Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-30 / 150. szám

Kelet-Magyarország 9 1993. június 30., szerda TÚL A MEGYÉN Kormányhitel a termelőknek Az idén várhatóan 3,2-3,5 millió tonna búza terem az országban Az SZDSZ közleménye Az SZDSZ közleményt adott ki a június 29-én meg­tartott SZDSZ-Fidesz tár­gyalásról. 1. Az SZDSZ arra törek­szik, hogy a Fidesz-szel ki­alakítandó stratégiai együtt­működéssel biztosítsa: a li­berális pártok a következő kormánykoalíció meghatá­rozó erejeként jelenjenek meg. A látványosan meg­gyengült kormánykoalíció pártjaival, illetve másik ol­dalon az érdemi szövetség nélküli MSZP-vel szemben választási sikereket e két párt együttműködése hoz­hat. Az SZDSZ a Fidesz-től megkülönböztető vonásait, a szociális elkötelezettsé­gét, a biztonságos változta­tások ígéretét kínálva a vá­lasztásokig is együttműkö­dést kíván a két liberális párt között. Ennek jegyében törekszik megállapodások­ra a Fidesz-szel. 2. Megalapozott együtt­működésre csak alaposan előkészített megállapodás alapján lehet számítani. Az SZDSZ vezetői a Fidesz- szel folytatott keddi tárgya­láson jelezték: a Fidesz helyzetét ismerve tudják, hogy a Fidesz számára rendkívül sürgős lenne egy megállapodás gyors létre­hozása, de elfogadhatatlan­nak tartják azt az ingerült­séget, esetenként ideges hangot, ahogyan ezt az igé­nyüket a Fidesz vezetői jel­zik. 3. A keddi megbeszélése­ken, miként a korábbiakon sem került szóba a Fidesz és az MDF székházügye. Az SZDSZ-nek erről az ügyről nincs tárgyalni való­ja a Fidesz-szel, hiszen a Fidesz nem az SZDSZ-nek, hanem a választóközönség­nek tartozik ez ügyben ma­gyarázattal. A székházügy döntően nem politikai ügy, hanem jogi és erkölcsi kérdés. Amikor az SZDSZ politikai megállapodásokra törek­szik a Fidesz-szel, egyebek közt elejét kívánja venni, hogy a Fidesz a vezető kor­mánypárttal, az MDF-fel kötött külön alkukból anya­gi vagy más természetű elő­nyöket húzzon. Szeretnénk, ha a Fidesz egyértelművé tenné a liberális közép mel­letti tartós elkötelezettsé­gét. Biztosítás Budapest (MTI) — Június 30-át követően meg­változnak a betétbiztosítás szabályai. Azt követően nyitott betétekre és folyó­számlákra nem az állam, hanem az Országos Betét- biztosítási Alap vállal (ÓBA) garanciát. A június 30-ig elhelyezett betétekre és kamataikra továbbra is érvényes a 100 százalékos mértékű állami garancia. A számlán, betétokiraton fo­rintban, devizában lévő összegekre és kamataikra azonban, melyeket június 30. után helyeznek el, az ÓBA vállal kezességet be­tétesenként egymillió forin­tos összegig ugyanannál az intézetnél. Az új biztosítás kiterjed a magánvállalkozói és magánvállalati betétekre is. Az előzőekhez képest fontos változás, hogy a biz­tosítás csak a névre szóló, személyileg azonosítható betéteket fedezi. Budapest (ISB - R. S.) — Közepes termésre számítanak az idén a gabonatermelők — hallhattuk a Gabonatermelők Országos Választmányának keddi ülésén. A délelőtti ese­ményen elhangzott, az idén várhatóan 3,2-3,5 millió tonna búza terem az országban, de a termelők számára még ez a mennyiség is komoly értékesí­tési problémákat okoz. A gond nem annyira a búza eladható­ságából, mint inkább a fel- vásárlási árakból fakad. A ter­melők a tanácskozáson meg­fogalmazták: egy tonna jó mi­nőségű búza átlagos előállítási ára 8200 forintba kerül, de a mai árak mellett minden be­fektetett 10 forintból csak 6-8- at lát viszont a termelő. Nem csoda tehát, ha a választmány tagjai tisztességes felvásárlási árak kialakítását sürgették. A keddi tanácskozáson résztvevő Jelen Sándorné be­jelentette: a földművelési tárca kezdeményezésére interven­ciós búzafelvásárlásról döntött a kormány. Az agrártárca kép­viselője a részletekről szólva elmondta, hogy 2,5 milliárd forint értékben 625 ezer tonna Budapest (MTI) — Sem a munkaadói oldal, sem a mun­kavállalói oldal nem tudta tá­mogatni az általános forgalmi adóról szóló törvénytervezet módosítását, képviselőik a be­nyújtott pótköltségvetést meg­alapozatlannak és indokolat­lannak tartották. Mindez az Érdekegyeztető Tanács Gaz­dasági Bizottságának keddi ülésén derült ki. A munkavállalók felszólalá­sukban, visszautalva a tavaly őszi ÉT-megállapodásokra el­mondták, azok sarokszámai az utóbbi hónapokban rendre megdőltek. Legfontosabb vál­tozás az volt, hogy a 14-17 százalékos infláció már a Pénzügyminisztérium szerint sem tartható, s a PM prognó­zisa is 20-22 százalékos inflá­ciós rátát vár erre az évre. En­nek ismeretében a munkavál­lalók még erre az évre gyer­mekenként 350 forintos cSalá­Budapest (MTI) — Jeszen­szky Géza magyar és Jozef Moravcík szlovák külügymi­niszter szombati megbeszélé­sén kiderült, hogy Szlovákia nem mutat készséget az Euró­pa Tanács ajánlásaival össz­hangban megfogalmazott fel­tételek teljesítésére. Mindezek alapján a magyar kormány csak azt a követ­keztetést vonhatja le, hogy a szlovák kormány még korábbi ígéreteihez képest is visszalé­pett az emberi jogok, így kü­lönösen a szlovákiai magyar kisebbség jogainak biztosítása terén és nincs meg vagy a poli­tikai akarata, vagy a politikai ereje ezek következetes érvé­nyesítésére — jelentette ki Herman János külügyi szó­vivő szokásos keddi tájékoz­tatóján. A szóvivő egyúttal közölte: Jeszenszky Géza szerdán sajtótájékoztatón ad részletesebb áttekintést a Moravcik kezdeményezésére létrejött találkozóról, s a ma­gyar álláspontról. Herman János leszögezte: Magyarország támogatja a Cseh Köztársaság mielőbbi felvételét az Európa Tanácsba, B 1-es minőségű étkezési búza felvásárlását tervezi a kor­mány. A gabona tonnájáért — egyénenkénti mennyiségi kor­látozás nélkül — 4 ezer forin­tos intervenciós árat fizetnek. A pénzhez a földművelési tár­cához kizárólag postai úton eljuttatott pályázatok révén lehet hozzájutni. Fontos tudnivaló: a pályázó­nak bizonyítania kell, hogy tu­lajdonában van a gabona, s a pénz felvétele előtt be kell mu­tatnia a hivatalos minősítési bizonyítványt is. A termelők a betárolás után 8 napon belül vehetik fel a pénzt, s az áru­jukat legkésőbb október 31-ig vásárolhatják vissza — szin­tén 4 ezer forintos áron — az államtól. Ha azonban a jelzett időpont elmúlt, már nem kap­hatják vissza búzájukat: ebben az esetben az állam újabb 3 ezer forintot ad a termelőnek, s így tulajdonába kerül a gabo­na. A gyakorlatilag kamat­mentes állami hitellel a terme­lők pénzügyi gondjain kíván enyhíteni a kormány — in­dokolta Jelen Sándorné az in­tézkedést. A tárca munkatársa elmondta azt is, hogy az inter­dipótlék-emelést akarnak. A nyugdíjak eredeti, 14 száza­lékos emelése helyett további 5 százalékos emelést tartanak célszerűnek. A munkavállalók kezdeményezik, hogy a mini­málbér a jelenlegi 9000 forint helyett 9500 forint legyen, emellett az adómentes étkezé­si hozzájárulást 1000 forintról 2000 forintra kívánják emelni. A munkáltatók sem támo­gatták a pótköltségvetést és az áfatörvény módosítását. Han­goztatták azonban, hogy a munkavállalók minimálbér- emelési követeléséhez nem tudnak hozzájárulni. A mini­málbér további emelése ugyanis rontaná a vállalkozók jelenlegi pozícióját. A pótkölt­ségvetéssel kapcsolatban a munkavállalók hangoztatták: annak filozófiája elfogadhatat­lan számukra. Véleményük szerint a pótköltségvetés mos­tani összeállítása gazdasági mert az ország — a szövetségi állam kettéválása után — ki­építette demokratikus törvény­hozási és kormányzati szerve­zetét. Szabad politikai intéz­ményrendszere és polgárainak jogbiztonsága garancia arra nézve, hogy teljes mértékben érvényesülhessenek az európa tanácsi tagság követelményei. — A Szlovák Köztársaság politikai intézményrendszeré­nek fejlődési irányáról és jel­legzetességeiről ugyanakkor vita folyik az ET tagállamai között — hangsúlyozta a szó­vivő, hozzátéve: a tagok közül ma egyetlen sem állítja, hogy garanciákat kapott volna a szlovák kormánytól és a tör­vényhozástól a követelmé­nyek teljesítésére. Herman János kijelentette: a magyar kormánynak növekvő aggályai vannak a szlovák kisebbségi jogalkotás és ga­ranciák ügyében. Hisz az ott élő magyar nemzetiségre te­kintettel számunkra Szlovákia európa tanácsi felvétele nem elvont politikai kérdésként, hanem a napi gyakorlati ta­pasztalatok alapján jelentke­zik. venció részleteit az e heti Ma­gyar Közlönyben hozzák nyil­vánosságra. A választmányi ülésen a közraktározás lehetőségéről is hallhattak a termelők. A Ga­bonaszolgáltató Vállalat a ha­zai gabonatermés 8,5 száza­lékát képes tárolni, s az általa kiadott árujegy ellenében a bankok várhatóan a letétbe he­lyezett áru értékéhez viszo­nyítva 60 százalékos hitelt ad­nak a termelőknek. A kölcsön futamideje 6 hónap lesz, míg kamata 21,5 és 24,5 százalék között mozog majd. A tanácskozáson a termelők megfogalmazták: a földműve­lési tárca segítsége ugyan nem elegendő, de segít rajtunk. Probléma azonban, hogy az intézkedés ismét későn törté­nik, hiszen több megyében már javában folyik az aratás, ugyanakkor a pályázatok be­nyújtási feltételei még nem is­mertek. A tanácskozáson el­hangzott, az őszi vetéshez fel­vett irreális kamatnagyságú hiteleket csak nagyon nehezen tudják törleszteni a termelők, s valószínűsíthető, hogy jóré­szük tönkremegy az idén. szükségszerűségekből történt. Rámutattak többek között a pótköltségvetésben rögzített intézményi és alapítványi tá­mogatásokra. A kormányzati oldal részé­ről elmondták: nincs felhatal­mazásuk arra, hogy a pótkölt­ségvetésről tárgyaljanak. Az áfaemeléssel kapcsolatban ki­fejtették: a kormányzati oldal elfogadhatatónak tartja az au­gusztus 1-jei bevezetést, vala­mint azt, hogy a gyógyszerek 1994 végéig továbbra is áfa­mentesek legyenek. Az áfa augusztus 1-jei mó­dosítása esetén, és akkor, ha a gyógyszerek adómentessége 1994 végéig fennmarad, a költségvetés többletadó-bevé­tele mintegy 10-11 milliárd fo­rint lesz. A kormányzat ré­széről elmondták, a többletadó bevételnek mintegy felét for­dítják majd a módosítással kapcsolatos kompenzációra. Csak 88 Agárd (MTI) — Emberem­lékezet óta nem volt a mos­tanihoz hasonlóan alacsony a Velencei-tó vízállása: az agár­di vízmérce 88 centimétert mutat. Ez csaknem 30 centi­méterrel kevesebb a tavaly ilyenkor mért értéknél. Az alacsony vízállás szerencsére nem párosul a vízminőség romlásával. A szokottnál na­gyobb gyakorisággal végzett ellenőrzések azt mutatják, a víz minősége elfogadható, s egyelőre nem kezdődött meg az algásodás sem. A sekély víz nem akadályozza a hajózást, Agárd és Pákozd között vál­tozatlanul közlekednek a ha­jójáratok, csupán a tó déli part­ján levő településeket érintő körjáratot kénytelenek szüne­teltetni. Az elmaradt májusi, júniusi esőzések miatt bekö­vetkezett újabb apadás egyér­telművé tette, hogy elengedhe­tetlen a tó vízpótlása. A célt szolgáló beruházás a tervezett ütemben készül, s már csak­nem teljesen elkészültek a ve­zetéképítési, medertisztítási és műtárgyépítési munkálatok. Az idén 10-12 millió köbmé­ternyi karsztvizet juttatnak majd a Rákhegyi bauxit­bányából a tóba, 8-10 centi­méterrel emelve a víz szintjét. Áfaemelés talán augusztustól Szlovákia és az ET Tájékoztató a Külügyminisztériumban Versenyelőnyt a vállalkozóknak Budapest (ISB - S. Z.) — A magyar vállalkozók nagy reményekkel tekintettek a politikai rendszerváltásra, amelynek maguk is aktív közreműködői voltak. Vára­kozásaik azonban nagyrészt utópisztikusnak bizonyul­tak, mivel a politikai rend­szerváltást nem követte gaz­dasági váltás, fellendülés, amely a vállalkozói remé­nyeket váltotta volna — mondta Kovács István, a Vállalkozók Országos Szö­vetségének (VOSZ) elnöke egy szakmai konferencián, ahol a VOSZ új programját ismertette. A VOSZ küldöttközgyű­lése a tavalyi év végén bízta meg az újonnan választott elnököt és közvetlen munka­társait, az elnökség tagjait, hogy alkossanak új progra­mot a vállalkozói szervezet számára. A program mára elkészült, lényegesebb pont­jait Kovács István a héten tárta a politikusok, gazdasá­gi szakemberek és a széle­sebb közvélemény elé. A program első részében a jelenlegi helyzetet elemzik a szerzők. Eszerint lassú és átláthatatlan privatizáció, az állami vállalatok értékvesz­tése (ezt havonta 6 milliárd forintot tesz ki, míg egyes felmérések szerint az átala­kított vagyon 20-25 száza­lékkal hatékonyabban dol­gozik, mint az állami), nö­vekvő munkanélküliség, sú­lyos költségvetési deficit, s tovább az összes, más forrá­sokból jól ismert vád a kor­mányzat fején. Megvizs­gálják a kormányprogram­nak kikiáltott gazdasági tézi­seket — a Nemzeti Megúj­hodás Programját, a Kupa­programot, Szabó Tamás munkaprogramját, Kádár Béla téziseit —, s arra a megállapításra jutnak, hogy egyiket sem sikerült követ­kezetesen véghezvinni, va­lamint, hogy szlogenjeikkel ellentétben, egyik sem volt vállalkozásbarát. A gazdaságpolitikai for­dulat érdekében elsősorban olyan megoldásokat kell al­kalmazni, amely a vállalko­zókra épít, ezt a réteget tá­mogatja — vallják a vállal­kozói alternatíva kidolgozói. Eszerint halaszthatatlan a nagy elosztási rendszerek reformja, mert ez tiszta ké­pet teremt — például — az adózásban, s ezáltal a terhek is csökkenthetők. Csökken­teni kell a munkanélkülisé­get is, elsősorban aktív mun­kaerőpiaci intézkedésekkel, munkahelyteremtéssel, mert csak így kerülhető el, hogy a járulékterhek tovább növe­kedjenek. A mezőgazdaság gondjain többek között egy országos információs háló­zat kiépítésével lehetne eny­híteni, aminek segítségével a termelők megtudhatnák mit érdemes termelni. Ag államnak több szerepet kellene vállalnia az idehaza szabad rendelkezésű külföl­di hitelek felkutatásában. Több olyan garancialapra volna szükség, amely tény­legesen figyelembe veszi a magas kamatokat és árfo­lyamkockázatot. Az állam­nak ki kell vonulnia a gaz­dasági életből, ugyanakkor tiszta és világos játékszabá­lyokat kell teremtenie a gaz­daság szereplőinek. Ezen túl az államnak bizonyos fela­datai megmaradnának a pi­acépítés és piacvédelem te­rén is, valamint a képzés, átképzés támogatásában. Mindezt pedig úgy, hogy közben versenyelőnyt biz­tosítanak a magyar magán- vállalkozásoknak. Mindent összevetve a VOSZ a magántőke túlsú­lyán alapuló, egészséges pi­acgazdaság és polgári de­mokrácia kialakítását tartja a legfontosabb elérendő cél­nak. Amint azt a program­jukban is megfogalmazzák, a hazai polgárosodási folya­mat lehet egyedüli biztosíté­ka az ország demokratikus fejlődésének. HIRDETÉS A MEZŐBANK AD A NÉVRE... 1993. június 30-án hatályba lép az Országos Betétbiztosítási Alapról szóló törvény, amely gyökeres változást hoz a betéték biztonságát illetően. Az emberek minden bizonnyal előnyben részesítik majd a visszafizetési garanciával biz­tosított betételhelyezési formákat. Hogyan készül erre a Mezőbank, amely egész ország­ra kiterjedő hálózatával aktív szerepet játszik a lakossági megtakarításokért folytatott versenyben? Erről kérdeztük Fehérvári Jánost a bank vezérigazgató-helyettesét. — Jelenleg milyen megtakarítási lehetőségeket kínál a Mezőbank és ezek milyen védettséget élveznek? — Bankunkban forint- és devizabetéteket egyaránt el lehet helyezni. A forintbetétek egyik fajtája az egyedi szerződéssel, tetszőleges határideig, de legfeljebb egy évre lekötött betét. Összege ugyancsak tetszőleges lehet, kamata változó. Ez a forma je­lenleg semmilyen védelmet nem élvez. A másik betételhelyezési lehetőség bankunk történetének legsikeresebb konstrukciója, a Kamatozó Jegy. Ezt a papírt nem egészen egy éve, a barcelonai olimpia előtt bocsá­tottuk útjára és azóta több mint hatmilliárd forintnyit adtunk el belőle, annak ellené­re, hogy kamatát a kezdetek óta többször is csökkenteni kényszerültünk. A Kamatozó Jegy bemutatóra szól, legfeljebb 9 hónapig sávosan, egyre növekvő ka­matlábbal kamatozik. A népszerűség fő oka, hogy ez gyakorlatilag látra szóló betét, a kamatot a visszaváltás napjáig elszámoljuk. Ez a forma takarékbetétnek számít, ami ma még teljes állami garanciát élvez. Ugyanakkor szavatolja az állam a belföldi magánszemélyek devizabetéteinek visz- szafizetését. Devizaszámlát 22 fiókunkban, 10 devizanemben lehet nyitni. — Hogyan változik ezeknek a betéteknek a védelme július 1-től? — Július 1-től a takarékbetétekre vonatkozó állami garancia megszűnik, ennek szerepét az Országos Betétbiztosítási Alap veszi át, de más feltételekkel. A június 30-ig elhelyezett, államilag garantált betéteket az ÓBA tovább biztosítja, tekin­tet nélkül összegükre és arra, hogy névre vagy bemutatóra szólnak. A június 30-a után elhelyezett betétek közül a védelem csak a névre szólóakra vonatkozik, betéte­senként 1 millió Ft összegig. — Az Önök „ sikerterméke” a Kamatozó Jegy viszont bemutatóra szól. Akkor a betéte­seik védelem nélkül maradnak? — Amint mondtam, a június 30-ig váltott kamatozó jegyeket az ÓBA tovább garantál­ja. Július 1-jén pedig megkezdjük új termékünk, a névre szóló Kamatozó Jegy for­galmazását. Ennek teljesen azonos a konstrukciója a már megszokott bemutatóra szólóéval, csak a kamata kisebb egy százalékkal. — Miért van különbség a kettő között? — Az ÓBA szükség esetén a bajba jutott bank helyett a bankok korábbi befizetéseiből teljesíti a vállalt garanciát. A hozzájárulást a biztosított betétek arányában fizetjük az alapnak. Ezt a költséget kell érvényesítenünk a kamatokban. Aki tehát megbízik bankunkban — amire egyébként minden oka megvan —, vagy valamilyen okból anonimitásban akar maradni, továbbra is választhatja a bemutatóra szóló kamatozó jegyet, amely ugyan július 1-től nem élvez védelmet, viszont magasabb jövedelmet biztosít. Mi a helyzet a devizabetétekkel? A devizaszámlák eddig is névre szóltak, itt tehát nincs szükség változtatásra. Az ÓBA a devizabetét * az elhelyezés devizanemében biztosítja. *48778/1H-30.09*

Next

/
Thumbnails
Contents