Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-29 / 149. szám

Kelet-Magyarország 13 Sztár üdítő, svájci óra, tiszta alkohol Demecserben félmilliárdos beruházással bővítik az üzemeket, a létszám kétszeresére nő Demecser (V. P.) — A De- mecseri Élelmiszeripari Kft. a közkedvelt SZTÁR üdítői­tal-család palackozását és el­adását végzi azóta, hogy Kis­várdán a Coca-Cola Amatil kezdte meg az üdítőital gyár­tását. Demecserben ezzel együtt nagy változások indultak el az üzem életében. Erről Szabó István igazgató így tájékozta­tott. — Demecserben a privatizá­ció adott lehetőséget a fej­lesztésre, hiszen ezt saját erő­ből nem tudtuk volna megol­dani. Az új tulajdonos, az IN- MEDORG Kft. elképzelése az, hogy a jelenlegi profil, a piaci igényekhez való folyto­nos igazodással megmarad, s emellett még két új tevékeny­ség indul be folyamatos beru­házással 1995-ig. A tervezett beruházás összege mintegy félmilliárd forint, ami azt is je­lenti, hogy a jelenlegi 200 fős létszám kétszeresét fogja az üzem foglalkoztatni 1995-ben. Itt a BB­részvény Budapest (MTI) — A Budapest Bank (BB) rész­vényeinek csaknem 5 szá­zaléka kerülhet a jövő hét­től kezdődő nyilvános ki­bocsátás után a kárpótlási- jegytulajdonosok kezébe az Állami Értékpapír Fel­ügyelet (ÁÉF) határozata alapján. Az ÁÉF engedélye sze­rint június 30. és szeptem­ber 30. között 350,68 millió forint értékű BB-részvény kerül a forgalomba. Ez az összeg a bank alaptőkéje 4,62 százalékának felel meg. A jegyezhető papírok bemutatóra szólnak, és évi 8 százalékos elsőbbségi osztalékra jogosítanak fel, tulajdonosaik azonban nem szavazhatnak a Budapest Bank közgyűlésein. A befektetők 1000 forin­tos névértékű részvényhez 1000 forint címletértékű kárpótlási jegyért juthatnak hozzá. Túljegyzésnél az eredeti kárpótoltak, illetve a kisbefektetők élveznek előnyt. Pekingi tanulók Peking (MTI) — Tavaly 5 millióan tanulmányozták a kapitalizmus alapjait a kí­nai kommunista párt isko­láiban — jelentette az Új- Kína hírügynökség csütör­tökön. Az órák középpontjában a szocialista piacgazdaság kiépítése állt, illetve az, hogy hogyan lehetne meg­oldani az ország gazdasá­gainak legfontosabb prob­lémáit és ellentmondásait. A többek között a pekingi központi pártiskolában tar­tott tanfolyamokon gazda­ságelmélet, menedzsment és korszerű tudomány- és technológiatanítás is folyt, azzal a nem titkolt céllal, hogy a végzős hallgatók a kínai gazdaságban kama­toztassák megszerzett isme­reteiket — tette hozzá az Új-Kína. De mi is lesz itt? Már készen vannak annak a 100-120 főt foglalkoztató svájci óra össze­szerelő üzemnek az átalakítási munkálataival, jelenleg a gé­pek, berendezések beérkezése folyik, s várhatóan augusztus­ban beindul az üzem. Ahogy az igazgató Szabó István tájékoztatott, már ha­zajöttek Svájcból azok a le­endő vezető szerelők, akik irányítani fogják az analóg kvarcórák összeszerelését, évente mintegy egymillió da­rabot. Az elkészült órák 85-90 százalékát az anyacég fogja értékesíteni elsősorban a nyu­gati piacokon. A késztermék 10-15 százaléka hazai for­galmazásra készül. Ennek az üzemnek, mely­nek beruházása 35-40 millió forint, a teljes technológiáját a svájci cég biztosítja. A közeli hetekben főleg érettségizett lányok, asszonyok felvételére lesz lehetőség, mintegy 30 fő részére. Az óraösszeszerelő üzem a kft.-től teljesen függet­lenül működik, de az üzem te­Kisvárda (V. P.) — Kis­várdán az ipartelelepen a Hajdú-Bét Rt. baromfifel­dolgozó üzeme előtt hóna­pok óta áll egy fantomberu­házás, amit már kikezdett az idő vasfoga. Hogy is indult? Az elmúlt év elején a beruházó PILU Kft. nagy tervekkel elindított egy több száz milliós beruházást azzal, hogy ott még 1992. június-júliusában az első ter­mék, az almaszirom lekerül az üzem gépsoráról. A gépsort szállító japán cég, a Sakuma vezetője, Ken Sakuma szemé­lyesen is járt Kisvárdán, s megtekintette az építkezés le­endő helyszínét, s akkor úgy egyeztek meg a beruházóval, a PILU ott lévő vezetőivel, hogy a nyári olimpiára már szál­lítják termékeiket. Sajnos ez nem sikerült. Állítólag a PILU csődbe ment, s azóta nem történt semmi. A japán gépsor már hónapok, talán már több mint egy fél éve Tuzséron a vámszabadterületen vesztegel, várja beépítését. Hallani különböző mende­mondákat, de konkrétumot senki sem tud mondani. Euró­pa első almasziromgyártó üze­rületén. Nagy változást hozott a SZTÁR üdítőcsalád teljes gyártása Demecserben. Egy, már húsz éve megszokott üdí­tőitalnak keresete van a hazai piacon. A hagyományos palackozás mellett, az ízek szélesítésével már megjelentek a kereskede­lemben. Az 1,5 és a kétliteres PET-palackokban a közked­velt üdítőitalokat piacra dob­ták. Megkezdték DEMI-VÍZ néven ásványi sókban gazdag, szénsavval dúsított ivóvíz gyártását is a legkülönbözőbb kiszerelésekben. De még itt sem álltak le, további tervek vannak új ízek bevezetésére a piacon. A harmadik profil egy fran­cia cég finanszírozásával épül. Napi tízezer liter tiszta alko­holt gyártó üzem épül. Ez az eddig melléktermékként kelet­kező II-III. osztályú keményí­tőt dolgozza majd fel. Ez a cég, a beruházás finanszírozá­sa mellett a piacot is biztosítja a készterméknek. A termelés 75 százalékát, tiszta alkoholt, mének építését hirdető táblán az áll: „Ez az üzem 223 nap alatt készül el.” Valaki már viccesen az épülő üzem előtt elébe írt egy egyest. A lényeg, s ezt kérdezik so­kan a városban és a környé­ken, mikor épül tovább az üzem, egyáltalán mi lesz a már meglévő létesítmények sorsa? A még nagyobb kérdést az almatermelők teszik fel, me- gyeszerte. Annak idején arról volt szó, hogy nagy mennyi­ségben lesz felvásárlója a me­a francia piacon fogja értékesí­teni. Az ittmaradó 25 százalék pedig a szeszes italt gyártó üzem alapanyagaként fog szolgálni. Ennek a beruházás­nak a költsége 150 millió fo­rint. A teljesen automatizált üzem berendezéseit egy német cég szállítja Demecsertfc. Ez a beruházás az elképzelések szerint ez év végére már üze­melni fog. Az új tulajdonos terveinek megvalósulása már kézzel fogható. Kötelezettséget vál­lalt arra, hogy egyetlen termék gyártását sem kívánja meg­szüntetni. Megmarad a közkedvelt szőlőcukor- és a keményítő- gyártás is. Az utóbbinál jelen­leg gondok vannak. A kemé­nyítőfelhasználók csődje miatt már több mint hat hónapja áll az üzem túltermelés miatt. Je­lenleg a svájci partnerek segít­ségével keresik a piacot. S ha a piacszerzés sikerrel jár, újra indul a már hagyományos ter­mék, a keményítő gyártása is Demecserben. gyében termelt almának az üzem. Ahol egy óra alatt 1200 kilogram almából kétszáz ki­logram almaszirom készül, teljesen zárt technológiával. A több száz millióért elké­szült létesítmény maga egy nagy felkiáltó- és kérdőjel Kisvárdán. Jó volna tudni, mi lesz az elkezdett beruházás to­vábbi sorsa? Talán az illetéke­sek mielőbbi — de máris késői — döntése adhatna választ e kérdésre, s teremtene újabb munkahelyeket a környéken. Tizenhárom hallgató a hivatásos, ketten pedig a magán repülőgépvezetői jo­gosítványt szerezte meg az idén a nyíregyházi Tréner Kft.-nél. Képünk Abdul Nazar Saidu gyakorlati vizsgája előtt készült, aki külföldi állampolgárként először szerzett magyar szakszolgálati engedélyt Szekeres Tibor felvétele Lehullott almaszirmok A japán gépsor hónapok óta vesztegel Tuzséron, a gyár építése áll Az üzemcsarnok, előtérben az irodaépület, amelyen régóta nem dolgoznak A szerző felvétele Japán hitel vállalkozóknak Nyíregyháza (KM - N. L.) — Folyósítják-e már az úgynevezett japán hitelt? — kérdeztük az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank nyíregyházi fiókjá­ban. Megtudtuk: néhány szerződést már megkötöt­tek, de a folyósítás, vagyis a hitel átnyújtása csak júli­usban kezdődik. A fiók május elején kezdte a pályázatok befogadását, de június 3-án meghatározatlan ideig felfüggesztették a be­fogadást, az átvételt. Ennek oka a túljelentkezés. A fiók szakemberei a június 3-ig beérkezett pályázatokat fo­lyamatosan elbírálták és fel- küldték a pesti központba. A bank központjában az or­szág minden részéről beér­kezett pályázatokat rang­sorolják. A piacképes, jövedelmező vállalkozók előnyben része­sülnek. A rangsorolás után a fiókok keretet kapnak és szerződést köthetnek a sze­rencsésnek mondható pályá­zókkal. Megyénk pályázói főleg a privatizáióval kap­csolatban igényeltek hitelt. Többek közt a gabonaipar takarmánykeverőinek, szárí­tóüzemeinek privatizálásá­hoz, többen kereskedelmi, vagy vendéglátó tevékeny­séghez kémek a keretből. A keret még nem merült ki, így valószínű, hogy né­hány hét múlva ismét fogad­ják a pályázatokat a nyíregy­házi fiókban. Kik és mire pályázhatnak? A hivatalos elnevezés ez: japán hitelkonstrukcióhoz kapcsolódó jegybanki forrá­sú hitel kisvállalkozóknak. Mikrovállalkozók (maxi­mum 10 főt foglalkoztathat­nak) és kisvállalkozók (ma­ximum 60 főt foglalkoztat­hatnak) pályázhatnak arra a kedvezményes hitelre, ame­lyet a Magyar Nemzeti Bank a japán kormánnyal közösen biztosít. A vállalkozáshoz, a beru­házáshoz 30 százalék saját erőnek lenni kell, külön kikötés, hogy a 30 százalék 10 százaléka készpénz le­gyen. A szóban forgó konstruk­ció esetében a hitelfelvevő a mindenkori jegybank kamat (ez most 16,25 százalék) 75 százalékát fizeti kamatként, plusz még 2 százalék kamat­rést is. A törlesztés, a vissza­fizetés pedig két év türelmi idő után, 1995-ben kezdő­dik. Külföldi befektetők földvásárlása Romániában Bukarest (MTI) — A ro­mán parlament szerdán el­vetette azt az ellenzéki ja­vaslatot, hogy a külföldi befektetők számára tegyék lehetővé a romániai föld- vásárlást, ha bejegyeztetik vállalataikat az országban. A javaslat a tervek szerint a külföldi befektetésekkel foglalkozó törvényhez csa­tolt módosítás lett volna. Az ellenzék — legnagyobb pártja, a Demokratikus Kon­venció vezetésével — azzal érvelt, hogy amennyiben tiltják a földvásárlást, az jó­val kisebb ösztönzést jelent a külföldiek számára. A helyi sajtó tudomása szerint a kormánypártok kompromisszum gyanánt azt fontolgatják, hogy egy má­sik módosításban legfeljebb 99 éves bérleti lehetősé­get kínálnak fel a külföldiek­nek. A szerdán leszavazott ter­vezet még román cégeknek is megtiltja a földvásárlást, ha a vállalat tulajdonjogában — bármilyen csekély — külföldi részesedés van. Árfolyamok______________ Tőzsde Index június 28.: 705,53 (+1,96) A ■■MH GAZDASÁG 1993. június 29., kedd 80 |i" ;.M .. M )!:■"" 1 ' L ! ■ ■ ■ Forrás: MTI. IS8. Co-Nexus. Első Broker, lupts Brókerháá, New York Broker Pakett Bróker 1 iiillüljiiilíiiüliiillijililllillll IIHil||||||||l||||i| i . MÄMHiMjli illll ife n fiQ H ^ítmlilmT ijjl Pollin 6o I60' J|fllfti 1 (flm ' MfflilSi' i ; i i i ] 1 : I I 11 1 1 i } I 1 , i I i M I 1 i I : . 1 i i i i : j lllili i í JÍ 1 jj <5 I“ tőzsdei eladásiátlagár-görbe ,0 ® 50- ■ nem volt kötés Híj Htt ....| I * minimális vételárajánlat a brókercégektől ° * a brókercégek maximális eladásiár-ajánlata 40Whiiitv""1 asriíasstsisss ris Érvényben: 1993. június 28. Valuta Deviza Kanadai dollár 71,03 7243 7136 7U7 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 303,33 308,83 304.90 305,83 Német márka 5323 54,19 53,69 54.03 Angol font 134,71 137,51 135,31 137,01 Norvég korona 12,60 12,84 12,89 12,79 Ausztrál dollár 61,01 6225 61,44 62.04 Olasz líra(lOOO) 58,91 60,19 5921 5953 Belga frank(lOO) 259,65 264,31 261,78 262,93 Osztrák sc.(lOO) 756,91 77051 765,68 768,08 Dán korona 13,90 14.16 1428 14,37 Poftesc.(lOO) 55.94 57,04 56,65 56,93 Finnmárka 15,83 16,23 16,02 16,12 Spanyol pes.( 100) 6959 71,11 70,19 70,07 Francia frank 15,85 16.13 15,96 16,08 Svájci frank 60,09 61,17 6020 61,03 Holland forint 47.47 48,33 47,75 4820 Svéd korona 11,61 11,87 11,78 1154 ír font 129,71 13231 131,44 131.88 USA dollár 91,41 92,97 91,88 92.89 Japán jen (100) 86,41 87,61 86,06 86,38 ECU 104,49 106,45 105,36 105,69

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents