Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-28 / 148. szám
1993. június 28., hétfő CSUPA ÉRDEKES Kelet-Magyarország 15 Nyolcvan nap alatt a Föld körül Verne megálmodta, Peyron túlteljesítette • A szerencse is sokat segített a hajósnak Budapest (MTI-Press) — Egy híres franciától, Verne Gyulától tudjuk, hogyan utazta körül egy hóbortos angol 80 nap alatt a Földet. Bérelt hajót, vonatot, elefántot, amikor mi kellett, de megnyerte a fogadást. A történet olyan szép, hogy már nem is igaz... Éppen 120 évvel a könyv megjelenése után egy viszonylag ismeretlen francia is a zsebébe nyúlt, félmillió dolláros adósságba verte magát, meg a szponzorok pénzén különös hajót csináltatott, és január 31- én ötödmagával útrakelt. Az Explorer—Felfedező—nevű hajó volt a legesélytelenebb a világ körüli versenyben. Az abszolút esélyes francia, Ker- sauzon, Fokvárosnál feladta. Az új-zélandi Blake, a legutóbbi regatta győztese is kiszállt. A 18. napon Franciaországban a következő rádióüzenetet hallhatták:„Itt vagyunk az Indiai óceánon, az üvöltő negyveneseknél, 16 méteres hullámok dobálnak.” A hajósok szerint ezek még a tankhajókat is próbára teszik. A Peyron-csapat, és persze a hajó, kibírta. Az ausztrál partok közelében repedéseket fedeztek fel a könnyű és különleges műanyagtörzsön. így érkeztek el a „hajótemetőhöz”, a Hom-fokhoz. A fogadtatás viharos volt; bevonták a vitorlákat, hagyták, hogy csak a szél és a hullámok vigyék őket. Végre az Atlanti óceán következett... És vele az óriásbálnák. És hol is emelkedhetett volna ki egy állatmonstrum, ha nem a hajótest alatt, pontosabban a bal oldali törzsnél, mintegy 2 méteres repedést okozva?! Április 16-án összeütköztek egy fatörzzsel. Úgy tűnt, a rekordról le kell mondani. Aztán melléjük állt a hajószerencse, és a Commodore Explorer 20-21 csomóval rohanni kezdett a dicsőség felé. S amikor már minden szem őket kereste, s ezrek gyülekeztek Peyron szülővárosában, akkor kapott a hajó hátszelet. Ami áldás egy hagyományos vitorlás esetében, de a katamaránnak lavíroznia kellett. Peyron tehát kénytelen volt néhány ezer mérfölddel megtoldani a hajóutat, s közben árgus szemekkel figyelni az órát, nehogy a „küszöb” előtt bukjon el, maradjon el Phileas Fogg rekordjától. Április 20-án, 79 nap, 6 óra, 15 perc és 56 másodperc hajózás után célba ért az Explorer. A rekordot túlszárnyalták. Százhúsz évvel Verne története és 25 évvel az utolsó kísérlet után. Az akkori győztes 109 nap után nyilatkozta, hogy a 80 nap csupán álom... Kanyar Nyíregyháza (KM) — Az Apple, amely gépeivel az amerikai számítógéppiac egy- hatodát uralja, élenjár a felhasználóbarát számítástechnika fejlesztésében. Az Apple Macintosh gépek rendszerprogramjának és felhasználói szoftverjeinek használatához valóban nem szükségesek számítástechnikai ismeretek. A magasszintű grafikus támogatással megvalósított ergonómikus programok fejlesztése után az Ápple mérnökei most láthatóan a hardver eszközökre is figyelmet fordítanak. A számítógép előtt naponta eltöltött munkaidő, és az ezalatt végzett akár több tízezer billentyűleütés erősen igénybe veszi a szervezetet. Évek alatt kialakulhat az amerikában már RSI-ként (Repetitive Strain Injury) diagnosztizált tünetegyüttes. Az új munkahelyi betegség a kéz és a kar zsibbadásával kezdődik, duzzanatok keletkezhetnek, reumás és ízületi gyulladásokhoz hasonló tünetek alakulnak ki. A teljes kórkép 5-10 év alatt fejlődik ki, ám a degenerálódott izmok, inak, ízületek gyógyítására alig van esély. A megelőzés egyik eszköze lehet az Apple által kifejlesztett új billentyűzet, amely természetes kéz- és kartartást tesz lehetővé, szükségtelenné téve a gépeléskor a könyökök törzshöz szorított helyzete miatt kialakuló feszült testtartást. Az új billentyűzet harminc fokig széthajtható, és kéztámaszokkal kiegészíthető. Szövegelés ZAVARBA EJTŐ. „ Uram, ön tehát megnyerte a milliókat. Megkérdezem, hogy ezek után megnősül?’’ „Igen.” „Hát akkor nem tudom, mihez gratuláljak." (Részlet egy kvízműsorból) IMÁDJA. „Én egyszerűen imádom a férfiakat. És nemcsak az ágyban!” (Vé- ronique Sanson, francia sanzonénekes) VAN KÉPÜK. „A hölgyek valamikor olyan képpel mentek az oltár elé, amilyent a mamától kaptak. Manapság a plasztikai sebészé a főszerep." (Egy olasz manöken) ÖNÁLTATÁS. „Arra, hogy sohase nősüljünk meg, az lehet a legnyomósabb ok, hogy mindaddig nem vagyunk teljesen balekja egy nőnek, amíg nem a kedves feleségünk." (Cham- fort, francia író) ÍZLÉS DOLGA. „Megvan a véleményem azokról, akik a szalonba helyezik a televíziót. Szemétládát nem szokás a legszebb szobába tenni.” (Katherine Hep- bum, amerikai színész) MINEK ÖRÜL A NŐ? „Sajnos, egy nő számára szomorú igazság, hogy meg kell öregedni. De ebben az a vigasztaló, hogy a férfi számára sem öröm az öregség." (Claudai Cardinale, olasz színész. Utazás a dimenziók körül Ismerkedjünk meg a hologramokkal # A fény hullámtermészete Budapest (MTI-Press) — Gábor Dénes, a magyar származású Angliában élt elek- trofizikus, egyetemi tanár 1971-ben vehette át a Nobel- díjat a holográfia módszerének feltalálásáért. A háromdimenziós, minden információt hordozó kép azóta meghódította a világot. Egyre szaporodnak felhasználási lehetőségei a tudományban, a művészetekben, a díszítő művészetekben. A Budavári Palotában a Legújabbkori Történeti Múzeumban májusban volt legutóbb Óriáshologramok címmel ilyen kiállítás, de már láthattunk hologramokat Nyíregyházán is. Hogy mi is a hologram, arról leghitelesebben akkor tájékozódhatunk, ha idézünk Gábor Dénes beszédéből, amelyet a Nobel-díj átvételekor tartott: „A holográfia a fény hullámtermészetén alapszik. E hullámtermészetet meggyőzően először Thomas Young mutatta ki 1801-ben. Sötét szobába fénysugarat bocsátott, útjába olyan sötét ernyőt téve, amelybe két apró lyukat fúrt. A sötét ernyőtől bizonyos távolságra elhelyezett fehér ernyőn megjelenő fényes vonal két oldalán sötét vonalat látott. Ez volt az első világos bizonyítéka annak, hogy a fényhez fényt adva sötétséget kaphatunk. A jelenség neve interferencia. Az interferenciára képes fényt koherensnek nevezzük... 1947-ben nagyon foglalkoztatott az elektron- mikroszkóp, amelynek felbontóképessége nagyon jó, de mégis valamivel az atomrácsok nagyságrendje előtt mondott csődöt. Rájöttem, miért ne fogadhatnánk el a rossz elektronképet, amely tartalmaz minden információt, majd a rossz képet optikai eszközökkel korrigáljuk. Ez csak koherens elektronnyalábokkal, határozott fázisú elektronhullámokkal valósítható meg... Elektronmikroszkóppal hoztam létre a tárgyhullám és a koherens háttér, azaz a megvilágító hullám el nem hajlott része közötti interferenciaképet, amelyet hologramnak neveztem el, a görög holosz = egész szó nyomán, mivel a kép az információt teljes egészében tartalmazza.” Az egyetlen képben, azaz a síkban megjelenő három dimenzió — így lehetne összefoglalni a hologram nyújtotta látványélményt. A kiállítás amolyan utazás a dimenziókba. Á nézőpont megváltoztatásával változik a látvány. „Megmozdul” az összezárt szárnyú lepke, kitátja száját az oroszlán, egy kéz összezárul, majd kitárul, megmutatva a közé fogott pillangót, a bohóc arca mosolygósra válik. A távcső úgy kínálja magát, hogy mindjárt belenézhetünk. Itt van egy kocka, amelynek minden oldala látható, egy férfifej, egy kibomló virág, egy „megelevenedő” táj. És elhozták a világ egyik legnagyobb méretű hologramját, egy életnagyságú autó háromdimenziós képét. Akárha bele is ülhetnénk... Hallás — hallószerv nélkül Budapest (MTI-Press) — Hannoveri orvosok egy olyan protézist fejlesztettek ki, és olyan műtéti módszert, amely még azok számára is lehetővé teszi, hogy hangokat érzékeljenek, akiknek hallóidegei már egyáltalán nem működnek. Az eddigi elektronikus belsőfül protéziseket csak akkor lehet alkalmazni, ha a fültől az agyig, tehát a hallóközpontig vezető hallóidegek épek. A hannoveriek a két fül mögé szinte észrevehetetlenül parányi mikrofont szerelnek, és az ebben keletkező áramingadozásokat a bőr alatt elhelyezett tekercsek, vezetékek segítségével közvetlenül az agyba juttatják. így a több csatornán át érkező jelek közvetlenül az agy megfelelő részét ingerük. Az persze korántsem állítható, hogy tökéletes hallás alakul ki. De már az is nagy segítség, hogy a páciens meghallja, ha cseng a telefon, meg tudja különböztetni a hangszerek hangját, az autók dudálását, sőt két szótagú szavakat is megért. A protézis és beültetése ötvenezer márkába kerül. Sétarepülés Boeinggel Nyíregyházi pilóták is vezetik a 767-est Budapest-NewYork: az a bizonyos híd, montázs Marik Sándor Budapest-Bécs (KM) — A MALÉV közvetlen New York-i repülőjáratáról (a McCann-Erickson két földrészen szervezett profi reklámkampánya — Hídavatás — eredményeképpen) nagyon sokan tudnak már. Munkatársunknak azonban lehetősége volt kipróbálni a Budapest-New York útvonalon repülő egyik vadonatúj Boeing 767-es óriásgépét — egy bécsi sétarepülés erejéig. Impozáns légijárműről van szó. Törzsének hossza meghaladja a 48 métert, a szárnyak fesztávolsága csak alig egy méterrel kevesebb. Magassága majdnem 16 méter. Tartályaiba több, mint 91 ezer liter üzemanyag fér, s a 175 tonnás hatalmas test (ez a felszálló tömeget jelenti) 11 ezer méteres magasságban egyfolytában 12 ezer kilométert tud repülni 880- 940 km/órás sebességgel, 197 utasával. Két gép — felváltva — naponta repüli az utat (kedd kivételével; ekkor Tokio a cél). Budapestről 9 órakor indulnak, s New Yorkban helyi idő szerint 16 órakor landolnak. A formatervezett kagylós ülésekben kényelmes az utazás és gyorsan is telik az idő, miközben 9 zenei program és 2 film (angol-olasz, illetve magyar-angol nyelvűek) közül választhatnak az utasok. Ezek premier előtti, vagy frissen bemutatott filmek. A gépen három vetítő- vásznon és monitorokon követhető az gép útja és mutatják a főbb repülési mutatókat (sebesség, hőmérséklet, hátralévő idő az érkezésig, stb.) Külön érdekesség, hogy az új Boeing 767-eseken repülő szinte csaknem valamennyi pilóta Nyíregyházán végzett a repülőgép-vezetői szakon: Borovszlá ^ János. főpilóta, csakúgy, mint. J1 (!) társa. így készülnek az új Boeingek Seattle-ben Gyári felvétel Ferihegyen „parkol” a Boefng-767 A SZERZŐ FELVÉTELEI A műszerfal kissé bonvultnak látszik...
