Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-29 / 149. szám

14 Kelet-Magyarország CSUPA ÉRDEKES Í993. junius 29., kedd Kémek reverendában M ost, hogy már nincs vasfüggöny, a Szent­szék is hozzákezdett a hall­gatás falának lebontásához. Elismerte: a KGB teológus­hallgatókkal is képviseltette magát Rómában. Az olasz lapok a közelmúltban szá­moltak be a Pápai Keleti In­tézet 75. évfordulója alkal­mából nyilvánosságra ho­zott tényekről, mindenek­előtt arról, hogy a volt Szov­jetunióból szeminaristák ér­keztek azért, hogy kémkedje­nek. „Hat évvel ezelőtt két ilyen hallgatónk is volt, I nyolc éve még csak egyről j tudtunk, hogy a KGB-nek í dolgozik” — idézte a La Re- \ pubblica az intézet egyik vezetőjének a szavait. A rek­tor szerint egy volt kommu­nista vezető elmondta: „Mi­vel kívülről nem sikerült szétrombolni a görögkatoli­kus egyházat Ukrajnában, szemináriumba, egyetemek­re küldtük az embereinket, hogy aztán később akár püs­pökként is, de belülről rom­boljuk az egyházat.” A Szovjetunió már nem lé­tezik, ezért hozták nyilvános­ságra hivatalosan is ezeket a tényeket. A vatikáni kémke­dés egy másik, sajátos feje­zetét írta meg a Sabato című katolikus hetilapban egy volt csehszlovák politikus. Ru­dolf Barak egykori belügy­miniszter elismerte, hogy 1953-tól 1961-ig a prágai titkosszolgálat is jelen volt a Vatikánban. Ebben az idő­ben két ügynöküknek sike­rült beépülni az egyházi ál­lam egyes hivatalaiba. A / m ez még nem minden, a csehszlovák hírszer­zés „poloskát”, lehallgató készüléket helyezett el Agos- tino Casaroli bíboros, ál­lamtitkár dolgozószobájá­ban. „Most, hogy a Szovje­tunió már nem létezik, ezek­nek vége. A szovjet kémtevé­kenység fejezete lezárult, a múltra tartozik" — jelentet­te ki az intézet rektora. Szegénységgel búcsúzik a XX. század Budapest (MTI) — Az ENSZ Fejlesztési Program­jával foglalkozó multilaterá­lis bizottság a közelmúltban elkészítette jelentését. Az emberi fejlődés, 1993. című anyag néhány kiragadott megállapítása cseppet sem derűs képet fest a búcsúzó huszadik századról. íme: — A Föld népességének 90 százaléka nincs abban a helyzetben, hogy valami­lyen módon befolyásolja azokat a döntéseket, ame­lyek a saját életére vissza­hatnak. — Ami a nők helyzetét il­leti: a parlamenti helyeknek mindössze 10 százalékát foglalják el; minden száz miniszteri bársonyszék kö­zül csak négyet mondhatnak magukénak. — Mintegy 300 millió gyermek semmiféle iskolai oktatásban nem részesül; 200 millióra tehető azoknak a gyerekeknek a száma, akiknek a fejlődését alultáp­láltság akadályozza. — A különféle népcsopor­tok érvényesülési lehetősé­gét összevetve az Egyesült Államokban a fehérek az el­ső, a négerek a 31., a latin­amerikai bevándorlók a 35. helyen állnak. — Az ezredfordulóhoz közeledve biztosra vehető, hogy a szegénység növeke­dése jellemzi az utolsó évti­zedet. — A világ lakosságának kétharmada falun él, ám ők az oktatás, az egészségügy különféle szolgáltatásainak, még az egynegyedét sem mondhatják magukénak. — Az iparilag legfejlet­tebb országokban minden 100 ezer lakosra 15 öngyil­kosság, 100 kábítószeres bűncselekmény és 15 közle­kedési baleset jut. — A tíz legelmaradottabb ország, ahol a világ szegé­nyeinek mintegy háromne­gyed része él, a fejlesztési segélyeknek csupán egyne­gyedét kapja. — Az évi mintegy 15 mil­liárd dolláros technikai fej­lesztési segély jelentős ré­szét nyugati szakértők fize­tésére fordítják. Bűnösnek érzi magát MTI-Press —.Jacqueline Kennedy jó katolikus, és ezért képtelen elviselni még a gondolatát is, hogy bűnös módon éljen együtt egy nős férfival, aki ráadásul a család barátja.” A hajdani amerikai elnök özvegye te­hát úgy döntött, hogy szakít 70 feletti gavallérjával, a lel­ki tehertől való szabadulást pedig egy pszichológustól — a hírt bejelentő National Enquirer szerint — „ked­venc gurujától” reméli. Az amerikai újság szerint kiér­lelt döntésről (vagy hossza­san cipelt bűnről?) van szó, hiszen Jacqueline asszony már öt éve együtt él 15 szo­bás luxuslakásában azzal a gyémántkereskedővel, aki „korántsem tűnik Casanová­nak”. Tény, hogy Maurice Tempelsmanra lőtt Ámor; nem tudott ellenállni a még mindig vonzó Kennedyné- nek, otthagyta érte a hites fe­leségét, aki egyébként Jacky igen jó barátnője volt. Az el­hagyott asszony nem is bo­csátotta meg ezt a lépést, és már az idill kezdetén beje­lentette: sohasem válik el, a hűtlen férj ne reménykedjen az újabb házasságban. A washingtoni pletykalap sze­rint az így kialakult „szerel­mi háromszög” viselte meg a vallásos Jackyt, ezért aztán most megint inkább a ma­gányt választja, 63 évesen. Ez már nem olyan... VEDOBESZED. „A tit­kosszolgálatot nem irányít­hatja úgy az ember, mint egy lány neve lő intézetet." Markus Wolf, az NDK biztonsági főnöke ÍROTT MALASZT. „A könyvtár olyan intézmény, amelynek a legfőbb feladata, hogy a könyveket óvja az ol­vasóktól.” Umberto Eco, olasz író Egy nap a Burdával, amely fogalom MTI-Press — A Burda — fogalom. Noha egy kreatív asszony, a divatvilágiapot alapító Aenne Burda neve. De a lap minden divat iránt fogékony nő (márpedig me­lyik nő nem az?) számára nyújt valamit. Negyven éve egyfolytában. Amióta Burda divatmagazin létezik. Népszerűségét annak a praktikus életszemléletnek, pozitív kreativitásnak köszön­heti, amellyel olvasóit öltöz­ködésre, elegáns megjelenés­re, szabás-varrásra ösztöni. Keressük Európa legjobb hobbivarrónőjét címmel az idén is meghirdette a Burda varróversenyét. Tizenkét or­szágból jelentkeztek a ver­senyzők. Franciaországból, Ausztriából, Németországból, Szlovákiából, Csehországból, Litvániából, Lettországból, Görögországból, Törökor­szágból, Lengyelországból és Magyarországról. Minden or­szágban külön-külön rendez­nek országos döntőket, hogy aztán a legjobbak az Európa- finálén vetélkedjenek október­ben, Varsóban. Ezekben a napokban láthat­tuk a magyarországi döntőt a kongresszusi központban. Ezt hat elődöntő előzte meg. Mosonmagyaróváron, Pécsett, Szombathelyen, Szegeden, Debrecenben és Budapesten választották ki az ötszáz je­MTI-Press) — A párizsi Louvre a világ egyik legna­gyobb és leggazdagabb mú­zeuma. A legenda szerint ne­vét arról a vadászkastélyról kapta, amelynek helyén ma a Louvre-palota áll. Fülöp Ágost király a 13. század ele­jén ezt a kastélyt bővítette, megerősítette, hogy az épít­mény erődként védhesse a Szajna jobb partját. A 14. században I. Ferenc király szépítette a Louvre-t, amelynek egyik szárnyát időn­ként lakhelyül használta. A Louvre-ra jellemző egyéb­ként, hogy építése soha sem állt meg, minden évszázad hozzá illesztette a maga szár­nyát, így építészetileg nem egységes, hanem reneszánsz, barokk, klasszikus stílusele­mek keveredését mutatja. A Louvre építése napjainkban is folyik. Mitterrand elnök 1981- ben indíttatta be a Grand-Lo- uvre terv kivitelezését. Gioconda modellje A Louvre Múzeum festmé­nyei, műtárgyai titkokat rejte­getnek. Titkok? Évtizedek óta folyik azon a vita, a titokzatos Giocondának ki volt az élő modellje? Homály, tragédia övezi Géricault A Medúza tu­taja című festményt is. A mű valós eseményt ábrázol. A francia haditengerészet Madú- za fregattja 1816-ban Szene­gál partjainál hajótörést szen­vedett. A festmény a tutajon menekülő tengerészek és uta­sok csoportját eleveníti meg, tehát valós helyzetet ábrázol. A hírek szerint e tutajon borzalmas események kísére­tében állítólag emberevés is történt. További titkok? Az egyipto­mi gyűjtemény titokzatos hi­eroglifákkal díszített szarkofá­gokat rejt, macskaszobrokat, bábuin majomszobrot fején sárgaréz koronával, rejtélyes mítoszokat hordozó totemek, lentkező közül azt a 83 ver­senyzőt, aki a döntőbe került. Többféle „műfajban”, több­féle kategóriában lehetett ver­senyezni. Nem volt se súly-, se korhatár. A kezdők kategóriá­jába azok soroltattak, akik két évnél rövidebb ideje varrnak, a gyakorlottak közé az ennél régebben próbálkozó hobbi­varrónők tartoznak. Hirdettek versenyt anyukáknak és nagy­mamáknak, akik 152 cen­timéternél nem magasabb gye­rekeknek varrtak ruhát, s új amulettek láthatók egy másik teremben. Kőbezárt moso­lyok, hiányzó karú szobrok, emberfejű szárnyas oroszlá­nok, nehezen elemezhető mi­tológiai figurák, bibliai ala­kok. Az igazi titkokat azok a műalkotások rejtik, amelyek történetét laboratóriumban kell visszanyomozni, például egy festményt, amelyen az alakokra az utókor embere ilyen vagy olyan okból átfes­tette. A Louvre laboratóriumá­nak modernizálását a hatvanas években fejezték be. Röntgen­nel, optikai és elektronmik­roszkóppal, spektrométerek­kel és analitikai módszerekkel végzik itt a festmények, a szobrok és a műtárgyak vizs­gálatát. Hamis-e, vagy erede­ti? Örök téma a képzőművé­szetek történetében. Mit is hamisított az ember az elmúlt három évezred folyamán? Pénzt, óratokot, gyertyatartót, miniatúrákat, szarkofágot, porcelánt, sző­nyeget, festményeket, szob­rokat... sok mindent. A nyo­mozásnál a röntgen sokat segít, amikor a festmény múltját, egészségi állapotát és az átfestéseket próbálják kide­ríteni. Az utókor például szé­gyenérzetből ruhával takart el egy meztelen női alakot, vagy eltüntetett egy politikailag ex­ponált személyt. Egy példát erre. Marat figurája tűnt elő A párizsi Camavalet Múze­umból évekkel ezelőtt a Louv- re-ba szállítottak egy Jean Jacques Rousseaut ábrázoló képet. A kérdéses képet meg­röntgenezték, és a nagy fran­cia filozófus alakja alatt Marat figurája bontakozott ki. Bona­parte Napóleon bukása után, a múlt század első felében eltün­tették Marat-t a képről, és he­lyére festették a szalonképe­sebb Rousseaut. Ez a kép nem hamisítvány, de nem is erede­versenyszámként az idén kézi kötéssel és kézimunkával is le­hetett versenyezni. Színes, lát­ványos és szórakoztató volt ez a nap, a döntő napja. Gyerek- programok, divatbemutatók, divattanácsadás, varrógépbe­mutató, a házi szabás-varrás kellékeiből összeállított kiállí­tás kísérte a versenyt. És aztán felvonultak a legü­gyesebb, legötletesebb és leg­kitartóbb hobbivarrónők ma­guk készítette öltözékeikben. Nappali és estélyi ruhákban, ti. Kettő között tipikus határér­ték. A hamisítások felderítésénél nehéz helyzetben van a nyo­mozó szakember, amikor a kérdéses művet a szerző éle­tében hamisították, ilyenkor ugyanis megegyeznek a fest­mény anyagai. Röntgen segítségével A hatvanas évek végén a Louvre laboratóriumában 29 Rembrandtot vizsgáltak meg. A nagy holland festő iskolát tartott, és előfordulhatott, hogy belekezdett egy műbe, azt félig megfestette, majd egyik tanítványával befejez­tette. A végén Rembrandt le­szignálta a festményt. A fenti vizsgálatok során 18 kép vitat­hatatlanul a nagy mester mű­vének bizonyult, 11-et viszont kétesnek nyilvánítottak. Utób­biak sem kimondott hamisít­ványok, hanem a határesetek kategóriájába tartoznak. A röntgen segítségével a festmény rétegeit lehet vizs­gálni, infravörös fényképezés­sel pedig a lakkréteget, a la- zúrfesték nyomokat, a rejtett szignókat lehet kimutatni. A festményből kicsípett festék­minták analitikai vizsgálatai kémiai úton kimutatják a ko­baltkék, az ólomfehér fes­tékanyagokat és alapozókat. Ezek az anyagok is jellemzik azt a kort, amelyben a mű készült. Ha a hamisító rosszul vá­lasztja meg az anyagot, már le is bukott a laboratóriumban. A Louvre-laboratóriumban ezeken kívül neutron-aktiváci­ós analízisekkel, termolumi- nescenciás kormeghatározás­sal is dolgoznak a vizsgálatok során. A képzőművészeti titkok zömét technikai eszközökkel ma már meg lehet fejteni. Ma­rad azért titok még az utókor­ra; például ki volt a modellje ennek vagy annak a világhírű festőművésznek? sportos és elegáns összeállítá­sokban, hímzett, csipkézett, fodrozott modellekben. A zsű­ri ötféle szempont szerint érté­kelt, figyelembe vették a vise­let összbenyomását, divatos­ságát, eredetiségét, kidolgo­zásának módját, és a kiegészí­tők kiválasztását. A díjazottak pompás nyere­ményekhez jutottak. De azok is jól szórakoztak, akik most nem végeztek az első helye­ken. S állíthatom, a nézőkö­zönség sem unatkozott. Szövegelés PROGRAMNYILATKO­ZAT — „Egy miniszterel­nök lehet népszerű, lehet eredményes, de mindkettő egyszerre nem lehet.” Brian Mulroney, kanadai kormányfő Ágybérletben Madonnával A kultúrára éhes világ­nak az a része, amely költséget sem kímélve ér­deklődik Madonna, a rock­énekes hangja és mutatvá- nyai iránt, többnyire mege­légszik a videolátx’ánnyal. Aki ennél is többre vágyott, az 20 percre befeküdhetett az ágyába is. Mint a The Sun megírta, hosszú sorban álltak a pá­rok a Miamiban lévő villa bejáratánál, hogy kedvük és fantáziájuk szerint eltöltsék a maguk 20 percét. Tudták, hogy az exkluzív látogatás szervezőit az idő kitöltésé­nek tartalmi problémái nem érdeklik. Húsz perc múltán kéretik az ágyat a következő párnak átadni... A szextu­rizmus e sajátos formája olyan népszerűvé vált, hogy már a tulaj, azaz Madonna is megtudta: videoproduk- cióját a saját ágyában utá­nozzák! Feldúlva tért haza, s megállapíthatta, hogy a hír igaz. A szexturizmust a ház , őrzésével megbízott magánrendőrség szen’ezte. Madonna — a lap szavait kölcsönözve — „az ötlettől és a dühtől egyszerűen megnémult", s azonnal el­zavarta az őrséget a 40 mil­lió dollárért vett villából. Akik már nem tölthették ki a maguk ágybérletre vál­tott 20 percét, sajnos, sze­gényebbek lettek egy él­ménnyel. Madonna viszont egyáltalán nem lett gazda­gabb, a páronkénti 200 dol­lárért ugyanis az őrség szo- báztatott. A Louvre évszázados titkai Valódi vagy hamisítvány? # A technika segítségével megfejthető Versenyzők saját modelljeikben Dolezsál László felvételei — MTI-Press

Next

/
Thumbnails
Contents