Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-23 / 144. szám

1993. június 23., szerda

TÚL A MEGYÉN

Kelet-Magyarország 9

Megállítani a lakbéremelést

A képviselők a lakásgazdálkodás korszerűsítéséről szóló tervezetet tárgyalták

Budapest (MTI) — Nyári, rendkívüli ülésszakának második napját Kovács Gábor (KDNP) napirend előtti felszólalásának meghallgatásával kezdte a T. Ház. A kereszténydemokrata honatya azt tette szóvá, hogy a fővárosi önkormányzat — szerinte — vallásellenes, és nem megfelelően kezeli az egyházi ingatlanok visszaadásának ügyét. A képviselő a fővárosi önkormányzat oktatási bizottságának májusban kelt állásfog- o lalására hivatkozott, amely ” megítélése szerint a tolerancia hiányát és a világnézeti semlegesség köntösébe bújtatott hitoktatás-ellenességet bizonyítja.

Az Országgyűlés kedd délelőttiének hátralevő részét a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitájával töltötte. A vitát nem a pártpolitikai különbségek hangsúlyozása, hanem a

szakmai szempontok határozták meg.

A képviselők a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványaikat ismertetve különös figyelmet szenteltek a lakbérek kérdésének, a kényszer-bérbeadók és -bérlők helyzetének, valamint a lakáscserék és -vásárlások körülményeinek. Salamon László (MDF) azon módosító javaslatait ajánlotta a Tisztelt Ház figyelmébe, amelyekben a lakáscserék önkormányzati engedélyezését pontosítja, illetve amelyben lakbéremelési stopot mondana ki a törvény életbe lépését megelőzően megkötött szerződések esetében. Török Ferenc (SZDSZ) azt hangsúlyozta, hogy az ön- kormányzati lakások eladása során nem kerülhetnek hátrányba azok, akik a törvény hatályba lépését követően kapnak csak lehetőséget lakásuk megvásárlására.

Salamon Lászlóhoz hasonlóan ő is támogatta azt a gondolatot, hogy az egyenes ági leszármazottakat önkormányzati hozzájárulás nélkül lehessen a bérlakásokba befogadni. A képviselő síkraszállt a vállalkozási alapon álló önkormányzati lakásépítés mellett. Katona Kálmán (MDF) módosítójavaslatát ismertetve azt kérte az Országgyűléstől: mondja ki a lakbérek bizonyos korlátozását, mert az önkormányzatok hajlanak arra, hogy a megemelt lakbérekből pótolják forrásaikat.

A szocialista párti Fiiló Pál a lakbérek meghatározásánál egységes keretszabályozást sürgetett, 'de ezen belül nem vitatta el az önkormányzatok azon jogát, hogy szabadon állapítsák meg a lakások bérleti díját. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: az MSZP-frakció szerint nincs még itt az ideje, hogy tisztán piaci viszonyokat és feltételeket érvényesítsenek a bérlakások piacán, így a lakbérek megállapításánál.

Ezt a véleményt erősítette Sóvágó László (MDF) is hozzászólásában, amikor kiemelte annak fontosságát, hogy egyes társadalmi csoportok esetében mindenképpen indokolt a lakbérek fizetéséhez társuló támogatás.

A nagyszámú — hétszázat meghaladó — képviselői módosító indítványra hivatkozva

több képviselő, így a fiataldemokrata Deutsch Tamás és a kisgazda Torgyán József is szorgalmazta, hogy a kormány vonja vissza eredeti előterjesztését és átdolgozva terjessze azt ismét a Ház elé. Az illetékes belügyi tárca képviseletében Józsa Fábián viszont rámutatott: jóllehet a módosító javaslatok nyomán valóban változott az eredetileg beterjesztett szövegváltozat, a kormány koncepciója továbbra is világos, így az is egyértelmű, mely módosító indítványokat támogatja az előterjesztő.

Torgyán József felszólalásában azt is hangoztatta, hogy a lakáskérdés nem oldható meg jogszabályok révén, hiszen — mint mondotta — ez a probléma csak megfelelő számú lakás építésével kezelhető. A kisgazda politikus ezzel kapcsolatosan felvetette az önkormányzati törvény módosítását, annak érdekében, hogy az állampolgárok kedvező feltételekkel jussanak építési telekhez. Nem tartotta elképzelhetetlennek azt sem, hogy a lakásvásárlás és a lakásépítés terén is meghonosodjanak a lízingelés különféle formái.

Csekély hasznot hozhat a vita

A kormány foglalkoztatáspolitikája csak sodródik az eseményekkel — állítja Mádi László

Budapest (KM - K. É.) — A magyarországi foglalkoztatáspolitika helyzete, különös tekintettel az ifjúsági munkanélküliségre címmel rendeznek ma politikai vitanapot a parlamentben.

Amint az eseményt beharangozó tegnapi sajtótájékoztatón Mádi László megyénk fideszes parlamenti képviselője elmondta, a vitanapra az ellenzéki képviselők szorgalmazására kerítettek sort. A cél — hangoztatta a képviselő —, hogy a következő évi, ’94-es költségvetés reális tervezetét

kellő időben, részletesen megbeszélhessék a honatyák. Kár, — tette hozzá Mádi László, hogy ez a törvénytervezet már előrehaladott állapotban van, így a vita haszna csak igen csekélynek nevezhető.

Pedig amint Mádi László szavaiból kiderült, a foglalkoztatáspolitikában igen súlyos gondok vannak: megnőttek az élő munka terhei, olyan típusú folyamat indult el a magyar gazdaságban, amely ellen igen nehéz megfelelő gyógyírt találni. A kormány foglalkoztatáspolitikája sodródik az eseményekkel, csak

követni tudja azokat — hangoztatta a képviselő, — aki azt is megjegyezte, rengeteg mulasztás terheli emiatt Antall József kabinetjét. A szakképzésről, a közoktatási törvényről mindmáig nem született törvény, s elmaradt számos olyan intézkedés, melynek nem kellett volna elmaradnia.

A kormánynak Mádi László szerint ösztönöznie kellene a beruházások számának növelését, csökkenteni a külföldi áruk beszállításának mértékét, utóbbival is növelve és védve a hazai termékek piacát.

A képviselő, aki 13 pontban

foglalta össze vádjait, javaslatot tett a megoldásokra is. A Fidesz például összeállított egy olyan csomagot, amely a költségvetés hiányát egy csapásra 7 milliárddal csökkent- heti, anélkül, hogy például a népjóléti kormányzat, illetve a környezetvédelem kiadásait csökkenteni kellene.

Nehezményezik azt is, hogy abban a táblázatban, amely a '93-as költségvetés adatait tartalmazza, a kormány a minisztériumokra 8,5, a honvédelemre pedig újabb 5,5 mil- liárdot szán a pótköltségvetésben.

Szakképzés a jövőnek

Európába csak európai színvonallal léphetünk

Közös

kalapból

Budapest (ISB - S. Z.) —

Sok vitája volt a postának a társadalombiztosítással, mivel a tb gyakran késve utalja át a nyugdíjakat a Magyar Nemzeti Bank főkönyvi számlájára, amelyről végül leemelik a kifizetendő összeget — tudtuk meg Molnár Lászlónétól, a Posta Elszámoló Központ vezetőjétől.

így aztán sokszor előfordul, hogy a posta olyan összeget fizet ki a nyugdíjasoknak, amely még meg sem érkezett a számlájára. Ezt csak azért teheti meg, mert a főkönyvi számlára befolyt öszszegek nincsenek elkülönítve egymástól, vagyis közös kalapból finanszírozzák az olyan kifizetéseket, amelyeláe pillanatnyilag nincs fedezet.

1994 januárjától azonban ez a helyzet megváltozik — tájékoztatott az elszámoló központ vezetője. A főkönyvi elszámolást — vagyis a „közös kalapot” — úgynevezett elszámolási számlarendszer váltja fel, azaz az egyes üzletágak, szolgáltatások bevételei és kiadásai külön szerepelnek majd.

Budapest (KM - K. É.) — Vezérszónokként, s az általános vita résztvevőjeként is hozzászólt a szakmunkás- képzésről alkotott törvény- tervezethez Várkonyi István, MDF-es képviselő, a parlament oktatási ifjúsági és sportbizottságának alel- nőké. Beszélgetésünkben arról kérdeztük, mi ösztönözte a szólásra, s mi mondandójának lényege.

Valamennyi megszólalásomkor azt igyekeztem hangoztatni, hogy ezúttal nem egyszerűen egy törvényről, a szakmunkásképzéssel kapcsolatos jogszabályok gyűjteményéről van szó, sokkal inkább arról, hogy a törvénytervezet elfogadása után egy új törvénykezési eljárás, egy eddigiektől teljesen más módszer indulhat útjára a parlamentben. Olyan dolgokról is szó esik, ami nem csak az oktatáshoz, a képzéshez, hanem az ember formálásához, jellemének kialakításához is hozzátartozik. Ráadásul nemcsak az egyén, hanem a társadalom arculatát is meghatározzák.

□ Mi lehet ennek a plussz- nak a haszna?

— Igen sok haszna lehet. Gondoljunk csak arra, hogy ma is állandóan az Európához

csatlakozást sürgetjük, miközben munkakultúráik színvonala olyan, amilyen. Úgy tartom, akkor érkeztünk meg Európába, amikor ezen változtatni tudunk.

Nem arról van szó, hogy a magyar ember ne dolgozna rengeteget. Sokkal inkább arról, hogy munkájának végeredményével nem veheti fel a versenyt a világ piacán, teljesítménye tehát leértékelődik a nemzetközi megmérettetéskor. A szakképzésről, illetve a felsőoktatásról szóló két törvény ebbe az irányba próbál kimozdulni, ezt a jobbítást célozza meg.

□ A magyar szakemberek hírnevét eddig jónak tudtuk, azt hihetjük, tudásunkkal nem vallunk szégyent. Iparosaink, szakembereink rátermettségéről legendák és népmesék is szólnak.

— Nem azt akartam mondani, hogy ne lennének komoly hagyományai, s komoly eredményei a magyarországi szakképzésnek. Tudjuk, megállta az a helyét a nemzetközi porondon is. A törvénytől azt várjuk, visszatér a becsülete a régen kivívott értékeknek. Szeretnénk elérni, hogy ismét megjelenjenek a különféle kamarák és ipartestületek, akik garantálják a gazdaság szerke— vallja a képviselő

zeti változásainak következtében elengedhetetlen változásokat is. Másik fontos követelmény, hogy a szakképzés ezentúl nem vállalhat fel közoktatási feladatokat, nem képezhet „funkcionális analfabétákat”, nem használható arra, hogy levezesse a demográfiai hullámokat. Nem elhanyagolható kívánalom az sem, hogy például egy itthon képzett elektrotechnikus szakmai tudásának birtokában bárhol a világban találhasson magának munkát.

□ Milyen keretek között történik majd az újfajta szakoktatás?

— Megoldást az iskolarendszerű szakképzés egy más fajtája és az iskolán kívüli képzés meghonosodása jelenthet. Utóbbira példát az Észak Magyarországi Regionális Átképző Központ Nyíregyházán is működő tagozata jelenti. Terveink szerint az iskolai szakképzés ráépül ugyan a közoktatásra, de nem tanít közismereti tárgyakat. A képzés nappali tagozata 25 éves korig tarthat. Tisztában vagyok azzal, hogy az átmeneti helyzetnek speciális tennivalói is lesznek, de szeretném már most leszögezni, pedagógus emiatt feleslegessé nem válhat.

Kizárták Csurkat és Király B. Izabellát

Király B. Izabella

Budapest (MTI) — Az MDF Országos Etikai és Fegyelmi Bizottsága kedden kora délután megkezdődött ülése előtt Kulin Sándor, a testület elnöke, az MTI munkatársának elmondta: a fegyelmi tárgyalásra meghívót kapott Csut ka István, Zacsek Gyula, Balás István, Király B. Izabella és Szilasy György. Kulin Sándor közlése szerint Zacsek Gyula és Szilasy György jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik, ezért — az ülés alatt kiszivárgott információ szerint — az etikai bizottság úgy döntött, hogy nem foglalkozik ügyükkel, hanem megvárja személyes részvételüket egy újabb bizottsági ülésen. A testület elnöke azt is közölte: Király B. Izabella és Balás István jelezték részvételi szándékukat. Csurka István már korábban közölte azonban, hogy nem jelenik meg a bizottság előtt.

Az ülésre beidézett Király B. Izabella az újságíróknak elmondta: az újságokból értesült arról, hogy korábban kizárták az MDF-ffakcióból, majd azt is tapasztalta, hogy már nem tagja az Ország- gyűlés alkotmányügyi bizottságának. Az etikai bizottság ülésére küldött idézésen nem tüntették fel, hogy valójában mi a vád ellene. Mint mondta, azért jött el az etikai bizottság ülésére, hogy végre megismerje az ellene felhozott vádakat, és a terhelő dokumentumokra védekezésül előadhassa álláspontját. Egy újságírói kérdésre válaszolva a képviselőnő elmondta, nem biztos abban, hogy a bizottság megfosztja őt párttagságától. Ha ellenben mégis kizárnák az MDF-ből, akkor Király B. Izabella elképzelhetőnek tartja, hogy csatlakozik az újonnan megalakult Magyar Igazság Párthoz. Bár a párt alapítóinak névsorát nem ismeri, de az azonos nevű frakcióban vannak elvbarátai.

Mint ismeretes, az MDF Országos Választmánya kérte fel a párt etikai bizottságát annak megvizsgálására, hogy a frakcióból korábban kizárt Csurka István, Zacsek Gyula, Király B. Izabella és Balás István politikusi magatartása összeegyeztethető-e a VI. Országos Gyűlésen elfogadott politikai nyilatkozattal, valamint az MDF eszmeiségével. Szilasy György etikai vizsgálatát pedig a képviselő Amerikában tett kijelentései miatt kezdeményezte az MDF Ügyvezető Elnöksége.

Áz MDF Országos Etikai és Fegyelmi Bizottsága keddi ülésén meghallgatta Király B. Izabellát, és úgy döntött, hogy a képviselőnő nyilvános szereplései során

Csurka István

ISB ARHÍV FELVÉTELEK

vallott, valamint a bizottság előtt megerősített politikai nézetei nem egyeztethetők össze az MDF kül- és belpolitikai nézeteivel — mondta el Kulin Sándor, az etikai bizottság elnöke az általa vezetett testület ülése közben tartott sajtótájékoztatón. Azt is közölte: az etikai bizottság Csurka István fegyelmi ügyében megállapította, hogy az író-politikus más párt tagja lett, ezért a párt alapszabálya és fegyelmi szabályzata alapján őt automatikusan ki kell zárni az MDF tagjai közül. Az esti sajtótájékoztató alatt még folyt Balás István fegyelmi bizottsági meghallgatása.

A testület úgy foglalt állást, hogy Zacsek Gyula és Szilasy György ügyében nem dönt, mert lehetőséget kíván nekik adni egy személyes meghallgatásra. Mint ismeretes, a két politikus jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik.

Kulin Sándor Király B. Izabella kizárási indítványát azzal indokolta, hogy a képviselőnő retorikájában a magyar nemzet fájdalmas problémáinak hihetetlenül leegyszerűsített megfogalmazásai lelhetők fel, és a problémák megoldási módjai is leegyszerűsítettek.

Mint fogalmazott: Király B. Izabella a totális diktatúrákban használt sablonizált embereszményt idézi fel, és visszaél az emberek magyarságtudatával, hazaszeretetével, vágyaival és fájdalmaival. A bizottság azt is kinyilvánította, hogy Király B. Izabella vagy nem tudja felmérni szavainak következményeit, vagy a következményeket egyéni szereplési érdeke mögé sorolja. Ennek alapján a bizottság úgy döntött: a képviselőnőt az MDF eszmeiségével összeférhetetlen, morálisan elítélhető magatartása alapján az MDF-tagok köréből kizárja.

A bizottsági meghallgatás során nyilvánvalóvá vált — mondta Kulin Sándor —, hogy a képviselőnő politikai megnyilvánulásai az MDF- nek a határainkon belül és túl élő magyarság érdekei képviseletében kifejtett felelős politikájával ellentétben állnak, ezen érdekeknek kárt okoznak, és ezért Király B. Izabella politizálása az MDF számára vállalhatat- lan.

Csurka István ügyében a bizottság az író-politikus távollétében döntött, de mint Kulin Sándor kifejtette: részletes tárgyalásra nem is volt szükség, mivel a párt alapszabálya és fegyelmi szabályzata automatikus kizárást ír elő, ha egy MDF- tag más párt tagja lesz.