Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-03 / 127. szám

1993. június 3.. csütörtök KÜLPOLITIKA Kelet-Magvarország 1 Konzulátus Ungváron Ungvár (MTI) Csaknem két éven át konzuli képvise­lete volt, szerdától kezdve pedig főkonzulátusa van a Magyar Köztársaságnak Ungváron. Az ünnepélyes megnyitóra eljöttek az uk­rán és a magyar külügymi­nisztérium képviselői, Dmitro Tkacs, Ukrajna ma­gyarországi nagykövete, Varga István a Magyar Köztársaság kijevi nagykö­vete, a megye és a város ve­zetői, az ungváriak sokasá­ga. A főkonzulátust Bába Iván, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának helyettes államtitkára nyi­totta meg. Dél-Korea hadiflottájának tisztjei díszsorfalat állnak Chinhae város hadikikötő­jében, amikor felavatják a flotta első tengeralattjáróját Biztonsági konferenciát javasolnak Magyarországról is véleményt cseréltek a francia-német csúcstalálkozó résztvevői Beaune (MTI) — „Magyar- ország biztonságának kérdése fontos kérdés, a magyarok jo­gosan vetik fel ezt a problé­mát” — jelentette ki Helmut Kohl német kancellár szerdán a franciaországi Beaune váro­sában Francois Mitterrand francia elnökkel és Edouard Balladur miniszterelnökkel közösen megtartott sajtókon­ferenciáján. A kancellár a magyar biz­tonság kérdését annak illuszt­rálására említette, hogy Euró­pa biztonságának problémái még korántsem megoldottak, azok további rendezést igé­nyelnek. Kohl a francia fél ál­tal jelenleg javasolt tervről szólt, amelyet rövidesen is­mertet Francois Mitterrand el­nök és Edouard Balladur mi­niszterelnök: Párizs európai konferenciát javasolt az euró­pai biztonság és stabilitás megszilárdítására. Kohl a franciaországi Beune városában szerdán délben vé­get ért 61. francia-német csúcstalálkozó befejeztével megtartott sajtókonfemcián szólt erről. A kancellár, Fran­cois Mitterrand elnök és Edo­uard Balladur miniszterelnök a sajtókonferencián egyaránt kiemelte: az minden szem­pontból megerősítette a két­oldalú együttműködést és le­hetőséget adott számos fontos nemzetközi kérdés, gazdasági probléma megvitatására, a ti- zenkettek koppenhágai és a G7 országai tokiói csúcstalál­kozójának előkészítésére. A találkozón közös közle­ményt fogadtak el a boszniai válságról. A három államférfi részvételével megtartott befe­jező sajtókonferencián Kohl azt mondotta: Németország a legfontosabb feladatnak a boszniai polgári lakosság védelmét tartja, s ezért fogadja el — a Vance-Owen terv megvalósítása állomásaként — a Washingtonban nemrég létrejött akcióprogramot. A kancellár utalt arra, hogy Né­metország különleges helyzet­ben van a volt Jugoszlávia vál­ságának megítélésében, egye­bek között azért is, mert az országban 800 ezer volt jugo­szláv állampolgár él. Mind ő, mind Mitterrand aláhúzta, hogy az ENSZ-alakulatok mandátumának kibővítésére vonatkozó párizsi javaslat megvalósulása előrelépést hozhat a polgári lakosság vé­delmében. Nem ült össze a belgrádi parlament A tüntetések után letartóztatták a Szerb Megújhodási Mozgalom vezérkarát Belgrad (MTI) — Szerda délelőtt nem folytatódott a ju­goszláv parlament ülésszaka, s nem is közölték, mikorra vár­ható a tanácskozás folytatása. A kedden lezajlott botrány, Mihajlo Markovié ellenzéki képviselő megverése miatt parlamenti bizottságot alakí­tanak csupán, nincs hír arról, hogy a Markovicot leterítő Branislav Vakic ellen eljárást indítottak volna immunitásá­nak fefüggesztése céljából. Az eset miatt tiltakozó Vük Draskovic ellenzéki vezetőt viszont az éjszakai tüntetés miatt őrizetbe vették — a Szerb Megújhodási Mozga­lom teljes vezérkarával együtt. A rendőrség nem erősítette meg, de nem is cáfolta az őri­zetbe vételt. Egyúttal azt kö­zölték, hogy a tüntetők az éj­szaka rátámadtak a rendőrök­re, s elhangzott egy olyan ál­lítás is, hogy a tüntetők lő­fegyvert alkalmaztak. Rendőr­ségi jelentések szerint csak könnygázt használtak, de a tüntetés szétoszlatásánál szemtanúk szerint gumilöve­dékeket is kilőttek a fiatalokra. A belgrádi baleseti sebészet azt közölte, hogy az éjszaka harminc fiatalt szállítottak be hozzájuk a parlament elől. A rendőrség szóvivője viszont csak három rendőr megsebe­süléséről számolt be. Még nincs nyugalom Solingenben Bonn (MTI) — Az előző két éjszakához képest nyugodtabb volt szerdára virradóra a hely­zet az észak-rajna-vesztfáliai Solingenben, a hét végi, törö­kök elleni ötös gyilkosság színhelyén. A körülbelül más­félezer fős — terroristaellenes kommandóval is megerősített — rendfenntartó erőket ezúttal is dobálták kővel, palackokkal és füstgránáttal, az őrizetbe vettek száma harminc körül mozog. Egy gépkocsi török csoportba hajtott bele, meg­sebesítve egy 16 éves leányt, akit azonban ambuláns keze­lés után kiengedtek a kórház­ból. Az első jelentésekben tö­rök nemzetiségű fiatal hölgy­ről volt szó, később a rendőr­ség helyesbített: a sérült né­met. A gépkocsi 32 éves so­főrjét és utasát szintén őrizetbe vették. A szerda éjszakai kisebb solingeni incidensekre azt kö­vetően került sor, hogy négy­ezer ember a zöldek, a szak- szervezetek és török szerveze­tek felhívására békésen nagy- gyűlésezett és tüntetett. Más német városokban is voltak tüntetések a solingeni gyújto­gatás miatt, a résztvevők össz- létszámára vonatkozó becslé­sek tíz- és húszezer között mo­zognak. Augsburgban egy török fel akarta gyújtani magát, tilta­kozásul a solingeni merénylet miatt. Flensburgban úgyne­vezett autonómok — erőszak­ra hajlamos szélsőbalos fiata­lok — az éjszaka kirakatokat zúztak be, üzleteket fosztottak ki, miután előzőleg békésen tüntettek a külföldiek lakta ott­honok megtámadása és a neo- nácizmus ellen. A Südwest televíziós állo­más kedden éjszaka negyven perc után megszakította a Tett­hely című sorozat egyik epi­zódjának vetítését, mert a tör­ténet arról szólt, hogy bőrfejű- ek megtámadnak egy török­német eljegyzési ünnepséget. Az adás megszakítását azzal indokolták, hogy a mostani körülmények között nem he­lyénvaló egy ilyen témájú film sugárzása, s elejét vegyék a szunnyadó indulatoknak. Feloldani a társadalmi feszültséget Walesa lengyel elnök minél előbb találkozni akar a Szolidaritás vezérkarával Varsó (MTI) — Találkozót javasolt Lech Walesa lengyel államfőnek a Szolidaritás or­szágos bizottságának elnök­sége keddi tanácskozása után. A megbeszélésen szeretnék is­mertetni a szakszervezet elem­zését a jelenlegi társadalmi­politikai konfliktusok okairól, és beterjeszteni javaslataikat azok megoldására. Mint kedden este Varsóban nyilvánosságra hozták, a köz­társasági elnök telefonbeszél­getést folytatott Marian Krzaklewskivel, a Szolidaritás vezetőjével, amelyben közöl­te, hogy Gdanskba utazik a szakszervezet elnökségi ülésé­re. Walesa ugyanakkor fogad­ta a Szolidaritás országos ve­zetésével általában szembehe­lyezkedő Hálózat, a nagyüze­mek Szolidaritás-bizottságai szervezetének vezetőit. A hálózat értékelése szerint, mint a tanácskozáson kifejtet­ték, igen nehéz helyzet alakult ki, elsősorban azért, mert az elnök megvétózta a nyugdíj- törvényt, s a kormány kitart az áfa bevezetése, és az energia- hordozók tervezett áremelése mellett. Ezért különösen fontosnak minősítették annak az általuk javasolt — és az ál­lamfő támogatását élvező — tömeges privatizációs tervnek a megvalósítását, amelynek értelmében minden felnőtt ál­lampolgár 300 millió zlotys (kb. kétmillió Ft) kölcsönt kapna privatizált állami tulaj­don vásárlására. A következő kormány poli­tikamentesebbé tételére azt ja­vasolták, hogy a jövőben tilt­sák meg a miniszteri funkció és a parlamenti képviselői stá­tus összekapcsolásának lehe­tőségét, s ezzel küszöböljék ki a várható konfliktusokat. Cosic bukásának német visszhangja Bonn (MTI) — A szerdai Frankfurter Rundschau Dobrica Cosic jugoszláv el­nök megbuktatásával kap­csolatban felvetette, hogy esetleg Cosic feláldozása a Milosevic vezette szocialis­ták és a radikálisok kibékü­lésének és újabb együttmű­ködésének az ára. Vojislav Seselj már hónapok óta fűré­szelte az elnöki szék lábát, de Slobodan Milosevic mind ez idáig megakadá­lyozta Cosic bukását. Az, hogy Milosevic Cosicot ép­pen most ejti, most, amikor a szocialista párt és radikáli­sok között a boszniai ügy miatt feszült a helyzet, kér­déseket vet fel — írta beve­zetőjében a frankfurti lap, majd megállapította: „Cosic a végén a boszniai polgárháború befejezésének határozott szószólója volt... Az a szemrehányás, hogy a hadsereg főprancsnokaként megpróbálta a haderőt puccsra ösztökélni a szerb politikai vezetés ellen, in­kább az abszurd világába tartozik, ám mégis jelzés: politikailag sokkal fonto­sabbról van szó, mint sértett hiúságról. Szerbia-Jugoszlá- viában jelenleg nem a leg­jobb a viszony a politikai és a katonai vezetés között. Különbizottság vizsgálja ki a vezérkari főnök ellen Se­selj részéről felvetett kor­rupciós vádakat. Magas rangú tiszteket egyre gyakrabban küldenek nyugdíjba, váltanak le, he­lyeznek át, vagy állítanak bí­róság elé. Mivel nem lehet nagyon belelátni a kártyák­ba, egyértelmű értékelés le­hetetlen. Ám a Cosiccsal szemben hangoztatott, haza­árulást és alkotmányszegést emlegető vádaknak csak ez­zel a háttérrel van értelmük” — írta a Frankfurter Rund­schau rövid kommentár­jában. Szolzsenyicin hazatér Budapest (MTI-Panorá­ma) — Alexander Szolzse­nyicin, a világhírű író csak­nem 20 éves száműzetés után hamarosan hazatér — mondta felesége a Reuter brit hírügynökség tudósító­jának. — Nagyon rövid időn be­lül visszatérünk Oroszor­szágba. Néhány hónapról van szó — fűzte hozzá. Szolzsenyicin mind oro­szok, mind külföldiek sze­mében Oroszország lelkét jelképezi patriarchális külse­jével és szülőföldje iránt ér­zett csaknem misztikus ra­jongásával. 1970-ben irodal­mi Nobel-díjjal tüntették ki. 1974-ben azonban Brezs- nyev parancsára száműzték, miután könyve jelent meg Nyugaton. Száműzetése után az Egyesült Államok­ban élt, Vermont államban. Borisz Jelcin személyesen egyengette diadalmas haza­térésének útját, amikor meg­hívta az Egyesült Államok­ban tett hivatalos látogatása során. Azóta házat építenek részére Moszkva mellett egy tízhektáros területen. A ház ablakai a Moszkva folyóra nyílnak. Szolzsenyicin, akinek mű­vei a sztálini terrort és a szovjet politikai büntetőtá­borokat ábrázolják, kijelen­tette: rövid távú terve az, hogy befejezze ezeknek a műveknek a sorát. Nem lehet tudni, beavat­kozik-e valamilyen formá­ban a jelenlegi oroszországi zűrzavaros közéletbe. An­nak idején visszautasította Gorbacsov támogatását, aki pedig igyekezett kibékülni vele. Kijelentette, nem haj­landó turistaként vagy ven­dégként hazamenni. Jelcin reformista Oroszországában is bizonytalan talajra fog találni. Egyes politikai kö­rök már szeretnék saját ügyük szolgálatába állítani óriási tekintélyét. Szolzsenyicin, aki gyakor­ló ortodox keresztény, egy 1990-ben közölt cikkében kiállt egy összszláv orosz ál­lam mellett. Ez a cikk riadal­mat keltett az akkori Szovje­tunió nem szláv országai­ban. Nemrég jelezte, esetleg tá­mogatná Jelcint abban, hogy erős, elnöki köztársaságot hozzon létre. Szolzsenyicin felesége, Natalja azt mondta, hogy Moszkva közelében kíván­nak letelepedni. Hozzátette azonban, a család nem zárja ki, hogy visszatérjenek Rja- zanba, ahol hosszú ideig él­tek mielőtt az írót száműz­ték. A 78 éves francia Paul Touvier a második világhábo­rúban náci kollaboráns volt, akit a francia fellebb- viteli bíróság 7 zsidó életének kioltásával vádol AP-fei'/ételek

Next

/
Thumbnails
Contents