Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-23 / 144. szám
Kelet-Magyarország 7 Az új tulajdonosok megszépítették a nyíregyházi Árpád u 46-48. számú társasházakat. Csupán a festék és egyéb anyagok árát kellett kifizetniük, minden munkát önmaguk végeztek el Harasztosi Pál felvétele Elvámolt kávé Nem tudom lenyelni mondanivalómat. Hosszas gondolkodás után, okulásul megírom véleményemet. Május 7-i keltezéssel kaptam egy értesítést és 163 Ft-ot. Ellenértéke a számomra küldött csomagból elvámolt 2,5 kg Jacobs kávénak. A levélben értesítettek, hogy az általam „értékesítésre felajánlott” kávét a Centrum Áruházak Kft.-je értékesítette. Ennek összege 325 Ft, ebből 163 Ft a vámlevonás, a többi az enyém. Szeretném megkérdezni, hogy volt-e más választásom, mint az, hogy a vétleneknek visszaküldik a majdnem 15 kg-os karácsonyi csomagot, és ebből egy nagy sértődés legyen, vagy a vám csináljon, amit akar? Megkérdezném azért, hogy az volt-e a fontos, hogy rajtunk kívül bárki elfogyaszthassa, csak mi nem. De ha valaki megmondaná, hol lehet kapni minőségi 2,5 kg-os kávét 163 Ft-ért, írja meg, hogy mi is és mások is vegyenek. Úgyis van már annyi fizetnivaló a kispénzűeknek, hogy rájuk fémé, akinek meg sok van, az úgysem törődik vele. Nem tudom, ha egy rendelet nem jó és sérti az állampolgár érdekeit, miért nem lehet változtatni rajta. Jó lenne, ha az állampolgár érezné, hogy valaki az ő érdekeit is képviseli, még ha kis értékű is az ügy. Nem hozhat mindenki nyugati autót és műszaki cikkeket nyerészkedés végett. Pankotai Andrásné Mátészalka, Mátyás király u. 24. Reméljük, csak pletyka Sóstóhegyen és Nyírszőlősön építik a szennyvízcsatornát, részben már kész is. Nemrég elterjedt a hír, hogy azoknak is fizetniük.kell a szennyvízdíjat, akiknek nincs annyi pénzük, hogy ráköttessék házukat a rendszerre. Állítólag ezt a hírt az önkormányzatnál is megerősítették, de mi kételkedünk benne, mert ez nagy igazságtalanság volna. A lakók kedélyének egyértelmű megnyugtatására nyilvánosan, ezen az oldalon várunk választ az illetékesektől, hogy ki köteles fizetni a szennyvízdíjat? Alakók Sóstóhegy • ' Privatizálás a fogyasztók zsebére. Az egészséges ivóvízért a vezetékes vízhálózat kiépítését a falvak lakossága már évtizedekkel ezelőtt elkezdte. Minden, közművesített vízre vágyó település — néha nagy küzdelmekkel — társulatot kellett, hogy létrehozzon. Ez azt jelentette, hogy a beruházás nagyobb hányadát a saját zsebéből fizette a társulati tag, némi tanácsi támogatás mellett. Amikor a lakossági rákötések elkészültek, a társulati forma megszűnt, felszámolta magát és a teljes vagyonát átadta az üzemeltetőnek — ingyen. S ezt követően, ha igénybe vette a saját maga pénzén létrehozott, már prosperáló beruházás szolgáltatását, úgy ismét kemény forintokat kellett érte fizetnie, kell ma is. Ugyanis a szolgáltatási díjtarifák megállapításához már nincs köze a vagyonától megfosztott fogyasztónak, de jelenleg a területileg érintett önkormányzatnak sem. Amikor bármilyen közműtársulat megszűnik, állami tulajdonba kerül, a létrehozott beruházás térítés nélküli államosítás. A rendszerváltást követően eljött a privatizálás, itt, aki tudja, marja címen hozzájut az én és honfitársaim által létrehozott beruházási javakhoz, és bírja annak hozadé- kát. Privatizálás után az új tulajdonosok aztán már olyan szolgáltatási díjakat állapítanak meg, amilyet nem szégyellnek, kihasználva azt a tényt, hogy a lakosság a közműre rá van utalva és úgy is igénybe veszi. A főváros ebben is jobb helyzetben van. Mi vidékiek, akik puszta üres telket vettünk közművesítés nélkül, ki kell, hogy fizessünk minden közműberuházást. Aztán a létrehozott inffastuktúrát közszolgáltatásként a budapestihez képest két-háromszoros szolgáltatási díjjal vásároljuk meg. Most már csak az hiányzik, hogy nekünk, vidékieknek kelljen a községi autóutak megépítése után megfizetnünk az Európába vezető út költségeit is... Tamás István Nyírpazony Társadalombiztosítási változások Az 1993. évi nyugdíjemelés mértéke Ebben az évben ismét jelentősen módosultak a társadalombiztosítási jogszabályok, így a nyugdíj mértékére, kiszámítására és a szolgálati időre vonatkozó rendelkezések is. A Házi Jogtanácsadó 1993/5. számából — összeállításuk a március végégig elfogadott módosításokat dolgozza fel —, közlünk tájékoztatót a nyugdíjak emelésének mértékéről. Az Országgyűlés döntése alapján a nyugellátásokat, baleseti nyugellátásokat évente, a nettó átlagkereset várható növekedésének megfelelő mértékben emelni kell. Erre évente két alkalommal, márciusban és szeptemberben kerül sor. Az 1993. évi emelés mértékét, legkisebb és legnagyobb összegét a 41/1993. (II. 27.) Korm. rendelet tartalmazza. Azokat a nyugellátásokat, baleseti nyugellátásokat és egyéb ellátásokat, amelyeket az 1993. január elsejét megelőző időponttól folyósítanak, illetve állapítottak meg, 1993. március 1-től 10 százalékkal emelték, majd ezt az összeget szeptembertől további 4 százalékkal emelik. A százalékos mértékű emelés mellett azt is meghatározták, hogy egy-egy ellátási nemen belül mennyi lehet az emelés legkisebb és legnagyobb összege. Az 1992. december 31. napja után nyugdíjba menők majd csak az 1994. márciusi nyugdíjemelésből részesülhetnek. A rendelet meghatározta az egyes ellátások minimum összegeit is. A táblázatban a százalékos emelések minimum és maximum összegeit jelezzük, illetve egyes nyugdíjnemeknél azt, hogy az összeg hány forinttal /» no. Nyugdíjnemek A nyugdíj kiszámításához irányadó évek A nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset számításánál az irányadó időszak hosszú évekig változatlan szabályozása (a nyugdíjazás előtti utolsó 5 évből a legkedvezőbb 3, valamint a nyugdíjazás éve) 1992- vel változott meg, hosszabbodott az irányadó időszak. Ez a folyamat folytatódott az 1993. március elsejei módosítás során. Ettől az időponttól kezdődően már csak az átlagszámítás kezdete van meghatározva, azaz a jövőben nyugdíjba vonulóknál 1988. január 1-jétől a nyugdíjazást megelőző napig terjedő időszak alatt elért kereseteket veszik figyelembe. Ez ebben az évben azt jelenti, hogy az átlagkeresetek alapjául szolgáló bérek átlagát 5 év és a nyugdíjazás éve (töredékév) kereseteiből kell megállapítani. 1994-ben pedig már 6 teljes év és a töredékév béreiből kell az átlagkeresetet kiszámítani. Az irányadó időszak egy-egy évvel történő növelése tehát azt jelenti, hogy 1995-ben már hét, 2000-ben pl. teljes tizenkét év és a töredékidő kereseteiből számítanak nyugdíjat. Az irányadó időszakon kívül az is jelentős változás, hogy az év végi részesedést és a prémiumot (ugyanúgy, ahogy a jutalmat korábban is kellett), annál az évnél kell számításba venni, amelyikben kifizették. Egyébként a járulékfizetési szabályok csak egy bizonyos plafonig teszik lehetővé a nyugdíjjárulék megfizetését. Ennek következtében 1992. március 1. és 1993. február 28. között legfeljebb 900 ezer forint (napi 2500, illetve havi 75 ezer) forint, 1993. március elsejétől kezdődően pedig napi 2500 forint vehető figyelembe a nyugdíj számításánál. Az emelés mértéke (forint) III. 1-től IX. I-től Öregségi teljes, és annak minősülő nyugdíj_________650—2200 300—1000 Öregségi résznyugdíj és ezen alapuló ellátás ____________550—1600 250—700 Özvegyi, szülői nyugdíj ___________550—1600 250—700 Árvaellátás _____________________max. 1000 max. 400 Baleseti járadék __________________max. 550 max. 250 Mezőgazd.szövetkezeti öregségi; munkaképtelenségi és özvegyi járadék, szakszövetkezeti tagok növelt összegű munkaképtelenségi járadékának alapösszege, özvegyi járadék legkisebb összege ____________._____400______200 Nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátás 400 ______200 Házastársi pótlék, házastársi jövedelempótlék, rendszeres szoc, járadékos eltartott hozzátartozója utáni növelés összege 400 150 Szerkesztői üzenetek Stefán Péter, Kisvárda: A személyi besorolási bér megváltoztatása törvénysértő, egyoldalú munkaszerződés-módosításnak minősül. Kérje egyeztető eljárás lefolytatását a munkáltatójától, ha nem tudnak megegyezni, keresettel fordulhat a Nyíregyházi Munkaügyi Bírósághoz. Sz. Jánosné, Nyíregyháza: Ha barátnőjének volt férje nem hajlandó fizetni a tartásdíjat a gyerekek után, az őt erre kötelező ítélet vagy egyezség alapján a bíróságtól közvetlen letiltást lehet kérni a munkabérre, illetve végrehajtás során azt a volt férj vagyonából lehet kielégíteni. A végrehajtás sikertelensége esetén a tartás elmulasztása miatt barátnője büntető feljelentést is tehet. Válaszol az illetékes Eltávolították az útról Május 26-án Farkas Tibor nyírtassi olvasónk észrevételét tettük közzé, amelyben leírta, hogy május 3-án a 4- es számú főútvonalon Nyíregyházára tartottak a családdal. A 288. kilométer jelzőszelvényen túl arra lettek figyelmesek, hogy az útellenőrök mikrobusza kikerülte az úttesten heverő gumiabroncs maradványait, pedig az ilyen járművek mindennel fel vannak szerelve, amivel eltávolíthatják a közlekedést akadályozó rendellenességeket. A Nyíregyházi Közúti Igazgatóságtól tájékoztatást kaptunk az ügyben. Szamos István üzemeltetési és fenntartási osztályvezető főmérnök levele szerint a jelzett napon szolgálatot teljesítő útellenőrök a forgalomáramlás miatt kerülték ki az úttesten lévő gumimaradványt, ami egy szétszakadt belső része lehetett. A forgalom és a helyszín adta lehetőséget kihasználva félrehúzódtak az autóval, majd gyalog visszamentek és eltávolították az úttestről ezt az akadályt. Olvasónk észrevételét megköszönték, az útellenőri szolgálat a közlekedők erős kontrollja alatt kell, hogy dolgozzon. Kár, hogy levélírónk már nem láthatta, amikor elvitték az autóútról a gumibelső maradványait... Nem számít bele Önkormányzatok érdeklődésére is számot tarthat szatmári illetőségű levélírónknak a problémája. Az illető május elejétől jogosulttá vált a munkanélküliek jövedelempótló támogatására. A törvény értelmében a jogosultság eldöntéséhez meg kell vizsgálni, mennyi a családban az egy főre jutó jövedelem és azt kell kiegészíteni a megadott szintre, ha az annál kevesebb. Olvasónk az első házasságából származó két gyermek után fizet gyermektartásdíjat. Ezt a kiadást a helyi polgármesteri hivatal nem akarta figyelembe venni. Azért fordult lapunkhoz, mert a pénzt, amit támogatásként kap, épp elviszi a tartásdíj. Mivel a mostani felesége — ahogy magyarázták neki —, köteles róla gondoskodni, akkor így az első házasságából született gyermekei eltartására is kötelezhetik? Szerkesztőségünk az eltérő állásfoglalások miatt jog- értelmezést kért a Népjóléti Minisztériumtól. Szarvákné dr. Garai Ágnes osztályvezető levele szerint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi ül. törvény 33. paragrafusának első bekezdése alapján a munkanélküliek jövedelem- pótló támogatására való jogosultság feltétele, hogy a jogosult családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének nyolcvan százalékát. A törvény a jövedelem meghatározásánál nem tartalmaz csökkentő tényezőket, ezért a gyermektartási kötelezettség sem jövedelmet csökkentő tényező. Ez tehát sajnos, azt jelenti, hogy olvasónk tartásdíjfizetési kötelezettsége nem minősül kiadásnak, azaz, az egy főre eső jövedelem meghatározásánál első házasságából született gyermekei nem számíthatók a családhoz. Szemetelünk. Ez a kép a vásárosnaményi KGST- piac környezetéről készült még a tavaszelőn. Szívesen adnánk helyet olyan felvételnek, amely ennek az állapotnak az ellenkezőjét mutatja Harasztosi Pál felvétele Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó 199X június 23., szerda
