Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-03 / 127. szám
1993. június 3., csütörtök HAZAI HOL-MI Keíet-Magyaforsíág 5 Régi helyén a nagybani piac Június tizenötödikétől újra a Búza téren, hetente két délután árusíthatnak Nyíregyháza (KM - TMI) — Hét piaca volt másfél száz éve az akkor még kicsiny városkának. Fényes Elek leírásából ismerjük, hol kínálták portékáikat az őstermelők, kézművesek, kereskedők: a belső, az élet (búza), barom, sertés, széna, fa és nádpiacon. Tán csak papírosokból tudnánk elősorolni, h^gy hányszor alakították át, nelyezget- ték ide-oda azokat, amiket nem rostált ki az idő. Ma a 120 ezer lakosú megyei jogú Nyíregyházán a Tokaji úti Vásártér a piaci központ. Itt van az állatvásár, a KGST-piac; az élelmiszerpiac a Búza téren maradt. Szemben vele az autóparkoló, ahol jó pár esztendeje, — amíg megjelentek „csen- csen” áruikkal a lengyelek, oroszok, románok —, a nagybani termelők árultak. Azóta kényszerből a Vásártéren, a főkaputól jobbra szoronganak. Halódik a Vásártéren Itt a hely nekik méltatlanul kicsi, morognak rájuk az emberek, hogy útban vannak, ők meg panaszkodnak. Joggal, hiszen valóságos közlekedési káosz van a Tokaji úton, az anyagbeszerzők inkább elkerülik a nagybani piacot, ami így lassan sorvadni kezdett, most már halódik. Emiatt, és a megyei mező- gazdaság támogatása érdekében döntöttek úgy a Piac és Vásárgazdálkodási Iroda javaslatára a város illetékesei, hogy június 15-étől újra a Búza téren lesz a nagybani piac. Egykor épp azért szereltették fel nagyfényű lámpákkal a teret, hogy a sötétben is lehessen zöldséget, gyümölcsöt árusítani a teherautókról, lovaskocsikról... — Egyelőre kísérletképpen öt hónapig visszahozzuk a nagybani piacot az autóparkolóba — mondja Hámoríné Rudolf Irén az iroda vezetője. — Csak kedden és csütörtökön, délután kettőtől este nyolcig, kizárólag nagyban és zöldséget, gyümölcsöt lehet árusítani. A mi feladatunk, hogy ezeknek a betartására ügyeljünk. Ha megjelennek itt más árusok, a gazdasági bizottság döntése értelmében megszüntetjük a piacot. Ugyanilyen szigorúan vesszük az időt is, hogy a környék lakóit ne zavarjuk. Zárás után fél óra alatt kitakarítjuk a teret, ami a többi napokon változás nélkül autóparkolóként üzemel majd. — Bárki idejöhet a piacra a termelők közül, magánosok és szövetkezetek is? — Hogyne, aki nagyban ad el. Felvesszük a kapcsolatot többek között a békéscsabai, szentesi termelőkkel, más megyei agrárkamarákkal, kereskedőkkel. Komoly, nagy terménypiacot szeretnénk kialakítani számítógépes információs hálózattal, de ehhez még tapasztalatok kellenek, többek között erre szolgál a próbaidő... A Vásártéren a nagybani árusok örömmel fogadják a hírt, amiről eddig csak kósza pletykákat hallottak. Egy napszítta arcú fiatalember a kocsiról ugrik le, amin vagy tíz zsák újkrumplit hozott, fejes káposztát, gyökérzöldséget. Magángazdálkodó a közelben. Az árusok örülnek — Én már gondolkodtam, hogy inkább Debrecenbe viszem, de ráfizetnék, kiszámoltam, olyan drága a benzin. Kulizunk a családdal megállás nélkül és alig tudunk megélni, mert fizetni kell a kölcsönt, amit felvettem. Látja — mutat a kupacba gyűlt emberekre —, hajnaltól itt vagyunk, alig adtunk el valamit! Szinte egyszerre kezdenek el beszélni az emberek a bajaikról. Egy derék, kötényes asz- szony kiabálja túl őket a kérdéseivel: — Miért csak kedden és csütörtökön, ha szezon van, rohadjon ránk a melegben a gyümölcs? Sokba került az nekünk nagyon! És miért nem reggel nyitnak? Jön egy termetes, aranyláncos, aranygyűrűs úr, vizslatja a kocsik terhét, szétrebbennek hát gyorsan, egymást licitálják túl portékáik dicséretében. Már nem törődnek mással, csak az üzlettel... Az autóparkolónál aztán megállítok egy idős férfit, a Búza téri tízemeletes házból lépett ki, ott lakik. Kérdem, mit szól hozzá, hogy újra a téren lesz a nagybani piac? — Legyen — mondja —, csak ne zajongjanak. Amióta a Tokaji úton van a nagypiac, olyan nagy a forgalom, hogy nem tudjuk napközben kinyitni az ablakot... Az öt hónapos próbaidő tapasztalatain múlik majd a végső döntés a nagybani piacról, ami megfelelő lehetőséget teremt arra, hogy a megyében termelt árut itt adják el. Ez kikapcsolná az árnövelő közvetítőláncot is, hiszen ma sok termény elkerül Debrecenbe, Miskolcra, Budapestre, a kereskedő úgy hozza vissza, hogy többen leveszik a maguk hasznát. így lesz méregdrága, míg a termelőknek alig jut valami. Emellett a termelő maga adhatja el az áruját, nem kell körüludvarolnia a felvásárlót, mint ahogy az többször megesett már. Jó helye lesz a Búza téren Az ötletet, hogy újra közelibbé, elérhetőbbé válik a nagybani piac, csak üdvözölhetjük. Ám valóban jó helye lesz a szűk utcákkal körbevett, rendkívül forgalmas és zsúfolt Búza téren? Amilyen nagy szükség van az értékesítési lehetőségre, úgy véljük, a teret hamar kinövi... A Piacirodán is gondoltak erre, ebben az esetben a Debreceni út környékén, (itt a városnak megfelelő tágas területe van), jelölik ki a helyét. Ez a busszal, járművel könnyen elérhető környék távolról sincs úgy megterhelve, mint a Rákóczi utca. Itt időbeni korlátozás sem lesz, hajnaltól napestig tarthat a nagybani zöldség és gyümölcsvásár. A bántalmazás védelem volt Kováts Dénes Székely-Demecser-Ramo- csaháza-Nyíribrony (KM) — A május 23-i Őrszem rovatunkban Bántalmazás megbízásból címmel írtunk egy Székelyben történt esetről. Ebben — az egyik, feljelentést tett fél szemszögéből — számoltunk be az éjjel történtekről, amikor az AVICUM presszóban az illetők egy őrző-védő cég tagjaival kerültek összetűzésbe. A bérlőt akkoriban — többszöri próbálkozás ellenére — sem sikerült megtalálni, a cikk megjelenése után viszont jelentkezett, a betéti társaság vezetőivel együtt. Az ő elmondásuk alapján egészen más megvilágításba került az ügy. Az akkor még információ híján meg nem nevezett vagyonvédelmi bt. a BÁN és TÁRSA cég. (Nyíregyháza, Derkovics u. 119. — Csőszer Rt. épülete — tel: 313-925/ 24). Képviselőjük, Illés Attila a következőkről tájékoztatott: Megfékezték a verekedést — Velünk a presszó bérlője szerződést kötött a létesítmény védelmére, mivel a dolgozók és a vendégek zaklatása egyre gyakoribbá vált. Mi ennek a feladatunknak tettünk eleget. Ottlétünkkor egyetlen egyszer sem történt rendzavarás. Megtudtuk: a demecseri társaság arra készül, hogy szétverik a presszót. Mi 26-án ott voltunk, elmaradt a balhé. Másnap is várható volt a támadás. 27-én este 10-kor indultunk ki Székelybe, fél 11-re értünk oda. Ekkor már járó motorú autók álltak indulásra készen a presszó előtt, bent pedig zajlott a verekedés: egy kisbuszra való román állampolgárt bántalmaztak a demecseriek, szabályos kocsmai verekedés folyt. Mi, szerződésünknek megfelelően, mindössze egy perc alatt megfékeztük a rendzavarokat. Azokat fogva le, ártalmatlanítva, akik verekedtek, ütötték-rúgták a földön fekvőket. Öten voltunk, s nem tucatnyian, egyenruhában, a cég emblémáját viselve. A kutya bevetésére nem is volt szükség. Időközben megérkezett a körzeti megbízott. Megkérdezett minket az eseményekről, személyi motozást végeztek, semmilyen fegyver vagy pénz nem volt nálunk! Hazugság — s később a „pa- naszkodók” is ellentmondásba keveredtek — hogy mi egy fillért is elvettünk volna tőlük. A rendőr megkérdezte a verekedőket, élükön a Rátkai testvérekkel, hogy kívánnak-e bejelentést tenni az üggyel kapcsolatban. Nem akartak. Sérüléseik sem voltak komolyak. Ruhaszaggatásról, vérzésről, késről vagy sokkolóról szó sem esett, nem is történt ilyen. Időközben azt is megtudtuk, hogy ez a társaság a székelyit megelőzően Nyíribronyban is verekedést provokált, utána De- mecserben volt valamilyen balhé, az idősebb Rátkait onnan vitte el a mentő, nem Székelyből. Illés Attila azt is elmondta: eljárásuknak, tevékenységüknek megvannak a szabályai, ők ennek megfelelően cselekedtek. Sajnálatos, hogy egy céget alaptalan gyanúsítgatá- sokkal ilyen helyzetbe hoznak, lehetetlenné téve munkájukat, hiszen a rendőrség bevonta mindannyiuk fegyverét. Még azokét is, akik ott sem voltak, akikre másutt vár(ná)nak feladatok. Véleménye szerint nem lenne szabad megbénítani egy szervezet munkáját, ebben senki nem lehet partner. S hasonló példa már volt erre tevékenységük során, noha sosem ítélték el őket, mert korábban sem követtek el semmi törvénybe ütközőt. Éppen ezért nem hagyják annyiban a dolgot. Jog az önvédelemhez Pilló István, az AVICUM bérlője elmondta: konkurenciaharc folyik, mert Rátkai magának akarja a presszót. Korábban őt is bántalmazták, kórházba is került, több mint 3 hétig tartott felgyógyulása. A vendégeket és a személyzetet is folyamatosan inzultálja ez a társaság, bántalmazva, megfélemlítve, megszégyenítve őket garázdálkodnak, tönkre téve a berendezési tárgyakat is. Kita- lációnak nevezte a golyóküldés ügyét, ő nem kötözködik — mondta — de az önvédelemhez joga van. Szemtanúk állítják: a Rátkai testvérek vezetésével számtalan összetűzés volt már az AVICUM-ban: belekötnek a vendégekbe, arcukat belenyomják az ételbe, berendezési tárgyakat törnek össze, s távoznak fizetés nélkül. Van néhány visszatérő átutazó vendég, aki ha meglátja ezt a társaságot, már menekülésre fogja a dolgot. Kegyetlenkedéseikről sokan mondákat mesélnek. A székelyi körzeti megbízott, — sokan csak Jóska bácsinak hívják, kemény zsarunak nevezve — véleménye szerint is konkurenciaharc folyik az üzletért. Szinte szervezett bűnözésnek lehet nevezni, ami ott folyik — fejtette ki — törvényen kívülinek érzik magukat ezek az emberek. De egy-két rendőr nem tud mindenüttjelen lenni. Nemcsak múltjuk van ezeknek az egyéneknek — mesélik kömyékszerte — de azóta is gyarapodott bűnlajstromuk. Igaz, a nyíribronyi jegyző — bár közel van a Rátkai-féle presszó, és a diszkó a községházához — állítása szerint semmilyen ottani összetűzésről nem hallott. Pedig történt egy s más korábban, és az utóbbi időben is. Félelemben élve Május 22-én például három ramocsaházi fiatalember bánta, hogy a nyíribronyi diszkót választották szórakozási színtérnek, egy kis nézeteltérés következtében ütötték-rúgták, karókkal bántalmazták őket. Az eredmény: 8 napon túl gyógyuló komoly sérülések. Persze, nem csoda, ha kisebb hadsereg támad néhány emberre... Hosszú lenne a történeteket sorolni, melyek mind azt mutatják: valami nincs rendjén azon a környéken. Tények és feltételezések egyaránt a lehetetlen állapotokról tanúskodnak, a kiskirálykodást bizonyítva. Sokan élnek félelemben; bosszútól, még kegyetlenebb megtorlástól tartva. Inkább tűrnek, hallgatnak tovább, magukba zárkóznak. De vajon így maradhat-e ez az állapot? Vannak, akik azért azt válaszolják: nem! Mert az ügynek még lesz folytatása. Ha a gyerek más Speciális bölcsődei csoport indul Nyíregyháza (KM) — Sok nyíregyházi aggódó anyuka számára jelenthet megnyugvást az a hír, mely- lyel dr. Komjáthy György főorvos keresett meg bennünket. Szeptembertől a Krúdy Gyula utcai megyei módszertani bölcsőde speciális csoportot indít fogyatékos kicsinyek számára. A gondolat már régen megérlelődött, mert az igény igen nagy, de nem volt szakemberük. Mostanra azonban ez a gond is megoldódott — pszichológus, logopédus segíti majd a mérsékelten fogyatékos gyerekek fejlődését. Ilyen személyre szóló program már szinte minden megyében működik, de nálunk ez még úttörő válllako- zásnak minősül. Nagyon sok olyan fogyatékosság van, melynek jelei egyéves kor körül felfedezhetők és még idejekorán sikerrel korrigálhatok. A kis súlyú vagy koraszülött csecsemők arányának sajnálatos növekedésével egyenesen arányosan nő az esetleges fogyatékosságok esélye. Nagyszerű a programban, hogy a mama nem veszíti el sem a gyedet, sem a gyest, persze cserébe alapesetben 4, de maximum 6 órás bölcsődei „foglalkozást kap”, hagyományos bölcsődei térítés mellett. Mivel az egyéni foglalkozásban rejlik a módszer lényege, kis csoportokban fognak dolgozni, külön teremben és udvarrészben. Két gyereke lesz egy „pótmamának”, akik szorosan együttműködnek természetesen a családdal. S ha a gyerekek majd kinövik a bölcsit, de továbbra is speciális foglalkozást igényelnek, nem szakad meg a folyamat, hiszen a megyeszékhelyen több óvoda is vállal ilyen feladatokat. Azon szülőknek is szívesen adnak tanácsot, akik bizonytalanok gyermekük fejlettségének megítélésében, ugyanis tudják, milyen nagy lelki tehertétel az, hogyha valakinek a gyereke más... Nap ellen esernyő Szekeres Tibor felvétele Nyertes pályázók Rajzok és irodalom a KRESZ-ről Nyíregyháza (KM CS. GY.) — Szakemberekből álló zsűri értékelte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Balesetmegelőzési Bizottság által általános iskolások számára meghirdetett rajz- és irodalmi pályázatra beküldött munkákat. Fiilöp János, a bizottság titkára többek között elmondta, a pályázat a közlekedési ismeretek újszerű propagálását célozta. Az alkotások tükrözik gyermekeink lelkivilágát, s azt, miként látják napjaink közlekedési helyzetét. Tamás Lajos, az MRFK közbiztonsági igazgatója, aki a balesetmegelőzési bizottság elnöke is, megköszönte a gyerekek, a szüleik és a pedagógusok segítségét, amely minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy útjainkon minél kevesebb tragédia történjen. Ezután a legjobb pályamunkák készítőinek jutalmat adott át. Irodalom kategóriában Bálint Orsolya Nyíregyháza, Tóth Zsuzsanna Baktalórántháza, Veress Orsolya Mátészalka, Horváth Ibolya Nagykálló és Göröncséri Barbara Mátészalka — kapott jutalmat. Rajz és festmény kategóriában Fodor Tímea Nyíregyháza, Hajdú Eszter Nyíregyháza, Kiss György Zoltán Tunyogmatolcs, Bartók Gergely Gávavencsellő, Szikora András Tomyospálca, Németh Elizabett Nagykálló, Bacskó Agnes Nyírkáta és Megyesi Péter Nyírbátor alkotását díjazták.
