Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-26 / 147. szám

16 Kelet-Magyarország SPORT 1993. június 26., szombat Lelátó Közgyűlés előtt Mán László jövő a tét — akár ezt a hangzatos címet is kap­hatta volna ez az írás. A honi foci jövőjéről van szó, hiszen a Magyar Labdarúgó Szö­vetség szombaton tartja köz­gyűlését. Nem nehéz megjó­solni, hogy kemény nap lesz, talán még botrányt is fog hozni, az előjelek alapján er­re könnyen lehet számítani. Az utóbbi időszakban a közgyűlés leginkább az el­nök személyére csúcsosodott ki. Ebben a kérdésben eddig még soha nem tapasztalt korteskedést élhettünk meg, ennyi jelöltje még soha nem volt ennek a posztnak. Ter­mészetesen döntő lesz az el­nök kiléte, ám ő nem tud és nem is oldhat meg mindent. Talán emiatt aggódom is, hiszen attól sokkal többről van szó, mint egy elnök megválasztásáról. Az is igaz, hogy az ő személye vala­miféle utat mutathat, kon­cepciót jelenthet, ám ez ön­magában kevés a kiút meg­találására. Mert abból a gödörből, amiben most a magyar lab­darúgás van, csak teljes összhanggal, egyéni és cso­portérdekek félretevésével lehet kilábalni. Pontosabban csak így lehet erre remény. Annak a profiszemléletnek a kialakításában és megterem­tésében, amire szükség len­ne, csekélyke szerepet játszik az elnök, vagy éppen a válo­gatott kapitányának szemé­lye. Itt közös célról és megva­lósításról van szó. Amelynek érdekei azt kívánják, hogy csak következetes és kemény követelményekkel lehet dol­gozni. Kizárva mindenféle kiskaput, főváros-centrikus- ságot, és előjogokat. Ennek tükrében, és ismerve a ma­gyar labdarúgás, a magyar társadalom jelenlegi helyze­tét, kevés optimizmussal vár­hatjuk ezt a közgyűlést. Rá­adásul az esetleges kiútkere­ső elképzeléseket még meg is kellene valósítani. Ehhez pe­dig igazából olyan fajta egyetértésre és összefogásra lenne szükség amire még nemigen volt példa. Hihe­tünk abban, hogy most lesz? Nagydobosi ralikrossz Nyíregyháza (KM) — Már javában tart a küzdelem a ralikrosszbajnokságban. A negyedik fordulót szomba­ton rendezik Nagydoboson. A házigazda nagyon készült, a pálya szilárd burkolatát megnövelték, amiatt gyor­sabb és persze veszélyesebb is lett az útvonal. A szakág egyre népsze­rűbb, és ebben érdeme van két nagymenő bekapcsoló­dásának, hiszen Ferjáncz és Ranga jelenléte, valamint versenyzése kétségkívül emelte a színvonalat és az érdeklődést. A szervezők 35-40 ver­senyző részvételére számíta­nak. Az időmérő edzések reggel nyolckor kezdődnek, a selejtezőket követő döntők pedig délután fél háromtól. Játékvezetőt ütött Budapest (MTI) — Ötéves eltil­tást rótt ki a nagykanizsai Pintér Jolánra a Magyar Ké­zilabda Szövetség Fegyelmi Bizottsága. A játékos május 22-én a Nagykanizsai Olajbányász­Szigma Szekszárd NB I B-s találkozón többször is meg­ütötte Keszi Géza játékveze­tőt, miután egy szándékos szabálytalansága miatt pi­roslapos figyelmeztetést ka­pott tőle. Pintér Jolán bünte­tése 1998. június 30-ig érvé­nyes. Hétvégi sportműsor SZOMBAT O. NEMZETKÖZI SPORT- ÉS JÁTÉKFESZ- TIVÁL: ,»Fesztivál Kupa” nemzetközi fiú-leány serdü­lő kézilabdatoma, kisvárdai 5. Sz. Ált. Isk., 9; Népi játé­kok versenye, Sóstói Múze­umfalu, 9; Budó Gála, Sóstói Múzeumfalu, 15. RALIKROSSZ. Orszá­gos bajnokság, nagydobosi pálya, 11. ÚSZÁS. „Ússzon az egészségéért” tömegsport­rendezvény, sóstói verseny- uszoda, 11. LABDARÚGÁS. Barát­ságos nemzetközi mérkőzés: Fehérgyarmati FC-Mun- kács, városi sporttelep, 16. ORSZÁGOS KÖZÉPIS­KOLÁS DIÁKSPORT- FESZTIVÁL: férfi-női kis­pályás labdarúgás, női kézi­labda, kisvárdai sporttele­pek, 8. VASÁRNAP LOVASSPORT. Péter- Pál-napi fogathajtó verseny, Sóstói Múzeumfalu, 10. II. NEMZETKÖZI SPORT- ÉS JÁTÉKFESZ- TIVÁL: „Fesztivál Kupa” nemzetközi fiú-leány serdü­lő kézilabdatoma, nyírbátori sportcsarnok, 9; Légfegyve­res verseny, városi lőtér, 10; Családi teniszverseny, Fe­hérgyarmat, kórházi pályák, 9. ORSZÁGOS KÖZÉPIS­KOLÁS DIÁKSPORT- FESZTIVÁL: férfi-női kis­pályás labdarúgás, női kézi­labda, kisvárdai sporttele­pek, 8. A választott úton kell menni Beszélgetés Burcsa Győzővel az NYFC NB I-es búcsújáról, a játékosokról, a közeli jövőről Burcsa Győző előre tekint Balázs Attila felvétele Mán László Nyíregyháza (KM) — Nem si­került! Igaz szin­te az utolós pilla­natig meg volt a remény, mégsem maradt a labdarúgó NB I-ben a Nyíregyházi FC. A csapat a Ferencváros elle­ni búcsúmérkőzést követő este tartotta a szezonzáró va­csorát, ekkor, még amúgy melegében beszélgettünk Burcsa Győzővel, a tavasz­ról, a játékosokról és persze a jövőről. □ Milyen érzések kavarog­nak önben pár órával a búcsú véglegessé válása után? — Azt hiszem már lehig­gadtam, nem a mai mérkőzés alapján mondok véleményt, hiszen lerendeztem magam­ban az elmúlt tavasz esemé­nyeit. Kialakult bennem egy kép, ami egyvalamiben meg­erősített: továbbra is azon az úton kell járni, amit választot­tunk. Hozzá kell nyúlni a te­hetséges fiatalokhoz, és akár­milyen neves játékosról le kell mondani, ha nem tud megújúl- ni, nem tudja szolgálni a csa­pat, a siker érdekeit. Ha rövi­den énekelhetek, azt mondom: a kiesés ellenére néhány szem­pontból pozitívnak értékelem szereplésünket. A kezdeti ne­hézségek ellenére kialakult egy bázis, egy csapat. Igaz csak nyolc-kilenc játékosból áll és hozzájuk jött egy-két ki­egészítő ember. Ennek a mag­nak köszönhetően nem úgy es­tünk ki az NB I-ből, hogy a huszadik forduló után már semmi esélyünk nem volt. Az utolsó három fordulóban is ké­szültek ellenünk, mert nem voltunk kiesők. Ha ezt veszem alapul és nekem ezt kell alapul vennem, akkor értékelhetem kicsit pozitívan is az elmúlt fél évet. Ezzel szemben úgy is meg­közelíthetem a kérdést, hogy a csapatban egy kicsit több volt, szerencsével vagy nagyobb rutinnal kiharcolhattunk volna egy osztályozós helyezést. Sajnos ez nem jött össze. Amit még ki kell emelni az, hogy az elején, amikor még nem volt játékunk, letudtuk a gyengébb ellenfeleket. Amikor aztán már megerősödött a csapatjá­tékunk, a játékosok kezdték hozni azt a szintet amit elvár­tam, jöttek a nevesebb csapa­tok. Akikkel a Kispest kivéte­lével egál mér­kőzést játszot­tunk, de az MTK és a Vác kivételével el­veszítettük. Ha ebben a perió­dusban esetleg a sorsolás foly­tán lett volna egy Veszprém, vagy egy Sió­fok, amely át­lendíthetett vol­na bennünket a holtponton és nyertünk volna egy-két mérkő­zést akkor el­képzelhető, hogy nagyobb önbizalommal léptünk volna pályára a többi mérkőzésen. □ Négy találkozót emelnék ki, amelyen biztosítani lehetett volna az osztályozót, az ellen­felek: Pécs, Veszprém, Diós­győr, Csepel. — Én úgy látom, hogy a Pécs ellen nem volt esélyünk, úgy emlékszem akkor azt mondtam: ez a vereség nekünk jól jött, mert akkor ismertem meg az igazi csapatot. Utána kellett váltani drasztikusan. A Veszprémet még ide vehetjük, a Diósgyőr ellen nem játszot­tunk jól, nem érdemeltünk volna győzelmet. Én az olyan mérkőzéseket tartom fonto­sabbnak, mint a Videoton, vagy a Békéscsaba elleni, amelyeken nem játszottunk alárendelt szerepet, mégis ki­kaptunk. A Csepel ellen 1-0 után nekünk voltak lehetősé­geink, ha Csehi Tibi befejeli a szögletet, akkor talán úgy be­szélgetünk itt, hogy az osztá­lyozom készülünk. Ám a fut­ballban nincsen ha, keményen kell dolgozni a sikerért. □ Hogyan értékeli a játéko­sok teljesítményét, milyen rangsort állított fel? — Az majd az értékelésből is kitűnik, hogy kevés olyan játékos van, akivel igazán elé­gedett vagyok. Három kategó­riát állítottam fel. Az elsőben azok vannak, akikkel elégedett vagyok: Bíró, Drobni, Molnár akinek szenzációs tavasza volt, Kovács, és Kertész, aki­nek volt néhány jó mérkőzése. A következők tisztességgel helytálltak, hozták amit tud­nak, mindent megtettek véde­kezésben, de plusszt nem tud­tak adni: Szatke, Cselószki, Tóth, és Erdei, akinek az utób­bi öt mérkőzése akár az első kategóriába is sorolhatná. Saj­nos a harmadik csoportban elég hosszú a lista, velük vol­tam elégedetlen. A hozzáállá­sukkal, a labdarúgáshoz való viszonyukkal. Ide tartozik Nagy és Kákóczki, akikkel mint labdarúgóval és nem mint emberrel voltak problé­máim. Csehi Ist\>án mentalitá­sával is gond volt, Csehi Tibi az utolsó két meccsen seprege- tőként jó játszott, de korábban elégedettlen voltam vele és va­lami pluszt vártam tőle. Tehet­sége alapján ugyancsak sok­kal többet vártam Csehi Zoli­tól. Lehet, hogy sokak számá­ra meglepő, de ide sorolom Burchelt is, aki a harminc per­ceivel több kárt okozott mint hasznot, mert mindenki tőle várta a megoldást. Az egy do­log, hogy tudjunk adni jó lab­dákat, a mai labdarúgásban ki­lencven percig küzdeni, haj­tani kell. Akkor leszünk jó csapat, ha ezt megoldjuk, és ebbe még bele tudjuk vinni az ilyen minőségű játékosokat mint Burchel. Még ebbe, az utolsó kategóriába sorolom a külföldi játékosokat, akik azó­ta elmentek a csapattól. □ Es vannak még a fiatalok, akik közül néhányon nem kis meglepetésre helyet kaptak az együttesbe. Talán kényszerből, mert nem volt más aki odake­rülhetett volna. — Érdekesen fogalmaz, mert volt egy Csehi Pista, egy Nagy Norbi. Végül én jobban bíztam a fiatalokban, akik be is bizonyították, hogy nem vé­letlenül voksoltam rájuk. Bar­na Miki a Ferenváros elleni meccsen teljesen begörcsölt, ami egy fiatalnál teljesen elfo­gadható. Vannak hiányossá­gai, ám a szemlélete jó. Lehet belőle játékos, ha ő is akarja. Ilyen fiatalokra van szükség. Papp Tibi egy más alkat, ő nem tűnt lámpalázasnak. Ám arra neki is fel kell készülnie, hogy nem lehet megélni a múlt jó játékával, itt nem lehet lazí­tani, minden hétvégén produ­kálni kell. Barczi Robi eseté­ben egy megelőlegezett biza­lomról van szó, sajnos amikor odakerült, megsérült. Hudák Tamás nagyon jó felfogású, fi­atal kora ellenére jól felké­szült, terhelhető alany. Be kel­lett dobnom a mélyvízbe, hogy merítsen magának erőt az elkövetkezendő időszakra. Bessenyei Gyuszi sajnos még lehetőséghez sem jutott. Az alapozást végig csinálta, mire játszani tudott volna megbete­gedett, és kiesett. Akkor jó ál­lapotban volt, de nem tudta utolérni magát. Főiskolás, sok elfoglaltsága volt, a mai labda­rúgás pedig kívánja az egész embereket. Ha van benne am­bíció, bizonyíthat. □ Az utolsó meccsen a B-kö- zép azt skandálta: visszajö­vünk. Hogyan tovább? — Még most is borsódzik a bőröm, hiszen a szurkolók ez­zel értékelték erőfeszítésein­ket. A jövőről? Kevesen va­gyunk olyanok, akik igazán előre tudják vinni a Nyíregy­házi Fotball Clubot. Csak olyan játékosokkal érdemes dolgozni, akiken látszik, hogy saját maguk is akarják a fejlő­dést. Ez nem játék, itt olyan emberek egzisztenciájáról van szó, akik tiszteséggesen dol­goznak. Arről a magról, amely kiharcolta, hogy a csapatot az utolsó mérkőzésig nem lehe­tett leírni. Az ő kárukra nem lehet eltartani olyanokat, akik csak profitálni akarnak a lab­darúgásból. □ Meddig tart a szabadság, mit fog csinálni ez idő alatt? — Július 12-én kezdjük a felkészülést, kiszemelt játéko­saim már vannak, remélhető­leg majd segíteni tudják a munkát. Ami a szabadságot il­leti, megpróbálok kikapcso­lódni, de már tervezni kell a jövőt is. Szeretnék kimenni Franciaországba a családdal, az ismerősökhöz, akikkel há­rom éve nem találkoztam. Megyei lapokból tallózva Budapest (MTI) — A Győ­ri ETO férfi kézilabdacsapatá­nak vezetése igazi ásszal erő­sített — írja a Kisalföld annak az interjúnak bevezetőjében, amelyet Horváth Attilával ké­szítettek. Mint ismeretes, az Elektromos 61-szeres váloga­tott irányító-átlövője meg­egyezett a klubbal. Énnek ér­telmében Horváth két évig a zöld-fehéreknél folytatja pá­lyafutását. A „boldogító igen” kimondása után a játékos a Kisalföldnek elmondta: öröm­telinek tartja az egyezség lét­rejöttét, mert számára is fontos a jó csapatban való szereplés. Az Elektromostól való távozá­sát azzal indokolta, hogy má­jus közepéig még úgy volt, szerződést hosszabbítanák ve­le, de az utolsó pillanatban kö­zölték, mégsem számítanak rá a jövőben. * Újra megrendezik Kunhe­gyesen és Abádszalókon a már tavaly is nagy népszerűségnek örvendő rendezvényt, a népi vetélkedőket bemutató sport­napokat. Június 26-án és 27-én azonban nemcsak a magyar népi játékok „versenyeznek” Közép- és Kelet-Európa több nemzetének hagyományőrző játékaival. A Jász-Nagykun- Szolnok megyei Új Néplap be­számolt arról, hogy az idei eseményen bemutatkoznak a francia hordólovaglók, asztali- tányérdobálók és a különböző országok tekézői is. A régi kun időket idéző versenyben a kuntolás, packázás, patkódo­bás, rönkhajítás és sok más egyéb különleges feladat vég­rehajtásában mérik össze ere­jüket a csapatok. A régi népi játékok mellett azért a női és a férfi kispályás labdarúgó-baj­nokság jelenti az „igazi spor­i. X» Elúszott bélyegzők Budapest (MTI) — Ruza József a Magyar Úszó Szö­vetség nevében a következő közlemény közzétételére kérte fel az MTI Sportszer- kesztőségét: „A Magyar Úszó Szövetség vagyoná­nak átvizsgálásakor megál­lapították, hogy egy vagy több — a szövetség nevét tartalmazó — körbélyegző elveszett. Ezért 1993. júni­us 24-től a Magyar Úszó Szövetség kizárólag a szá­mozott körbélyegzőit is­meri el érvényesnek.” Főszerkesztő: dr. Angyal Sándor. Főszerkesztő-helyettes: Marik Sándor. Szerkesztők: Ésik Sándor, Páll Géza, Sípos Béla. ♦ Kiadja a Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft. Felelős kiadók: Thomas Koch és Ésik Sándor. Ügyvezető igazgató: dr. Kárpáti Imre. Igazgatóhelyettes: Marinkás Kálmánná. ♦ Kiadó és Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3-5.4401. Postafiókszámok: lapkiadó 25: szerkesztőség 47. Telefon: (42) 311-277. Telex: 73-344. Telefax: 315-124. Sportrovat (éjszakai üzenetrögzítő): 310-329. Hirdetés: 310-150. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054 Budapest V., Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: 111 -4475. Szerkesztőségvezető: Dombrovszky Adám. Hírügynökségek: MTI/AP. ♦ Készült a Kelet-Magyarország fényszedő rendszerén. Vezető tördelő: Csonka Zsolt ♦ Nyomtatás: Inform Stúdió Kft., Debrecen, Balmazújvárosi út 11., telefon: 52/313-101. Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató. ♦ Terjeszti a Debreceni Postaigazgatóság, 4046 Debrecen, Bethlen u. 1. Telefon: (06-52) 312-111. Igazgató: dr. Kovács József. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivatalokban, hírlapüzletekben, hírlap­kézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel u. 10/a közvetlenül, postautalványon vagy átutalással a Postabank Rt. 219-98636021.02799 pénzforgal­mi jelzőszámra. ♦ Előfizetési díj egy hónapra 315 forint, negyedévre 945 forint, fél évre 1800 forint, egy évre 3408 forint. (Az árak az áfát is tartalmazzák.) Az áruspéldányok ára mindennap egysége­sen 14,80 forint. A terjesztéssel kapcsolatos észrevételeket és javaslatokat a Postaigazgatóság és a postahivatalok intézik. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. INDEXSZÁM: 25059 HU ISSN 0133-205&

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents