Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-24 / 145. szám
1993. június 24., csütörtök HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 Régi — új szociális iroda Nem hatékony határozatok helyett személyes szociális gondozás kellene Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — Június 1-jétől új vezetője van a nyíregyházi polgármesteri hivatal szociális irodájának. Helyesebben szólva magának a hivatalnak van új felállású irodája, melybe pályázat útján kerestek első számú vezetőt. Dr. Illésné Erdős Judit 34 éves, eredetileg pedagógus, később az ELTE-n az elsők között szerzett szociálpolitikus diplomát Ferge Zsuzsa tanítványaként. Az Egészség- ügyi Főiskola tanársegédi állását hagyta ott — ha nem is teljesen — az új beosztás kedvéért. Intézmények belülről □ Ön Borsod megyébe való. Nem fél-e attól, hogy nincs közeg- és városismerete? — Húsz éve Nyíregyházán élek, itt telepedtem le, úgyhogy a város számomra adott, ahogy van. A főiskolai tanítás folytán a város szociálpolitikájának minden zeg-zugát ismerem, az intézmények működését belülről is volt módom tanulmányozni. Ez most nagyon jól jön, hiszen sem a szakemberekkel, sem a különböző szervezetekkel az ismerkedésre nem kell sok időt szánnom. Már az eltelt rövid idő alatt több olyan ügyfelünk akadt, akinek körülményei, ügyének előzményei nem ismeretlenek előttem. □ Az, hogy a szociális iroda ezentúl egy csokorba fogja az önkormányzati szinten jelentkező szociális feladatokat, ami miatt történtek szervezeti ész- szerűsítések, az bizonyára csak az egyik lépcsője a változásoknak. — Természetesen. Az öndr. illésné Erdős Judit Balázs Attila felvétele kormányzati szociális alapellátásnak csak egy része hatósági, a többi gondozási, személyes szociális jellegű. Ez utóbbinak én nagy jelentőséget tulajdonítok, ezért is leszek azon, hogy a szociális iroda a városi szociálpolitika koordinátora, gerjesztője legyen, ugyanis az látható, hogy egyre nagyobb teret kapnak a humán céllal létrejött, nem önkormányzati szervezetek. Amelyeknek nem az ellenséget kellene látniuk az önkormányzatban és egymásban — hiszen itt szó sem lehet versengésről —, hanem a szakmai partnert, akik egymástól tanácsot, ötleteket kaphatnak egyazon cél elérése érdekében. □ Melyik — ha lehet ilyet mondani — szociálpolitikai iskola képviselője? — Az, hogy a szociális ellátásra több pénz nem lesz, az ügyfelek száma csökkenni nem fog, biztos. Ezért, hogy eredményt lehessen felmutatni, a megelőző tevékenységet kell erősíteni, én ennek vagyok a híve. Szeretném kihasználni munkám során a helyi szellemi potenciált, és azt a tudományos kutatómunkát, mely az Egészségügyi Főiskolán összpontosul. Nem sok vidéki város mondhatja el, hogy öt egyetemi végzettségű szociális szakembere van. Tanácsadó testület alakul A létrehozandó tanácsadó testület semmiképp nem csorbítja a bizottság hatáskörét, ám sokat segíthet a testület elé kerülő döntések megalapozottságán. A két fél, az ügyfél és az ügyintéző viszonyában szeretnék változásokat elérni. Ennek technikai módszere a számítógép bevezetése az ügyfél- szolgálatba, mert így több energia, idő juthatna, magára a problémára és a gondozásszervezésre (január és május között 27 230 ügyirat keletkezett). Szeretném, ha megváltozna a viszony az ügyintézők és az ügyfelek között. Mi egyfajta szolgáltatást végzünk, amihez másfajta mentalitás szükséges. Az ügyintézőkkel el kell fogadtatni, hogy aki bajbajutott, az kiszolgáltatott. Tapintatot, törődést, sajátos viselkedést kivan. A határozatok minőségét az mutatja, hogy mit sikerül belőlük végrehajtani. Az a gyakorlati tapasztalatom, hogy csak papírral semmit. Megszüntetni az okot □ Akkor viszont megint idekerülnek megoldásra váró családi gondok. Legfeljebb más részlegen bukkanok fel újra... — Igen, az akták újratermelődnek. Ezért szerintem tudatosítani kellene a hozzánk fordulókban, hogy nemcsak a pénz a segítség, hanem a segélykéréshez vezető ok megszüntetése. Fel kell deríteni azokat, akik még nem kényszerültek segítségért hozzánk, de legjobb úton haladnak affelé. Ez is megelőzés. A szociálpolitika átfog mindent, az iskola- és lakáshelyzetet is, ezért szerepet kérünk az eddigieknél több döntés előkészítésében. □ Egy jellegzetesen humán beállítottságú értelmiséginek nem jelentenek-e gondot a hatósági kötöttségek? — Az előterjesztések tartalmi és formai követelményeit meg lehet tanulni. Remélem, hogy lesz bennem elég dinamizmus a terveim megvalósításához. Nemrégiben a folyosón útbaigazítottam egy (mint később kiderült, világtalan) nénit, aki amint köszönésképpen elmondta, kevés ilyen mosolygós segítővel találkozott mostanában... hát én öt év múlva is szeretnék mosolyogni. A halál életünk delén érkezik Döbbenetes adatok a megyénkben élő férfiakról • A harmadik világ átlaga a jellemző Hajnal Béla Nyíregyháza — A magyarországi halandóság több mint negyedszázada tartó folyamatos emelkedésének szomorú tényét nemcsak a szakemberek, hanem a közvélemény is eléggé jól ismeri. Ennek ellenére a döbbenet erejével hatott az MTA Statisztikai és Demográfiai Bizottságának minapi együttes ülésén az a bejelentés, mely szerint ma az 50-64 éves férfiak halandósága az egész civilizált világban hazánkban a legmagasabb és szintje a ’20-as évekbelihez hasonló. Az ország sok vonatkozásban nehéz helyzetben van, de a kilencvenes évek viszonyai általában mégsem hasonlítanak a hatvan-hetven évvel ezelőtti állapotokhoz. Ez csak a felnőtt férfinépesség halálozási arányairól mondható el. A legkritikusabb korban Az elmúlt évben Magyarországon 149 ezer ember halt meg, ami békeidőben minden korábbit felülmúl. A születéskori várható átlagos élettartam 69 év, a nőknél megközelíti a 74 évet, a férfiaknál azonban csak 65 év, ami két évvel kevesebb, mint 1966-ban volt. Az egész népesség halandóságának romlását elsősorban a középkorú férfiak körében megfigyelhető nagyobb halálozási gyakoriság váltja ki. A gyermekek és a fiatalok életesélyei nemzetközi összehasonlításban is javultak, de 25-30 év körül a férfiak halandósága hirtelen emelkedni kezd és különösen kritikus az 50-64 év közöttieknél. Egy összehasonlító vizsgálat szerint hazánkban a 30 éves férfiak várható élettartama negyedszázad alatt 5,1 évvel, a 40 éveseké 4,1 évvel csökkent, miközben Ausztriában 3,6 ill. 3,3 évvel nőtt. A teremben még jobban megfagyott a levegő, amikor Józan Péter, a KSH főosztály- vezetője arról szólt, hogy a halandósági viszonyok a gazdaságilag elmaradott térségekben egyszerűen kétségbeej- tőek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az 1991-ben született, községekben élő férfi lakosok mindössze 62,8 évre számíthatnak, ami kevesebb, mint ha Dominikában, Irakban, Szíriában, Jordániában vagy Tahitin születtek volna. Az előadó szerint az élet egyetlen területén sincs olyan súlyos válság ma Magyar- országon, mint a népesség egész- ségügjn állapotában. Gazdaságunkat ma még csak féltjük a harmadik világba való tartozástól, miközben a népesség egészségügyi állapotára, a férfi- népesség halandóságára nagyon sok szempontból már ma is a harmadik világ átlagai a jellemzőek. A végzetes szorgalom Számítások szerint a dohányzás közvetlen és közvetett hatásai miatt mintegy 26 ezer ember, az alkoholizmus miatt 21 ezer fő hal meg évente, teljesen értelmetlenül. Ezt tetézik a közismerten korszerűtlen (koleszterinben és sóban gazdag) magyar táplálkozási szokások, a mozgás- szegény életmód, a környezeti tényezőknek sokszor alig felismert káros hatása, a stressz és az egészségügyi ellátásnak a fejlett nyugat színvonalától való elmaradása. Becslések szerint 100 halálozás közül 18-nál fejlett egészségügy esetén a halál elkerülhető lenne. Egyes vélemények szerint a halandóság emelkedése nem véletlenül esik egybe a ’68-as reformmal, a piaci viszonyok erősödésével. E nézet szerint a magyarok szorgalma nem ismer határt, pihenés, relaxáció nélkül viszont a szervezet hamar felmondja a szolgálatot. A felsorolt rizikófaktorok közül az első kettőnek kiemelkedő szerepe van a különösen veszélyeztetett férfikorcsoport mortalitásában. Az elmúlt 12 évben az 50-60 éves férfiak halandósága 22 százalékkal emelkedett, aminek háromnegyedét a dohányzás és az alkoholizmus magyarázza (a növekmény 37 százalékát a májzsugorodás, 22 százalékát a tüdőrák, 17 százalékát az ajak, a szájüreg, a garat és a nyelőcső rákja tette ki.) Megállítani a halandóság növekedését A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy az Elbától keletre minden volt szocialista országban hasonló jelenségek zajlanak le, de a magyarországi helyzet a legkiélezettebb. A kivételesen magas halandóság megállítása nem tűr halasztást. A rossz életvezetési szokások mérséklése, a megelőző ellátás szerepének növelése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az életük delén lévő férfiak életben maradjanak. A demográfiai krízis további elmélyülésének elkerülésére nemzeti összefogásra, az élet értékének középpontba állítására van szükség. Ennek prioritást kell élveznie minden magyar kormány programjában. Jegyzet ___________________ Brutális bántalom Tóth Kornélia ét nap és két éjszaka telt el, hogy újabb skinhead támadásról tudósított a napisajtó. Mindkettő helyszíne a patinás Eger, s mindkettő sértettje cigány fiatal. Néhány hónapon belül nem az első. S legalább mondhatnánk, hogy az utolsó ilyen támadás az etnikumhoz tartozók ellen. Megdöbbentő és felháborító ez az eset is, csakúgy, mint amikor védtelen emberre támadnak a nyílt utcán és brutálisan bántalmazzák. Már rég nem a pénzszerzés a cél, hanem megmutatni, ki a dudás a csárdában. Megütni valakit csak azért, mert más a bőrének a színe, más kultúrában született, s más elvek igazgatják az életét, nemcsak primitív, kisstílű dolog, de hosszabb távon a most meg nem ütöttek szempontjából is veszélyes. Mert mi lesz, ha egyszer azért ütnek meg valakit, mert rövid nadrágot, hosszú hajat vagy csatos cipőt hord? Meddig tűrheti tétlenül, szemlesütve, eloldalogva a többség, hogy egyesek büntetlenül randalírozzanak? Egy társadalom, egy közösség ereje nem feltétlenül a törvények szigorában rejlik, hanem abban, hogy az „utca embere" miként reagál az ismeretlent, de esetleg holnap őt érő, írott és íratlan törvényekbe ütköző cselekményekre? Azt mondják, Amerikát nem a fegyverek, a gazdaságság emelte világhatalommá, hanem a kisközösségekben megnyilvánuló erő, a klubokba, szövetségekbe, szakmai körökbe, egyesületekbe tömörült emberek egyazon cél érdekében kifejtett szándéka. Jó lenne hinni, hogy az eldurvult világban nem kérge- sedtek el annyira a lelkek, hogy észrevétlen megyünk el a másokat ért inzultus mellett, s csőlátással csak a saját ügyeinket emeljük figyelmünk fókuszába. A törvények szigorítását nem a jogászok, hanem a kisember sürgeti. Biztonságot remélve, de sok példával illusztrálható, hogy nem a kemény szankcióktól, a börtönrácsok megerősítésétől várható a biztonságérzetünk növekedése. Járművek szerelmese Nyíregyháza (KM - T. K.) — Félévszázad mire elég? Egy generáció szárnyra bocsátásához, egy hivatás kiszélesítéséhez, egy család felneveléséhez, no és egy röpke visszatekintéshez, hisz ötven tél és ötven nyár elegendő egy életpálya kibontásához. Sebők Gyula törzszászlós a napokban kettős jubileumot ült: az ötvenedik születésnapja táján vizsgázott az ezredik autóbuszvezető-jelölt Együd Sándor személyében, akit ő oktatott a tanfolyamon. A száguldó autók melyik fiú képzeletét ne gyújtották volna fel? Természetesen nem volt kivétel ez alól Sebők Gyula sem, noha először apja szakmáját, a pékmesterséget tanulta ki. A frissen sült kenyér illata sem vonzotta vissza a civil életbe, így amikor a sorkatonai szolgálatát letöltötte a Damjanich laktanyában a szállító századnál, továbbszolgáló őrmesterként bent maradt. Hivatásos tiszthelyettesi iskolát végzett Szabadszálláson. Szolgálati beosztásai révén a gépjárművek üzemeltetéséért, javításáért, valamint a gépkocsivezetők kiképzéséért felelt. Tehetséget érzett magában, hogy a laktanyán kívül is foglalkozzon oktatással, ezért az egykori MHSZ keretében kezdte el a sorköteles fiatalok gépkocsivezetői oktatását. 1978-ban mesteroktató lett. Sok ezerre tehető azoknak a száma, akik nála sajátították el a KRESZ, a műszaki, a vezetéstechnikai ismereteket, illetve képet kaphattak a gyakorlati vezetés rejtelmeiről. Amikor autóbuszvezetői képzést szervezett a honvédség 1974-ben, Sebők törzs- zászlóst bízták meg ezzel a feladattal. Ennek keretében a szervezés, az oktató vezetők felkészítése, az autóbuszok tökéletes műszaki állapotának biztosítása, a közel húsz alakulattól érkező félszáz katona irányítása hárult rá. S így érkezett el a közelmúltban a nevezetes dátum, amikor egy debreceni alakulatnál szolgáló honvéd éppen az ezredik autóbuszvezetőjelöltként ismerkedett a technikával és a forgalommal Sebők Gyula keze alatt. Felesége, Anikó szintén a gépjárművezető oktatás területén dolgozik. Idősebb fia, Zoltán honvédségi közalkalmazott, autóbuszvezető és az apjával egy alakulatnál teljesít szolgálatot. A kisebbik fia, Gyula szintén buszsofőr, ő a városi Volán-járatokon közlekedteti a csuklósokat. Dicséretet, jutalmat, kitüntetést sokszor kapott. Akkor örül igazán, ha szép, új masinát hozhat az alakulathoz és adja át a használójának. Munkatársai szeretik, évek óta tagja a tiszti-tiszthelyettesi érdekképviseleti szervezetnek. Sebők Gyula törzszászlós az ezredik buszvezetővel Amatőr felvétel
