Kelet-Magyarország, 1993. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-02 / 126. szám
1993. június 2., szerda Kelet-Magyarország 7 Várjuk a közgyűlés módosítását Ez év januártól azoknál a lakásoknál, amelyikbe csak hideg víz van bekötve, a 3,45 forint légköbméterenkénti díj helyett tarifarendezéskor egységesen hideg- és melegvizes lakásokat alapul véve 5,69 forint légköbméterenkénti díjat állapíttattak meg az előterjesztők a nyíregyházi közgyűléssel. Ezzel a hideg vizes lakások bérlőit hátrányos helyzetbe hozták, mert olyan szolgáltatási díjat szedtek be a TÁVHŐ részére, amely mögött nincs teljes szolgáltatás. Ezt, mint érintett állampolgár, sérelmeztem az önkormányzat főenergetikusánál, így tőle február 9- én azt az ígéretet kaptam, hogy helyesbítést terjesztenek elő a márciusi közgyűlésen. Május 26-án megtudtam, hogy eddig semmiféle előterjesztés nem volt a közgyűlésen. A nyíregyháziak nevében nyilvánosan várom a választ, hogy mikor akarják a távfűtés rendelkezésre állási, illetve alapdíját módosíttatni a közgyűléssel. Mit akarnak, mire várnak, mikor fizetik vissza a jogtalanul beszedett díjakat az érintett lakosoknak? H. M. Nyíregyháza A közkutak vámszedői Közismert, hogy az évek óta tartó szárazság miatt milyen nagy a földek vízigénye. Egyes kerttulajdonosok a vízhiányt a közkutak megcsapolásával igyekeznek pótolni, így van ez évek óta a nyíregyházi Mályva u. 4. sz. kert előtt lévő közkútnál is, valóságos sorbaállás van, hogy locsolásEz a bácsi a piroson hajtott át biciklijével május 20-án a nyíregyházi Vay Ádám és Dózsa György út sarkán, és egy szabályosan haladó autó elütötte. Ő talán sosem lesz többé figyelmetlen, nem fog ilyen életveszélyesen sietni, és a többiek? Nincs betegség, amely több áldozatot szedne, mint a közúti közlekedés hoz vizet húzzanak. Néhányan már addig merészkedtek, hogy saját készítésű vezetékrendszert építettek ki és azt a kútra csatlakoztatva vezetik kertjükbe a vizet. Az említett közkutakról naponta többször tíz köbméternyi vizet tulajdonítanak el mindannyiunk zsebére. És ez történik a nyíregyházi városi önkormányzat illetékes osztályának tudtával, ugyanis a fentieket 1992. május 26-án és 1993. május 6-án is tudomásukra hoztam. Az ügy két éve húzódik. Mindkét esetben az illetékes előadótól ígéretet kaptam, hogy a törvénysértő tevékenységet megszüntetik. Az ígéret ígéret maradt, a közkutak vizének vámszedői azóta is nyíltan csapolják a közkutakat... Szép Károly Nyíregyháza, Tompa M. u. 9. Átrakásért 50 forint Nyírbátorban a vásárteret egy úr béreli. A vásár azért van, hogy a portékát eladják, ezért helypénzt kell fizetni, ez tiszta és világos. De vannak olyan termékek, amelyeket a vásárló megvesz, viszont nem tudja másként kivinni, csak valamilyen járművel. Ha valaki ilyennel be akar menni a vásár területére, azért is fizetnie kell, hogy átrakja az áruját a saját, vagy más gépkocsira. A vásártér bérlője minden egyes gépjárműért ötven forintot kér, amit nem tartok etikusnak. A városi önkormányzat vásárokról és piacról szóló rendeleté nem tartalmaz olyat, hogy az áru átrakásáért is fizetni kell. így egyes árukért dupla helypénzt fizetünk és ez két éve folyik Nyírbátorban. Vásári napon nagyon sok ötven forint üti a bérlő markát. Panaszom nem csak az enyém, hanem közös sokakéval, akiknek az áruját át kell rakni. Pozsonyi Miklós Nyírbátor, Hunyadi u. 108 Kedélyeket borzolt a szórólap A polgármester szerint a Tájékoztató elsietett, még nincs helyi rendelet Mátészalka (KM - TMI) — Irkalapnyi nyomtatvány borzolta fel a kedélyeket pár hete a szatmári városban. Ezen a mátészalkai szocialisták ismertették dióhéjban a városlakókkal az új szociális törvényt, a támogatási formákat. Azt is, hogy az önkormányzat — amely nem rendelkezik a jelenlegi helyzetet tükröző szociális térképpel —, ez évi szociális kerete 53 millió forint, ami tovább növelhető pályázatokkal, központilag fedezett segélytípusok ösz- szegével. Felhívta a támogatásra szorult lakosokat, jelentkezzenek az igényükkel. Azzal zárul: „Amikor az emberi méltóságunk megőrzéséhez segélyre van szükség, kötelességünk tartózkodásunk legyőzése, hisz nem többet akarunk, mint emberi módon élni!” Sokan mentek az önkormányzathoz Meg is jelentek a hivatalban annyian, hogy a forgalom megsokszorozódott, ki csak kért, ki hangosan követelt, lobogtatva a szórólapot. De hát, ilyenek vagyunk mi, emberek... bárhol Magyarországon. — A Tájékoztatóval az a gondunk, hogy a helyi szociális rendelet megalkotása előtt közli a kerettörvényt. Az emberekben ez azt a képzetet kelti, hogy a segélyezési formák már igénybe vehetők, tehát menjünk, van mit kérni, követeljünk — mondta dr. Szilágyi Dénes, Mátészalka polgármestere. — Csakhogy például a mi költségvetésünkben, ami nem is ötvenhárom, hanem harminchétmillió-hat- százhuszonkilencezer forintot tervez szociális ellátásra, segélyezésre, nincs is benne az átmeneti segélynél közölt kamatmentes kölcsön. Erre a célra nem különítettünk el pénzt... □ Honnan a tizenhét millió forintos különbség a szocialisták és az Önök adatai között? — Ez nem kiosztható pénz, bölcsődékre, házi szociális gondozásra, időskorúak napközi otthonára és hasonló kiadásokra terveztük. Ha ez a Tájékoztató a helyi rendelet részletes kidolgozása után jelenik meg, hasznos segítség lett volna, mert a reális lehetőségeikről világosítja fel a mátészalkai lakosokat. De így csak zavart okozott, és a belőle származó feladatokkal — az igénylők fogadása és egyebek —, az amúgy is végletekig megterhelt hivatalnak kell birkóznia. Nem szólva arról, hogy az emberek hiába adják be a kérelmüket, várniuk kell a rendelet kidolgozásáig, ami indulatokat kelthet. Kertész István az MSZP listás képviselőjeként többször sürgette a helyi rendeletalkotás előkészítését, az aktívabb szociálpolitikát. Nincs pénzük újságra — Mi nem tettünk mást — mondta —, mint a lapok, amelyek közölték az új szociális törvény kivonatát. Sajnos, sok embernek már nincs pénze újságra, ezért juttattuk el a mátészalkaiakhoz a Tájékoztatót. Mivel a szociális ellátás rendszere komplex, összefüggő, azt egészében kell megismerni. A lehetőségek tudatában választhatja majd ki a helyi rendeletben adott támogatási formák közül az indokoltat a rászoruló. □ Többek számára úgy tűnt, Önök biztatták az embereket, hogy menjenek segélyért.... — A szokásos segélyezetti körön kívül számosán vannak olyanok, akik szégyellnek kérni, pedig tapasztalatunk szerint épp ők azok, akik önhibájukon kívül kerültek ilyen helyzetbe. Azonkívül szerettük volna elősegíteni, hogy az önkormányzat összegyűjthes- se a valós igényeket, még ha nem is tudja azt saját forrásaiból kielégíteni — mert meggyőződésünk, hogy ez a keret kevés —, de az elosztás igazságosabb lesz. Készüljön szociális térkép, ezt használják fel a központi keretből lehetséges pályázatokra, önkormányzati hatáskörű támogatási formák objektívabb értékelési feltételeinek kidolgozására, rendkívüli segélyezési akciók gyors és hatékony lebonyolítására. Egyébként a Tájékoztató egy mondata sem volt ígérgető jellegű, kifejezetten az volt vele a célunk, hogy a helyi szociálpolitika objektívebb alapokra helyeződjön. Vita várható a helyi rendeletnél Mátészalkán a saját hatáskörű költségvetés végösszege 1 milliárd 6 millió forint. Ebből az állam adott szociálpolitikai feladatokra 53,2 millió forintot, a város elfogadott segélyezési kerete 37 millió forint. Égy önkormányzatnak sem könnyű gazdálkodnia, mert bár a számok nagynak tűnnek, a pénzt sokfelé kell osztani. Reméljük, hogy a Tájékoztató — még ha többen félre is értelmezték, és ez törvényismertetéseknél gyakori jelenség —, segíti az önkormányzatot a szociális helyzet felmérésében. A helyi szociális rendelet megalkotására valószínűleg még a nyári szünidőben sor kerül, mint mindenütt, itt is számítani lehet az érvek és ellenérvek vitájára. Ez a látvány fogadja a megyeszékhelyre érkezőket az Orosi úton. Régen azt mondták, amHyen a porta, olyan a gazda... Balázs Attila felvételei Szerkesztői üzenetek Ifj. Varga Aladárné, Nyíregyháza: A gyermek- gondozási szabadságról visszatérőket éppúgy megilleti a végkielégítés, mint a folyamatos munkát végzőket. A gyesről visszatérők munkaviszonyát visszatérést követő 30 napon belül rendes felmondással nem szüntetheti meg a munkaadó. Csányi Ferenc, Debrecen: A pénzintézetnél elhelyezett betét titkos, csak abban az esetben adnak róla bírósági felhívásra adatot, ha a betétes ehhez kifejezetten hozzájárul. D. N.-né, Kisvárda: A termelőszövetkezeti tagoknak a tagnyilvántartás alapján, hivatalból kellett megállapítani a nekik jutó vagyonjegy értékét. A tagsági viszonnyal nem rendelkezők esetében a téesznek nem volt értesítési kötelezettsége. Jogászszemmel A rendes és rendkívüli felmondásról Nagy Mihály Az új munkatörvény jelentős mértékben megköny- nyítette mind a munkáltató, mind a munkavállaló részére a megromlott munkaviszony egyoldalú megszüntetését. Olvasói levelekből kiderül, hogy az új szabályok még most sem elég ismertek. A munkaviszony egyoldalú megszüntetésére a jelenlegi szabályok szerint rendes és rendkívüli felmondással van lehetőség. Az előbbinél van, az utóbbinál nincs felmondási idő. A „rendes felmondás” esetében a felmondási idő nem lehet 30 napnál kevesebb és egy évnél hosszabb. Munkáltatói felmondásnál a felmondási idő felére fel kell menteni a munkavállalót a munkavégzés alól. Erre az időre átlagkereset jár. A „rendkívüli felmondás”- nál általában gyakran figyelmen kívül hagyják az eljárási szabályokat. A rendkívüli felmondás hasonlatos a korábbi fegyelmi elbocsátáshoz azzal a különbséggel, hogy előzetesen nem szükséges a fegyelmi eljárás elrendelése, lefolytatása és a büntetés kiszabása. Rendkívüli felmondásra akkor ad lehetőséget a törvény, ha valamelyik szerződő fél a lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A törvény a fogalmakát nem magyarázza, de lehetőséget biztosít a kollektív szerződés vagy a munka- szerződés részére, hogy a konkrét eseteket meghatározza. Ezzel kettős célt kíván elérni: védeni a tulajdont, elismerni a becsületes munkavégzést, magatartást. A törvény szövegéből következik, hogy a rendkívüli felmondásra csak konkrét és súlyos esetekben van lehetőség. Erre utal a (örvény szigorú eljárásra vonatkozó szabálya is, amikor két fontos határidőt ír elő. Ha a szerződő felek egyike tudomást szerez a rendkívüli felmondásra okot adó cselekményről, ezzel a jogával három napon belül élhet. Ha viszont a cselekmény óta már hat hónap eltelt — bár tudomást szerez róla —, a jogával nem élhet. Ez utóbbi szabály alól két kivétel van: a kollektív szerződés a hat hónapot egy évre emelheti, illetve bűncselekmény esetében az arra vonatkozó elévülési idő az irányadó. A határidő(k) eltelte után nincs lehetőség a rendkívüli felmondásra. Ha a munkavállaló munkaügyi vitát kezdeményez, annak jogerős elbírálásáig állásából fel lehet őt függeszteni. Erre az időre az átlagkeresetét vissza lehet tartani. Ha a bíróság a munkáltató rendkívüli felmondását hatálytalanítja, a munkavállaló munkaviszonyát helyreállítja, kérésére eredeti munkakörében tovább kell foglalkoztatni, és meg kell téríteni munkabérét, egyéb járandóságát, felmerült kárát. Nem jár a munkabér, ha az máshonnan megtérül. A munkavállaló nem köteles a munkakörét elfoglalni, az előbbieken túlmenően kérheti a részére járó végkielégítés kétszeresét, ami két havi átlagkeresetnél nem lehet kevesebb. A munkavállalónak is joga van a rendkívüli felmondáshoz. Ha azonban ezt alaptalannak ítéli meg a bíróság, a munkáltatónak a rendkívüli felmondással kárt okoz a munkavállaló, akkor a kárt köteles megtéríteni. A felelősség mértéke a munkavállaló másfél havi átlagkeresetéig terjedhet. Ezt a mértéket a kollektív szerződés a duplájára is emelheti.