Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-18 / 140. szám

1993. június 18., péntek Kelet-Magyarország 3 Kommentár Megválni Kováts Dénes M egdöbbentő dolgok derülnek ki gyakran a rendőri jelentésekből. A számtalan lopás, betörés verekedés mellett nap mint nap számolnak be halále­setekről. Amilyen szerencse, hogy nem gyilkosságról van szó, legalább olyan elszo­morító, hogy öngyilkosság történt. Nagyon sok esetben idős, a nyugdíjkorhatárt ré­gen betöltött emberek vá­lasztják ezt a tragikus lépést. A legtöbb esetben nem tudni, mi motiválja őket, gyakran búcsúlevelet sem hagynak hátra, csupán be­mennek a pajtába, a mellék- épületbe, fel a padlásra vagy ki az erdőbe, és... El- vagy megítélni tettüket nem egyszerű, talán sokszor a hozzátartozók sem tudják az élettől mire vélni a dolgot. Mert még azok leikébe, gondolat - világába sem tudunk tel­jességgel belelátni, akikkel igazán jó viszonyban va­gyunk, hát még azokéba, akik távol állnak tőlünk. Anyagi helyzetük kilátás- talansága, betegség, a ma­gány, az elhagyatottság ér­zése egyaránt indítékul szol­gálhatnak, de többnyire so­sem derül ki végzetes tettük oka Egyvalamire azonban fel­tétlenül felhívják ezek az esetek a figyelmet: ifjú és idős hozzátartozóink, roko­naink és ismerőseink na­gyobb törődést, gondosko­dást igényelnek, hogy ne érezzék elhagyottnak magu­kat környezetünkben. S ha ezt szem előtt tartjuk, talán kevesebben szánják el ma­gukat ilyen döntésre, jobban megtalálják életük értelmét. Sűrű fillér, ritka forint Baraksó Erzsébet T T gy hozta a sors, hogy kJ hosszú idő után is­mét étteremben ebédeltünk. Mostanában sokan nem en­gedhetik meg maguknak ezt a luxust, még a viszonylag jobb keresetűek is kétszer meggondolják, beüljenek-e egy drágának vélt vendég­lőbe. Különösen így va­gyunk ezzel mi, a gyengébb nem képviselői, akik inkább akkor is vállaljuk az otthoni étkezést, ha nagyobb számú vendégre kell főzni, moso­gatni, ami időigényes és fá­rasztó. Meglepetésünk nagyobb volt a vártnál: az étterembe lépve megpillantottunk 11 hatszemélyes asztalt, abból 10 szabad volt, csupán egyetlen asztalnál ültek hár­man. Nem vagyok szakem­ber a vendéglátói árkalkulá­cióban, de azonnal arra kezdtem gyanakodni, mé­regdrága lehet ez a hely, ha ennyire üres. Az étlapot ta­nulmányozva meg is győ­ződtem, nem járok messze az igazságtól. Mert volt ott minden, vörösboros gombás hátszíntől a süllőig, de egy átlag polgárnak majdnem megfizethetetlen áron. A húsleves 67, egy fatányéros 410, egy adag hasábburgo­nya 55 forint. Eddig úgy tudtam, a főétel valamilyen húsféle körettel, ezen a he­lyen a köretért külön felszá­mítják az árat. Gyors fejszámolás: itt egy adag sült annyiba, vagy két­szer annyiba kerül, mint amennyiért a boltban kap­ható kilója. Ráadásul ők biztosan olcsóbban jutnak hozzá nagy tételben. Persze, fűteni kell, világítani, fizetni a személyzetet, és így to­vább. Csak azon gondolkod­tam el, melyik a kifizető­dőbb? Drágán adni, amire nem jön be a kuncsaft, vagy valamivel olcsóbban, hogy több fogyjon. Hallottam egy mondást: sűrű fillér, ritka forint. Azaz, ma sokan minél gyorsabban akarnak meg­gazdagodni, ezért megy tönkre sok kezdő vállalko­zás. Holott szerintem a jövő azoknak kedvez, akik az ap­ró haszon elve alapján szer­vezik meg vállalkozásukat, amelytől tartós jövedelem várható. Nagy gond napjainkban a kommunális hulladék szakszerű elhelyezése. Levelek és Besenyőd Pol­gármesteri Hivatala erre a célra mintegy 16 millió fo­rintos beruházásból korszerű telepet létesített. Az építés irányítói a Sztrádaber Mérnöki Iroda a kör­nyezetvédelmi előírásokat figyelembe véve 30 évre biztosítottnak látja a községek hulladékeihelyezését F.lek Emil felvetele Vizsgarutin a kamaszévek kezdetén A lényeg a tudástöbblet, amire a továbbtanulásban alapozni lehet ® Oroson az idén először Másfél éve 51 taggal alakult meg az Arany Dohány Szövetkezet Magyon. A terme­léssel, szolgáltatással, értékesítéssel egyaránt foglalkozó szövetkezet főként do­hánnyal, paradicsommal és laskagombával foglalkozik. Képünkön az asszonyok dohánypalántát telepítenek a fóliából Balázs Attila felvétele------------Tárca----------------------------------------------------­Z .-né és G.-né. a két szom­szédasszony hosszú éve­kig jóban volt egymással. Nem jártak ugyan össze, sőt még egy kis jóízű pletykára is ritkán jutott idejük, de han­gos, haragos szó sosem esett köztük. A két család szépen gyara­podott, bár Z.-éknek vala­hogy minden könnyebben si­került. Z.-né mindig szeretett szépen öltözni, s ezt még ak­kor is megengedhette magá­nak, amikor nehezebb évek jöttek. S mivel egykor karcsú alakja asszonyoson kigömbö- lyödött, no meg, a gyerekek is gyorsan nőttek, a szekrények lassan megteltek fölösleges, de még jó állapotban lévő ru­hákkal. Néhány darabot ugyan odaajándékoztak a rokonok­nak, ám ez lényegesen nem javított a helyzeten: a ruhás­szekrényben állandósult a felfordulás. Aztán egy januá­ri napon, amikor a viharos Orémus Kálmán Az élhetetlen szél bősziilten birkózott az éles hópelyhekkel, három kékre fagyott kisfiú tűnt fel a kerítés alatt. Egy szál ingben, rongyos nadrágban feszültek neki a fergetegnek, könnyeik az arcukra fagytak. Z.-né be­hívta, felöltöztette őket. Csil­logott a szemük, amikor fel­vették a meleg nadrágot, a bélelt dzsekit, amit az ő gye­rekei már régen kinőttek. A hír hamar végigszaladt a falun, egy óra múlva újabb rongyosok jöttek, majd me­gint mások és mások. A ruhák lassan elfogytak. G.-né a me­leg szoba ablakából végig­nézte az egészet. Utána hóna­pokig nem szólt a szomszéd- asszonyhoz. — Hogy lehet valaki ilyen élhetetlen — fakadt ki végül hosszas unszolás után. — Ha olcsón, kilóra eladod a ruhá­kat, még én is vettem volna. De inkább odaadtad ezeknek a koszosoknak. Kapnak ezek elég segélyt, csak elissza az apjuk. Z .-né zavartan ismétel­gette, hogy erről a gye­rekek nem tehetnek és na­gyon fáztak. hogy jobban rá voltak szorulva a meleg ruhá­ra. mint a szomszédok közül bárki. Meg sem hallgatta senki. Vállalkozói juniális Nyíregyháza (KM) — Vál­lalkozói és családi juniálist szervez június 26-ra a PRI- MOM Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei Vállalkozásélénkí­tő Alapítvány. A volt nyíregy­házi szovjet laktanyában, a je­lenlegi vállalkozói inkubátor­házban jövő hét szombatján szakmai fórumot szerveznek, amely az ÁVÜ, az Állami Fej­lesztési Intézet, a TB, az APEH, a biztosítók és a ban­kok szakemberei válaszolnak a vállalkozók és a vendégek kérdéseire. A fórumra meghívást kapott Kemény Nándor, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány kuratóriumának elnöke, aki nemrég lett a Szeren­csejáték Rt. elnök-vezérigaz­gatója, valamint Morvái István vállalkozó. Az egész napos rendezvény családi és lakossá­gi jellegét a délutáni program adja, amikor autó, bútor, szá­mítástechnikai bemutatót, va­lamint kedvezményes áruvá­sárt tartanak. Showműsor is lesz, Maksa Zoltán humorista, a Lókötők country zenekar és a Psyche együttes szórakoztat­ja a résztvevőket, de lesz di­vatbemutató, sörivóverseny, bábjáték, számítógépes játék és tombolasorsolás. A napot nosztalgia rock party zárja. Földárverés Nyíregyháza (KM) — Nyírgyulajban július másodi­kén tarják a földárverezést. A művelődési házban délelőtt tízkor kezdődő licitáláson 200 hektár, összesen 2700 arany­korona-értékű szántó, rét, er­dő, legelő kerül kalapács alá. . Császlón július 5-én 200 hektár föld kelhet el délelőtt tíztől a polgámesteri hivatal­ban, de a meliorációért hektá­ronként 2340 forintot fizetni kell. nem kerül bele a végbizonyít­ványba — mondja az igazga­tóhelyettes. — Áz ellenőrző­könyvben viszont feltüntetjük. Aki mindhárom résztárgyból jól szerepelt, igazgatói dicsé­retet kap, és a jellemzésében is ott lesznek az elismerő szavak. Ám szerintem a tudástöbblet a lényeg. Mert ezek a gyerekek a komplex órákon olyan információtömeg birtokába ju­tottak, melyből majd tudnak meríteni a továbbtanulásuk so­rán. —A most végzettek ezek sze­rint valamiféle elitcsoportot alkottak? — Erről szó sincs — tiltako­zik Porkoláb Gitta. — Vegyes képességű gyerekek voltak az osztályban. A vizsgaeredmé­nyeik szóródása is ezt tükrözi. De a módszer, ahogyan taní­tottuk őket és a sajátos temati­ka mindenképpen emelte a ta­nulók többségét. Főként a fiú­kon volt érezhető minősé­gi különbség, összehasonlítva őket kortársaikkal. Nem vált kárukra A vizsgajegy és az év végi osztályzat két külön dolog. Es vizsgázni sem kötelező. De ez meg sem fordult a gyerekek fejében. Mindenkit jobban érdekelt a spekulálgatásnál a megméretés, az eddig még ki nem próbált helyzettel való is­merkedés. Egy biztos, nem vált kárukra ez a négy, kísér­letező év. Kállai János Oros (KM) — Az általános iskolák többségében a jelen­leg még nyolcéves tanulmá­nyok befejezése valójában egy adminisztratív aktus. A tanári kar lezárja a jegyeket, a kalkulusok bekerülnek a bizonyítványba, és ezzel vége a dalnak. Vajon jól van ez így? Vagy netán vizsgáztatni kellene? A vélemények meg­oszlanak a kérdésben Az viszont mindenesetre tény: egyre több intézmény próbálkozik—kísérleti jelleg­gel — valamiféle konkrét, tu­dásmérő helyzetbe hozni a ta­nítványait, mintegy végelszá­molást készíteni önmaga és a soron következő iskolatípus számára. Ezt teszik az orosi általános iskolában is, ahol az idén vizs­gáztak először az integrált mű­vészeti oktatásban részt vett nyolcadikosok. Mérlegen négy év — A magyart, az éneket és a rajzot egy blokkban, a tan­anyagrészeket összehangolva és a történelem kronológiai rendjéhez igazítva tanítottuk négy éven át — tekint vissza egy, az idén befejeződött peri­ódusra Porkoláb Gitta, ma­gyar-könyvtár szakos tanárnő. — Most jött el a számadás ide­je, s mi úgy láttuk: a megmére­Rajzfoglalkozás közben tésre a komplex vizsga a legal­kalmasabb forma. — Hogy zajlott le a vizsga? — A huszonnégy gyerek két napon át adott számot a tudá­sáról. Két csoportba osztottuk be őket, aszerint, hogy gimná­ziumba vagy szakképző isko­lába mennek továbbtanulni — idézi fel a folyamat operatív teendőit Gálné Molnár Klára igazgatóhelyettes. — Iroda­lomból, énekből és rajzból komplex viszgát tettek, tétel- húzásos módszerrel. Magukat a feladatokat ismerték, készül­hettek rájuk a tanév során. Ebből több hasznuk szárma­zott. Volt lehetőségük a folya­matos ismétlésre, a konzultá­ciókra és a tévedéseik javításá­ra. — A vizsgázás plusz idegi terhelést jelent a gyerekeknek. Harasztosi Pál felvétele Van-e ennek nyoma a bizonyít­ványukban? Igazgatói dicséret — A vizsga mint összegzési alkalom — kapcsolódik a be­szélgetésbe Kajibás Éva Kata­lin rajz szakos tanárnő. — Arra jó igazán, hogy a diák rá­jöjjön: milyen óriási tudás- mennyiségre tett szert a négy év során. Ügy mennek át egy magasabb iskolafokozatba, hogy előtte kipróbálhatták az erejüket. A vizsgát igyekez­tünk emberivé, élményszerűvé tenni. Megfigyeltük, hogy a gyengébb csoport kezelte a dolgokat lezserebbül, az erősebb társaság sokkal job­ban izgult. — Ami az adminisztrációt illeti... Nos, a vizsgaeredmény HÁTTÉR

Next

/
Thumbnails
Contents