Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-25 / 146. szám

Kelet-Magyarország 5 1993. június 25., péntek Diplomáciai forgószínpad A szövetségi köztársaság érdemrendjének nagykeresztjét adományozták Antall Józsefnek Bonn (MTI) — Bonni rezi­denciáján, a Hammerschmidt- villában fogadta csütörtökön Antall József kormányfőt Ri­chard von Weizsäcker, Német­ország államfője, aki az euró­pai és a német egység, a né­met-magyar kapcsolatok ér­dekében kifejtett kiemelkedő teljesítményéért magas német kitüntetést, a szövetségi köz­társaság érdemrendjének nagykeresztjét adományozta a magyar miniszterelnöknek. Mint Herman János szóvivő közölte, a kitüntetést a köztár­sasági elnök nevében előző este az Antall József és kí­sérete tiszteletére adott szűk körű díszvacsorán nyújtotta Kohl kancellár a budapesti vendégnek. A gesztus „várat­lan volt, az előzetes tájékoz­tatásban nem szerepelt” — fűzte hozzá Herman János. A háromnapos németorszá­gi látogatáson tartózkodó An­tall József csütörtökön szál­láshelyén, a Bonn melletti Pe­ter hegyen Rita Süssmuth-tal, a Bundestag elnökével, Klaus Kinkel külügyminiszterrel és Alfred Dreggerrel, a CDU/CSU Bundestag-frak- ciójának tiszteletbeli elnöké­vel találkozott. A szálláshely, a Hotel Petersberg 1945 és 1951 között a háborúban győztes szövetséges hatalmak főmeg- bizottainak szálláshelye volt. Magyar kezdeményezésre Antall József, a ritka lehetősé­get kihasználva, rövid megbe­szélést folytatott a szintén Bonnban, ugyanabban a ven­dégházban tartózkodó Eduard Sevardnadzeval, Grúzia elnö­kével. Mint a magyar szóvivő elmondta, mindkét államférfi egyetértett abban, hogy a kau­kázusi helyzet konszolidáló­dásával jó lehetőségek nyílnak a magyar-grúz kapcsolatok kiépítésére. Megvizsgálják, hogy milyen lehetőségek van­nak a szerződéses kapcsolatok kialakítására. A német politikusokkal csü­törtökön folytatott megbeszé­léseken a Kohllal is megtár­gyalt témakörök kerültek terí­tékre, például: Magyarország és az Európai Közösség, illet­ve a NATO viszonya, bizton­ságpolitika, a délszláv helyzet, Magyarország és szomszédai, magyar-német viszony. Szintén magyar szóvivői be­jelentés, hogy a díszvacsorán elhangzott: Koppenhágában, az EK csúcstalálkozóján elfo­gadták, hogy a Phare-prog- ramban részesülők nagyobb pénzhányadot — 15 százalé­kot — fordíthassanak valós beruházásokra, ami régi ma­gyar igény. A magyar miniszterelnök ma avatja fel Varga Imre szob­rászművész alkotását. Túl sok a térségben a válságfészek Németország érti legjobban Európa problémáit — fejtette ki Jeszenszky Géza Stuttgart/Bonn (MTI) — „A széthúzás (Európa országai között) csak a reakció erőit bá­torítja, a régi rendszer erőit, és túl sok a potenciális válság­fészek” — állapította meg a magyar külügyminiszter a müncheni Süddeutsche Zei­tung csütörtöki számában. Jeszenszky Géza „baljós jel­nek” tekintené, ha (Nyugat-) Európa, amely a hidegháború idején oly szorosan összetar­tott, alkalmatlannak mutatkoz­na a közös cselekvésre egy új válságban. Arra a kérdésre, mi a véleménye Kohl kancellár­nak a Bosznia elleni fegyver­embargó feloldását szorgal­mazó — az EK-partnerek többsége által elutasított — javaslatáról, a külügyminiszter kifejtette: Németország az el­múlt két évben sokszor maradt csaknem egyedül, vagy leg­alábbis ez a látszat támadt, amikor konkrét, határozott lépéseket sürgetett a Balkán ügyében vagy más kérdésben. A korábbi Jugoszlávia vonat­kozásában Magyarország gyakran „erősebb és gyorsabb reagálásokat” kívánt volna — olvasható az ismertetés for­májában közölt interjúban. A németországi körúton tar­tózkodó politikus úgy ítélte meg, hogy Európa végül is megfelel majd az új kihívások­nak. Kétoldalú alapon nem lehet sokat elérni, a multi­laterális erőfeszítéseket kell felkarolni. Ebből a szempont­ból a magyar diplomácia ve­zetője nem tartja érdektelen­nek a francia kormányfő egy­fajta európai békekonferen­ciára vonatkozó tervét. Jeszen­szky „az új Európa egyik leg­nagyobb kihívásának az et­nikai kisebbségek kérdését” tekinti, s szerinte „a nagy eu­rópai hatalmak közül Német­ország érti a legjobban az új Európa problémáit”. A magyar külügyminiszter a csütörtöki nap egy részét Stuttgartban töltötte. Útjának következő állomása Bonn, ahol részt vesz a Bundestag külügyi bizottságának meg­hallgatásán, és frakcióveze­tőkkel is találkozik. Stuttgarti programjában sze­repelt egy találkozó Gustav Wabro baden-württembergi államtitkárral, a tartományi törvényhozás vezetőivel, to­vábbá kitüntetés átadása Karl- Heinz Neukammnak, a német protestán szeretetszolgálat el­nökének. Neukamm, aki a Ma­gyar Ökumenikus Szeretet­szolgálat tiszteletbeli elnöke, a Magyar Köztársasági Érdem­rend Középkeresztjét kapta. Korrekt kapcsolatokra törekszenek Megkezdődött a Magyar Igazság Párt cégbírósági bejegyzése Budapest (MTI) — A Ma­gyar Igazság Párt ideiglenes el­nöksége csütörtökön az MTI- hez eljuttatott nyilatkozatában közölte: a Cégbíróságtól ka­pott hiteles tájékoztatás alap­ján az Esti Egyenleg korábbi értesülése hamisnak bizo­nyult, s a párt alapszabályát is tartalmazó okiratot a bíróság fenntartás nélkül átvette, te­kintettel arra, hogy Magyar Igazság Párt néven korábban nem történt bejegyzés. Csü­törtökön délután Horváth La­jos, a párt egyik ideiglenes el­nöke az MTI munkatársának elmondta: a párt alapítói a sajtóértesülések miatt késlel­tették a bejegyzési okiratok beadását, és tájékozódtak. En­nek eredményeként a doku­mentumokat csak csütörtökön délelőtt juttatták el a Cégbí­rósághoz, amely a bejegyzést folyamatba helyezte, azaz el­fogadta a párt bejegyzési ké­relmét. A szervezet 30 napon belül válik jogi személlyé. Mivel az Országgyűlés Ház­szabálya szerint csak akkor alakulhat új frakció a T. Ház­ban, ha van mögötte párt, Hor­váth Lajos, a Magyar Igazság frakció ideiglenes vezetője­ként azt is közölte: megvárják a pártbejegyzési eljárás végét, mert nem kívánják elrontani korrekt viszonyukat Szabad György házelnökkel, illetve a parlamenti pártokkal. A Magyar Igazság Párt csü­törtöki nyilatkozatában reagált az MDF Országos Elnöksé­gének szerdán este közzétett nyilatkozatára is. A dokumen­tum leszögezi: „A Magyar Igazság Párt éppen azért, mert az MDF eredeti programjának számos elemét magáénak vall­ja, feltétlenül korrekt kapcso­latokra törekszik az MDF maradék tagságával, de elu­tasítja az MDF vezetésében je­lenleg tapasztalható módsze­reket”. Ezzel a kijelentéssel kapcsolatban Horváth Lajos rámutatott: azokat a módsze­reket utasítják el, amelyekkel az Országos Választmány döntése alapján az etikai bi­zottság „kitette a frakcióból és a pártból” Csurka Istvánt, akit pedig az Országos Gyűlésen választottak elnökségi taggá. Ez lényegében az Országos Gyűlés határozatának felül­vizsgálata. A csütörtöki nyilatkozat fel­hívja a figyelmet arra is, hogy az MDF és a Magyar Igazság Párt közötti korrekt kapcsola­tok nem kijelentéseken múl­nak, hanem a mindennapi gya­korlaton. Horváth Lajos szerint a kor­rekt kapcsolatokat nehezíti, hogy az új párt és a megalakí­tandó frakció tagjainak „MDF-en belüli kapcsolat- rendszerét elvágták”. Csütörtök reggel Délnyugat-Japánban, az Unzen vulkán lábánál 20 ház égett le, amikor egy újabb kitörés nyomán izzó láva, kőeső, füst, gáz és hamu zúdult le a hegy oldalán. A Nagasaki kerületében található települést előzőleg kiürítették. Az 1991 júniusi kitörés 43 emberéletet követelt, és azóta már 60 otthon esett ál­dozatul AP-felvétel Kudarc Belgrád (MTI) — A gen­fi Bosznia-értekezlettel kap­csolatban Belgrádban és Zágrábban azt emelték ki, hogy Szerbia és Horvátor­szág három boszniai mini­állam megteremtését szor­galmazza. A Vecemje No- vosti — ez a belgrádi lap áll legközelebb Milosevic el­nökhöz — alig titkolt kár­örömmel cikkezett arról, hogy a 10 közigazgatási körzet létrehozását előirány­zó Vance-Owen felosztási terv végleg kudarcot vallott. A belgrádi újság wa­shingtoni értesülésekre hi­vatkozó állítása szerint az amerikai elemzésekben már úgy számolnak, hogy az új államokban kilenc millió szerb él majd, amiből a Ve­cemje Novosti azt a kö­vetkeztetést vonta le, hogy Washington már voltakép­pen kész tényként kezeli a Krajinai Köztársaság, a boszniai Szerb Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság egyesítését. Közép-Boszniában egyébként — bár a hor- vát-szerb tárgyalásokon már ezt a körzetet is figye­lembe vették — még telje­sen nyitott a helyzet, sőt muzulmánoknak előnyö­sebb katonai pozícióik van­nak, mint a horvátoknak. Alija Izetbegovic elnök több nyilatkozatában fel­hívta a figyelmet arra, hogy a köztársasági elnökség hét „pártütő” tagja nem kapott tárgyalási felhatalmazást, csak követheti a tárgyalás menetét. A Bihác környéki muzulmánokat képviselő Fikret Abdic, az Izetbego­vic „háborús irányzatával” szemben fellépő csoport vezéralakja, egyelőre nem is kívánja leváltatni Izetbe- govicot. Hírrosta ________________ Izabella kosara Angyal Sándor A baj nem jár egyedül. A képviselőcsoport után az MDF-ből is kizárták Király B. Izabellát. Az etikai bizottság tömör véleménye szerint azért, mert a képvi­selő nyilvános szereplései során vallott és az etikai bi­zottság előtt újra megerő­sített politikai nézetei nem egyeztethetőek össze az MDF politikájával. Tiszta sor. Miért is tűrje el egy párt azt a tagját, aki úton-útfélen ellentétes néze­teket vall, eszméket hirdet, mint az a szervezet, melynek tagkönyvét a szíve fölött hordja. A részletesebb in­doklás azt is hírül adta, hogy K. B. I. „retorikájában a magyar nemzet fájdalma, problémáinak hihetetlenül leegyszerűsített megfogal­mazásai jelennek meg, a problémák megoldási mód­jaiban hasonlóan leegysze­rűsített felvázolásokat ad”. Mindezeken felül „a képvi­selőasszonyra jellemző a to­tális diktatúrában használt, sablonizált embereszmény hangoztatása, valamint az emberek hazaszeretetével, magyarságtudataival, vá­gyaival, fájdalmaival való visszaélés." Aztán a legna­gyobb csattanás az arcon: „szavainak következményeit vagy nem tudja felmérni, vagy a következmények fi­gyelembe vétele az egyéni szereplési érdek mögé szo­rul..:’ Szegény Izabella! Ennyi rosszat ritkán mondanak valakiről — kiváltképp, ha képviselő és nő. Pedig jól emlékszünk még az össztűz­beli magabiztos, ékelődő, riportereket leckéztető sze­replésére is, ahol hívei élénk tapsikolással honorálták „beolvasásait”. Ezek után semmi meglepő nem volt abban, hogy a képviselőnő az etikai bi­zottsági ülésre érkezve kije­lentette: ha mégis kizárnák az MDF-ből, elképzelhető, hogy csatlakozik az újonnan alakult Magyar Igazság Párthoz. De mit ad isten! A Magyar Igazság-frakció (Csurka szűk csoportja) tudatja az igen tisztelt publikummal, hogy nem kívánja soraiba fogadni K. B. I.-t, az MDF- ből kizárt képviselőnőt. Horváth Lajos frakcióvezető szerint „csak szalonképes jobboldali politikusoknak van helyük a frakcióban”. Arra a kérdésre pedig, hogy felveszik-e a Magyar Igaz­ság Pártba Király B. Izabel­lát, Horváth röviden csak annyit mondott: „a képvise­lőtől ez a párt túl balra van”. M ostmár csak az a kér­dés, hogy némi pihe­nés után Izabella is vesz-e egy mély lélegzetet és — mondjuk — megalakítja az lzabellisták Pártját. Végté­re, joga van hozzá, s ha csak töredéke igaz követői tábo­rának, játszi könnyedséggel eléri a szükséges létszámot. Mert ő nem az a hölgy, aki, ha kosarat kap, azt csak úgy tudomásul veszi. Majd ajánlja magát—ön­magának. Tét nélküli vita Szabolcsi képviselő helyzetelemzése Budapest (ISB - S. Z.) — Ellenzéki képviselők tét nélkülinek nevezték azt a foglalkoztatáspolitikai fó­rumot, amit a héten tartot­tak a parlamentben. Mint mondták, a határozathoza­tal nélkül véget érő vita kö­vetkeztetései legfeljebb csak a reményeikben vál­hatnak egy egységes foglal­koztatáspolitikai-gazdasági kormányprogram részévé. Vitaindítójában Kiss Gyu­la munkaügyi miniszter be­számolt a kormány e téren végzett feladatairól, különös tekintettel a pályakezdő munkanélküliek helyze­tének javítását célzó intéz­kedésekre. Surján László népjóléti miniszter aggasztónak ne­vezte a pályakezdők — 25 év alatti fiatalok — foglal­koztatási, elhelyezkedési problémáit. A pályakezdők aránya 25 százalék a munka- nélküliek között, s elsősor­ban a szakiskolákat végzet­tek elhelyezkedési esélyei rosszak. Kuncze Gábor (SZDSZ) szerint a kormány nem tett meg mindent a foglalkozta­tási feszültségek enyhíté­sére, sőt, bizonyos esetek­ben maga gerjesztette azo­kat. A „vádpontok”: a kor­mány rendszerint a hatalmi érdekeit helyezte minden más gazdasági jellegű érdek elé; lebecsülte a keleti pia­cok fontosságát, ezzel egy sor munkahelyet hagyott tönkremenni; átláthatatlan­ná, ezért követhetetlenné tet­te a privatizációs folyama­tokat; a mezőgazdaságot magára hagyta, ami által az ágazatban dolgozók többsé­gének nemcsak a munkája, de a megélhetése is veszély­be került. Végül javasolta az utazási kedvezmények visz- szaállítását, mert, mint mondta, „átmeneti megol­dásként még az ingázás is jobb, mint a semmi”. Mádi László (Fidesz) 13 pontba foglalta a fiatal de­mokraták kifogásait a kor­mány foglalkoztatáspoliti­kájával szemben. Ezek kö­zött szerepelt a járadékrend­szer feltételeinek állandó változtatása, a Szolidaritási Alap önfinanszírozóvá té­tele, a szakképzési törvény­nek, a mezőgazdasági mun­kanélküliség hatásainak elemzésének, az aktív és passzív eszközök össze­hangolásának a hiánya je­lezte, hogy az idén középis­kolát végzett 176 ezer diák közül mindössze 30 ezren tanulnak tovább, a többiek jelentős része potenciális munkanélküli. Különösen súlyosnak tart­ja, hogy az északkeleti régió leszakadása fokozódik; kör­zetében, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében például 20 százalék fölötti a munka­nélküliségi ráta (az országos átlag 13 százalék körüli) ugyanakkor vannak olyan térségek, ahol ez az arány eléri a 30 százalékot, s van olyan település is, ahol 50 százalék. ■RMhazai hql-mi—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents