Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-03 / 127. szám

1993. június 3., csütörtök

.......... : TÚL A MEGYÉN

Kelet-Magyarorszag y

Vita a közoktatási törvényjavaslatról

Budapest (MTI) — A közoktatási törvényjavaslatról vitázott szerda délelőtt az a néhány képviselő, aki a délutáni bizottsági munkát megelőzően megjelent a Tisztelt Házban. Az általános vitában az ellenzék erősen bírálta a kormány több változatot megért tervezetét, hibájául róva fel, hogy nem biztosítja sem az oktatás átalakításához szükséges pénzügyi keretet, sem az esélyek egyenlőségét. A kormánypártok honatyái ezzel szemben méltatták és elfogadásra ajánlották a javaslatot, és mindegyikük fontosnak tartotta, hogy kitérjen az iskolák világnézeti semlegességének eddig is sokat vitatott kérdésére.

Több kormánypárti szónok — ki nyugati példákra, ki saját pedagógiai tapasztalataira hivatkozva — tételesen is visz- szautasította az ellenzéki oldalon az általános vitában eddig megfogalmazott kifogásokat. Cáfolták, hogy a tervezet túlzott centralizációra törekedne, úgy vélekedtek, hogy a törvény a kerettantervekkel biztosítja az oktatás szabadságát. A világnézeti semlegesség kérdésének ismételt felvetése a kormánypártok képviselői szerint az ellenzék megalapozatlan gyanakvását tükrözi. Giczy György kereszténydemokrata honatya szerint az

ember világnézetileg amúgy sem semleges, hasonlóan a kultúrához, amely szintén világnézetek hatását tükrözi. Ugyanígy vélekedett az MDF- es Papp Sándor is, aki azt nehezményezte, hogy a fiatalok a felelős életvezetéshez kevés segítséget kapnak. Frakciótársa, Szentágothai János saját iskoláját, az ottani hitoktatást hozta fel példának, amelyben nyoma sem volt a kisebbségek kirekesztésének.

Az ellenzék padsoraiban ezzel szemben többen kijelentették, hogy a javaslatot nem tudják elfogadni, Vitányi Iván (MSZP) egyenesen azt indítványozta, hogy a kormány vonja vissza, és egyeztessen az érintettekkel, valamint a parlamenti pártokkal. Kóródi

Mária (SZDSZ) kijelentette, hogy a közoktatás tervezett átalakítása nem lehet hatékony, mert nincs meg a szükséges anyagi fedezet. A finanszírozást önkormányzatokra hárítja a javaslat, ám ezen a szinten már most is túl nagyok az elvonások.

Ennek eredményeként a szegény települések szegény gyermekei olyan hátrányokkal indulnak, amelyeket nem tudnak behozni. Egyetértett ezzel Vitányi Iván is, aki a pedagógusok anyagi megbecsülésének fontosságát is hangsúlyozta. A fideszes Sasvári Szilárd kifogásolta, hogy a törvényjavaslat szentesíti a társadalmi csoportok elkülönülését és az oktatásügy újraállamosítását célozza.

A válság és az átalakulás folytatódik

Budapest (ISB - R. S.) —

A hosszan tartó visszaesés — a depresszió — után most a stagnálás — a recesszió — állapotába jutott a magyar gazdaság — jelentette ki Vértes András szerdai sajtótájékoztatóján. A GKI Gazdaságkutató Rt. elnök-vezérigazgatója elmondta: a gazdaság zsugorodása megállt, de a tartós és kiegyensúlyozott gazdasági növekedés feltételei még nem teremtődtek meg.

A GKI mostani előrejelzése szerint — hasonlóan a tavaly októberi és idei márciusi prognózisukhoz — a bruttó hazai termék legfeljebb 1 százalékkal nő ’93-ban. Vértes András úgy véli, a kormány a választások előtt ugyan megpróbálkozik majd némi élénkítéssel,

de mindez nem egy átfogó jellegű gazdaságpolitikai lépés- sorozat egyik részeként történik.

Az előrejelzés szerint az export 3-5 százalékkal csökken, míg az import ugyanennyivel nő az idén. A külkereskedelmi mérleg hiánya durván 1,5 milliárd dollárra rúg majd, s a folyó fizetési mérleg is legalább 1 milliárd dolláros deficittel zárja az esztendőt. A központi költségvetés hiánya 250 és 270 milliárd forint között alakul, míg az államháztartás deficitje elérheti a 300-320 mil- liárdot is. A gazdaságkutató szerint az infláció nem csökken számottevően, rátája 21 százalék körül alakul. Ha azonban a kétkulcsos áfát még évközben bevezetik — illetve

az alsó kulcsot 6-ról 10 százalékra emelik —, akkor a 22-23 százalékos infláció is elképzelhető. A regisztrált munkanélküliek száma csak kismértékben nő, táboruk decemberre 750-800 ezresre bővül. A nem regisztráltakkal együtt viszont legalább 900 ezren, 1 millióan lesznek a munkanélküliek — hallhattuk a gazdaságkutató szakembereitől.

A sajtótájékoztatón elhangzott: a monetáris szféra egyik gyújtópontja lesz a feszültségeknek. A nem túl sikeres tavalyi hitelkonszolidációt idén egy újabb 100 milliárdos csomag követi, s így csak súlyos társadalmi áldozatvállalás árán lehet enyhíteni a bankok nehéz helyzetén. A gazdaságkutató szerint a kamatok alakulására ellentmondásos tényezők hatnak: így valószínűsíthető, hogy miközben az állampapírok és a betétek esetében — néhány hónapos bizonytalan időszak után — nőnek a kamatok, eközben a hitelkamatok enyhén mérséklődnek. Vértes András végül elmondta: az idén a gazdasági recessziónak egy sajátos formája jut érvényre hazánkban. Ennek lényege, hogy érdemi gazdasági növekedés nélkül elveszítjük a külgazdasági egyensúly javulásának és az infláció mérséklődésének azokat az eredményeit, amelyek az elmúlt éveket jellemezték. Ezen túlmenően pedig a gazdasági átalakulás és a válság egyidejűleg folytatódik.

A magyar nép köszöni, jól van- állítja Kupa Mihály expénzügyminiszter, országgyűlési képviselő, de mond még mást is

Cservenyák Katalin

Nyíregyháza (KM) — A közelmúltban Nyíregyházán járt az expénzügyminiszter, Kupa Mihály, akit Mádi László országgyűlési képviselő hívott meg a szokásos Fidesz- zsúrra. Fogadták a város vezetői is Kupát, aki még a zsúr előtt készséggel nyilatkozott lapunknak. A beszélgetés még Csurkáék MDF-frakcióból való kizárása előtt készült, így „jóslatokat” is tartalmaz. S azt is hozzá kell tenni: Kupa nem az a szokványos riportalany, aki megvárja a kérdést, aztán jól fésült válaszokat ad, hanem éppenséggel ő kezdi a dolgot, mert feltétlen el kell mondania, hogy Nyíregyháza tetszik neki. Például így:

— Ahogy bejöttem Nyíregyházára, meglepődtem: nem úgy néz ki, mint egy elmaradott térség. Az üzletek, a forgalom, az árusok, amerre néztem, nemzetközi cégek — nem tűnik rossznak maga a központ, hogy a perifériák hogy néznek ki, nem tudom.

— Úgy tűnik, pezsgő központ, kelet-nyugati centrum.

□ Az is a cél, hogy kereskedővárossá alakuljon.

— Az Isten is erre teremtette...

□ Amíg ön pénzügyminiszter volt, úgymond hivatalból mindenki utálta — váltottunk témát. — Viszont amint kiderült, nem les: tovább ebben a pozícióban, a többségnek az volt a véleménye: az egyetlen szakember volt a kormányban.

— Ez elég szomorú. Egy(ISB) Nagy GAbor felvétele

részt nekem jólesik, ha bárhol ezt tapasztalom, viszont egy átmenetben, amikor nem a politikai kérdések a fontosak, hanem a mindennapok — szomorú, hogy rám mondták egyedül, értek hozzá. Pláne napjainkban, amikor a kormánykoalíció bomlóban van. S tudja, azért itt egy dolgot hadd mondjak: tévedés, hogy a magyar nép sorsát összekeverik az MDF vagy bármelyik párt sorsával. Ez meg nem engedhető. Vonuljanak el, intézzék el egymás között.

□ Mit szól Für lemondásához, a Csurka-ügyhöz?

— Csurka tavaly markánsan megfogalmazta, neki mi a véleménye. A többiek a szokásos gyenge magyar értelmiségi reakciókat adták le, köztük a miniszterelnök is — itt egy komplett válságról van szó, amit úgy tüntetnek fel, mintha a magyar nép válsága volna. A magyar nép köszöni, jól van, s kéri, ne keverjék össze őt ezzel. Ilyen nincs, hogy isten óvja a magyar nemzetet. Hogy Csurka, Debreczeni, Lezsák

kimegy, ki a fenét érdekli ez? Az embereket messze nem ez érdekli. Az meg nagyon disz- szonáns, hogy van egy kormányértekezlet, aztán Surján tart sajtótájékoztatót az MDF válságáról. Ebben a században Magyarországnak legalább háromszor volt esélye, hogy demokratikus legyen, hogy felzárkózzon. Mindig a politikai elit hatalmi harca tette ezt lehetetlenné. A magyar parasztságot ebben a században legalább háromszor vágták át. Ő vetni, termelni akar, nem az érdekli, hogy Lezsáknak mi a véleménye Debreczeniről. Már bocsánat. Inkább az esőt várják, mint ezt a vitát.

— Azért Magyarország még mindig igen jó pozícióban van, jók az esélyei, de azzal nem lehet eltölteni az időt, hogy egymással hülyéskedünk. Arról most nem beszélek, hogy akkor csinálják az egészet, amikor a pártelnök nincs itthon. Pünkösdhétfőn pedig, ami egy tiszta ünnep, leülnek alkudozni, hogy ebből a hatalomból ennyi az enyém, ennyi a tiéd. Nem fognak megegyezni. Ha nem tudják vállalni, tessék ezt megmondani.

□ Egyre több olyan hangot hallani, hogy szeptemberben választások lesznek.

— Tudom, persze, szeptemberben választunk. Senki nem tud rá felkészülni. Adott egy párt válsága. Rendezze le. Mondja azt, hogy tudom, vagy nem tudom vállalni. Hogy lehet szeptemberben választani?! Akkor betakarítani meg szüretelni kell.

□ Elképzelhetőnek tartja, hogy valamikor felébekere- kedhet a szakmaiság a politikának?

— A szakmaiság nagyon fontos, ebben magának igaza van. De sokkal fontosabb, hogy legyen erkölcs a politikában és esélyegyenlőség sok kérdésben. A kedvenc hobbimat felhozom: nem lehet, hogy csak az MDF privatizál. Ez már a keresztényeknek sem tetszik. Az egészséges működés érdekében legalább formálisan esélyegyenlőséget kell adni.

□ Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a legutóbbi kongresz- szusuk sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott: a Fidesznek

nincs árnyékkormánya, de szeretné, ha a köztudatban elterjedne: van. Ön most a Fidesz meghívására jött ide, csak nem azt jelenti, hogy szerepet kap?

— Ezek a fiatalok, nézze meg őket, mind hatalomra vágynak. Lassan négy éve ellenzékben van a Fidesz. Teljesen normális, hogy szeretne hatalomra kerülni. Nyilvánvaló: a saját köreikben bíznak meg. Ilyen ábrándokat nem kergetek. Persze, hogyha nagy baj van, segítek. Ez az ország megéri. Az ország erőre, tettre kész, és elszánt arra, hogy megnyerje a csatát. A politikában viszont hatalmi és kicsinyes szempontok érvényesülnek, a társadalom nagyon nehezen fogadja el, hogy valaki beül egy székbe, hatalma lesz, egy fél évig boldog, hogy osztogathat — a társadalom hosszabb távon épít.

Jegyzet

____________________

Kínos helyzetben

Ráthy Sándor

Budapest — Úgy tűnik, a kormány ismét önmagát hozta kínos helyzetbe, s most be kell ismernie, hogy tavaly — hasonlóan a korábbi évekhez — szintén rosz- szul mérte fel a gazdaság állapotát, s ebből következően idei előrejelzései sem helytállóak. így megint módosítani kell a költségvetést is, s legalább 30 milliárd forinttal nagyobb deficitet kell elfogadtatnia az országgyűléssel, mint az eredetileg meghatározott 185 milliárd forint.

Ezzel összefüggésben a kormány álláspontja változatlan: képviselői most is elmondják, nem a kiadások terven felüli növekedése miatt ugrik meg a büdzsé hiánya, ennek oka a bevételek elmaradása. Ha azonban egy állampolgári háztartásként képzeljük el az államháztartást is — s ez ebben az esetben nem túlzó összevetés —, akkor ugyan kissé leegyszerűsíthető módon, de leszögezhetjük: először nem a kiadásokat kell meghatározni, s ehhez megpróbálni megkeresni a forrásokat, hanem annyit kell költeni, amennyi jövedelem a család rendelkezésére áll.

Kétségtelen, napjainkra bizonyos tekintetben a kormány és a minisztériumok a magáévá tették ezt a gondolatmenetet, s a jövő évi konszolidált költségvetésben már nemcsak az adóemelések révén befolyt többletbevételekkel számolnak, az államháztartás reformja révén megpróbálják racionalizálni a kiadásokat is.

S most nézzük az előrejelzéseket: az idei kormány- prognózis azzal számolt, hogy többéves visszaesés után a gazdaság teljesítménye ’93-ban már nem csökken tovább, s kedvező esetben a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékkal is nőhet. A kormány úgy vélte, hogy a növekedés motorja, a külső és belső kereslet bővülése, illetve a beruházások fellendülése lesz, s eközben a háztartási megtakarítások

fedezetet nyújtanak a költségvetési hiány finanszírozásához is. Az előzetes prognózis az inflációs ráta további mérséklődésével számolt.

Ezzel szemben a pénzügyi tárca nemrégiben közzétett jelentése azt mutatja, hogy az export fokozatos visszaesése — az előrejelzések szerint ez akár több mint 5 százalékos is lehet —, a belső fogyasztás szinten maradása vagy enyhe bővülése, és az ipari termelés további 6-8 százalékos zsugorodása nem teszi lehetővé a GDP növekedését, sőt éves szinten 0-3 százalékos csökkenése valószínűsíthető. Ehhez természetesen hozzájárulnak a mezőgazdaságban tapasztalható problémák is: a cukoripar termelése az előző év hasonló időszakához képest például 63 százalékkal esett vissza, s hasonló a helyzet a húsiparban is, ahol 25 százalékos termelésmérséklődést tapasztaltak. A regisztrált munkanélküliek tábora az év elejéhez képest mintegy 35 ezerrel emelkedett.

A fogyasztói árak márciusban 0,8 százalékkal emelkedtek, míg az elmúlt év márciusához viszonyítva 23,4 százalékkal nőtt az árszínvonal. Az első negyedévben végrehajtott áremelések például 9,5 százalékkal növelték az idei árszintet, így a kormány előrejelzése szerint az idén a 20-22 százalék közötti sávban marad az infláció. Emlékeztetésül leírjuk, az idei költségvetés tavalyi parlamenti vitájakor a kormány még lehetségesnek tartotta azt is, hogy az inflációs ráta 14 és 17 százalék között alakul. Most viszont nagy kérdés, hogy az eddig 0 áfakulcsos gyógyszerek és energiahordozók 10 százalékos kulcs alá való sorolása, illetve az alsó 6 százalékos kulcs 4 százalékkal való növelése milyen hatással lesz a fogyasztói árszínvonalra. A korábbi évek tapasztalatai szerint ugyanis biztosra vehető, hogy a fogyasztói árak az áfakulcs- változásokat meghaladóan emelkednek majd.

Még betegeskedik a magyar jogalkalmazás

Budapest (ISB - S. Z.) —

A betegeknek ma csak papíron vannak jogaik. Hiába fejlett európai mértékkel mérve is a jogrendszerünknek az a része, amely az egészségügyi ellátásra szorulók jogairól rendelkezik, ha az alkalmazási gyakorlat fényévekkel elmarad a szabályozástól. Ezért is fontos, hogy hazánk csatlakozzon a most készülő Betegek Jogainak Európai Deklarációjához — hangzott el nemrég egy konferencián.

Az Európai Egészségügyi Szövetség tagállamai — köztük Magyarország is — olyan dokumentum általános elfogadtatásáért szálltak síkra, amely útmutató lehet a jogalkotók és jogalkalmazók számára is. Az Európa Parlamentben folyik az európai egészségügyi törvény előkészítése, a jogszabály elfogadása jövőre várható. Ezzel szemben, a hazai gyakorlat

szerint, ha egy törlőkendőt a beteg hasában felejtenek, az még csak orvosi műhibának sem számít — az orvostársadalom szerint —, jogorvoslat tehát csak polgári perben lehetséges. Adám György, a SOTE jogászprofesszora szerint azonban az ilyen és ehhez hasonló esetek igenis jogi és orvosetikai vétségek is egyben, tehát szankcionálhatók. Jelenleg egyébként mintegy 110 orvosi-egészségügyi pert tartanak számon, de a jogászprofesszor úgy véli, hogy ez csak a jéghegy csúcsa. Ma még nem működik olyan intézmény- rendszer, amely a létező jogszabályok betartását, betartatását garantálná. Ezért is határozta el a betegek jogaiért küzdő Lánc Szövetség egy olyan információs rendszer felállítását, tájékoztathatja az egészségügyi ellátásokban résztvevőket a lehetőségeikről, a jogaikról.