Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-28 / 148. szám

Kelet-Magyarország 9 1993. június 28., hétfő TÚL A MEGYÉN Kétszázötvenmilliárdos hiány terve a jövő évi költségvetésben Budapest (MTI) — A kor­mány által hamarosan par­lament elé kerülő jövő évi költségvetés-tervezet 249,9 milliárd forintos hiánnyal számol. Erről tájékoztatta az újságírókat Szabó Iván pénzügyminiszter a szomba­ti kormányülés szünetében. A kabinet a jövő évi költség- vetéssel kapcsolatban olyan kérdésekkel foglalkozott, mint az önkormányzatok, a mező- gazdaság támogatása, az infra­struktúrára, lakásépítés bőví­tésére fordítható összegek. A költségvetés annak ellenére, hogy a tervezett — az IMF-el már egyeztetett — 250 milli­árd forintos hiányon belül marad, 4 milliárd forinttal töb­bet folyósítana a számítottnál az önkormányzatok címzett és céltámogatására. Ugyancsak több juthat — 5 milliárd fo­rinttal — agrártámogatásra. Minderről a szombati kor­mányülésen született döntés. Az infrastrukturális fejleszté­sekre, lakásépítésekre költhető beruházási költségvetési ki­adások 48 milliárd forinttal növekednek, s a költségvetés adósságszolgálati költségei jö­vőre 55 milliárd forinttal ha­ladják meg az ez évit. Ez azt jelenti, hogy az említett cé­lokra a költségvetés 100 mil­liárd forinttal fordít többet, amit részben az államigazga­tási kiadások visszafogásával, részben pedig az adóbevételek növelésével fedez. A jövő évi költségvetés ter­vezett bevételi főösszege meg­haladja az 1075 milliárd forin­tot, a kiadási főösszeg pedig 1325 milliárd forint lesz. A pénzügyi kormányzat úgy állí­totta össze a költségvetést, hogy a tartalékon felül még 12 milliárd forinttal rendelkez­zen, amennyiben az augusz­tusban sorra kerülő ÉT-tárgya- lásokon olyan megállapodás születne, amely növelné a ki­adásokat. Szabó Iván elmondotta, hogy a hét végén érkeznek ha­zánkba a Nemzetközi Valuta Alap szakértői, s a tárgyalások hétfőn kezdődnek. Ezeken a megbeszéléseken fontos téma lesz a jövő évi költségvetés, valamint az államháztartás helyzete. Az államháztartás pozícióját befolyásolja, hogy a megalakuló nyugdíj- és egész­ségbiztosítási alapok mekkora hiánnyal számolnak, illetve ha a tervezett deficitet jövő évben meghaladják, akkor hogyan tudják előteremteni a pluszfor­rásokat. Erről a későbbiekben születik döntés. A kormányülésen a költség- vetés mellett szó volt az adó­törvények módosításáról is. A sajtótájékoztatón elhangzott: az általános forgalmi adókul­csok emelése következtében 1994-ben az adóbevételek 30 milliárd forinttal növekednek. Valamivel több pénzhez jut a költségvetés személyi jövede­lemadóból is. Elvi döntés szü­letett a jövő évi személyi jö­vedelemadó-tábláról. Ennek lényege, hogy az 1 millió fo­rint alatti évi jövedelemmel rendelkezők adóterhelése csökken, az ennél nagyobb bevételre szert tevőké növek­szik. A csökkenés a legrászo­rultabb rétegeknél elérheti az 5 százalékot. A legmagasabb adókulcs a jelenlegi 40 száza­lék helyett 44 százalék lesz. Még nem eldöntött, hogy mi­lyen éves jövedelmen felül kell ezzel az adókulccsal adóz­ni, ám ez az összeghatár va­lószínűleg 1 millió forint alatt lesz. Változik a Magyarországon működő vegyes vállalatok, il­letve a külföldiek magyaror­szági befektetéseinek adóz­tatása. Azok a vállalatok, ame­lyek december 31-ig jogosult­ságot szereztek az adóked­vezményekre, azzal a törvény­ben meghatározottak szerint élhetnek. Január 1-je után ala­kuló cégek azonban már nem kapnak automatikusan adó- kedvezményt, ehhez egyedi kormánydöntésre lesz szük­ség. Antall József rádióinterjúja tőkre, hanem az egyszerű párt­tagokra is. Egyébként megíté­lése szerint az elmúlt két-há- rom évben (tehát nem az utób­bi időszakban) az egész Csur- ka-kérdés jelentőségét belföl­dön és külföldön egyaránt aránytalanul felnagyították. Az MDF-ből kiváltak elképze­léseit a pártelnök kritikai elemzésnek nevezte, hangsú­lyozva, hogy egy választási, még inkább egy kormány- programnak nemcsak jelsza­vakat kell tartalmaznia, hanem a megoldás módszereit is. Meggyőződése szerint az MDF vezetői legalább olyan hordozói az egykori lakiteleki eszméknek, mint a kiváltak. A párt sorainak rendezése egy évvel a választások előtt ha­laszthatatlan volt — derült ki szavaiból. A Fidesszel való esetleges együttműködést firtató kérdés­re az MDF elnöke határozot­tan elutasító választ adott, el­mondta viszont, hogy a 36-os frakció a koalíció parlamenti bázisát jelenti, így legközeleb­bi ülésükön ő is részt vesz, hogy a hátralévő időszakról, a kormányzat támogatásáról tár­gyaljon a képviselőkkel. Végezetül Antall József el­mondta: kellő támogatást vár a pótköltségvetést és a jövő évi költségvetést illetően az Or­szággyűlésben. Meggyőződé­se, hogy nem csak a koalíció tud közös nevezőre jutni, ugyanakkor nem számol azzal, hogy az ellenzék az előter­jesztések mellett foglal állást. Budapest (MTI) — Antal József meggyőződése szerini nem az országgyűlési képvi­selők, a kormány, vagy a par­lamenti pártok, hanem ai egész ország érdeke, hogy £ következő parlamenti válasz­tásokra „menetrendszerűen” egy év múlva kerüljön sor. A négyéves ciklus teljes idősza­kának kitöltése felmérhetetler értékű politikai stabilitást je­lent, s a választásokon majc eldönthetik a polgárok, hogj támogatják-e az eddig kor­mányzó pártokat. Minderről a miniszterelnök szombatot délelőtt, a Magyar Rádióbar beszélt P. Szabó Józsefnél adott háromnegyedórás inter­jújában. A beszélgetés vezérfonalát £ kormányfő e heti németorszá­gi látogatása és ennek kapcsát hazánk külföldi megítélésének sokoldalú elemzése adta. An­tall József hangsúlyozta, hogj átfogó nemzetközi gazdasági recesszió tanúi vagyunk. Mt már Németországnak is as ipari termelés visszaesésével az eddig ismeretlen infláció megjelenésével kell szembe­néznie, megváltozott tehát az £ helyzet, amikor a gazdasági problémák kizárólag a kelet­európai térséget jellemezték Ezért különösen nagy jelentő­ségű, hogy a német üzleti kö­rök és kormánykörök változat­lanul, egyértelműen stabii pontnak tekintik Magyaror­szágot, olyan országnak, aho­va érdemes beruházni. Ezt bi­zonyítják a statisztikai adatok Gyilkosság Komlón Komló (MTI) — Brutális gyilkosság nyomaira buk­kantak pénteken Komlón. Az áldozat a huszonkilenc éves M.-né N. É., akinek hottestére férje talált rá. Ő értesítette a rendőrséget is. Az esetről vasárnap délután tájékoztatta az MTI-t a Ba­ranya Megyei Rendőr-főka­pitányság. A bűnügyi szak­emberek véleménye szerint a fiatal nő minden képze­letet felülmúló kegyetlen­séggel elkövetett gyilkos­ság áldozata lett. Minden testrésze sérülést szenve­dett. Somló (MTI) — Boldogok azok a nemzetek, amelyeknek nem kell a Függetlenség Nap­ját külön ünnepelni, mert mindig szabadok, függetlenek voltak. Kevésbé boldogok azok a népek, amelyek több ilyen napot is ünnepelhetné­nek, mert ez azt jelenti, hogy többször vették el tőlük az egyik legdrágább közösségi, emberi kincset, a nemzeti füg­getlenséget — hangsúlyozta Für Lajos honvédelmi minisz­ter szombaton, a Veszprém megyei Somló-hegyen, a Szent István-kilátónál rende­zett ünnepségen. A miniszter rámutatott továbbá, hogy ne­künk több ilyen, a független­ség napját jelző dátumunk is lehetne. Ezek sorában azért ki­emelkedő jelentőségű a mos­tani, mert nemzeti, egyéni, tár­sadalmi, kulturális és gazdasá­gi függetlenségünket egyetlen hatalom sem vette el tőlünk oly mértékben, mint az elmúlt négy évtizedben a szovjet rendszer. Körmönfont és drasztikus volt az alávetteté- sünk, mert tönkretették a ha­gyományos gazdasági rend­szert, tönkrezúzták a társadal­mat, a kultúrát, az iskolarend­szert, a maga képére akarta át­formálni a hatalom az egyén gondolkodását. — Ez alól szabadultunk fel, és annak nyögjük minden ke­servét ma is. Most szabadok vagyunk, és újra van lehető­ségünk, folytathatjuk hagyo­mányainkat, és megpróbálunk felzárkózni a fejlettebb, boldo­gabb népekhez. Ezen az úton kell haladnunk, nagy erőfeszí­tések árán — mutatott rá a miniszter. Beszéde befejezé­séül hozzátette: a Magyar Hon­védség egyik fontos záloga an­nak, hogy hazánk független maradjon, s elkerülje azokat a kihívásokat, azokat a veszélye­ket, amelyeket ez az átalakuló közép-kelet-európai térség ma­gában rejt. Tartozásért MIG-29-es Tóth Kornélia Budapest (KM) — A volt Szovjetunió 1,7 milliárddol­láros tartozása fejében 22 MIG-29 harcigépet és hat gyakorlógépet szállít Ma­gyarországnak a jogutód Oroszország még ez év vé­géig. Mint Szendrei László a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára a nem­zetközi sajtótájékoztatón tegnap elmondta: készpénz- fizetés a közismert anyagi nehézségek miatt szóba sem jöhetett, ezért most először 800 millió dollár értékben légvédelmi, páncéltörő és tüzérségi eszközökkel tör­leszti tartozását az orosz fél. A MIG-29-eseket Kecske­méten adják át, az alkatré­szeket vasúton Csapig szál­lítják, onnan a magyar fél költségére jön be az ország­ba. Bár a MIG-29 a most rendszerben lévő MIG-21- esek műszaki színvonalán van, más lehetőség nem kínálkozott a tartozás egy részének kiegyenlítésére. Lapunk munkatársának kér­désére Szendrei László ki­fejtette: igazából abban mu­tatkozott meg a választás le­hetősége a két ajánlat közül, hogy elfogadjuk ezt a védel­mi fegyvert, vagy sem. Az alkatrész-utánpótlás, a szerviz, a nagyjavítás miatt folyamatos üzleti kapcsola­tot tartunk majd az orosz fél­lel, ennek első lépéseként 110 pilóta, vezető állomá­nyú irányítók, és műszakiak Krasznodárban 3-3 és fél hónapos kiképzésen vesznek részt júliustól. A pénteki Népszabadság­ban a MIG-29-es gépek műszaki paramétereiről, a repülési órák számáról, és az üzemeltetés költségeiről — az F-16-os gépekkel össze­hasonlítva — kedvezőtle­nebb adatok jelentek meg. Ezekre Hollósi Nándor mér­nök vezérőrnagy, a Magyar Honvédség anyagi-technikai főcsoportfőnöke elmondta, még mines döntés arról, hogy kivonják-e a most rendszerben lévő MIG-21- eseket. Hangoztatta: a hama­rosan beérkező MIG-29-es gépek védelmi jellegűek, légiharcra alkalmasak. Habsburg Ottó Mohácson Mohács (MTI) — Békét és biztonságot kell teremteni ennek a sokat szenvedett népnek — mondta Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió el­nöke vasárnap Mohácson, a Magyar Szabadság Napja központi rendezvényén tar­tott ünnepi beszédében. Is­ten és a haza szeretetében minden nemzet együtt tud működni — hangoztatta a politikus a Fogadalmi Templomban — magyar, horvát és német nyelven — celebrált mise utáni beszé­dében. A hidegháborúból győz­tesként kikerült magyar nép alapjaiban változtatta meg a világtörténelmet — hangsú­lyozta a mintegy kétezres tömeg előtt a Páneurópai Unió elnöke. Először az 1956-os — a hazáért, a sza­badságért és a magyar be­csületért — felkelők döntöt­ték meg a szovjet hatalom örökkévalóságába vetett hi­tet és a kommunizmus iránti bizalmat; majd 1989. au­gusztus 19-én a Sopronban rendezett páneurópai pikni­ken állt ki a nemzet a sza­badság mellett, amikor meg­nyitotta a határokat a német menekülők előtt, megdöntve ezzel a közép-európai kis zsarnokságokat. A továbbiakban arra hívta fel a figyelmet a szónok, hogy amennyiben minden fél ratifikálja a szerződést és ezáltal Magyarország társult tagja lehet az Európai Kö­zösségnek, a magyar kor­mánynak azonnal kérnie kell a teljes jogú tagságot, lehe­tőleg Lengyelországgal együtt. Ha a lengyelek akkor még nem állnak készen erre, akkor egyedül is meg kell tenni ezt — mondotta. A háromnyelvű ünnepi mise után tartott nagygyű­lést követően a Magyar Rá­dió és a Malév rendezett In- terfolk fesztivált a Kormo- rán együttes közreműködé­sével, majd a Magyarország­ra menekült családok talál­koztak a város főterén. Egységes kisgazdapárt Szekszárd (MTI) — Egy Torgyán József politikájá- pártban akarnak tömörülni val. Szombaton Szekszárdon mindazok a kisgazdaerők, tartottak egyeztető tanács- amelyek szembefordultak kozást. HIRDETÉS I------------—■"—I A SZERENCSEJATEK RT. | tájékoztatja KEDVES ÜGYFELEIT, I hogy a 27. lottó játékhéten az 5 találatos nyereményalapját I 100 MILLIÓ FORINTRA megemeli. | Amennyiben a 27. héten I nem lesz 5 találatos, úgy a nyeremény a 28. hétre halmozódik. Ne felejtsen el | lottót venni, érdemes! I ___________ A Függetlenség Napja Somlón A Honvédség fontos záloga annak, hogy hazánk független maradjon is, hiszen Németország az első számú kereskedelmi partne­rünk és az USA után a máso­dik legnagyobb beruházó. A NATO-val kapcsolatban a miniszterelnök rövid elemzés­ben mutatott rá arra, hogy a Varsói Szerződés felbomlása utáni helyzetben magán az Észak-atlanti Szövetségen be­lül is komoly belső viták zajla­nak a fejlődés irányairól. — Ugyanakkor a NATO válto­zatlanul a nemzetközi bizton­ság legfontosabb intézménye — szögezte le Antall József, hozzátéve, hogy a Nyugat-eu­rópai Unió sokat tehet a kelet­európai térség államainak kö­zeledéséért. Ez a folyamat nem mehet máról holnapra végbe, viszont nem csupán ar­ról van szó, hogy a NATO vé­delmi ereje biztonságot nyújt számunkra, a szövetség sem tudja „kikerülni” térségünket. A jugoszláviai válság elő­történetével kapcsolatban An­tall József megismételte az el­múlt napokban nyilvánosságra hozott álláspontját. Hibáztatta a bipoláris világszemléletet azért, mert a Nyugat sokáig csak Oroszországgal és a többi szovjet utódállammal foglal­kozott, kevés figyelmet fordít­va a jugoszláviai térségre, pe­dig a helyzet súlyosbodása az elmúlt években nyilvánvaló volt. A jelenlegi állapotokkal kapcsolatban leszögezte: kü­lönbséget kell tenni agresszor és áldozat között. Ha nem így lesz, ha mindenki tudomásul v V/OZíi a/j agivaa/jiisi, aiuvui ojukj morú sors vár a világra. Az en­gedékenység politikája, a kész tények elfogadása, az agresz- szió akceptálása felbátorítja mindazokat az erőket, akik né­pek lerohanásával próbálják megoldani problémáikat. Magyarország külföldi érté­kelésével kapcsolatban a kor­mányfő leszögezte: külföldön szinte nagyítóval vizsgálják a magyar belpolitikát, azt, hogy van-e jogbiztonság, politikai stabilitás. A bizalom változat­lan, annak ellenére, hogy bizo­nyos erők gyűlölködő légkört igyekeznek teremteni, intri­kák, személyeskedő támadá­sok segítségével próbálnak rossz képet festeni a magyar viszonyokról. Antall József fa­rizeus magatartásnak nevezte, hogy mindeközben mozgalom indul a gyűlölet ellen. Bő teret szenteltek a beszél­getésben az MDF-en belüli helyzetnek. A párt elnöke szükségesnek tartotta hangsú­lyozni, hogy a Csurka-féle szárny és az ő nevével fémjel­zett nemzeti keresztényde­mokrata centrum között a poli­tikai választóvonalat az jelen­tette, hogy Csurka István nem vállalta a kormányzati felelős­séget, sőt a legnagyobb kor­mánypártot igyekezett „kihúz­ni” a kabinet alól. Antall Jó­zsef általában természetesnek nevezte, hogy a koalíciós pár­tokon belül erősödnek a véle­ménykülönbségek, hiszen a kormányzati felelősség súlya nagy terhet ró nemcsak veze-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents