Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-24 / 145. szám

1993. június 24., csütörtök HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 Régi — új szociális iroda Nem hatékony határozatok helyett személyes szociális gondozás kellene Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — Június 1-jétől új vezetője van a nyíregyházi polgár­mesteri hivatal szociális iro­dájának. Helyesebben szólva magának a hivatalnak van új felállású irodája, melybe pályázat útján kerestek első számú vezetőt. Dr. Illésné Erdős Judit 34 éves, eredetileg pedagógus, később az ELTE-n az elsők között szerzett szociálpoliti­kus diplomát Ferge Zsuzsa ta­nítványaként. Az Egészség- ügyi Főiskola tanársegédi állá­sát hagyta ott — ha nem is tel­jesen — az új beosztás ked­véért. Intézmények belülről □ Ön Borsod megyébe való. Nem fél-e attól, hogy nincs közeg- és városismerete? — Húsz éve Nyíregyházán élek, itt telepedtem le, úgy­hogy a város számomra adott, ahogy van. A főiskolai tanítás folytán a város szociálpoliti­kájának minden zeg-zugát is­merem, az intézmények mű­ködését belülről is volt mó­dom tanulmányozni. Ez most nagyon jól jön, hiszen sem a szakemberekkel, sem a külön­böző szervezetekkel az is­merkedésre nem kell sok időt szánnom. Már az eltelt rövid idő alatt több olyan ügyfelünk akadt, akinek körülményei, ügyének előzményei nem is­meretlenek előttem. □ Az, hogy a szociális iroda ezentúl egy csokorba fogja az önkormányzati szinten jelent­kező szociális feladatokat, ami miatt történtek szervezeti ész- szerűsítések, az bizonyára csak az egyik lépcsője a vál­tozásoknak. — Természetesen. Az ön­dr. illésné Erdős Judit Balázs Attila felvétele kormányzati szociális alapel­látásnak csak egy része ható­sági, a többi gondozási, sze­mélyes szociális jellegű. Ez utóbbinak én nagy jelentősé­get tulajdonítok, ezért is le­szek azon, hogy a szociális iroda a városi szociálpolitika koordinátora, gerjesztője le­gyen, ugyanis az látható, hogy egyre nagyobb teret kapnak a humán céllal létrejött, nem önkormányzati szervezetek. Amelyeknek nem az ellen­séget kellene látniuk az önkor­mányzatban és egymásban — hiszen itt szó sem lehet ver­sengésről —, hanem a szak­mai partnert, akik egymástól tanácsot, ötleteket kaphatnak egyazon cél elérése érdeké­ben. □ Melyik — ha lehet ilyet mondani — szociálpolitikai iskola képviselője? — Az, hogy a szociális el­látásra több pénz nem lesz, az ügyfelek száma csökkenni nem fog, biztos. Ezért, hogy ered­ményt lehessen felmutatni, a megelőző tevékenységet kell erősíteni, én ennek vagyok a híve. Szeretném kihasználni munkám során a helyi szellemi potenciált, és azt a tudományos kutatómunkát, mely az Egész­ségügyi Főiskolán összponto­sul. Nem sok vidéki város mondhatja el, hogy öt egyetemi végzettségű szociális szakem­bere van. Tanácsadó testület alakul A létrehozandó tanácsadó testület semmiképp nem csor­bítja a bizottság hatáskörét, ám sokat segíthet a testület elé kerülő döntések megalapo­zottságán. A két fél, az ügyfél és az ügyintéző viszonyában szeret­nék változásokat elérni. Ennek technikai módszere a számí­tógép bevezetése az ügyfél- szolgálatba, mert így több energia, idő juthatna, magára a problémára és a gondozás­szervezésre (január és május között 27 230 ügyirat kelet­kezett). Szeretném, ha meg­változna a viszony az ügyin­tézők és az ügyfelek között. Mi egyfajta szolgáltatást vég­zünk, amihez másfajta menta­litás szükséges. Az ügyinté­zőkkel el kell fogadtatni, hogy aki bajbajutott, az kiszolgálta­tott. Tapintatot, törődést, sajá­tos viselkedést kivan. A határozatok minőségét az mutatja, hogy mit sikerül belőlük végrehajtani. Az a gyakorlati tapasztalatom, hogy csak papírral semmit. Megszüntetni az okot □ Akkor viszont megint idekerülnek megoldásra váró családi gondok. Legfeljebb más részlegen bukkanok fel újra... — Igen, az akták újrater­melődnek. Ezért szerintem tudatosítani kellene a hozzánk fordulókban, hogy nemcsak a pénz a segítség, hanem a se­gélykéréshez vezető ok meg­szüntetése. Fel kell deríteni azokat, akik még nem kényszerültek segít­ségért hozzánk, de legjobb úton haladnak affelé. Ez is megelőzés. A szociálpolitika átfog mindent, az iskola- és lakáshelyzetet is, ezért sze­repet kérünk az eddigiek­nél több döntés előkészítésé­ben. □ Egy jellegzetesen humán beállítottságú értelmiséginek nem jelentenek-e gondot a ha­tósági kötöttségek? — Az előterjesztések tartal­mi és formai követelményeit meg lehet tanulni. Remélem, hogy lesz bennem elég dina­mizmus a terveim megvalósí­tásához. Nemrégiben a folyo­són útbaigazítottam egy (mint később kiderült, világtalan) nénit, aki amint köszönéskép­pen elmondta, kevés ilyen mosolygós segítővel találko­zott mostanában... hát én öt év múlva is szeretnék mosolyog­ni. A halál életünk delén érkezik Döbbenetes adatok a megyénkben élő férfiakról • A harmadik világ átlaga a jellemző Hajnal Béla Nyíregyháza — A ma­gyarországi halandóság több mint negyedszázada tartó folyamatos emelkedésének szomorú tényét nemcsak a szakemberek, hanem a köz­vélemény is eléggé jól ismeri. Ennek ellenére a döbbenet erejével hatott az MTA Sta­tisztikai és Demográfiai Bi­zottságának minapi együttes ülésén az a bejelentés, mely szerint ma az 50-64 éves fér­fiak halandósága az egész civilizált világban hazánk­ban a legmagasabb és szintje a ’20-as évekbelihez hasonló. Az ország sok vonatkozás­ban nehéz helyzetben van, de a kilencvenes évek viszonyai ál­talában mégsem hasonlítanak a hatvan-hetven évvel ezelőtti állapotokhoz. Ez csak a felnőtt férfinépesség halálozási ará­nyairól mondható el. A legkritikusabb korban Az elmúlt évben Magyaror­szágon 149 ezer ember halt meg, ami békeidőben minden korábbit felülmúl. A születés­kori várható átlagos élettartam 69 év, a nőknél megközelíti a 74 évet, a férfiaknál azonban csak 65 év, ami két évvel ke­vesebb, mint 1966-ban volt. Az egész népesség halandó­ságának romlását elsősorban a középkorú férfiak körében megfigyelhető nagyobb halá­lozási gyakoriság váltja ki. A gyermekek és a fiatalok életesélyei nemzetközi össze­hasonlításban is javultak, de 25-30 év körül a férfiak ha­landósága hirtelen emelkedni kezd és különösen kritikus az 50-64 év közöttieknél. Egy összehasonlító vizsgálat sze­rint hazánkban a 30 éves férfi­ak várható élettartama ne­gyedszázad alatt 5,1 évvel, a 40 éveseké 4,1 évvel csökkent, miközben Ausztriában 3,6 ill. 3,3 évvel nőtt. A teremben még jobban megfagyott a levegő, amikor Józan Péter, a KSH főosztály- vezetője arról szólt, hogy a ha­landósági viszonyok a gazda­ságilag elmaradott térségek­ben egyszerűen kétségbeej- tőek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az 1991-ben szü­letett, községekben élő férfi lakosok mindössze 62,8 évre számíthatnak, ami kevesebb, mint ha Dominikában, Irak­ban, Szíriában, Jordániában vagy Tahitin születtek volna. Az előadó sze­rint az élet egyet­len területén sincs olyan súlyos vál­ság ma Magyar- országon, mint a népesség egész- ségügjn állapotá­ban. Gazdaságun­kat ma még csak féltjük a harmadik világba való tar­tozástól, miköz­ben a népesség egészségügyi álla­potára, a férfi- népesség halandó­ságára nagyon sok szempontból már ma is a harmadik világ átlagai a jel­lemzőek. A végzetes szorgalom Számítások szerint a do­hányzás közvetlen és közve­tett hatásai miatt mintegy 26 ezer ember, az alkoholizmus miatt 21 ezer fő hal meg évente, teljesen értelmetlenül. Ezt tetézik a közismerten kor­szerűtlen (koleszterinben és sóban gazdag) magyar táplál­kozási szokások, a mozgás- szegény életmód, a környezeti tényezőknek sokszor alig fel­ismert káros hatása, a stressz és az egészségügyi ellátásnak a fejlett nyugat színvonalától való elmaradása. Becslések szerint 100 halá­lozás közül 18-nál fejlett egészségügy esetén a halál el­kerülhető lenne. Egyes véle­mények szerint a halandóság emelkedése nem véletlenül esik egybe a ’68-as reform­mal, a piaci viszonyok erősö­désével. E nézet szerint a ma­gyarok szorgalma nem ismer határt, pihenés, relaxáció né­lkül viszont a szervezet hamar felmondja a szolgálatot. A felsorolt rizikófaktorok közül az első kettőnek kiemel­kedő szerepe van a különösen veszélyeztetett férfikorcsoport mortalitásában. Az elmúlt 12 évben az 50-60 éves férfiak halandósá­ga 22 százalékkal emelkedett, aminek háromnegyedét a do­hányzás és az alkoholizmus magyarázza (a növekmény 37 százalékát a májzsugorodás, 22 százalékát a tüdőrák, 17 százalékát az ajak, a szájüreg, a garat és a nyelőcső rákja tette ki.) Megállítani a halandóság növekedését A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy az Elbától ke­letre minden volt szocialista országban hasonló jelenségek zajlanak le, de a magyarorszá­gi helyzet a legkiélezettebb. A kivételesen magas halandóság megállítása nem tűr halasztást. A rossz életvezetési szokások mérséklése, a megelőző ellátás szerepének növelése nélkülöz­hetetlen ahhoz, hogy az életük delén lévő férfiak életben ma­radjanak. A demográfiai krízis továb­bi elmélyülésének elkerülé­sére nemzeti összefogásra, az élet értékének középpontba ál­lítására van szükség. Ennek prioritást kell élveznie minden magyar kormány programjá­ban. Jegyzet ___________________ Brutális bántalom Tóth Kornélia ét nap és két éjszaka telt el, hogy újabb skin­head támadásról tudósított a napisajtó. Mindkettő helyszí­ne a patinás Eger, s mindket­tő sértettje cigány fiatal. Né­hány hónapon belül nem az első. S legalább mondhat­nánk, hogy az utolsó ilyen támadás az etnikumhoz tar­tozók ellen. Megdöbbentő és felhábo­rító ez az eset is, csakúgy, mint amikor védtelen ember­re támadnak a nyílt utcán és brutálisan bántalmazzák. Már rég nem a pénzszerzés a cél, hanem megmutatni, ki a dudás a csárdában. Megütni valakit csak azért, mert más a bőrének a színe, más kultú­rában született, s más elvek igazgatják az életét, nem­csak primitív, kisstílű dolog, de hosszabb távon a most meg nem ütöttek szempont­jából is veszélyes. Mert mi lesz, ha egyszer azért ütnek meg valakit, mert rövid nadrágot, hosszú hajat vagy csatos cipőt hord? Meddig tűrheti tétlenül, szemlesütve, eloldalogva a többség, hogy egyesek bün­tetlenül randalírozzanak? Egy társadalom, egy közös­ség ereje nem feltétlenül a törvények szigorában rejlik, hanem abban, hogy az „utca embere" miként reagál az is­meretlent, de esetleg holnap őt érő, írott és íratlan törvényekbe ütköző cselek­ményekre? Azt mondják, Amerikát nem a fegyverek, a gazdaságság emelte világha­talommá, hanem a kisközös­ségekben megnyilvánuló erő, a klubokba, szövetsé­gekbe, szakmai körökbe, egyesületekbe tömörült em­berek egyazon cél érdekében kifejtett szándéka. Jó lenne hinni, hogy az el­durvult világban nem kérge- sedtek el annyira a lelkek, hogy észrevétlen megyünk el a másokat ért inzultus mel­lett, s csőlátással csak a sa­ját ügyeinket emeljük figyel­münk fókuszába. A törvények szigorítását nem a jogászok, hanem a kisember sürgeti. Bizton­ságot remélve, de sok példá­val illusztrálható, hogy nem a kemény szankcióktól, a börtönrácsok megerősítésé­től várható a biztonságérze­tünk növekedése. Járművek szerelmese Nyíregyháza (KM - T. K.) — Félévszázad mire elég? Egy generáció szárny­ra bocsátásához, egy hivatás kiszélesítéséhez, egy család felneveléséhez, no és egy röpke visszatekintéshez, hisz ötven tél és ötven nyár ele­gendő egy életpálya kibon­tásához. Sebők Gyula törzszászlós a napokban kettős jubileu­mot ült: az ötvenedik szüle­tésnapja táján vizsgázott az ezredik autóbuszvezető-je­lölt Együd Sándor személyé­ben, akit ő oktatott a tanfo­lyamon. A száguldó autók melyik fiú képzeletét ne gyújtották volna fel? Természetesen nem volt kivétel ez alól Se­bők Gyula sem, noha először apja szakmáját, a pékmes­terséget tanulta ki. A frissen sült kenyér illata sem von­zotta vissza a civil életbe, így amikor a sorkatonai szol­gálatát letöltötte a Damja­nich laktanyában a szállító századnál, továbbszolgáló őrmesterként bent maradt. Hivatásos tiszthelyettesi is­kolát végzett Szabadszállá­son. Szolgálati beosztásai ré­vén a gépjárművek üzemel­tetéséért, javításáért, vala­mint a gépkocsivezetők ki­képzéséért felelt. Tehetséget érzett magá­ban, hogy a laktanyán kívül is foglalkozzon oktatással, ezért az egykori MHSZ ke­retében kezdte el a sorköte­les fiatalok gépkocsivezetői oktatását. 1978-ban mester­oktató lett. Sok ezerre tehető azoknak a száma, akik nála sajátították el a KRESZ, a műszaki, a vezetéstechnikai ismereteket, illetve képet kaphattak a gyakorlati veze­tés rejtelmeiről. Amikor autóbuszvezetői képzést szervezett a honvéd­ség 1974-ben, Sebők törzs- zászlóst bízták meg ezzel a feladattal. Ennek keretében a szervezés, az oktató vezetők felkészítése, az autóbuszok tökéletes műszaki állapotá­nak biztosítása, a közel húsz alakulattól érkező félszáz katona irányítása hárult rá. S így érkezett el a közelmúlt­ban a nevezetes dátum, ami­kor egy debreceni alakulat­nál szolgáló honvéd éppen az ezredik autóbuszvezető­jelöltként ismerkedett a tech­nikával és a forgalommal Sebők Gyula keze alatt. Felesége, Anikó szintén a gépjárművezető oktatás terü­letén dolgozik. Idősebb fia, Zoltán honvédségi közalkal­mazott, autóbuszvezető és az apjával egy alakulatnál telje­sít szolgálatot. A kisebbik fia, Gyula szintén buszsofőr, ő a városi Volán-járatokon közlekedteti a csuklósokat. Dicséretet, jutalmat, kitün­tetést sokszor kapott. Akkor örül igazán, ha szép, új masi­nát hozhat az alakulathoz és adja át a használójának. Mun­katársai szeretik, évek óta tag­ja a tiszti-tiszthelyettesi ér­dekképviseleti szervezetnek. Sebők Gyula törzszászlós az ezredik buszvezetővel Amatőr felvétel

Next

/
Thumbnails
Contents