézzük hát az autópálya forgalma helyett inkább az alacsonyabb rendű utak menti kisebb települése­ket. Az egyiknél autószerelő műhely, mellette eladó hasz­nált kocsik. A tulaj mosolyog­va oktat ki, miután megtudja honnan jövünk és mi járatban vagyunk: „Uraim, autót Né­metországban kell venni, mert ott óriási a kínálat. Nem egy német ide hozza a kocsiját eladni, mert itt ezer márkával többet remél érte. Ez a helyzet Alaptőke­emelés Budapest (MTI) — Nyil­vános részvénykibocsátás­sal még a nyáron megdup­lázhatja alaptőkéjét a Reál­bank — mondta el az MTI- nek Czakó András, a pénz­intézet vezérigazgatója. Az alaptőke-emelés során to­vább nő a bank tulajdo­nosainak a száma, s ez része a lakossági szektor irá­nyába folytatott terjeszke­dési stratégiának. Az alaptőke-emelés előtti utolsó akadály a múlt heti éves rendes közgyűlésen hárult el, amikor is a rész­vényesek elfogadták az igazgatóság alapszabály- módosító-javaslatait. Az te­rület már korábban döntött 500 millió forint névértékű új részvény kibocsátásáról. Ketezer mérföldes autópiaci seta GAZDASÁG 1993. június 3., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents